Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség és táppénz

A kisbaba érkezése minden családban egy varázslatos, várakozással teli időszak, ám néha az élet közbeszól, és az örömbe némi aggodalom vegyül. Amikor az orvos kimondja a diagnózist, miszerint a terhesség veszélyeztetett, a kismama váratlan és ismeretlen helyzetben találja magát, ahol a testi épsége mellett az anyagi biztonsága is kérdésessé válhat. Ez a pillanat nemcsak érzelmileg megterhelő, hanem rengeteg bürokratikus kérdést is felvet a munkajoggal és a társadalombiztosítással kapcsolatban.

Az orvostudomány szempontjából a veszélyeztetett terhesség egy olyan állapot, amelyben az anya vagy a magzat egészsége, esetleg élete fokozott kockázatnak van kitéve. Ez nem egyetlen konkrét betegséget jelent, hanem egy gyűjtőfogalom, amely alá számos diagnózis tartozhat a krónikus alapbetegségektől kezdve a várandósság alatt fellépő komplikációkig. A szakorvos döntése alapján történik meg a minősítés, aki figyelembe veszi az anya életkorát, korábbi vetéléseit, a fennálló ikerterhességet vagy olyan állapotokat, mint a terhességi cukorbetegség és a magas vérnyomás. Érdemes látni, hogy a veszélyeztetetté nyilvánítás nem csupán egy adminisztratív aktus, hanem a magzatvédelmi protokoll szerves része.

A keresőképtelenség megállapítása és a 9-es kód

Sokszor felmerül a kérdés, hogy bármilyen panasz esetén automatikusan jár-e a táppénz. A válasz az, hogy a keresőképtelenséget minden esetben orvosi vizsgálatnak kell alátámasztania. Nem elegendő a kismama szubjektív rosszulléte, ha az orvosilag nem indokolja a munkából való kiesést. A magyar egészségügyi rendszerben a keresőképtelenség okát kódokkal jelölik a táppénzes papíron. A kismamák számára a bűvös szám a 9-es kód, amely kifejezetten a veszélyeztetett terhességet jelöli. Ennek a kódnak a használata alapjaiban változtatja meg a kifizetési szabályokat a normál betegszabadsághoz képest. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem keletkezik közvetlen bérkifizetési kötelezettsége a hiányzás idejére, csupán a táppénz-hozzájárulást kell megfizetnie. A kismama számára pedig ez biztonságot ad, hiszen a táppénz összege a teljes időszakra kalkulálható.

A keresőképtelenség fennállása esetén az orvos kiállítja az "Orvosi igazolás keresőképtelen állományról" elnevezésű nyomtatványt. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az igazoláson a keresőképtelenség jellegére utaló megjelölést kell alkalmazni. A keresőképtelenséget minden esetben jogviszonyonként kell elbírálni, vagyis a biztosított által végzett munkakör alapján kell megállapítania az orvosnak, hogy az adott betegség esetén a személy el tudja-e látni a munkáját vagy sem. Fennálló több biztosítási jogviszony esetén külön-külön kell megállapítania ezt, akkor is ha a több jogviszony egy munkáltatónál fennáll.

A táppénzre való jogosultság feltételei

A táppénzre való jogosultság nem alanyi jogon jár minden várandós nőnek, hanem szigorú biztosítási feltételekhez kötött. Az első és legfontosabb kritérium a fennálló biztosítási jogviszony. Ez legtöbbször egy bejelentett munkaviszonyt jelent, de idetartozik az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony is, amennyiben a kismama fizeti maga után a járulékokat. A másik pillér a biztosítási idő hossza. A táppénz folyósításának időtartama alapvetően függ attól, hogy a kismama hány napot töltött biztosításban a keresőképtelenségét megelőzően. Aki legalább egy éve folyamatosan dolgozik, az a keresőképtelenség teljes időtartamára kaphat ellátást, egészen a szülésig. A kifizetés feltétele továbbá a társadalombiztosítási járulék megfizetése. Olyan speciális esetekben, mint a hallgatói jogviszony vagy a különböző segélyeken lévő kismamák, a táppénz helyett más ellátási formák jöhetnek szóba. Az ellátás igénybevételéhez elengedhetetlen a magyarországi tartózkodási hely és az érvényes TAJ kártya is.

