Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a tanulás magzati létünk során kezdődik el. Népszerű téma ez főleg azoknak, akik gyermekáldás előtt állnak, a tudomány ugyanis bebizonyította, hogy a szülői környezet képes epigenetikus változásokat előidézni a következő generációkban. Elmondhatjuk tehát, hogy a szülő kezében nagy a felelősség, hisz ő lesz az, aki magzata lelki életét elsődlegesen alakítja.
A magzat kognitív képességeiről tudjuk, hogy észleli és feldolgozza környezete ingereit. Ez a méhen belüli kompetencia biztosítja számára a megfelelő fejlődést, de megalapozza a szülő-magzat közti kapcsolat kialakulását is. Az idő előrehaladtával a magzati bevésődés, tanulás hatással van a gyermek későbbi életére és jövőjére.
Az agyi sejtdifferenciálódás a születés kilencedik hónapja körül fejeződik be, de az agy fejlődése ezután is folytatódik. A neurális hálózatok egyre összetettebb rendszert alkotnak, a neuronok érése és a szinapszisok fejlődése egészen felnőttkorunkig zajlik.
A magzati fejlődés lépései
Magzati korban a hetedik hét körül válunk képessé arra, hogy érzékeljük az érintést, a nyolcadik héttől már jellemző egyfajta spontán mozgás. A külvilágból érkező ingerekre, a beszédre, zenére, zajokra, de még az anya mozgására is reagál a magzat, és megjelenik a korai önszabályozó viselkedés.
Az anyával való kapcsolatban az egyik fő kommunikációs csatorna a magzat mozgása, illetve mozdulatlansága. A tizennegyedik héten már jelen van a szag- és ízérzékelés, ez utóbbi összefüggésbe hozható később a hozzátáplálással. Ez azt jelenti, hogy a gyermek később inkább azt az ízvilágot preferálja, amit az anyaméhben megtapasztalt. Az ízmolekulák egyfajta lenyomatot készítenek a család ízvilágáról, ezzel kezdetét veszi a magzat adaptációja a környezetéhez. Nem sokkal ezután jelenik meg a hallás, majd a harmincegyedik héten a hő- és fájdalomérzékeléssel is bővül az eszköztár.
Az első trimeszter: változások és kihívások
A terhesség átlagosan 40 hétig tart, ezen belül is három trimesztert különböztetünk meg, melyek átlagos hosszúságát 13 hétben határozzák meg. Mindhárom trimeszterben más-más folyamatok zajlanak, így a tünetek is eltérőek az egyes időszakokban. Az első trimeszter sokak számára jelent kihívást, de ez teljesen normális, hiszen ilyenkor számos fizikai és érzelmi változáson kell átesni. Ebben az időszakban a hormonszint egészen megváltozik a korábbihoz képest, ami az érzelmeket is nagyban befolyásolja, éppen ezért az ellentétes érzelmekkel sincs baj.
A várandósság első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A sok kismamánál jelentkező érzelmi zavarodottság együtt érkezik a test változásaival, amelyek merőben eltérnek minden korábbi tapasztalattól. Ahhoz, hogy ez az időszak kevésbé legyen rémisztő, és inkább örömteli lehessen, érdemes a lehető legjobban képbe kerülni az elkövetkező időszak jellemzőivel.
Mettől meddig tart az első trimeszter?
Bár meglepően hangzik, de a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától szokták számítani. Az első trimeszter a terhesség 13. hetéig tart, azaz nagyjából 3 hónapot ölel fel. A magzati kor nagyjából két héttel van elmaradva a terhességi kortól, hiszen a fogantatás a peteérés ideje alatt zajlik. A terhességi kor azért is lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, határozzák meg a vizsgálatok, valamint a szülés várható időpontját is.
Mit tapasztal a kismama az első trimeszterben?
A terhesség egyes jelei már igen korán felismerhetőek. Noha ebben az időszakban még nem olyan látványosak a végbemenő változások, rengeteg minden történik a szervezetben, melyet a kismamák meg is éreznek. Ilyen lehet a menstruáció elmaradása, ami a legismertebb terhességre utaló jel. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők egynegyede tapasztal enyhe vérzést az első trimeszter alatt, ez az embrió beágyazódásának jele, és nem egyenlő a menstruációval.
Gyakori a hányinger és a hányás, melyet sokan reggeli rosszullétként említenek, de valójában nem kötődik egyetlen napszakhoz. Mértéke egyénenként változik, de szerencsére jellemzően nem gátolja a magzat, sem a kismama megfelelő táplálkozását.
