Bár tisztában vagyunk vele, hogy a jövő nagyrészt kiszámíthatatlan, szeretünk előre tervezni. Ilyen a gyermek születése is. Hogy melyik lesz a nagy nap, azt nem lehet előre megmondani - de bizonyos jelek utalhatnak a szülés közeledtére.
Amikor elérkezünk a terhesség 9. hónapjának végéhez, fontos, hogy pontosan meg tudjuk különböztetni a szülés közeledtének, illetve a szülés beindulásának jeleit. A várandósság megállapításakor a szakorvos kijelöli a szülés lehetséges időpontját, de valójában nagyon kicsi az esély arra, hogy a baba tényleg ekkor érkezik. A leggyakoribb esetben a szervezetünk előre jelez, amit jó, hogyha észben tartunk, és ehhez számítva figyeljük a testünk jelzéseit.
A kiírt terminus és a túlhordás
A kiírt terminus csak hozzávetőlegesen tájékoztat arról, hogy mikor várható a szülés megindulása. A kisbabák nagy része ugyanis nem azon a napon születik meg, ami a várandós kiskönyvben áll. Alapvetően az utolsó menstruáció első napjához képest határozzák meg a szülés várható időpontját (utolsó menstruáció első napja +7 nap, -3 hónap), ez az ún. Naegele képlet, majd a korai ultrahangfelvételek ismeretében ezt módosítják is.
Ha elértük a szülés előre kiszámított időpontját, és a kisbabánk még nem született meg, terminustúllépésről beszélünk. Ez azonban nem jelent feltétlenül valós túlhordást, hiszen a magzat fogantatásának időpontját nem lehet napra pontosan kiszámolni. Terminustúllépés esetén fokozottan figyelnek a baba állapotára (CTG, ultrahang, flowmetria). Kórházanként változik, hogy mennyi időt engedélyeznek a szülés spontán beindulásának, illetve hogy mikor fogy el a türelem, és indítják be mesterségesen a vajúdást. Érdemes jó előre megbeszélni az orvosunkkal, szülésznőnkkel, hogy ők hogyan járnak el terminustúllépés esetén, illetve hogy mennyi türelmi idő szokásos az adott szülészeti intézményben.
Koraszülés - mikor beszélünk róla?
A betöltött 37. hét előtt született babák esetében beszélünk koraszülésről. Ilyenkor a vajúdás hasonlóan indul be, mint más szüléseknél: burokrepedéssel vagy összehúzódásokkal, esetleg vérzéssel. Ha ezeket a tüneteket idő előtt (betöltött 37. hét) tapasztaljuk, sürgősen vegyük fel a kapcsolatot a várandósgondozást végző orvosunkkal, választott szülésznőnkkel vagy a kórházzal.
A szülés közeledtének jelei
Számos testi és lelki jel utalhat arra, hogy közeleg a várva várt nagy nap.
Jóslófájások (Braxton-Hicks összehúzódások)
A szülés megindulásának első jelei között az egyik legtipikusabbak a jósló fájások, amiket a szakemberek a Braxton-Hicks összehúzódásokként is emlegetnek. A legtöbb kismama érez jóslófájásokat a szülés előtti hetekben. A méh nem fájdalmas összehúzódásai ezek, amelyek a szülésre készítik elő a méhizomzatot. Az igazi fájásoktól még az is megkülönbözteti őket, hogy rendszertelenek, és ahogy jönnek, úgy el is múlnak.
A legkönnyebben úgy tudjuk megkülönböztetni őket egymástól, hogy amíg a jósló fájások össze-vissza, rendszertelenül jelentkeznek (majd rövid idő után el is múlnak), addig a tényleges méhösszehúzódások rendszeres időközönként lépnek fel, gyakoriságuk és erőteljességük egyre fokozódik. A jósló fájások nevüktől eltérően nem feltétlenül járnak fájdalommal. Ilyenkor csupán arról van szó, hogy a méh izomzata megfeszül, majd elernyed. A jósló fájás tünete tehát, hogy a has rövid időre megkeményedhet, húzódó érzés jelentkezhet. A tünetek általában 30-60 másodperc közötti időtartamig állnak fenn. A Braxton-Hicks összehúzódásokra általában már viszonylag korán, a 20-25. hét között sor kerül. A jósló fájások alapján nem lehet megjósolni a szülés időpontját. Mivel elég korán jelentkezik, általában még hetek vannak hátra, de vannak kismamák, akik eleinte nem, csak az utolsó időszakban észlelik az összehúzódásokat.