A táppénzre jogosultságnak 3 alapvető feltétele van: pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettség, fennálló biztosítási jogviszony, keresőképtelenség. A táppénzre vonatkozó igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelenteni. 2009. január 1-től a foglalkoztató köteles a táppénz igény, illetve orvosi igazolás átvételét igazolni, és azt a biztosított részére átadni. Köteles továbbá az igénylések átvételéről nyilvántartást vezetni. Ezt egy esetleges ellenőrzés során összehasonlítják a táppénz igénylés beadásának dátumával, ugyanis a táppénz iránti kérelem átvételét követően a foglalkoztatónak 5 napon belül továbbítania kell azt a kormányhivatalhoz/ kifizetőhelyhez. A dolgozó 6 hónapos igényérvényesítési határidőn belül tudja csak érvényesíteni a kérelmét, ezért is fontos, hogy dokumentálva legyen a kérelem átvételének napja.

A táppénz összegének megállapítása

A kismamák számára az egyik legégetőbb kérdés a pénzügyi keret meghatározása. A táppénz összege alapvetően a korábbi jövedelem százalékában kerül meghatározásra. Két fő kategóriát különböztetünk meg: a 60%-os és az 50%-os mértéket. A 60%-os táppénz azoknak jár, akik legalább kétévnyi folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek. A számítás alapja a keresőképtelenség kezdőnapját megelőző naptári év jövedelme, vagy ha ott nincs elég nap, akkor az azt megelőző időszak. A számítás során a bruttó jövedelmet veszik alapul, de a kifizetett összegből 15% személyi jövedelemadót vonnak le. Fontos tudni, hogy a táppénznek van egy felső korlátja, az úgynevezett táppénzplafon. Ez a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad része naponta. A kifizetett összeg tehát érezhetően kevesebb lesz, mint a korábbi nettó fizetés. Éppen ezért érdemes előre tervezni és családi költségvetést készíteni.

A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jelenlegi jogviszonyában legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Amennyiben az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme az igénylőnek, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ha nem, akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.

Kedvezmény szabály: Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani.

A táppénz és a betegszabadság különbsége

Bár a köznyelvben gyakran mossuk össze a két fogalmat, a betegszabadság és a táppénz két teljesen eltérő kategória. A betegszabadság évente 15 munkanapra jár, és ezt a munkáltató fizeti. Mértéke a távolléti díj 70%-a. Ez az ellátási forma kizárólag a saját betegség miatti keresőképtelenségre vonatkozik, de veszélyeztetett terhesség (9-es kód) esetén nem alkalmazható. A táppénz ezzel szemben a társadalombiztosítási rendszerből érkezik. Míg a betegszabadságot a bérrel együtt, a szokásos bérfizetési napon kapja meg a dolgozó, a táppénzt az állam (Magyar Államkincstár vagy a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató) utalja. Egy másik lényeges differenciáló tényező, hogy a betegszabadság alatt nem szünetel a biztosítás, míg a táppénz alatt a kifizetett összegből nem vonnak TB járulékot. A kismamák számára a legfontosabb különbség mégis az, hogy a 9-es kódú táppénz az első naptól jár.

A táppénz igénylésének folyamata

A táppénz igénylése precizitást igényel, hiszen egy hiányzó aláírás vagy elfelejtett dokumentum hetekkel késleltetheti a kifizetést. Az első lépés a szakorvosi javaslat beszerzése. Ez egy olyan papír, amelyen a nőgyógyász rögzíti, hogy a várandósság veszélyeztetett, és javasolja a kismama munkából való kiemelését. A háziorvos általában kéthetente állítja ki az igazolásokat. Nagyon fontos, hogy ezeket a kismama időben juttassa el a munkáltatójához. Ha a cég rendelkezik TB kifizetőhellyel, az ügyintézés házon belül marad, és viszonylag gyors. Ha azonban a cég kisebb, és nem kifizetőhely, akkor a munkáltatónak továbbítania kell a dokumentumokat az egészségbiztosítási pénztár felé. Érdemes figyelni a határidőkre is. A táppénz iránti igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki elfelejtette leadni a papírjait, még fél évig megteheti, de a családi kassza szempontjából jobb a folyamatosság.

Az elbírálás a kérelemnek a kormányhivatalhoz vagy kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. hiányos adatok, szükség van további vizsgálatokra) hosszabb idő is lehet.

Munkajogi védelem veszélyeztetett terhesség esetén

Sok kismama tart attól, hogy ha táppénzre megy, elveszítheti az állását. A jó hír az, hogy a magyar Munka Törvénykönyve rendkívül erős védelmet biztosít a várandós nők számára. A felmondási védelem a terhesség kezdetétől a szülési szabadság végéig, sőt, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére is kiterjed. Lényeges momentum, hogy a védelem akkor is megilleti a kismamát, ha a terhesség tényét még nem közölte a munkáltatóval a felmondás közlésének pillanatában. Ilyenkor utólag is bejelenthető az állapot, és a felmondást vissza kell vonni. Azonban a veszélyeztetett terhesség és a táppénz nem jelent abszolút immunitást minden helyzetben.

