Útmutató egyéni vállalkozók csecsemőgondozási díj (CSED) igényléséhez

Egy gyermek születése pénzügyi szempontból is meghatározó egy család életében. A csecsemőgondozási díj, vagyis a CSED ebben az időszakban nyújt segítséget az anyáknak, hogy az újszülött ellátása mellett is biztosított legyen az anyagi biztonságuk. Míg a munkaviszonyban álló kismamák esetében a munkáltató végzi az ellátások igénylésével kapcsolatos feladatokat, addig az egyéni vállalkozók többnyire maguk veszik kézbe a folyamatot. Ez az útmutató részletesen bemutatja a CSED igénylésének lépéseit egyéni vállalkozók számára.

Család babával és pénzügyek

Mi a CSED és kinek jár?

A csecsemőgondozási díj (röviden: CSED) egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé eshet. A CSED legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. A jogosultság a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igényelhető.

CSED-re jogosultak köre

  • Az anya a szülés előtti két évben legalább 365 napig biztosított legyen. A biztosítási időbe beleszámítanak a munkaviszony mellett más biztosítási formák is, mint például a társas vállalkozói jogviszony (bt. vagy kft.) vagy az őstermelői jogviszony.
  • A CSED-et csak akkor lehet igénybe venni, ha a szülő a szülés időpontjában biztosított, vagy ha a biztosítási jogviszonya a szülés előtt legfeljebb 42 nappal szűnt meg.
  • A CSED ideje alatt nem végezhet keresőtevékenységet. A támogatás célja a gyermek születését követő időszakban a szülő anyagi támogatása a gyermek ellátása érdekében.
  • A szülő nő helyett csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet a gyermek születésének napjától számított 168. naptól az a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. §-a szerint.
  • Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja / gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő/gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a "Kérelem csecsemőgondozási díj iránt" elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból.

Besámító biztosítási idők

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából figyelembe vehetőek a következő időszakok:

  • a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítási jogviszony.
  • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét - kivéve az ún. diplomás gyedet.
  • az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. október 15-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet hatálya alá tartozó személyek biztosítási időtartama.
  • a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási idő.

Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.

A CSED, a GYED, a GYED Extra és a GYES legfontosabb kérdései, összefoglalása 3 percben.

A CSED összege és számítása

A CSED összegének kiszámítása a napi átlagkereset alapján történik. A CSED naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100%-a, kivéve ha a csecsemőgondozási díjra jogosult a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat. Ha a biztosított az előző évben nem szerzett jövedelmet, akkor a CSED alapja az aktuális havi jövedelem, vagy a minimálbér lesz. A maximális CSED 2025-ben attól függ, hogy a jogosult mennyi jövedelmet szerzett a korábbi időszakban. A számításnál figyelembe veszik a minimálbér aktuális összegét is, amely 2025-ben bruttó 290.800 Ft.

A naptári napi alap megállapítása

  • Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
  • Ha a fenti időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítás.
  • Amennyiben az előző két pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, amennyiben a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon - az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdés d) pontja szerinti - jogviszonyban áll.
Pénzügyi kalkuláció táblázat

A CSED igénylésének folyamata egyéni vállalkozók számára

Az egyéni vállalkozók az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó igényt elektronikus úton kell benyújtaniuk. Az elektronikus ügyintézés első lépése a regisztráció.

1. Elektronikus ügyintézésre való regisztráció

Az egyéni vállalkozó adatainak megadása után meg kell jelölni, hogy saját maga adja be a kérelmet, vagy meghatalmazott útján jár el. A meghatalazott adatait szintén meg kell adni. A sikeres regisztráció után leadhatóak a táppénz, CSED, GYED iránti igények, elektronikus formában. Amennyiben az elektronikus nyomtatványok valamelyikét meghatalmazottként/képviselőként kívánja benyújtani és még nem rendelkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartásában bejegyzett meghatalmazotti/képviseleti jogosultsággal kérjük, az igény beküldése előtt, szíveskedjék meghatalmazotti/képviseleti jogosultságát nyilvántartásba vetetni. Tájékoztatjuk, hogy 2009. október 1-jétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábban Országos Egészségbiztosítási Pénztár) hatósági eljárásaiban is lehetőség nyílik az elektronikus ügyintézésre.