A hormonok hatására a mellek érzékenyebbé válnak és megnövekednek, éppen ezért az sem ritka, hogy új, nagyobb méretű melltartót kell beszerezni. A mellekben futó vénák is láthatóvá válnak a megnövekedett vérszállítás miatt. Emellett többen tapasztalják a mellbimbók megváltozását, a bimbóudvarok elsötétedését a kezdeti időszakban.
Mivel a méh elkezd növekedni, hogy megfelelő környezetet biztosítson a magzat számára, egy idő után elkezdi nyomni a húgyhólyagot, ez okozza a gyakori vizelési ingert. A szervezet óriási munkát végez a terhesség során, így nem meglepő, ha a kismama kimerültnek érzi magát. Az energiaszint sokak számára kicsit megemelkedik, visszaáll a második trimeszter során, de addig is érdemes sokat pihenni.
A hormonszint hirtelen változása valódi érzelmi hullámvasutat eredményez, melynek során egyszer izgatottnak, egyszer lehangoltak, majd rémültnek érezheted magad, ami rendkívül összezavarja az embert. Szintén a hormonok felelősek a bőr zsírosságáért is, ilyenkor a megnövekedett faggyútermelés miatt a pórusok eltömődhetnek, ettől válhat pattanásosabbá a bőr már a korai időszakban.
Mi történik a kismamával és a magzattal az első trimeszterben?
Több fontos fiziológiai változás is végbemegy a kismama szervezetében, ezek kiterjednek többek között a hormonháztartásra, a cukoranyagcserére, a légzésre, a keringésre, valamint a szívritmusra is. Az első gyanús jelek a hormonális és idegrendszeri változások hatására jelennek meg.
Az első trimeszter során rengeteg változáson esik át a kismama és a magzat is, bár a külső jelek ekkor még nem láthatóak. Ez egy bizonytalansággal teli időszak, talán az a legnehezebb, hogy nagyon sok kérdés és kétség merülhet fel benned. Biztosan izgulsz, hogy rendben fog-e zajlani a terhesség, megfogalmazódik benned, hogy vajon milyen anya leszel, hogyan fog alakulni a párkapcsolatod, hogyan változik meg a viszonyod a barátaiddal, a munkáddal és legfőképp önmagaddal. Az ilyen kérdések teljesen normálisak, de sokat segíthet, ha aggodalmaidat megosztod a hozzád legközelebb állókkal.
A magzat fejlődése is rendkívül gyors. Megtermékenyítés után a petesejt osztódni kezd, majd a petevezetéken keresztül elindul a méh irányába. A harmadik hét végére, nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően, az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába. A beágyazódás a megtermékenyülés utáni 12. napon fejeződik be.
Nagyon gyorsan fejlődni kezd, „berendezkedik” a méhben. Két irányba fejlődnek a sejtjei; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény. Az ötödik héten már 2 mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként. A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz.
A harmadik hónapba lépve a babát hivatalosan is magzatnak nevezik. A kilencedik héten már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Már kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Ekkorra a magzat eléri a 2,8 centimétert és a 13 grammot.
A tizenegyedik hétre kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét. Az első trimeszter végére a szerveknek már csak növekedni kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek.
Az első trimeszter: mit tegyünk és mit kerüljünk?
Az első trimeszter tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő útmutatást kapj arról, mire kell figyelni, illetve mit nem szabad csinálni a terhesség ezen szakaszában. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb vizsgálatokat, amelyeken mindenképp át kell esned, azokat az életmódbeli változtatásokat, melyeket érdemes eszközölni, valamint azt is, mi az, ami semmiképpen sem javallott az első trimeszter - vagy a terhesség teljes időtartama - alatt.
Mit csináljunk ebben az időszakban?
- A legfontosabb vizsgálatokra menjünk el: A terhesség minden szakaszára jutnak kötelező vizsgálatok, ez már az első hetekre is igaz. A terhességi vizsgálatokat mindenképp komolyan kell venni, hiszen fontos, hogy minden fejlődés, változás megfelelően monitorozva legyen. Ezekről persze saját orvosodtól, nőgyógyászodtól részletes útmutatást fogsz kapni.
- Kórtörténetek: Elengedhetetlen, hogy szakorvosunk ismerje a kismama és a leendő apa kórtörténetét is. Ez magában foglalja az aktuális egészségügyi állapotot, pl. cukorbetegség, rendellenes vérnyomás, vérszegénység, allergia, aktuálisan szedett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. A korábbi műtétekről, betegségekről, valamint hosszan fennálló egészségügyi problémákról (értelmi vagy testi fogyatékosság) is fontos, hogy tájékoztassuk orvosunkat. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruációnk jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.
