Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (Kft.) népszerű választás a vállalkozók körében, mivel a Kft. alapításával pontosan meghatározhatja az Ön által vállalni kívánt kockázat mértékét. A többtagú korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan a tag az egyszemélyes Kft. esetében sem felel magánvagyonával a cég tartozásaiért. Mindenekelőtt meg kell különböztetni egymástól a társaság és a tag vagyonát, a Kft. ugyanis elkülönült vagyonnal rendelkezik. Fontos tudni, hogy a Kft. és az egyedüli tag egymástól jól meghatározhatóan elkülönülnek, és mindig szem előtt kell tartani, hogy az egyszemélyes Kft. és az egyedüli tag jogi értelemben nem egyeztethető meg egymással.
Amennyiben egyedül kíván Kft.-t alapítani, a társasági szerződés helyett alapító okirat készítése szükséges. A társaság ügyfeleivel szemben csakis a Kft.-nek mint jogi személynek vannak kötelezettségei, az egyedüli tag közvetlenül nem tartozik felelősséggel az ügyfelek felé. Ha a társaság vagyona nem fedezi a követeléseket, a cég felszámolására kerülhet sor, ám ez nem érinti a tag magánvagyonát. Vagyis amennyiben a Kft. nem képes fedezni tartozásait, az esetek többségében a tag nem felel saját vagyonával.
Ügyvezetés és jogviszonyok
Az egyszemélyes Kft. ügyvezetését elláthatja az egyedüli tag, illetve egy kívülálló is. A vezető tisztséget a tag a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint (társasági jogi jogviszonyban) vagy munkaviszonyban láthatja el. Amennyiben az ügyvezető megbízásos jogviszonyban látja el a feladatát, akkor a Tbj. szerint biztosított társas vállalkozónak minősül. Ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban áll a társasággal - így teljesíti a személyes közreműködését -, akkor munkavállalóként kell kezelni a biztosítási kötelezettségét. A társasági szerződés módosításával orvosolni lehet azt a problémát, ha a tag munkaviszonyban kívánja ellátni feladatát, rögzítve, hogy a tag a feladatát munkaviszony keretében látja el.
Egyéni vállalkozásból egyszemélyes Kft
Járulékfizetési kötelezettségek és CSED
A társas vállalkozóként biztosított tag járulékfizetési kötelezettsége az ügyvezetés jogviszonyától függ. Amennyiben a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, akkor társas vállalkozónak minősül. Amennyiben az itt ismertetett körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az előzőek szerinti minimálbér 30-ad részét kell alapul venni.
Csecsemőgondozási díj (CSED) és szülési szabadság
- Szülési szabadság csak munkaviszonyban vehető igénybe.
- Szülési szabadságra az édesanya jogosult, amelynek időtartama 24 hét.
- Mind munkaviszony, mind a társas vállalkozói jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül.
- A csecsemőgondozási díj (CSED) 24 hétre jár az édesanya részére.
Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. nap. Fontos, hogy a gyermekgondozási díjat (GYED) igényelheti az édesanya, illetve az édesapa is.
| Jogviszony típusa | Biztosítás alapja | CSED jogosultság |
|---|---|---|
| Munkaviszony | Bér | Igen |
| Megbízási jogviszony (társas vállalkozó) | Járulékalap (minimálbér) | Feltételekhez kötött |
Az ügyvezetők biztosítási és járulékfizetési kötelezettségének elbírálása összetett feladat, ezért minden esetben érdemes naprakész könyvelői segítséget kérni a szabályok helyes alkalmazásához, különösen a járulékfizetési alsó határ és a különböző ellátások (CSED, GYED) vonatkozásában.
tags: #egyszemelyes #kft #tag #csed