Egy újszülött baba anyukájának ijesztő lehet, ha azt hallja, hogy a babája egyfolytában tüsszög. Szerencsére a legtöbb esetben ez nem betegséget jelez, szimplán így tisztítják az orrjárataikat. Bár a címlapok fotóin mindig édesen alvó babákat látunk, illetve állítólag egy újszülött csak eszik és alszik, azért a valóságban ez mégsem teljesen így van. Egy kutatás szerint ugyanis egy átlagos újszülött naponta 2 órát sír.
Sokszor hallani, hogy a babák azért annyira cukik, hogy teljesen beléjük szeressünk, és emiatt a mély szeretet miatt ne rakjuk ki őket a házból, amikor kamaszként elviselhetetlenné válnak. Tudjuk, hogy a babák übercukik, és hogy az érkezésükkel minden megváltozik, leginkább mi magunk. Azt is tudjuk, hogy habár minden baba más és más, mégis vannak dolgok, amikben hasonlítanak. De ezek között rengeteg érdekesség van, amit talán nem is gondolnánk róluk.
Az érzékek fejlődése és az agy
Az újszülöttek születéskor már rendelkeznek érzékszervekkel, de azok még fokozatosan fejlődnek. Az első hónapokban a látásuk homályos, a hallásuk érzékeny, és a leginkább az anyukájuk hangjára reagálnak. Az újszülött minden érzékszerve közül a szaglás a legkifinomultabb. A tapintás fontos az érzelmek fejlesztésében és az anyai kötődés kialakításában. A bőrükön történő simogatás vagy babusgatás megnyugtatja és segíti a fejlődésüket.
Hallás
Az újszülött több női hang között is 95%-os biztossággal felismeri édesanyja hangját, az édesapák helyzete kissé rosszabb, itt a felismerési arány csak 80%-os. Ha az édesanya még születése előtt beszélget a babával, a kicsi megjegyzi a hangját. A születés utáni első 10 napban a baba kissé tompán hallja édesanyja beszédét, mivel fülecskéiben még magzatvíz van, amely fokozatosan kiszárad. A baba figyeli a hang tónusát, az intenzív hangok megrémíthetik, ezért halk, lágy tónusban beszéljünk hozzá. Már az anyaméhben is képesek hangot képezni a babák és már hallanak is, így a külvilág zajait is érzékelik. A harmadik trimesztertől a babák az édesanyjuk hangját is hallják, és szinte teljes bizonyossággal felismerik azt akár több női hang közül is a születésük után.
Látás
Az újszülöttek látása kezdetben homályos, de a következő hónapokban fokozatosan javul. Körülbelül 1 hónapos korukra már képesek követni egy mozgó tárgyat szemükkel, és érdeklődve figyelik a körülöttük lévő világot. Az újszülöttek rövidlátók, csak a 20-35 centiméteres területre képesek megfelelően fókuszálni maguk előtt - ez tökéletes ahhoz, hogy lássa az anyát szoptatás közben. Kezdetben a baba maximum 30 cm távolságra képes fókuszálni, ennél távolabb csak homályosan lát. Ezt a természet azért tervezte így, hogy a babát fölöslegesen ne ingereljék a távolabbi környezet hatásai. A 6 hónapos baba látásélessége csak 5%-ban éri el a felnőttét, a térlátás úgy 1 éves kor körül már jól kifejlettnek nevezhető. A felnőttek látásképességét a gyermek körülbelül 7 éves korára éri el. Eleinte a baba a fekete-fehér és kontrasztos mintákat kedveli. A színek felismerése a kontrasztos színekkel kezdődik, a vegyes színekkel folytatódik és végül a különböző árnyalatokkal fejeződik be. A legfrissebb kutatások megcáfolták azt a korábbi nézetet, miszerint a babák csak a legfeljebb 20-30 centiméteres távolságban lévő tárgyakat látják. Az utóbbi évek kutatásai alapján az újszülöttek is ellátnak ennél jóval messzebbre, ám a szem és szemizmok fejletlenségei miatt nagyjából két hónapos koráig egy baba csak igen homályos és nem túl színes képet alkothat a környezetéről. Az újszülöttek 85%-a szívesebben jobbra néz, amikor hanyatt fekszik.
Ízlelés
A csecsemőknek körülbelül 30 000 ízlelőbimbójuk van születésükkor. Ez háromszor annyi, mint a felnőtteknek. Nem csak a nyelven, hanem a szájüreg oldalán, a szájpadláson és a nyelv hátsó részén is megtalálhatóak.
