Az egypetéjű ikrek titkai: genetika, kapcsolatok és életmód

Az egypetéjű ikrek azonos genetikai örökséggel rendelkeznek, mivel mindketten ugyanabból a petesejtből és spermasejtből fejlődnek ki. Ez pedig úgy történik, hogy a megtermékenyült petesejt egy ideig osztódik, majd az embrió korai fejlődése során valamikor, eddig még nem tisztázott okok miatt, kettéhasad, és a szétvált sejtekből két teljes értékű, önálló embrió fejlődik ki. Az egypetéjű ikrek előfordulása semmiféle családi halmozódást nem mutat. Létrejöttük véletlen.

Genetikai azonosság és hasonlóságok

Az egypetéjű ikrek nem csak külsőleg hasonlítanak egymásra, egészségi állapotuk, betegségeik, képességeik hasonlók, intelligenciájuk szintje, az, hogy egy adott helyzetben milyen érzelmeket mutatnak, mennyire agresszívek, vagy épp béketűrők, sőt még az is hasonló, hogy milyen gyorsan kötnek barátságot, mennyire nyíltak, vagy zárkózottak. Tanulási képességeik, memóriájuk is nagyon hasonló. Nemük, szemük, hajuk színe, vércsoportjuk, sőt még a génjeik is azonosak az egypetéjű ikreknek.

Hortobágyi Kati és egypetéjű ikertestvére, Gabi története jól szemlélteti ezt: „Régebben sokszor vizsgáltak minket szívzörejünk miatt, ami egyébként panaszt sosem okozott. Mivel mindketten sportoltunk, ha sportorvoshoz kellett menni, elég volt csak egyikünknek elmenni, hiszen még a laboreredményeink is mindig szinte azonosak voltak. Egyformán nőtt a hajunk, a fogunk, egy időben vették ki a mandulánkat, egyszerre kezdtünk el őszülni. Az iskolában egyformák voltak az eredményeink, ugyanazokat a tárgyakat, ételeket szerettük. Egy szomorú film közben a mai napig is ugyanabban a pillanatban kezdünk el sírni.”

Érdeklődési körük, ízlésük sem tér el egymásétól. Azt is elmesélték, ha az egyikük boldogtalan, a másik is az, ha örül, a másik tökéletesen boldog. Különös módon Gabinak három gyereke van. Katinak három méhen kívüli terhessége volt. Kati azonban testvére gyerekeit, sőt nemrégen született kicsi unokáját is sajátjaként szereti. „A gyerekeink, az unokánk” - mondja, ha őket említi. Mindenét odaadná, és oda is adja Gabi gyerekeinek. A gyerekek pedig úgy érzik, két anyukájuk van. Azt mondják, Katinak pontosan olyan az illata, mint a mamájuké. Ugyanúgy szól hozzájuk, ugyanúgy öleli őket. Kati azt szokta mondani, hogy gondolkodás nélkül a kútba ugrana értük, ha kellene. Ezért nehéz szerinte az ikrek élete. Nem csak a saját életüket élik, nem csak a saját érzéseiket érzik, de a másikét is. Pedig néha egyetlen élet is elég nehéz.

Az ikerkutatások jelentősége

Az egypetéjű ikrekkel rengeteg vizsgálatot végeztek és végeznek ma is. Az ikrek közötti genetikai hasonlóság miatt lehetőség nyílik a gyógyszerhatékonyság és a gyógyszermellékhatások genetikai meghatározásának vizsgálatára. Ezek a kutatások lehetővé teszik azoknak a genetikai és környezeti hatásoknak az összehasonlítását, amelyek kialakítják az egyéni tulajdonságokat, viselkedést, vagy hozzájárulnak betegségek megjelenéséhez. Különösen a betegségek genetikai eredetének feltérképezéséhez vizsgálnak gyakran erre vállalkozó egypetéjű ikreket. Természetesen a genetikai tényezők mellett a környezeti hatások is befolyásolják ezeknek a betegségeknek a kialakulását. Nagyon fontos tudni, hogy a genetikai hajlam nem jelenti azt, hogy a betegség mindenképpen megjelenik.

