A gyermekek napközbeni ellátásaként a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú - gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 42§ (1) bekezdés értelmében, amennyiben a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig bölcsődei ellátás keretében gondozható és nevelhető. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A gyermekek a 3. életévük betöltése után jelentkezés útján vehetők fel az óvodába.
A bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától a 3. életévének betöltéséig vehető fel. A jogszabályok szerint (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) a bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább 4 óra és legfeljebb 12 óra. A bölcsődék jogszabályban előírt minimális nyitvatartási ideje napi 10 óra. A nyitvatartási rendet a fenntartó határozza meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkaidejét. Az intézmény nyári zárvatartási időtartamát a fenntartó legfeljebb 5 hétben határozhatja meg, de az intézmények jellemzően 2-3 hétre zárnak be nyaranta.
A bölcsődei napirend folyamatos és rugalmas, törekszik a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítésére, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A bölcsődei napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolja az időjárás változása és a csoport létszáma is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (egyéni/saját gondozói rendszer) és a gyermek otthoni életének lehetőség szerinti figyelembevétele. A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, és ne legyen felesleges várakozási idő. A bölcsődék a fokozatosság elve alapján szülői beszoktatási lehetőséget kínálnak, ami átlagosan 2 hétig tart.
Egy bölcsődei csoportban 12 gyermek nevelhető, gondozható. Ha valamennyi gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoport létszáma legfeljebb 14 fő lehet. Egy minibölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható. Ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoportlétszám 8 fő lehet. Egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható.
A sajátos nevelési igényű gyermekek teljes integrációban (a többi gyermekkel közös csoportban), vagy részleges integrációban (ez a speciális bölcsődei csoport) nevelkedhetnek a bölcsődében. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 42.§ (3) bekezdése alapján bölcsődei ellátás keretében a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek nevelése és gondozása is végezhető. A Gyvt. 42/A.§ (3) bekezdése alapján bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig nevelhető és gondozható, amelyben a negyedik életévét betölti.
A bölcsődékben dolgozónak a munkakörtől függően továbbképzési kötelezettsége van. A szolgáltatást nyújtó munkakörben dolgozóknak 3 évente kell részt venniük olyan szakmai vagy (sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása esetén) speciális továbbképzésen, amelyet a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt módszertani szervezet (Magyar Bölcsődék Egyesülete) hirdet meg (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 51/D. §; 51/H. § (4) és 51/M. §). A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek teljesítésével teljesíthető. A továbbképzés 4 éves továbbképzési időszakokban zajlik. A továbbképzési kötelezettség a munkába állás napjával kezdődik.
Az óvoda tehát egész évben (250-252 munkanapon) megszakítások nélkül nyitva tartó nevelési intézmény. Az óvodák Magyarországon átlagosan négy csoportot működtetnek, de jelentős az intézmények közötti szórás. A beíratott gyermekeket különböző típusú csoportokba oszthatják az intézmények (egykorú gyermekek és vegyes csoport). Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba felvett gyermekek létszáma ne haladja meg a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszámot (25 fő).
A szabad óvodaválasztás elve alapján a szülő gyermeke beíratását bármely óvodába kérheti. A szabad óvodaválasztás mellett körzeti rendszer is működik, ami biztosítja, hogy minden gyermeknek legyen óvodai férőhelye. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az óvoda felvételi körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A települési önkormányzat az óvodák számára felvételi körzetet alakít ki, ami aprófalvas vidéken lehet több település is, városokban földrajzilag ennél kisebb egység. Ha az óvoda eleget tett az ellátási kötelezettségének, azaz a körzetéből valamennyi jelentkezőt felvette, és még marad üres férőhelye, akkor további jelentkezőket is felvehet. Ha az óvoda fenntartója több óvodát üzemeltet, akkor a túljelentkezés problémáját kezelő bizottságot a fenntartó szervezi meg.
A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába. Ha a szülő vitatja a bölcsőde elutasító értesítését, a fenntartóhoz fordulhat. Helyi fenntartói rendelet szabályozza a felvételi elutasításban részesülők fellebbezésének lehetőségeit.
Közeleg az óvodai beiratkozás – az összevont óvodák nyílt programokkal segítik a családokat
A pedagógus munkakörben alkalmazott felsőfokú végzettségű (ISCED 6) óvodapedagógus láthat el óvodapedagógusi munkakört. A pedagógus joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Az óvodapedagógusok továbbképzési kötelezettségei megegyeznek a más köznevelési intézményben dolgozó pedagógusokéival, tanítókéival, tanárokéival. A pedagógusok szakmai fejlődésének kötelezettségét Magyarországon kormányrendelet írja elő. A pedagógusnak 7 évenként 120 óra (45 perces tanóra) továbbképzési kötelezettsége van. A pedagógus-szakvizsga a köznevelésben egyfajta előmeneteli rendszer részeként épült a pedagógusok életpályájába. Az 1990-es évektől az intézményrendszer működéséhez kapcsolódva egyre nagyobb elvárás volt a szakmai tudás és az elhivatottság mellett a közoktatás rendszerszerű folyamatának, az intézményrendszer társadalmi funkcióinak, a tanügyigazgatás, a jogszerű és hatékony működés szabályainak ismerete.
A napirendben az óvodapedagógusok párhuzamosan is végezhető, differenciált, alapvetően játékba integrált tevékenységeket terveznek. Fokozatosan növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások szervezésével fejlesztik a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát. A napirendet pedagógiai szempontú folyamatosság és rugalmasság jellemzi, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét.
A családi bölcsőde olyan kiscsoportos, családias szolgáltatás, amelyben a gyermekeket életkoruknak és szükségleteiknek megfelelő étrendet, pihenést és levegőzést magában foglaló napirend alapján gondozzák, nevelik. A családi bölcsődében dolgozó szakemberek egészséges környezetet, a gyermekek fejlődését biztosító szeretetteljes légkört, személyes figyelmet, szabad játék és mozgási lehetőséget biztosítanak, segítik a világ megismerését, az egészséges életmód szokásainak elsajátítását, támogatják önállóságukat, társas kapcsolataik alakulását. Az ellátás igénybe vételének alapja, ha a szülő dolgozik, átképzésben, képzésben, nappali oktatásban vesz részt, beteg vagy egyéb okból akadályoztatva van gyermeke ellátásában. A családi bölcsőde a fenntartó saját otthonában vagy más, e célra kialakított ingatlanban működik. Az ellátott gyermekek száma egy időben legfeljebb nyolc fő lehet. A szolgáltatás hatósági engedélyhez kötött és rendszeres ellenőrzés alatt áll. A családi bölcsőde szigorú, részletesen kidolgozott módszertani szempontok alapján működhet, de a kereteken belül lehetőség van arra, hogy a családok igényeire reagáló, sokszínű bölcsődei szolgáltatást alakítsunk ki.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév április 15. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti, óvodai nevelésben vehet részt. Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében maradhat a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig.
A kutatási adatok szerint (érdekelt felek véleménye alapján) a szülők 50%-a tud élni a szabad óvodaválasztás lehetőségével (a megyei jogú városokban 85%, Budapesten 45%, községekben 28%). A választás legfontosabb szempontja az óvoda közelsége. Az adatok szerint nagyvárosokban a gyermekek kb.