Agyfejlődés
Egy baba agya az első évében több mint kétszeresére nő. Ötéves korára pedig megháromszorozódik a születési méretéhez képest. Az agy azonban csak a húszas évei betöltésével fejeződik be teljesen. Az újszülött fiúk agya az első 3 hónapban gyorsabban is növekedhet, mint az újszülött lányoké. A kisbabád agya úgy működik, mint egy mécses: mindenre figyel, amit a környezetében észlel. Az újszülött sokak szerint maga a csoda, és talán soha nem leszünk képesek arra, hogy egészében megértsük, mi történik az emberi agyban az élet ilyen korai szakaszában.
Reflexek és mozgás
Az újszülötteknek számos ösztönös reflexük van. Például a bőrük megsimítása vagy a tenyerük érintése esetén automatikusan összehúzzák az ujjukat. Az újszülöttkori reflexek elsősorban a baba túlélését segítik, mivel érzékszervei csak a születés utáni első hónapokban fejlődnek tökéletessé. Általában a csecsemő 3-4 hónapos koráig maradnak fenn, amikor az agy fejlettebb részeinek mechanizmusai cserélik őket le. Némely újszülöttkori feltétlen reflex felnőttkorban is jelen van, ilyen például a légzési vagy pislogási reflex.
Fogóreflex
Az ismert reflexek egyike a fogóreflex is, amikor a baba tenyerét megérintve ujjait szorosan összezárja (ezt a reflexet 6 hónapos korban az akaraterő helyettesíti, ilyenkor a baba már csak a kívánt tárgyat fogja megragadni). A fogásuk olyan erős, hogy a saját testsúlyukat is elbírnák - persze ezt ne próbáld ki otthon!
Úszóreflex és búvárreflex
Az újszülöttek képesek utánozni bizonyos hangokat. Ha meghallanak egy hangot, akkor megpróbálják utánozni, például a sírást, mosolygást vagy hangos hangokat. Az újszülöttek automatikusan visszatartják a lélegzetüket a víz alatt, sőt, eközben még a pulzusszámukat és a perifériás ereiket is hozzáigazítják. A babák születésük óta képesek úszni, ennek oka az úszóreflex, amely a baba 4-6 hónapos koráig észlelhető. Ha az újszülöttet arccal lefelé víz alá visszük, automatikusan visszatartja lélegzetét és úszó mozdulatokat kezd el végezni, miközben szemeit nyitva tartja. Kerülni kell viszont a hirtelen mozdulatokat és lassan, fokozatosan, hassal lefelé kell a babát a víz alá meríteni. A babaúszás tulajdonképpen egy felnőtt segítségével történő úszó mozdulatokkal kísért vízen való lebegés. Az egészen pici babák víz alá kerülve ösztönösen visszatartják lélegzetüket (ún. búvár reflex), csapkodnak kezeikkel-lábaikkal és engedik el magukat a vízben. Ha babaúszásra viszed a kicsinyed, ezt könnyen be is bizonyítja neked.
Lépegető reflex
A csecsemőknél teljesen normális a lépegető reflex. Ha a babát álló pozícióban tartja úgy, hogy talpai szilárd talajt érnek, az automatikusan lépegetni kezd. Ez a reflex a 3. hónap körül tűnik el.
Milyen reflexei vannak a csecsemőnek? Hogy vizsgálja a gyerekorvos az újszülőtt idegrendszerét?
Növekedés és fejlődés
Az újszülöttek hihetetlenül gyorsan növekednek az első életévük során. Az átlagos súlygyarapodásuk hetente körülbelül 150-200 gramm, és a testhosszuk is hetente körülbelül 1,25 centiméterrel nő. Ha a kisbabád annyit nőne folyamatosan, mint élete első 12 hónapjában, akkor a 18. születésnapján körülbelül 48 méter magas lenne. Az ember véralvadási rendszerének nélkülözhetetlen eleme a K-vitamin, azonban egy újszülöttnek szinte alig van belőle, ezért egy K-vitamin ampullával kezdi életét. Mivel a placentából, aztán születés után az anyatejből is csak korlátozott, nem elégséges mennyiség áramlik a baba testébe, amit tárolni sem nagyon képes szerveinek éretlensége miatt, ezért féléves koráig havonta szükséges pótolni a K-vitamint. Nélküle könnyen kialakulhat az ún. vérzékenység.
Csontok és testfelépítés
A csecsemők több csonttal születnek, mint a felnőttek. Idővel némelyik megkeményedik és egyetlen csonttá forr össze. A csecsemők körülbelül 300 csonttal születnek. A felnőtt szervezet kb. 210 - 233 csontból áll (attól függ, hogyan számoljuk), ezzel szemben az újszülött csontvázát kb. 300 csont alkotja. Egy részük a fejlődés során egybenő. A magzat csontváza kötőszövetből és porcból áll, kialakulása a 6. hétben kezdődik. A babáknak születésükkor nincs térdkalácsuk! A térd ilyenkor még csak porcokból áll, és ha megröntgeneznénk a baba térdeit, nem is látszódnának a felvételeken, ugyanis csak az élet 6. évében csontosodnak el.