Többek között ezt is vizsgálják a talán a leghíresebb magyar egypetéjű ikrek és ikerkutatók, dr. Tárnoki Ádám Domonkos és dr. Tárnoki Dávid László radiológusok. Ők alapították meg az első, egész országra kiterjedő, úgynevezett populációalapú magyar ikerregisztert, melyre alapvetően a jövőbeli ikerkutatások miatt lesz szükség, de olyan fontos kérdések megválaszolásának is kiindulópontja lehet, mint az, hogy a ritka krónikus betegségek kialakulásában milyen mértékű lehet a genetikai és epigenetikai háttér szerepe.

Mégsem teljesen egyformák?

Miközben genetikai állományuk csaknem 100 százalékban azonos, mégsem egyformák teljesen. Vajon miért? Az ikerkutatások éppen erre a kérdésre keresik a választ. Tárnoki doktor urak például többek között arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért mennyiben felelős a genetika, és milyen mértékben a környezet s az életmód. Mivel az egypetéjű ikrek genetikailag csaknem azonosak, így a genetikailag meghatározott tulajdonságok, betegségek is egyformán alakulhatnak ki bennük, és elméletileg minden különbség, eltérés a környezeti hatások és a fejlődési tényezők különbözőségének tulajdonítható.

Eddigi kutatásaikból az látszik, hogy az érelmeszesedés kialakulása szempontjából alapvető fontosságú annak megelőző állapota, az érrugalmatlanság kialakulása. S ez vizsgálataik szerint 45 százalékban öröklött, de 55 százalékban az életmód által befolyásolt faktor. Példaként említették a doktor urak, hogy járt náluk olyan 57 éves ikerpár, akik egyik tagjának érállapota a korát meghazudtolóan jó volt, míg a másiké, nagyon rossz, nyaki ütőere tele volt plakkokkal, csaknem elzáródott. Kiderült, hogy egyikük világéletében dohányzott, és nem vetette meg a zsíros ételeket sem. Ő tehát hiába örökölt jó géneket, életmódjával elrontotta azokat. De éppen így igaz mindez a sporadikus daganatos betegségekre is, melyeknek többségére csupán kevesebb mint 45 százalékban jellemző a genetikai meghatározottság. Nagyon fontos felhívni erre az emberek figyelmét, mert sokan még ma is úgy gondolják, hogy bármiként élnek is, a szüleik, nagyszüleik betegségeit örökölni fogják. Márpedig ez nincsen így.

Betegségek genetikai háttere

Tény azonban, hogy az ikerkutatások sok betegség genetikai hátterét feltárták. A mellrák és a vastagbélrák esetében is ismertek genetikai hajlamot mutató szindrómák. Hasonló családi halmozódásra mutat a melanoma, vagyis a bőrrák. Az ikrekkel végzett kutatások hozzájárultak annak megállapításához, hogy az 1-es típusú cukorbetegség rendszerint, a 2-es típusú ritkábban függ genetikai tényezőktől (az 1-es típusú cukorbetegség általában autoimmun eredetű). Az 1-es típusú cukorbetegség genetikai hajlamát több gén is befolyásolhatja. A 2-es típusú cukorbetegség inkább a környezeti tényezők és az életmódbeli szokások, mint a túlsúly, a kevés mozgás, a helytelen táplálkozás kombinációjának eredménye, bár genetikai tényezők is szerepet játszanak kialakulásában.

Az egypetéjű ikrekkel történt tanulmányok azt is mutatják, hogy genetikai tényezők hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához. Bizonyos gének is szerepet játszanak a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, a szívizom betegségei és az érelmeszesedés kialakulásában. Arra is ikerkutatásokból jöttek rá a tudósok, hogy a mentális betegségek között is lehet genetikai tényezőket is találni. Például a skizofrénia kialakulásában: az egypetéjű ikrek között gyakori, hogy mindkét testvér skizofréniában szenved. Ehhez hasonlóan az egypetéjű ikrek között a bipoláris zavar kockázata is nagyobb. Miként az autizmus spektrumzavar kialakulásában is szerepet játszik a genetika. És az egypetéjű ikrek között a depresszió és szorongás kialakulásának kockázata is magasabb.

Az ikerkapcsolat mélysége

Dr. Métneki Júlia biológus, aki maga is iker, dr. Czeizel Endre mellett végzett ikerkutatásokat a 70-es, 80-as és 90-es években. Ikertestvérével, Eszterrel szinte minden percüket közösen töltötték. „Mindig többes számban beszéltünk magunkról, akkor is, ha a másik éppen nem volt jelen” - mesélte. „Ha az iskolában a testvéremet szólították felelésre, szinte jobban izgultam a sikeréért, mint ő. Annyira beleéltem magam a helyzetébe, hogy magamban szinte együtt feleltem vele. Ha rossz jegyet kapott, én is elkeseredtem, ha valamiért sírt, nekem is könnybe lábadt a szemem.”

