Július 1-jétől minden területi védőnő számára kötelező az uniós forrásokból megvalósuló, állami fejlesztésű Védőnői Országos Információs Rendszer (VOIR) használata. A rendszer célja a védőnők munkájának adminisztrálásának egységesítése lenne, azonban bevezetése komoly szakmai és etikai kérdéseket vet fel, valamint jelentős működési problémákkal küzd.
A VOIR bevezetésének előzményei és céljai
A kormány már 2013 óta többször is nekifutott egy egységes védőnői adminisztrációs rendszer bevezetésének. Az első próbálkozások olyannyira sikertelenek voltak, hogy majdnem egy évtizedig szó sem lehetett az eleinte EVIR (Egységes Védőnői Informatikai Rendszer) néven futó szisztéma bevezetéséről. Azóta teljesen új alapokra helyezték az uniós támogatásból megvalósuló fejlesztést, más cégek vágtak bele az immár VOIR-nak (Védőnői Országos Információs Rendszer) nevezett program létrehozásába. A jogszabály szerint a VOIR-t 2017 óta kötelező lenne használni, de ezt eddig nem kérték számon, mert a rendszer használhatatlan volt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) is tisztában volt azzal, hogy a VOIR működése nem megfelelő, ezért korábban nem is erőltették annak használatát. Azonban ez az utóbbi időben megváltozott, és a védőnőknek most már kötelező használniuk a rendszert.
Az OKFŐ magyarázata szerint a kötelezővé tétel oka egyszerűen az, hogy kilenc év elteltével megszüntessék a „jogszabályba ütköző helyzetet”, hiszen az már 2017 óta kötelezővé tette az egységes rendszert. A 444.hu forrásai szerint azonban a gyors kötelezővé tétel mögött több ok is állhat, például az, hogy a VOIR-t uniós pénzből fejlesztették, és a fenntartási időszak idén lezárul, ami azt jelenti, hogy más forrásból kell finanszírozni a további működtetését.
A védőnők tapasztalatai a VOIR-ral kapcsolatban
A 444.hu-nak nyilatkozó védőnők szerint a VOIR jelenlegi formájában használhatatlan. A program alapvető hiányosságai kockáztatják a gyerekek egészségét és növelik az adminisztrációs terheket. „A Stefániában egy kattintás volt lekérni, kinek hányadik oltás van soron, és a jelentés elkészítése is csak ennyi volt. Most kockás füzeten vezetjük, ki hol tart” - panaszkodott egy védőnő. A Stefánia nevű program, amelyet a védőnők többsége eddig használt, kiválóan működött, jól kereshető, részletes adatokat tartalmazó, adatbázisalapon nyugvó szoftver volt. Mostantól azonban tilos más adminisztrációs szoftvereket használni.
A VOIR nem segíti, hanem nehezíti a védőnők munkáját. Az új program munkaidőben nagyon lassú, hosszas várakozási idővel kell számolni a bejelentkezéstől kezdve az adatfelvitelig és lekérdezésig. Egy forrás szerint sokszor megnehezíti a munkát, hogy 600 helyre kell kattintgatni, például 3 oldalt csinál, ha beírnak egy megjegyzést. A rendszer átláthatatlan, túl sok rajta az egyszerre megjelenő fül, ezért az olyan alapadatokat is nehéz gyorsan kiszűrni, mint például, hogy mikor született a gyerek.
Adatvédelmi aggályok és a rendszer fejlesztői
A VOIR adatvédelmi szempontból is aggályos. Nem tudni pontosan, kik férnek hozzá a rendszerbe bevitt adatokhoz. Különösen nyugtalanító ez, ha arra gondolunk, hogy a védőnőknek be kell jegyezniük a családlátogatások során szerzett tapasztalataikat a VOIR-ba. Ezek a tapasztalatok lehetnek csupán "sejtések" is, lejegyzésük mégis fontos, célja, hogy szükség esetén eleget tudjanak tenni gyermekvédelmi feladataiknak. Az adatvédelmi aggályok komoly szakmai és etikai kérdéseket vetnek fel.
A VOIR fejlesztését a Tigra Kft. végezte, amelynek vezetője Vertán György. Vertán cégei hosszú ideje kapnak állami megbízásokat, többek között minisztériumok informatikai átvilágítására és választási rendszerek szállítására. A 444.hu cikke alapján a VOIR magas kormányzati szinten, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) feletti szinten lehet védett, ezért nem várható érdemi felülvizsgálat.
