Várandóssági szűrővizsgálatok és az ellenanyagszűrés fontossága mindhárom trimeszterben

Egészségügyi állapotunk rendszeres ellenőrzése minden élethelyzetben fontos, várandósság idején azonban különösen nagy jelentőséggel bír. A várandós nő rendszeres kivizsgálása a saját és a születendő baba egészsége szempontjából is elengedhetetlen. A születendő gyermek egészsége szempontjából nemcsak a várandósság időszaka, hanem már a fogantatást megelőző hónapok is rengeteget számítanak. Nem véletlen, hogy a terhesség mindhárom trimeszterében előírnak egy részletes laborvizsgálatot. Ezekre jellemzően a hatodik-nyolcadik, a huszonkettedik-huszonnegyedik és a harminchatodik-harmincnyolcadik hét környékén kerül sor.

Várandós nő ultrahang vizsgálaton

Az első trimeszter vizsgálatai

A terhesség mindhárom trimeszterében végezni kell egy-egy laborvizsgálatot. Az első trimeszterben van egy általános „nagyrutin” vizsgálat, amely vizelet- és vérvizsgálatot foglal magában. Ezek eredményei alapján sok mindent megtudhat az orvos a páciensről, például azzal kapcsolatban, hogy van-e már eleve valamilyen betegsége a várandós nőnek. A laborvizsgálatokból egyrészt az általános egészségi állapotról kapunk felvilágosítást. Másrészt, ha valami eltérés van bennük, akkor az valamilyen betegségre utalhat, mint például leukémia, cukorbetegség, vese-, hasnyálmirigy- vagy májproblémák.

Vércsoport- és ellenanyagszűrés

A kivizsgálás egyik fontos része, hogy meghatározzák a várandós vércsoportját és esetleges alvércsoportját, valamint a vörösvértest elleni antitestek típusait és mennyiségét, amelyek egyik része a várandós és magzata között esetleg jelenlévő antitesteket mutathatja ki. Ezekre a vizsgálatokra főként azért van szükség, mert előfordulhat, hogy az anya és a magzat különböző vércsoporttal rendelkezik, emiatt pedig a kismama szervezete idegenként érzékeli a babát, és ellenanyagokat kezd ellene termelni. Ez az ellenanyag-termelés leginkább a szüléssel kapcsolatban ismert, tehát sokan tudják, hogy szülés után anti-D injekciót szükséges kapniuk az RhD-negatív édesanyáknak - ugyanakkor a várandósság alatt is kialakulhat ellenanyag-termelés.

Vércsoportok és Rh faktorok

Az ellenanyagszűrés szerepe

Az ellenanyag szűrés egy olyan vérvizsgálat, amelynek célja az anya vérében található antitestek (ellenanyagok) kimutatása. Az első ellenanyag szűrésre általában a terhesség korai szakaszában, a 12. héten kerül sor. Ekkor a kismama első vérvizsgálatainak egyikeként végzik el ezt a tesztet. Ha az eredmény negatív, akkor a szűrést a 28. héten megismétlik. A negatív eredmény azt jelenti, hogy az anya vérében nincsenek a magzat vörösvértestjei ellen irányuló antitestek, így a vércsoport-összeférhetetlenség okozta komplikációk esélye nagyon alacsony.

Ha az ellenanyag szűrés pozitív eredményt mutat, az azt jelenti, hogy az anya vérében antitestek találhatók. Ilyen esetben további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy milyen típusú antitestek vannak jelen és milyen mennyiségben. Pozitív eredmény esetén az antitestek jelenléte azt jelenti, hogy az anya immunrendszere idegenként ismeri fel a magzat vörösvértestjeit, és támadni kezdheti azokat. Az orvosok ilyenkor szorosabb megfigyelést és rendszeres ellenőrzést rendelhetnek el. Az ellenanyag szűrés azért rendkívül fontos, mert lehetővé teszi az orvosok számára, hogy időben felismerjék és kezeljék a potenciális vércsoport-összeférhetetlenségből adódó problémákat.

Az Rh vércsoportrendszer (azaz hogy a magzat, illetve az anya vércsoportja pozitív vagy negatív) az AB0 után a második legfontosabb vércsoportrendszer, a terhesség alatt különös jelentőséggel bír. Vércsoport összeférhetetlenség akkor jelentkezik, amikor az anya vércsoportja Rh-negatív, tehát a D antigénnel még nem találkozott a szervezete, a magzat vércsoportja ellenben Rh-pozitív. Az első terhesség kialakulásakor még nincs jelen a D antigén ellen termelt ellenanyag sem a kismama szervezetében, így az első terhesség során még nem szokott súlyos következményekkel járó immunreakció kialakulni.