2. A szükséges nyomtatványok kitöltése és benyújtása

Az igény leadásához az ÁNYK keretprogramot kell használni, amely a NAV honlapjáról tölthető le. Alapvetően az Igénybejelentés táppénz, csed, gyed, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez nyomtatványt kell használni. Az Igénybejelentésen ki kell választani a pénzbeli ellátást, amit igényelni szeretnénk, és ezután ezek a lapok aktívvá válnak. A kérelmező jogviszonyának megadása után jöhet a bankszámlaszám kitöltése, ahová az ellátás folyósítását kérjük, illetve a postacímet. A pótlapon az igénybe vett betegszabadság időszakáról kell nyilatkozni, a jövedelem nélküli időszakokról, és meg kell jelölni az okokat is. CSED igénylése esetén a Nyilatkozat a csecsemőgondozási díj megállapításához nyomtatványra is szükség van, amelyet ki kell tölteni, alá kell írni, majd beszkennelni. A szkennelt dokumentumot a Csatolmányok kezelése menüben lehet feltölteni.

Elektronikus űrlap kitöltése

Kitöltés után készítse elő a nyomtatványt elküldésre: kattintson a Kapcsolat az ügyfélkapuval/Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre menüpontra. Ekkor a program ellenőrzéseket is végez. A beküldés menetéről, a nyomtatványok telepítéséről és használatáról az Ügyfélkapu e-tananyagában találhat bővebb leírást. Egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személyek a csecsemőgondozási díj iránti kérelmüket kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus úton nyújthatják be.

3. Csatolandó dokumentumok

A CSED igényléséhez a kérelem benyújtásakor több dokumentumot is csatolni kell annak érdekében, hogy az elbíráló hivatal meg tudja állapítani a jogosultságot:

  • Kitöltött nyomtatvány: a CSED igénylésére szolgáló formanyomtatvány pontos kitöltése elengedhetetlen.
  • Orvosi igazolás a szülés várható időpontjáról vagy a szülés tényéről: ha az igénylés még a szülés előtt történik, a kezelőorvos vagy a védőnő által kiállított igazolás szükséges a szülés várható időpontjáról. Ha a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni.
  • Igazolás a biztosítási jogviszonyról: az igénylőnek igazolnia kell, hogy megfelel a CSED-re jogosító biztosítási feltételeknek. Ez lehet munkaviszony esetén a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolás, amely tartalmazza a munkaviszony kezdetét, esetleges megszűnését, valamint az utolsó 2 év biztosítási idejét.
  • TAJ-kártya és személyes okmányok másolata: a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó TAJ-kártya másolata, valamint egy érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél másolata is szükséges.

4. Határidők és folyósítás

  • A kérelmet célszerű még a szülés előtt elindítani, legkorábban a szülés várható ideje előtt 28 nappal.
  • A CSED visszamenőlegesen is igényelhető, de csak legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg állapítható meg az ellátás.
  • Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezésétől számított 8 nap, feltéve hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.
  • Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28. nap.
  • Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
  • A CSED-et a Magyar Államkincstár vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya bírálja el és utalja a kérelmező bankszámlájára. A folyósítás a kérelem feldolgozását követően, rendszerint 15-30 napon belül megkezdődik.

5. Egyéb fontos tudnivalók

  • A CSED igénylése teljes mértékben díjmentes.
  • Ha a gyermek koraszülött, vagy a szülés után hosszabb kórházi ápolásra van szükség, az igénylés benyújtásának ideje eltolható, de a szülés időpontjától számított 168 nap időtartam fix, vagyis a CSED maximálisan erre az időtartamra jár.
  • A CSED és a GYED (Gyermekgondozási díj) folyósítására vonatkozó kérelmek egyidőben is benyújthatók.
  • A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér kérheti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást.

tags: #egyeni #vallalkozoi #igenybejelntes #csedhez