A vetélés sokkal gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk. Egyes vizsgálatok szerint a klinikailag igazolt terhességek 10-15%-a vetéléssel végződik. A vetélés és a meddőség témaköre sok közösségben még mindig tabu témának számít, így nem vagyunk tisztában a probléma aktualitásával és sokan önmagukban küzdenek ezzel az állapottal. Holott hatalmas támogatásra lenne szükségük, mert a terhességek ismétlődő elvesztése nagyon gyötrelmes. Gyakran szinte elviselhetetlen a nőkre nehezedő pszichés és fizikai teher, és azt is ki lehet mondani, hogy ez a teher minden egyes veszteséggel súlyosbodik.
A vetélés az az esemény, amikor a terhesség természetes módon megszakad a 20. terhességi hét előtt. Sokkal több alkalommal jön létre vetélés, mint ami tudatosul bennünk, mint aminek látható és érezhető jelei vannak. A legtöbb esetben a petesejt megtermékenyülését követő napokban fellép a kilökődés. Az ennyire korai vetélést a legtöbbször észre sem vesszük, hiszen még a terhesség tünetei, gyanújelei sem alakultak ki és a menstruációval együtt ürül a petesejt is.

A vetélés típusai és tünetei
A vetélési típusokat tekintve létezik:
- Fenyegető vetélés (abortus imminens)
- Kezdődő vetélés (abortus incipiens)
- Komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus)
- Inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus)
Ha pedig a magzat spontán hal el, de nem indul meg a kilökődése magától, ez az ún. nem lezajlott vetélés (missed abortion).
Ha a spontán vetélés gyakoriságát nézzük, az lehet egyszeri, illetve többszöri (habituális vetélés). Habituális vetélés alatt azt értjük, amikor egymás után többször is megszakad a bizonyított terhesség a 20. hét előtt, legalább három alkalommal, mindig a 24. hét előtt.
Spontán vetélés tünetei
A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek: néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy-, vagy éppen két szakaszban zajlik le. Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hét után, akkor előbb a magzat, majd a lepény távozik, hasonlóan a szüléshez.
Vérzés esetén, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhesség eddigi tüneteinek hirtelen megszakadásakor azonnal érdemes orvoshoz mennünk. Egy barnás pecsételés nem feltétlenül jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot.
Megkésett vetélés (Missed abortion)
Missed abortion-ról akkor beszélünk, ha a magzat elhal, de kilökődése spontán nem indul meg. A vetélés történhet külső jelek nélkül is: a baba fejlődése megáll, a szívhang megszűnik és ez csak a várandósgondozás során derül ki, amikor nem találják a szívhangot. A vetélés tényét ilyenkor egy ultrahangos vizsgálat igazolja. Ezt a jelenséget angol kifejezéssel "missed abortion"-nek, vagy rövidítve "missed ab"-nek hívják, magyarul erre a csendes vetélés kifejezést használjuk.
Van azonban egy harmadik típusú vetélés is, amikor a várandósság elvesztése olyan korán történik, hogy ez semmiféle tünettel nem jár, mert az embrió egyszerűen felszívódik a petezsákból, és a várandósság tényét megállapító vizsgálatot követően nem jelenik meg a szívhang. Ilyenkor nincs semmiféle teendő és semmiféle vetélési tünet sem.
A vetélés okai és rizikófaktorai
A vetélés hátterében számtalan dolog állhat, és sokszor nem is tudjuk, hogy miért jön létre a vetélés, miért ,,dönt úgy a természet”, hogy egyes magzatok életben maradnak, míg mások kilökődnek. A korai vetélések hátterében a legtöbb esetben valamilyen kromoszóma rendellenesség, hormonális eltérés vagy véralvadási zavar áll fenn. Amennyiben a kromoszóma rendellenesség olyan súlyos, hogy nem maradhatna életben a magzat, már korán bekövetkezhet a vetélés. A vetélés tehát evolúciós szempontból egy természetes folyamat, a szelekció része.