A vércsoport-összeférhetetlenség megelőzése és kezelése

Mivel az első terhesség során leggyakrabban a szülés során lesz lehetősége az Rh-negatív anyai szervezetnek először arra, hogy felismerje a testidegen D antigént egy Rh-pozitív újszülöttből származó vörösvértesteken, így ekkor már csak a magzat születése után termelődik ellenanyag, ezért ilyenkor még nem alakul ki az újszülött hemolitikus betegsége. Ilyenkor van lehetőség arra, hogy a születéskor az újszülött vércsoportját meghatározva (leggyakrabban a köldökzsinórvérből levett vérmintából) időben felismerjük a kockázatot jelentő magzati Rh-pozitív vércsoportot. Amennyiben ez igazolódik, akkor az anya a szülést követő 72 órán belül egy injekciót fog kapni. Ezt nevezzük anti-D profilaxisnak, és az injekcióban IgG anti-D (vagyis D antigén ellenes antitest) van.

A gyógyszer hatása úgy alakul ki, hogy az anyának beadva bekerül a keringésbe, és az esetlegesen anyai szervezetbe jutó magzati Rh-pozitív vörösvértestek D-antigénjéhez kötődnek, majd elpusztítják azokat, így mintegy elfedve őket az anyai szervezet saját védekező immunsejtjei elől. Emiatt az anya szervezete nem immunizálódik a magzati D antigén ellen, tehát a következő terhesség során sem lesz jelen a keringésben a D-antigén ellenes antitest, ami károsíthatná a magzatot. Az anti-D oltóanyagnak számottevő negatív hatása tehát nincs, elmaradása viszont olyan súlyos következményekkel járhat, mint például habituális vetélés vagy újszülöttkori hemolitikus betegség (a magzat vérszegénységével, oxigénhiányos állapotával, sokszervi károsodásával, legsúlyosabb esetben a magzat halálával járhat).

Az injekcióban beadott anti-D ellenanyag hetekig jelen lesz az anyai vérben, megelőzve ezáltal azt, hogy az anya szervezete ellenanyagot termelve reagáljon a magzati vérre (azáltal, hogy az ellenanyag már "dolgozik", megelőzi az anyai immunválasz kialakulását a magzata ellen). Ugyanakkor a beadott oltóanyag egy része a placentán keresztül a magzatba kerülhet. Ez képes ugyan az RhD-pozitív magzati vörösvérsejtekre kötődni, de kis mennyisége miatt nem okoz lényeges magzati tüneteket, és megbetegedést.

Anti-D injekció beadása

TORCH laborvizsgálat

A fentiek mellett - térítés ellenében - lehetőség van az úgynevezett TORCH laborvizsgálat elvégeztetésére is, amely azon kórokozók korábbi vagy aktuális jelenlétét vizsgálja, amelyek potenciálisan károsíthatják a magzatot. Ezek közé tartoznak a herpeszvírusok, a Toxoplasma gondii, a rubeola és a Citomegalovírus is.

További vizsgálatok az első trimeszterben

  • A 6-7. héten mielőbb jelentkezni kell az első vizsgálatra a területileg illetékes vagy az általunk választott szakorvoshoz.
  • A 11-13. héten fontos ultrahangvizsgálatra kerül sor, mely során megmérik a magzat ülőmagasságát, aminek segítségével pontosan megállapítható a kora. Ekkor szűrik az esetleges kromoszóma-eltéréseket, mint például a Down-szindrómát.
  • Amennyiben a kismama elmúlt 37 éves, magasabb lehet bizonyos rendellenességek kockázata, ezért érdemes genetikai tanácsadásra is elmennie, ahol szükség esetén további vizsgálatokat végeznek. Ilyen vizsgálat lehet a CVS (méhlepény-mintavétel) a 10-14. hét között és az amniocentézis (magzatvíz-vizsgálat) a 15-20. hét között.
  • Mivel a méhlepény mintavétel és az amniocentézis némi vetélési kockázattal jár, alternatívája lehet a magzati DNS-vizsgálat anyai vérből. A vizsgálat egyetlen vérvételből áll, és a terhesség kb. 10. hetétől kezdve magzati eredetű DNS-darabkákat vizsgálnak az anya véráramában.

A második trimeszter vizsgálatai

A második trimeszterben szükséges laborvizsgálatok egy része - a legalapvetőbb értékeket figyelő nagyrutin, illetve a vércsoport- és az antitest-meghatározás - megegyezik az első harmadban végzettekkel. Ezek azonban kiegészülnek a terheléses vércukorvizsgálattal (OGTT), amelynek célja, hogy kiszűrje a terhességi cukorbetegség - vagy más néven gesztációs diabétesz - esetleges fennállását.

Terheléses vércukorvizsgálat

Terhességi cukorbetegség: Mítoszok és tények | Jelek, tünetek, diagnózis és kezelés

Terheléses vércukorvizsgálat (OGTT)

A 2 órán át tartó vizsgálatot éhgyomorra kell elvégezni, ez idő alatt kizárólag szénsavmentes víz fogyasztása megengedett. A páciensnek 2-3 deciliter vízben feloldva 75 gramm glükózt kell elfogyasztania, a vércukorszintet pedig az OGTT kezdetén, majd két órával később ellenőrzik. Fontos tudni azonban, hogy már ismert cukorbetegség esetén tilos a cukorterheléses vizsgálat. A gesztációs diabétesz egyébként az anya és baba egészségére is fenyegetést jelent.