A nyákdugó távozása
A baba érkezésének közeledtével a nyákdugó távozása is gyakori előjel. A nyákdugó szerepe, hogy a méhszájat elzárja a külvilágtól, ezzel is védve a fejlődő életet az egyes baktériumoktól és fertőzésektől. Ez akár napokkal a vajúdás megindulása előtt is megtörténhet. A szülés előtti pár nap folyamán a kismama észreveheti, hogy sűrűbb, rózsaszínes hüvelyi folyása van. A szülés napján a kismama észreveheti, hogy egészben vagy darabokban, de távozott az úgynevezett nyákdugó, mely védőfunkciót töltött be, a méhszájat zárta el a külső hatásoktól. Ez ugyanakkor sok kismama esetében csak a szülőszobán történik meg.
Méhszáj tágulása és a méhnyak változása
A méhszáj tágulása is lehet előjel, még akkor is, hogyha valójában ez a folyamat a szülés első fázisát egyaránt lefedi. A méhszáj tágulása nem feltétlenül csak közvetlenül a baba érkezése előtt indulhat meg, hanem már néhány héttel korábban is. Amikor közeleg a szülés időpontja, a méhnyak változni kezd: elvékonyodik, megrövidül, felpuhul. Ebből nem fogunk érezni semmit, ugyanis a folyamatot csak egy hüvelyi vizsgálat során tudják megállapítani. A közelgő szülés egyik legegyértelműbb jele, hogy a méhnyak fokozatosan tágulni kezd.
Hasmenés és hányás
A szülés beindulása előtt az egyik legkellemetlenebb előjel a hasmenés. Sok kismamánál megfigyelhető, hogy a gyermek érkezése előtti napokban a székletük lazábbá válik. Ez alapvetően egy jó jel, ugyanis azt jelzi, hogy az izmok készülnek a baba kitolására. Emellett hányás is jelezheti a kisbaba érkezését.
Fészekrakó ösztön
A szülés előtt álló édesanyák „fészekrakási ösztöne” gyakran megmutatkozik, jönnek-mennek, pakolnak, rendezkednek. Ez az egyik legkevésbé megragadható szülési előjel. Ilyenkor az anyukák ösztönösen vágnak bele a legkülönfélébb feladatok elvégzésébe, persze, leginkább olyanokéba, amik közvetlenül kapcsolódnak a baba érkezéséhez. Bár sok kismama ingert érez rá, hogy kihasználja ezt, és egy utolsót takarítson, mégis másképp rendezze a babaszobát, és újrapakolja a babaholmikat, nem érdemes kihasználni az energiatöbbletet. Annál inkább belelendül a készülődésbe, minél közelebb a baba érkezése.
Apás szülésre készülsz? Ezeket érdemes átgondolnod!
Súlygyarapodás megállása és fáradtság
Mindenkinek más mértékben gyarapszik a súlya a terhesség alatt, de bármennyivel is, a szülés előtti időszakban ez a súlygyarapodás abbamarad. A terhesség sosem sétagalopp, de a szülés előtti időszakban extrém fáradtság uralkodhat el a kismamán. A szervezet készül, energiát gyűjt, és igényli a több pihenést. Ha csak lehet, érdemes engedni ennek az igénynek, és szundítani egyet-egyet napközben is. Érdekes, de a szülést jósolhatja meg a kirobbanó energikusság is.
Mikor induljunk a kórházba?
A szülés megindulásának biztos jeleként szinte csak egy dolgot emlegethetünk, méghozzá a gyakori méhösszehúzódásokat. Amikor a fájások rendszeresen, 10 percenként minimum 3 alkalommal jelentkeznek, akkor eljött az indulás ideje! Természetesen ez még önmagában nem azt jelenti, hogy korábban nem mehetünk be a szülészetre - mi több -, a legjobb, hogyha már akkor útnak indulunk, amikor azt még a legbiztonságosabbnak érezzük!
Korábban már biztosan megfordult a fejünkben, hogy miért csak a méhösszehúzódásokat tekintjük a szülés biztos jelének, miközben a legtöbben a magzatvíz elfolyását tartják annak. Van, hogy a szülési folyamat már jóval korábban megkezdődik, minthogy a magzatvíz elfolyna, de emellett az is gyakori, hogy csak szivárog. Vagy azért, mert a baba feje elzárja a szülőcsatornát, vagy mert a burokrepedés kisebb mértékű.