Az ikrek utánozhatatlan kapcsolatának egy része abból adódik, hogy egy petesejtből származnak, hasonló a DNS-ük, és már a kezdetek óta együtt vannak, érzékelik egymást. Már édesanyjuk pocakjában kommunikálnak egymással, érzik egymás jelenlétét, megérintik a másikat, és olyan dolgokat tapasztalnak meg, amiket az egyedüli babák nem tudnak. Mivel együtt nevelkednek, mindig ott vannak egymás mellett, egymás közelében, a kapocs még tovább fejlődik. Sokszor az egymással kialakított viszonyuk még az anyával való kapcsolatuknál is szorosabb, egyfajta szimbiózis jön létre köztük. Joleen Greenwood családszociológus szerint olyan, mintha egészen a kezdetektől lenne egy legjobb barátjuk, aki mellett szinte nincs is szükségük másra.

Misztikus kapcsolat?

A leggyakoribb kérdés, amit feltesznek az emberek, amikor megtudják, hogy van egy ikertestvérem: „Tényleg megérzitek egymás fájdalmát még akkor is, ha távol vagytok egymástól? Létezik-e misztikus kapcsolat köztetek?”

Dr. Métneki Júlia egy története: „Néhány éve a férjemet Krakkóba kísértem el egy konferenciára, és úgy terveztük, hazafelé úton meglátogatjuk az ikertestvéremet Salgótarjánban. Útközben mondtam a férjemnek: ’a testvérem biztosan ebéddel vár bennünket, de én egyáltalán nem vagyok éhes, leginkább egy kis madártejre vágyom’. Fogalmam sincs, hogy jutott éppen ez az édesség eszembe, évtizedek óta nem ettem madártejet. Amikor beléptünk a lakásába, Eszter akkor húzta le a tűzhelyről a madártejet, amit nekem készített. Alig tudtam megszólalni a meglepetéstől.” Bár a telepátiára tudományos magyarázat nincs, valóban sokan tapasztalták már azt, hogy képesek megérezni, kitalálni egymás gondolatait.

Az ikerkutatás mérföldkövei

A Minnesotai Ikerkutatás

A 20. század egyik legjelentősebb ikrekkel kapcsolatos kutatása volt a Thomas J. Bouchard vezette Minnesotai Egyetemen. A kutatás középpontjában az egypetéjű ikrek és a környezeti hatások viszonya állt. A cél az volt, hogy megértsék a genetika és környezet szerepét a személyiségjegyek, az intelligencia, az érdeklődési körök és viselkedés kialakulásában. A kutatás során olyan egypetéjű ikreket kerestek, akiket különböző családokban neveltek fel, hogy külön-külön mérhessék a genetikai és környezeti hatásokat. Az ikreknek számos vizsgálaton kellett részt venniük, beleértve a személyiségteszteket, az intelligenciamérést és az érdeklődési körökre vonatkozó kérdőíveket. Az eredmények azt mutatták, hogy az egypetéjű ikrek a legtöbb vizsgált területen nagyon hasonlóak voltak, még akkor is, ha különböző környezetekben nevelkedtek. Ez a kutatás erősítette a genetikai tényezők szerepét. A minnesotai ikerkutatás jelentősen hozzájárult az ikrekkel kapcsolatos kutatási módszerek fejlődéséhez, és felkeltette az érdeklődést az ikrekkel kapcsolatos témák iránt.