Az államosítás hatása a védőnői szolgálatra
Július 1-jétől az önkormányzatok helyett az állam - pontosabban a centrum- és a megyei kórházak - feladata lesz a védőnői szolgálatok működtetése. Ez a változás pénzügyi bizonytalanságot is hozott. Sok védőnőnek csökkenni fog a havi juttatása, mivel az eddig kapott önkormányzati extrajuttatásokat a kórházak nem fizetik tovább. Hiányzó szerződések, összeomló adatbázis és tisztázatlan bérügyek jellemzik a helyzetet. Az önkormányzati feladatok közül július 1-től törlik a védőnői szolgálat működtetését, de van olyan feladat, amit az állam még nem tud átvenni. Például a tanácsadóknak helyet adó ingatlanokat az önkormányzatoknak ingyen kell átadniuk a feladatot átvevő állami intézményeknek, ám van olyan kórház, ahol egyelőre nincs pénz az üzemeltetésre. Emiatt az önkormányzatokkal üzemeltetnék tovább a tanácsadókat, velük fizettetnék a rezsiszámlát és a karbantartást is.
A védőnői ellátásra vonatkozó módosítások
A területi védőnői körzetek kialakításának szabályait is módosítják. Jelenleg nincs jogszabályban rögzített eljárásrend, ezért az átlátható és egységes jogalkalmazás érdekében, valamint annak érdekében, hogy az OKFŐ a körzetek átalakítására vonatkozó kérelmek tekintetében jogszerűen tudjon eljárni, a módosítás átmeneti rendelkezést is tartalmaz. Eszerint az új szabályokat a rendelet hatálybalépését megelőzően az irányító vármegyei intézmények által a területi védőnői körzetmódosításokra tett javaslatok tekintetében is alkalmazni rendeli. Ez az átmeneti rendelkezés nem hátrányos az irányító vármegyei intézményekre nézve.
Továbbá rögzítésre kerül, hogy az országos tisztifőorvos által működtetett egységes védőnői informatikai rendszerben történő egészségügyi dokumentáció rögzítési kötelezettség nem terjed ki az iskola-egészségügyi gondozást végző védőnőkre. Az általuk - és az iskolaorvosok által - gondozott személyek vonatkozásában az Oktatási Hivatal által működtetett KRÉTA Iskola Egészségügyi Rendszermodulban kerül előírásra dokumentációs kötelezettség 2025. szeptember 1-jével kezdődően.
Más egészségügyi informatikai rendszerek
A VOIR nem az első kudarcos állami fejlesztés az egészségügyben. Több program esetében maga az egészségügyi államtitkár is erős kritikát fogalmazott meg. A magyar védőnői hálózat, a gyerekvédelem, az általános egészségügy és az oktatás is használ különböző informatikai rendszereket. Kétségtelen, hogy ezek sokat segíthetnek az adminisztráció és a kommunikáció során, csakhogy az érintett szakterületek érzékenysége miatt akár a gyerekek, családok életét is befolyásolhatja az alkalmazások jó működése.
Néhány példa a már működő rendszerekre:
- EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér): Az egészségügyi ellátás központi adatbázisa. A közfinanszírozott egészségügyi ellátóknak 2017 novemberéig kellett csatlakozniuk, majd 2020. június 1-jétől már a magánellátókat is arra kötelezték, hogy minden, az ellátással kapcsolatos betegadatot elküldjenek az egészségügyi felhőbe. A rendszer egyik pozitív hozadéka, hogy már a betegek is tudják ellenőrizni a felírt gyógyszereket, illetve már nem okozhat gondot, ha nem vittek magukkal egy fontos leletet.
- GYVR (Gyermekeink védelmében informatikai rendszer): A gyerekvédelmi rendszer egyik fontos platformja, amelyet 2021 július 1-jén vezettek be azzal a céllal, hogy digitális és korszerű közös információs bázist teremtsenek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban érintett szervezetek és szakemberek számára a gyerekek életútjáról.
- KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer): Az oktatási rendszer fontos adatait őrzi, például az iskolai teljesítményről és hiányzásokról. A KRÉTÁ-t 2017/2018-es tanévben tették kötelezővé az állami fenntartású magyarországi iskolában.
Egy jól működő digitális rendszer ma már elengedhetetlen a szakterületeken történő átlátható és gyors kommunikáció, illetve az adatok, információk frissen tartása érdekében, hiszen gyerekek sorsa múlhat rajta. Mivel a szoftverek gyakran érzékeny adatokért felelnek, egy kis működési hiba is nagy gondokat okozhat.
tags: #egyseges #vedonoi #informatikai #rendszer