A vajúdás korai szakaszában talán lehetnek még kétségeink, hogy valóban elindult-e a szülés. Ez nem baj, hiszen nem kell az első jelre a kórházba sietni. Jót tesz ilyenkor egy kényeztető meleg fürdő vagy a párunk által végzett masszázs, és ha a jelek és testi érzeteink időközben egyértelművé válnak, azaz a kontrakciók rendszeressé és egyre erősebbek lesznek, vagy elfolyik a magzatvíz, akkor irány a szülészet! Előtte persze zuhanyozzunk le, együnk és igyunk, ha jól esik. Mindezeket felülírja persze a biztonságérzetünk: ha otthon már nyugtalanok vagyunk és mehetnékünk támad, akkor mindenképpen indulni kell.
Egyénenként változó, hogy ki és milyen körülmények között érzi magát komfortosan, amikor a gyermekét várja. Néhány kismama a lehető legtovább szeretne otthon maradni és relaxálni, míg mások inkább úgy döntenek, hogy az első adandó alkalommal fogják a kórházi csomagjukat és elindulnak a szülészeti osztályra. Ha inkább az előbbi típusba tartozunk, legyünk folyamatos kontaktban az orvosunkkal!
Lehet-e "siettetni" a babát?
A természetesség híveként és a kisbabák személyiségét és egyéniségét tisztelve és szem előtt tartva semmiképp sem javaslom a siettetést. Mindennek megvan a maga ideje, így az elengedésnek és az elindulásnak, illetve a szülésnek és a születésnek is. Az édesanya és a kisbaba szervezetének összjátéka határozza meg - egy máig nem teljesen tisztázott mechanizmuson keresztül -, hogy mikor indul meg a szülés. Mindannyiunk életére és viselkedésére nagy befolyással van születésünk mintázata, ezért ha valamilyen sürgető orvosi indok nem áll fenn, hagyni kell a babát saját ritmusában és tempójában haladni és megszületni.
Van, amikor a szexuális együttlét bejön, és ez a módszer a szülésmegindítás kellemes módja lehet. Az ondófolyadékban található prosztaglandin hormon ugyanis elindíthatja a vajúdást - persze csak ha a baba és a mama szervezete kész a szülésre. Hasznosak még a szülésre és a kisbabára való lelki ráhangolódás technikái: a relaxáció, egy jó beszélgetés vagy egy lazító masszázs. Ha az édesanya megnyugszik, és esetleges félelmeit félre tudja tenni, sokat tett a szülés megindulásáért.
Evés és ivás a vajúdás alatt
Ha egy szülés előtt álló anya úgy érzi, már valódi kontrakciói vannak, persze, sőt, kifejezetten ajánlott is ilyenkor az evés-ivás és a pihenés. A vajúdás korai szakaszában a legfontosabb az erőgyűjtés.
Az előtej (kolosztrum)
A kolosztrum (előtej) az első tej, amely a terhesség során (általában a 20. hét körül) kezd el képződni és a szülés után pár óráig termelődik. Az összetétele eltérő a később termelődő tejétől. Az előtej akár már a terhesség első jelei között megjelenhet, van, aki már a 6.-7. terhességi héten találkozik vele. Nem kell tőle megijedni, teljesen normális jelenségről van szó, a hormonális változások okozzák. Az anyukák többségének a 2. harmad végén, illetve a 3. harmad során jelentkezik először. Néhány csepp tejről van csak szó általában, de nem ritka a nagyobb mennyiség sem. Nagy baj az, ha egyáltalán nem találkozunk előtejjel a terhesség folyamán? Egyáltalán nem. Az előtej mennyisége jelent valamit? A későbbi szoptatás és anyatejhozam kapcsán semmilyen jelentőséggel nem bír.
A szülés után fontos, hogy próbáljuk mellre helyezni a gyermeket olyan hamar, amennyire csak lehet. Elsősorban ez azért fontos, hogy stimuláljuk a tejtermelődést, valamint azért, mert a kolosztrum rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik. A prosztaglandinoknak köszönhetően a kolosztrum egy speciális szűrő, amely védelmet nyújt a gyermek szerveinek. A kolosztrum egy egyedi keveréke olyan anyagoknak, amelyeket a legjobb tápszer sem tud helyettesíteni. Hormonokat (növekedő), enzimeket, aminosavakat, immunoglobulinokat, laktoferrint (immun szabályozó) és leukocitákat, azaz fehér vérsejteket tartalmaz, amely a baba immunrendszerét építi. Mindezek mellett egy vitamin bomba (A, C, B, E, D3, stb.). A kolosztrum kb. 50-65 kalóriát, míg a hagyományos tej 75 kalóriát tartalmaz.