A munkajogi védelem részét képezi az is, hogy a kismamát a táppénzről való visszatérés után eredeti munkakörében, vagy annak megfelelő pozícióban kell tovább foglalkoztatni. A táppénz ideje alatt a munkavállaló nem kötelezhető munkavégzésre, és nem érheti hátrányos megkülönböztetés az állapota miatt.

Egyéni vállalkozók és táppénz

Az egyéni vállalkozók világa speciális szabályokat követ a táppénz tekintetében. Számukra nem létezik a munkáltatói kifizetés fogalma, minden igényt közvetlenül a kormányhivatalhoz kell benyújtani. A jogosultság alapfeltétele itt is a fennálló biztosítási jogviszony és a járulékok pontos megfizetése. A KATA-s vállalkozók (Kisadózó vállalkozások tételes adója) helyzete még egyedibb. Mivel ők fix összegű adót fizetnek, a táppénzük alapja nem a tényleges bevételük, hanem egy törvényben rögzített ellátási alap. Ez az alap sajnos gyakran alacsonyabb, mint egy átlagos alkalmazotti bér utáni táppénz. Vállalkozóként a táppénz igényléséhez szükséges a „Személyes közreműködői nyilatkozat” és a járulékfizetési igazolások. Lényeges szabály, hogy a táppénz folyósítása alatt a vállalkozó nem végezhet személyesen munkát a vállalkozásában.

A táppénz és a szülés utáni ellátások

A várandósság alatti táppénz nem vákuumban létezik, hanem szorosan összefügg a szülés után járó ellátásokkal. A legfontosabb kérdés, hogy a táppénz csökkenti-e a CSED vagy a GYED összegét. A válasz megnyugtató: a CSED és a GYED alapját elsősorban a ténylegesen ledolgozott napok jövedelméből számítják. Ugyanakkor a táppénz ideje biztosítási időnek minősül, ami elengedhetetlen a CSED-hez és a GYED-hez szükséges 365 nap összegyűjtéséhez. Sőt, aki táppénzről megy szülni, annak folytonos marad a biztosítási jogviszonya, ami a legmagasabb szintű jogosultságot biztosítja. Lényeges szabály azonban, hogy a CSED igénylésekor a kismamának választania kell: vagy táppénzt kap, vagy CSED-et. Gyakori stratégia, hogy a kismamák a kiírt időpont előtt 28 nappal már igénybe veszik a CSED-et. Ha valaki addig táppénzen volt, érdemes kiszámolni, melyikkel jár jobban anyagilag. A CSED jelenleg a bruttó bér 100%-a (melyből csak SZJA-t vonnak), míg a táppénz maximum 60%.

Létezik egy úgynevezett „kedvezményszabály” is azok számára, akik két gyermek között rövid időt töltenek munkában, és a második terhességük alatt táppénzre kényszerülnek. Ez a szabály megvédi az anyákat attól, hogy a táppénz miatt alacsonyabb GYED-et kapjanak a következő babával, mint az előzővel.

Gyakori tévhitek a táppénzzel kapcsolatban

Az egyik legmakacsabb tévhit, hogy a táppénz „jár”, ha valaki terhes. Sokan gondolják, hogy a várandósság önmagában elegendő ok az otthonmaradásra. Valójában a magyar szabályozás szerint a terhesség nem betegség, így ha nincsenek komplikációk és a munkakör sem veszélyes, a kismamának elvileg dolgoznia kellene. Egy másik tévedés, hogy a táppénz alatt tilos kilépni az utcára. Ahogy korábban említettük, van korlátozás, de az nem jelent házi őrizetet. A cél a regenerálódás, így egy könnyű séta vagy a gyógyszertárba menetel természetesen megengedett. Szintén gyakori hiba azt hinni, hogy a táppénz összege minden hónapban ugyanannyi. Végezetül sokan gondolják, hogy a táppénz rontja a későbbi nyugdíjukat. Valójában a táppénz időtartama szolgálati időnek számít, így nem jelent kiesést a nyugdíjba vonuláskor szükséges évek számításánál. Bár a táppénz összege után nem fizetünk nyugdíjjárulékot, az állam ezt az időszakot elismeri.

tags: #elso #orvosi #igazolas #keresokepetelensegrol #veszelyeztettett #terhesseg