Kromoszóma rendellenességek és génhibák
A kromoszóma-rendellenességgel fejlődésnek indult magzatok többsége nem jön a világra. A kromoszóma-hiba kialakulhat új mutációként vagy valamelyik szülő által hordozott, kiegyensúlyozott rendellenesség szerencsétlen következményeként. A vetélést az esetek 50 százalékában ezek váltják ki.
Hormonális eltérések és sárgatest-elégtelenség
Ha a sárgatest a ciklus során nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására. Ez kiválthatja az ún. lutoplacentáris shift időszakában bekövetkező vetélést, mely a spontán abortusz összes esetének legalább kétharmadát teszi ki. A progeszteron a 6. hét végéig csak a petefészkekben, a 10. héttől túlnyomórészt a méhlepényben termelődik. A 6. és 10. hét között, sárgatest-elégtelenség esetén, jellemzően a 9. hét körül a petefészek már, a lepény még nem termel elég sárgatesthormont. Ennek következménye a magzat elhalása és a vetélés megkésése (missed abortion).
Véralvadási zavarok (trombofília) és immunológiai problémák
A várandósság során a szervezet olyan változásokon megy keresztül, melynek során fiziológiásan a véralvadás fokozódása jön létre. Ez a folyamat azonban magában foglalja a veszélyt, hogy a terhesség alatt és a gyermekágy idején vérrögök alakuljanak ki az arra hajlamosaknál. Akiknél tehát fokozott a vérrögképződési hajlam, ott nem csak a mélyvénás trombózis esélye nagyobb, hanem a habituális vetélés és a koraszülés esélye is.
- Leiden mutáció: Egy genetikai eltérés, amely növelheti a vérrögképződés kockázatát.
- Antifoszfolipid szindróma (APS): Egy autoimmun rendellenesség, amely szintén fokozott vérrögképződési hajlammal jár, ezáltal pedig magában hordozza a vetélés kockázatát is.
A várandósság egészségéhez az is szükséges, hogy az immunrendszer elől rejtve maradjon a magzat. Ha a terhességi hormonok nem szorítják vissza kellően az anya immunrendszerét, a magzat kilökődhet az édesanya méhéből és habituális vetélés jöhet létre.

Fertőzések
A fertőzések a vetélések több mint 70%-át okozhatják. Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, ott gyulladást váltanak ki, melynek következtében a burok megreped, és a magzat kilökődik. Az ok a férj fertőzése is lehet, pl. idült prosztatagyulladás.
Nőgyógyászati rendellenességek
A méh fejlődési rendellenességei, a méhnyálkahártya pusztulása (pl. Asherman-szindróma), méhnyálkahártya alatti képlet vagy polip, illetve miómagöb mind vetéléshez vezethetnek. A méhnyak-elégtelenség is okozhat problémát, amikor a méhszáj tünetmentes megnyílása már az első terhesség során, jellemzően a 20. hét körül jelentkezik.
Életmódbeli tényezők
A dohányzás, alkoholfogyasztás, illegális drogok, túlzott koffeinbevitel (1000 mg fölötti koffeinmennyiség), lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növelik a vetélés kockázatát. Az alacsony folátszint is rizikófaktornak számít.
Halvaszületés (Intrauterin magzati elhalás)
Amikor a nők a terhesség 20. hete és a születés között elveszítik gyermeküket, azt halvaszületésnek nevezik. A halvaszületés (intrauterin magzati elhalás) gyakran a 20. terhességi héten vagy ezt követően bekövetkező magzati veszteségként definiálják, mely nagyjából minden 160. terhességben fordul elő. Az esetek körülbelül fele a 28. terhességi hét után jelentkezik; ez esetben késői halvaszületésről beszélünk, mely nagyobb eséllyel előzhető meg. Bár sok tényezőt hoztak már kapcsolatba a halvaszületéssel (többek között az elhízást, a dohányzást, a cukorbetegséget, az idős anyai életkort, a nem spanyol ajkú sötét bőrű etnikai hovatartozást, a magzat fejlődési elmaradását, valamint a szerzett thrombophiliákat és az örökletes thrombophiliák bizonyos típusait), a terhesek többsége ilyen tényezők fennállása esetén is élő újszülöttet hoz világra.
