Orvoshoz járni senki sem szeret. Ez tény, sőt vannak olyanok is, akik kiugró vérnyomásértéket produkálnak, hipertónia gyanúját keltve ezzel. Aztán mikor hazaérnek, minden újra a normál kereteken belül mozog. Ezt a jelenséget nevezzük fehérköpeny-szindrómának: az illető az orvosi rendelőben magas vérnyomást produkál, míg otthon minden visszaáll a normál értékekre.
Mit jelent a fehérköpeny-szindróma?
Statisztikák szerint az emberek kb. 20 százalékánál figyelhető meg a probléma, többnyire nőknél. Az orvosi rendelőben sokaknak ténylegesen magasabb a vérnyomásértéke az otthon mértnél, amit valószínű az orvos látványa és a stresszhelyzet vált ki. Ez egyfajta ördögi körként is működhet, hiszen akinél egyszer előfordult már ez a jelenség, legközelebb eleve szorongva lép be a rendelőbe, tehát már magasabb értékről indul.
A fehérköpeny-szindrómát csak akkor szabad kimondani, ha az otthoni vérnyomásértékek igazoltan rendszeresen a normál tartományban vannak. Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a jelzést: ha kiderül, hogy csupán a rendelőben ugrik meg a vérnyomás, az azt jelenti, hogy az illető érzékenyebben reagál a stresszhelyzetekre a hétköznapi szituációkban is, a tartós stressz pedig igen könnyen hipertóniához vezethet.
Otthoni mérés és a pontos diagnózis
A magas vérnyomás kezeléséről minden esetben több mérés eredménye alapján kell dönteni. Mérje meg otthon azonos időpontban a vérnyomását: ülő helyzetben mérje úgy, hogy az alkarját támassza meg és a felkarja maradjon szabad, ne szorítsa el semmi. Amennyiben magas értéket mutat az eszköz, 1 perc múlva ismételje meg a mérést, majd 1 perc múlva újra - harmadszor is -, ügyelve arra, hogy a pulzusszámot is számolja.
A legmegbízhatóbb eredményt a 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) nyújtja, ahol a napszaki ingadozást is nyomon lehet követni. A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán annyit jelent, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell.
Így mérj vérnyomást helyesen otthon 🩺
Terhességi komplikációk és a vérnyomás
A várandósság az élet egyik legcsodálatosabb, de mégis kihívásokkal teli időszaka. Ilyenkor különösen fontos, hogy odafigyeljünk a kismamákra, mert a betegségek két életre is hatással lehetnek. A kockázat azoknál mindenképpen nagyobb, akiknek eleve magas a vérnyomásuk, de ilyen rizikófaktor a vesebetegség és az is, ha a kismama valamilyen érrendszeri megbetegedésben szenved.
A terhességi toxémia (praeeclampsia) a nagy szülészeti kórképek közül az egyik legsúlyosabb. Kialakulása a terhesség második felére jellemző, amikor is a korábban normális vérnyomású várandósnál újonnan lép fel magas vérnyomás és fehérjevizelés. A HELLP-szindróma egy ritka, de annál súlyosabb terhességi szövődmény, amely gyakran társul praeeclampsiával, azonban a HELLP-szindrómás betegek egy részében nem lép fel magas vérnyomás vagy fehérjevizelés.
A HELLP-szindróma felismerése
A HELLP-szindróma diagnosztikus kritériuma a vörösvértestek szétesése, az emelkedett májenzimértékek és a csökkent vérlemezkeszám. A terhesség során jelentkező általános tünetek, mint a fáradtság, fejfájás és hirtelen testsúlynövekedés sok esetben a várandósság természetes velejáróinak tűnhetnek. Kismamák esetén viszont nagyon fontos, hogy minden új tünetet komolyan vegyenek, mert a korai felismerés akár életet is menthet.
- Vérvizsgálat: Laboratóriumi eltérések jelzik a problémát.
- Szakorvosi kontroll: A gyanú felmerülésekor az orvos vérvizsgálatot rendel el.
- Szülés: A végleges megoldást az jelenti, amikor megszületik a kisbaba és eltávozik a méhlepény is.
Amennyiben a terhesség elején elvégezhető praeeklampsziaszűrés emelkedett kockázatot jelez, a terhesség 16. hete előtt elkezdett aszpirinterápiával a korai praeeclampsia kialakulása hatékonyan megelőzhető.
tags: #feherkopeny #szindroma #terhesseg