Egy újszülött feje a teste súlyának egyharmadát, hosszának egynegyedét teszi ki. Összehasonlításul ugyanez az arány egy felnőtt embernél egyhetedet jelent. És akkor még nem is beszéltünk a szemekről, melyek babakorban már elérik a felnőttkori szem méret 75%-át. Álló testhelyzetben az emberek medencéje kisebb, mint más főemlősöké. Ez az egyik oka, hogy a babák úgy születnek meg, hogy tulajdonképpen még nem fejlődtek ki teljesen, különben nem férnének át születéskor a medencecsonton. Tehát mindannyian "koraszülöttek" vagyunk, sőt, egyes orvosok a baba első három hónapját a terhesség "4. trimeszterének" is nevezik.
Egyéb fizikai tulajdonságok
A szakértők szerint a magzatoknak fejlődésük során kopoltyújuk, szőrük és farkuk is van. Mindhárom vagy születés előtt, vagy - gyakran a szőrzet esetében - a születést követő első hetekben eltűnik. Szőrös arcú babád született? Nem, nem farkaskölyök, egyszerűen még nem vesztette el a lanugónak nevezett, az anyaméhben a babák teljes testét fedő természetes puha szőrréteget. A lanugó a magzatmáz megtapadását segíti, ezenkívül tökéletesíti a baba védőrétegeit: például segít a kis test hőszabályozásában. A magzatmáz, ez a fehéres színű különleges 'zsírréteg' a bőr felületén, a magzat 5. hónapja körül kezd kifejlődni az anyaméhben. Azonkívül, hogy segít a picike hőszabályozásában, tökéletes síkosítóként szolgál majd születéskor. A születést követő 2-3 napban szívódik be a baba bőrébe magától, hatalmas támogatást adva ezzel a baba legfontosabb védőkapujának, a bőrének. Az újszülöttek vérkeringése még nem tökéletes, így általában a kezecskéik-lábacskáik egészen hidegek.
Nos, igen, az újszülött kislányoknál és kisfiúknál sem túl ritka, hogy a mellek duzzadtak sőt, még akár tej is szivároghat belőlük. A neonatális fogak gyakorisága minden 2-3 ezer szülésre 1. Az orvosok számára ez a helyzet nem szokatlan, de a szülőket, családot meglepheti. Időről időre minden szülészeten megjelenik egy-egy foggal született baba. Ezek a tejfogak általában megmaradnak, ám ha lazák vagy mozogni kezdenek, szükséges őket eltávolítani és ezzel kiküszöbölni a fulladás veszélyét. Hihetetlenül hangzik, de a gyerekeknél az elveszített ujjvégek ismét képesek kinőni, persze csak abban az esetben, ha az amputáció nem nyúl a körömágyon túl. Erre a felfedezésre Dr. Christopher Allan jutott egy 7 éves kislány páciensének köszönhetően, aki egy bicikli baleset következtében elveszítette az ujja végét. Az orvos 15 éven át kutatta ezen öngyógyítási folyamat előidézését és jelenlétét a felnőtteknél is.
Alvás és sírás
Az újszülöttek jelentős részét az alvás teszi ki. Egy újszülött átlagosan napi 14-17 órát alszik, bár az alvási mintázatuk sokszor szakaszos és megszakított. A babák szíve sokkal gyorsabban ver, mint egy felnőtté, a pulzusuk 140-150 között számít normálisnak. Légzésük ritmikája meglehetősen egyenetlen. Előfordulhat olyan is - főként alvás közben -, amikor 5-10 mp is eltelhet két lélegzetvétel között. (Ha több idő telik el, akkor mindenképpen hívjunk segítséget, mert baj lehet!) Ugyanakkor sírás után vagy felzaklatott állapotban jóval szaporábban vehetnek levegőt a babák - akár másodpercenként is. A kutatók ugyan nem tudják pontosan, hogy mi ennek az oka, de azt megfigyelték, hogy a legtöbbször a REM fázisban fordul elő az, hogy a babák félig nyitott szemekkel alszanak. A picik ráadásul ebben a mélyalvási szakaszban pihennek a legtöbbet. Akár 12 hét is eltelhet, mire a baba felismeri a nappal és az éjszaka közötti különbséget.