Preeklampszia szűrése

A terhesség második harmadában végzett laborvizsgálatokkal az LDH (laktát-dehidrogenáz) szintjét is nézik, amely a preeklampszia, vagyis az úgynevezett terhességi toxémia kialakulásának egyik előjele lehet. Ez a kóros állapot az anyai vérnyomás emelkedésével, ödémával és fehérjevizeléssel együtt járó, súlyos betegség, amely a magzatot és az anyát egyaránt veszélyezteti. Ez a probléma egyébként a terhes nők nagyjából 5 százalékát érinti, és rövid távon is súlyos következményekkel járhat. Egyik legfontosabb hatása, hogy csökken a méhlepény vérellátottsága, ezért a gyermek nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz.

További vizsgálatok a második trimeszterben

  • A 18-20. héten újabb szakvizsgálat és ultrahang-szűrővizsgálat vár a kismamára, melynek során már olyan esetleges eltérések is láthatóvá válnak, amik szűrése az előző alkalommal még nem volt lehetséges. Ezen vizsgálat során alaposan végignézik a gerincet, az agyat, a belső szerveket és egyéb struktúrákat (gyomrot, vesét, húgyhólyagot, szívet, májat, tüdőt, hasfalat, rekeszizmot, ajkakat, végtagokat), valamint továbbra is keresik a kromoszóma-rendellenességekre utaló finom jeleket. Megállapítják a méhlepény tapadási helyét, a magzatvíz mennyiségét, megmérik a magzat különböző testrészeinek méretét, melyekből fejlődési ütemére lehet következtetni.
  • A 24-28. héten ismételt vérkép- és vizeletvizsgálat, illetve az ellenanyagszűrés is indokolt lehet.

A harmadik trimeszter vizsgálatai

A szülés kiírt időpontjához közeledve ismét fontos megismételni a már megszokott vér-, ellenanyag- és vizeletvizsgálatokat. A leggyakoribb eltérések már az első vizsgálat eredményeiben is megjelenhetnek. Gyakori, hogy a vizeletben megnövekszik a baktériumok mennyisége, ám ez általában a hüvelyváladék vizelettel való keveredése miatt fordul elő. A várandósok körében jellemző még, hogy a vérkép alapján megállapítják a D3-vitamin szintjének elégtelenségét, a normálisnál magasabb éhomi vércukorszintet, illetve már a terhesség elején is jelentkezhet a vashiány és a vérszegénység.

Vizsgálatok a harmadik trimeszterben

  • A 30-32. héten újabb ultrahangvizsgálat történik, amely során ellenőrzik a magzat fejlődését és a méhlepény állapotát.
  • A 36-37. héten vérkép- és vizeletvizsgálatra, illetve ismételten ellenanyagszűrésre küldenek majd. Amennyiben kaptál magnéziumpótlást, azt a 37. héten be kell fejezni. Bár nem kötelező, de többnyire ekkor történik a szülés előtti utolsó ultrahangszűrés is, melynek során a magzat elhelyezkedését, méretét, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény helyzetét és szükség esetén működését vizsgálják.
  • A 38-40. héten rendszeres CTG (kardiotokográfia) vizsgálatokra kerül sor, amelyek a magzat szívhangját és az anya méhösszehúzódásait figyelik.
  • A 40. héten, amennyiben még nem született meg a baba, további vizsgálatokkal ellenőrzik a magzat jólétét. Abban az esetben, ha még nem született meg a babád, a 41. hét betöltése után általában azt javasolják, hogy feküdj be arra a szülészetre, ahol szülni szeretnél. A 41-42. héten már beavatkozásokra is sor kerülhet a szülés megindítása érdekében.
Terhességi vizsgálatok ütemterve

Az újszülöttkori hemolitikus betegség

Az egyik fontos része a hemolízisnek, hogy a vörösvértestek károsodnak, emiatt az újszülöttben vérszegénység alakul ki, ami általában egészen enyhe, de időnként igen súlyos állapotot is eredményezhet. A hemolízis miatt a vér bilirubinszintje megemelkedik a születést követően, ami az újszülöttkori sárgasághoz vezet. Ilyenkor az újszülött bőre és a szemfehérjéje sárgásan elszíneződik, majd néhány héten belül rendeződik. Súlyos esetben a vérszegénység szívelégtelenséghez, máj- és lépduzzanathoz, és az egész testet érintő ödémához vezethet. Amennyiben a folyamat még a szülés előtt súlyosbodik, méhen belüli elhalást is okozhat. Szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő a betegség súlyos formája, ami egyrészt a hatékony megelőzésnek, másrészt az alapos, a vércsoportokra, és termelődő ellenanyagokra is kitérő terhesgondozásnak is köszönhető.

tags: #ellenanyagszures #mindharom #trimeszterben #kell