A halvaszületés típusai
Az orvosok a halvaszületést három típusba sorolják:
- Korai halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 20. és 27. hete között hal el.
- Késői halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 28. és 36. hete között hal el.
- Terminus halvaszületés: akkor fordul elő, ha a magzat a terhesség 37. hete után hal el.
A halvaszületés okai
A halvaszületés okainak körülbelül egyharmada ismeretlen. Gyakori okok:
- Placenta vagy köldökzsinór problémák (körülbelül 1 halvaszületésből 10-et okozhat).
- Fertőzések (a magzat, a méhlepény vagy a terhes nő fertőzése).
- Magas vérnyomás.
- Veleszületett fogyatékosság.
- Rossz életmód.
- A terhesség és szülés szövődményei a halvaszületések közel egyharmadát okozzák.
A vetélés és halvaszületés kivizsgálása és kezelése
A spontán vetéléseknek és veleszületett rendellenességeknek már hazánkban is kialakult az intézményi rendszere, melyet fogamzás körüli (perikoncepcionális) gondozóknak nevezünk. Ha magzatát elveszítette, ne nyugodjon bele. Az esetek egy részében (pl. habituális vetélésnél) a kivizsgálás során számos kiváltó okot kell felderíteni, és amennyiben körvonalazódik valamilyen eltérés, annak kezelésével elősegíthető az egészséges terhesség. Az esetek közel felében azonban nem derül fény a habituális vetélés okára, ilyenkor a pszichológiai segítségnyújtásra, a stressz csökkentésére és a lelki támogatásra helyeződik a hangsúly.
Diagnosztika
A vetélés stádiumának diagnosztizálása nőgyógyászati vizsgálattal lehetséges. Az ultrahang-vizsgálat a módszere: a megkésett vetélés (missed abortion) ultrahanggal vizsgálható, ezáltal látható lesz az amorf magzat, kimutathatók a hiányzó életjelenségek. A spontán vetélést rutin ultrahangvizsgálattal, nőgyógyászati vizsgálattal, Doppler-vizsgálattal, illetve hormonszint-vizsgálattal lehet kimutatni.
Kiegészítő vizsgálatok:
- Sárgatest-elégtelenség: Kimutatható az ébredési hőmérséklet mérésével és gondos elemzésével.
- Kromoszómahibák vizsgálata: Általában akkor kerül sor, ha a családban már fordult elő fejlődési rendellenesség vagy az asszony - 35 feletti- életkora indokolja a vizsgálatot, ugyanis a kromoszómahibák kockázata is magasabb.
- Immunológiai vizsgálat: Ismételt vetélés esetén végzik, ha az immunológiai összeférhetetlenség gyanúja fennáll.
- Véralvadási zavarok (trombofília) és immunológiai problémák: Habituális vetélésnél érdemes hematológiai és immunológiai vizsgálatokon is részt venni, különösen az Országos Hematológiai Intézetben ellenanyag-vizsgálatot végeznek.
- Perinatális boncolás és kariotipizálás: Halvaszületés esetén az esetek többségében ajánlott.
Kezelés
Aktívan a fenyegető vetélés gyógyítható. Szigorú ágynyugalom, enyhe nyugtatók, méhellazítók és kizárólagosan természetes progeszteron készítmények adásával (kapszula és hüvelytabletta formájában) a folyamat sok esetben visszafordítható.
A már megindult vetélés esetén a folyamat spontán lezajlásáról gondoskodnak, steril körülmények között. Gyulladásos eredet gyanúja esetén antibiotikumot is alkalmaznak.