Sírás és könnyek
Az első hetekben a baba nem sír, csak kiabál. Ebben az időszakban még nincsenek kifejlődve a könnycsatornái és nem termel elegendő könnyet. A könnytermelés kb. 1 hónapos kora körül indul meg. Amennyiben ez nem így van, könnycsatorna-elzáródásra gyanakodhat. A probléma általában magától is megoldódik vagy enyhe masszírozással hozzásegíthet elhárításához. A gyerekek sírással (kiabálással) kommunikálnak a felnőttekkel. A babák csak egy hónapos koruk után könnyeznek sírás közben. A babák körülbelül 3 hónapos korukig nem könnyeznek, mivel a könnycsatornájukban nem termelődik elegendő könny, csupán a pici szemének általános védelmére szolgáló mennyiség. Ha jól megnézzük, a 3-4. hétig csakis könnyek nélkül sír a baba. Ez természetesen nem 'hiszti' jele, csupán még nem fejlődtek ki a könnycsatornák teljesen.
Táplálkozás és emésztés
Egy újszülött baba gyomrának mérete egy mogyoró, legfeljebb egy cseresznye méretének felel meg. Így teljesen ledöbbentem, amikor a fiam nem egészen három hónapos korában több, mint 1000 ml anyatejet és tápszert evett egy nap. Mindezt úgy, hogy ő maga épphogy 5 kg volt. Vagyis a testsúlya 20%-át fogyasztotta el egy nap. És ha már ilyen sokat képes enni egy baba, bizony ez meglátszik néha a kakis pelusok számán is. Volt olyan, hogy egy nap ötször-hatszor kakilt a kisfiam. Döbbenetes élmény volt. Ennél csak azt tartottam furábbnak, amikor a csak anyatejjel táplálkozó babákról meg azt hallottam, hogy náluk teljesen normálisnak számít, ha egy hétig sem produkálnak kakit. A babák már a méhen belül pisilnek. A magzat 5 hónapos korától magzatvizet kortyolgat, veséi segítségével átszűri, majd vizelet formájában kiüríti. Körülbelül 7 hónapos korukig a babák egyszerre tudnak levegőt venni és nyelni.
Anyatej és szoptatás
A betegségek elleni védelem mellett a legalább 2 hónapos szoptatás a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) kockázatát is felére csökkenti - ami hihetetlen, ha belegondolunk. Az anyatej varázslatosan alkalmazkodik. A lefejt anyatej mennyisége a baba korától függetlenül soha ne haladja meg a 110 ml-t cumisüvegenként. Míg a tápszerrel táplált csecsemők nagyobb cumisüvegeket kapnak, ahogy idősebbek lesznek, a lefejt anyatejet tartalmazó cumisüvegből etetett babáknak maximum 110 ml-t (óránként 400-400 ml) szabad adniuk. Ez azért van, mert az anyatej alkalmazkodik a baba pontos igényeihez a növekedésük során; folyamatosan változik az összetétele, ahogy a gyermek idősebb lesz, és ez magában foglalja a kalóriatartalmat is, amit unciánként tartalmaz.
Statisztikák és egyéb érdekességek
Tudtad, hogy napjainkban átlagosan mintegy 385 ezer gyermek születik naponta a Földön? Ez körülbelül 240 baba percenként. Néhány érdekes statisztika arra utal, hogy a lánybabák átlagosan egy nappal tovább maradnak az anyaméhben, mint a fiúk, a fehér babák 5 nappal tovább maradnak ott, mint a fekete babák, az indiai babák pedig 6 nappal tovább, mint a fehér babák. Bár minden terhes nő tudja, hogy a babák a betöltött 40. héten születnek, mégis a legritkább esetben érkeznek meg pont a kiírt időpontban. Teljesen normális, hogy akár két héttel korábban, vagy egy héttel később indul be a szülés. A legtöbb baba amúgy a 38-40. héten gondolja úgy, hogy már elég időt töltött anya pocakjában, de gyakori a túlhordás is. Ma amúgy az a protokoll, hogy betöltött 37. héten már bármikor indulhat a szülés.
Mosoly és emlékezet
Az emberi csecsemők az egyetlen főemlősbébik, akik mosolyognak az anyjukra vagy az apjukra. Az egész világegyetemben csak az ember babája képes arra, hogy mosolyogjon. Az emberek hosszú távú memóriája általában hároméves kor előtt alakul ki. A babák rövidtávú memóriája jobb, mint a felnőtteké.
Születési hónapok és személyiség
A statisztikák szerint a leggyakoribb születési dátum szeptember 9. Ezt szorosan követi szeptember 19., 12. és 17., ebben a sorrendben. Érdekes módon az ebben az időszakban született babáknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy ők legyenek a legokosabbak az osztályban, és ők érjék el a legnagyobb sikereket az életben. Tudományos bizonyítékok arra is utalnak, hogy a születési hónap befolyásolja a személyiséget. Az elsőszülött statisztikailag nagyobb valószínűséggel rendelkezik jobb mentális egészséggel, de valamivel nagyobb a hajlamuk a túlsúlyra vagy a magas vérnyomásra.