Holland kutatások a zigóta osztódásáról

Régóta ismert, hogy az egypetéjű ikrek miért hasonlítanak annyira egymásra, azt azonban eddig senki sem tudta pontosan, hogy mi miatt fejlődik két embrió egyetlen zigótából. Az uralkodó elmélet szerint az a biológiai folyamat, amely a zigóta osztódásához vezet, teljesen véletlenszerű, illetve nem utal rá semmi a testünkben, hogy ez a fejlődésünkkor lezajlott. A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás azonban árnyalja ezt a feltevést: a Vrije Universiteit Amsterdam munkatársai vezette nemzetközi kutatócsoport több olyan, szinte általánosan kimutatható jegyet talált az ikerpárok DNS-ében, amelyek alapján az adott személyről nagy eséllyel megállapítható, hogy született-e egypetéjű ikerpárja. A kutatók a világ minden pontjáról származó ikerpárok DNS-ét elemezve összesen 834 közös pontot azonosítottak, amely mindannyiuk genomjában megtalálható. Ezen jegyek alapján nagyjából 80 százalékos pontossággal megállapítható egy adott személyről, hogy volt-e egypetéjű ikertestvére. Még akkor is, ha az adott személy nem is tud erről, mert például születésükkor elválasztották őket, vagy ha a másik magzat a terhesség egy szakaszában elveszik, vagyis felszívódik a méhben. Azt viszont nem lehet tudni, hogy ezek a közös genomok az okai annak, hogy a zigóta osztódni kezd és egypetéjű ikrek fejlődnek belőle, vagy pedig a következménye ezeknek a folyamatoknak. A szakemberek szerint ugyanakkor elég nagy az esélye, hogy az okokat is ezekben a közös pontokban kell keresni.

Érdekességek és mítoszok az ikrekről

Tényleg tovább élnek?

Az egypetéjűség és az élettartam közötti összefüggést vizsgáló kutatások különböző eredményekre jutottak. Néhány tanulmány szerint az egypetéjű ikrek átlagosan tovább élnek, mint mások. Egy 2016-ban publikált tanulmány, amely a svéd nemzeti ikrek adatait használta, arra a következtetésre jutott, hogy az egypetéjű férfi ikrek átlagosan 0,6 évvel, míg a női egypetéjű ikrek átlagosan 1,4 évvel tovább éltek, mint a kétpetéjűek. Más tanulmányok azonban nem találtak ilyen jelentős összefüggést az egypetéjűség és az élettartam között. Természetesen azt, hogy meddig élünk, számos tényező befolyásolja, nem csak a genetika, de az életmód, a környezeti tényezők, a táplálkozás és mások. Az egypetéjűség önmagában nem döntő tényező.

Különleges esetek

• Félig egypetéjű ikrek: nagyon ritka ikerforma, ahol a petesejtet két nemi kromoszómát tartalmazó spermium termékenyíti meg.
• Az ikreknek nem kell feltétlenül ugyanazon a napon születniük. Általában az egyik iker korai szövődmények miatt nem tud tovább a méhben maradni, a másik viszont tovább fejlődik az anyaméhben.
• Az ikrek nagy százalékban, mintegy 21%-ban balkezesek, miközben a lakosság csak átlagban 10%-a balkezes.
• Az egypetéjű ikrek gyakran lehetnek eltérő neműek. Ez akkor fordulhat elő, amikor a megtermékenyített petesejt osztódása nem történik mintaszerűen, és egy genetikai rendellenesség lép fel, amit Klinefelter-szindrómának nevezünk.
• Extrém ritka esetben előfordulhat, hogy egypetéjű ikreknél nagyobb genetikai eltérés alakul ki, mert ugyanazt a petesejtet egyszerre két hímivarsejt termékenyíti meg. Ilyen esetből 2019-ig mindössze kettőt jelentettek. A másodikat vizsgáló tanulmány arra jutott, hogy az ikreknek az anyai génjeik 100 százalékban megegyeztek, de az apai génjeiknek csak a 78 százalékuk volt közös.

A heteropaternális szuperfekundáció

Ez akkor fordul elő, amikor két különböző férfi hímivarsejtje ugyanabban a menstruációs ciklusban megtermékenyíti ugyanannak a nőnek egy-egy petesejtjét, és ebből születnek kétpetéjű ikrek - gyakorlatilag ikerféltestvérek. Ez azonban elég ritka, 2020-ban például világszerte csak 19 ilyen esetet jegyeztek fel. A valós gyakoriság megbecsülését azonban nehezíti, hogy az ikrek féltestvérségére jellemzően csak akkor derül fény, ha megkérdőjeleződik az apjuk személye, ezért DNS-vizsgálatnak vetik alá őket.

Különböző rasszú szülők gyerekeként fogant kétpetéjű ikreknél könnyen előfordulhat, hogy a gyerekek is különböző bőrszínűek lesznek.

Az ikerterhesség esélyét befolyásoló tényezők

Az ikrekre vágyók számára jó hír lehet, hogy bizonyos ikerterhességre hajlamosító faktorok befolyásolhatóak. Fontos tudni: jóval nagyobb az esélye annak, hogy kétpetéjű lesz a testvérpár.

tags: #egypeteju #ferfi #ikrek