Meddőség és vetélés, az én történetem
Műtéti beavatkozás
A nyakcsatorna teljes kitágulását követően az elhalt magzatot vákuum-aspirátorral szívják ki a méhűrből, kis éles curette-kanállal ún. méhűri revíziót végeznek, hogy semmilyen magzati vagy magzati mellékrész, vérömleny ne maradhasson a méhben. Teljes vetélés után nincs szükség semmilyen beavatkozásra. Ha viszont a vetélés tökéletlen, akkor a vérzés erősségétől és a terhesség korától függően szükség lehet nőgyógyászati küretre a méh üregében.
Specifikus kezelések
Specifikus kezelések során a vetélésre hajlamosító alapbetegséget gyógyítják a következő terhesség vállalása előtt. Így például meggyógyítják az asszony fertőzését, szükség esetén a férjét is. Méhnyak-elégtelenség esetén méhszájzáró műtétet végeznek, ami után szigorú ágynyugalom és méhellazító gyógyszeres kezelés következik. Ismétlődő vetélések esetén megvizsgálják mind a férj, mind a feleség kromoszómáit. Pozitív esetben a férjtől vett fehérvérsejtek (limfociták) a feleségnek adott transzfúziójával lehet csökkenteni az antitest-termelést.
Az antifoszfolipid-szindrómában szenvedő, korábban thrombosison átesett betegek élethosszig tartó - a terhesség idején is folytatódó - alvadásgátló kezelésre szorulnak.
Rh negatív vércsoport esetén
Anti-D adása abban az esetben merül fel, ha az anya vércsoportja Rh-, az apa pedig Rh+, az ún. Rh-összeférhetetlenség megelőzésére. A vetélést (pontosabban a vérzés kezdetét) követő 72 órán belül lehet jelentkezni a kórházban az injekcióért, ha a fejlődés a 7. hét után állt le.
Prevenció
Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni a vetélést, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is. A BMI-szerinti, normál testsúly fenntartásával, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzésével, a koffeinbevitel és a stressz csökkentésével, valamint a gyógyszerszedés minimalizálásával máris sokat tehetünk magzatunk életben maradásáért. A vitaminok és ásványi anyagok bevitelét is tudatosan kell kezelni, különösen várandósvitaminok szedésével.
A gyászfeldolgozás és érzelmi támogatás
A vetélés veszteség, így a vetélést gyászfolyamat követi. Amikor először szembesülünk avval, hogy a baba elköszönt, általában az első érzés a döbbenet. A világ hirtelen összeomlik és megszűnik körülöttünk. Az első sokk után azonban elkezdünk átmenni tagadásba, dühbe, majd az okok keresésébe. Ezt követheti a szokások és az élet megváltoztatása, végül pedig a szomorúság és depresszió időszaka.
A legfontosabb azonban nem megállni ezen a lépcsőn a gyász folyamatában! El kell jutnunk - szükség esetén segítséggel - a következő lépcsőre, ami az elfogadás. Amikor megbékélünk a veszteség tényével, amikor elfogadjuk, hogy a veszteség az életünk részévé válik de már nem irányítja azt. Éppen emiatt a környezet, a család és az ismerősök hozzáállása szempontjából a legfontosabb (lenne), hogy erre az utolsó lépcsőre segítse át a veszteségen átesett szülőket!
A halvaszületés érzelmileg nyomasztó lehet. Egy képzett tanácsadó, pszichiáter vagy pszichológus segíthet a nőknek és családjaiknak a nehéz idők leküzdésében. A nők bűntudatot érezhetnek. Nem szabad elfelejteniük, hogy ritkán felelősek a halvaszületésekért. Általában mély gyászban, haragban és zavarodottságban vannak. A baba halála a házasságot is érintheti. Fontos, hogy ne vonakodjunk segítséget kérni!
Ha vetélés után most ismét babát várunk, teljesen normális, hogy aggódunk. Fontos, hogy fogadjuk el az érzelmeinket, de próbáljunk kikapcsolódni és próbáljuk pozitív gondolatokkal táplálni az elménket.
tags: #elhalt #csecsemo #kilokodese