- Nőgyógyászati vizsgálatok: Az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászod (amennyiben nincs semmilyen komplikáció). Medencei vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el: a hüvelyből és méhnyakból vett mintákból kimutathatóak az esetleges kóros sejtek.
- Laboratóriumi vizsgálatok (vérképvizsgálat, vizelet): A vérvételre a nőgyógyász ad beutalót, a vizeletvizsgálatot, pedig a védőnő végzi el.
- Genetikai vizsgálat: Ez a vizsgálat segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit. Amennyiben nőgyógyászod genetikai ultrahangvizsgálatot is szokott végezni, abban az esetben nem lesz szükséged beutalóra. Ellenkező esetben ilyenkor fel kell keresni egy másik szakorvost erre a vizsgálatra.
- Vitaminok, étrend-kiegészítők: Érdemes a terhesvitaminok, magzatvédő készítmények között szétnézni, melyek mind a kismama mind a baba egészségét támogatják.
- Aktív életmód: Az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyelj a testedre, ne erőltesd meg magad túlzottan.
- Egészséges táplálkozás: Nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát. Fontos: a második és harmadik trimeszterben már kb. 300-350 extra kalória szükséges.
- Pihenés: A terhesség alatt a kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége, hiszen óriási munkát végez ebben az időszakban.
- Folyadékbevitel: A megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.
Mit kerüljünk az első trimeszterben?
- Cigaretta, drog: Amennyiben a terhességet megelőzően valaki rendszeresen dohányzik, mindenképp fontos a leszokás lehetőségéről beszélni az orvosával. A terhesség alatti dohányzás rendkívül káros, a dohányzás ugyanis nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát a babáknál. A hagyományos cigaretta mellett a többi hasonló dohányterméket és e-cigarettát is kerülni kell, hiszen a szervezetbe kerülő nikotin károsíthatja a fejlődésben levő baba agyát, valamint tüdejét is.
- Alkohol: Az alkoholfogyasztás a dohánytermékekhez hasonlóan kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot, magzati alkoholspektrum zavarokat.
- Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk: Kerülendő minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásforma (pl. foci, kosárlabda, röplabda, boksz, harcművészetek, síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).
- Jacuzzi, szauna: Az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre. Egyes kutatások azt is megállapították, hogy az ilyen forró helyeken töltött időtől megduplázódhat a vetélés kockázata.
- Bizonyos ételek: Mivel az anya szervezete látja el tápanyaggal a fejlődő magzatot is, bizonyos ételeket kerülni kell a terhesség ideje alatt, ugyanis kockázatos lehet a fogyasztásuk. Ilyenek a nyers hal (sushi), a nem pasztörizált tejtermékek, sajtok, gyümölcslecsök, valamint az alulsütött és feldolgozott húsok, nyers tojás.
- Túl sok koffein: Kávét fogyasztani nem tilos ugyan, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a mértékre.
A terhesség korának megállapítására számos módszer létezik. Míg a terhességi kort (gesztációs kort) az utolsó menstruáció első napjától számítják, addig a magzati kort a fogantatás időpontjától számítják. Tehát a magzati kor a baba tényleges életkora. Azonban a terhesség mérésére ez egy kevésbé pontos módszer, mert a legtöbb esetben nem lehet tudni, hogy pontosan mikor történt meg a fogantatás.
A terhességi kor alapján két szakasza van a várandósságnak: az embrionális szakasz az 5. héten kezdődik, amikor a beágyazódás történik, és a 10. hétig tart, míg a magzati időszak a 10. héttől egészen a születésig tart. A terhességi kort hetekben mérik, és az utolsó menstruáció első napjától számítják. A magzat növekedése azonban csak a fogantatástól kezdődik meg, amikor a petesejt megtermékenyül. A terhesség efféle mérése alapján a baba születésének időpontját a 40. hét körül várják.
A terhességi kor és a baba magzati kora között nagyon gyakran van enyhe eltérés. Ennek az oka az, hogy a magzatnak a terhesség minden szakaszában van egy természetes mérettartománya, de ahogy a felnőttek különböző alkatúak, úgy a fejlődő babák mérete is eltérhet kissé.
A tudomány mai állása szerint a szülői környezet képes epigenetikus változásokat előidézni a következő generációkban. Ez azt jelenti, hogy a szülők magzati létük során is tanulnak, és ez a méhen belüli tapasztalat is hatással van későbbi életükre. A magzat kognitív képességei lehetővé teszik számára a környezeti ingerek feldolgozását, ami megalapozza a szülő-magzat kapcsolat kialakulását és a gyermek későbbi adaptációját.