Egyéni vállalkozás és anyasági ellátások: CSED, GYED és GYES alatti munkavégzés szabályai

Amikor anyai örömök elé nézünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, ha van egy egyéni vállalkozásunk. A kisbaba születése után a szülési szabadság lejárta után az anya bármikor újra munkába állhat, azonban fontos tisztában lenni a különböző anyasági ellátások (CSED, GYED, GYES) melletti munkavégzés szabályaival, az egyéni vállalkozás adózási és járulékfizetési kötelezettségeivel.

CSED - A szülési szabadság időszaka

A csecsemőgondozási díj (CSED) időszaka 168 napig tart (ez a szülési szabadság), amikor is nem végezhetünk hivatalosan munkát, értelemszerűen ekkor a vállalkozásunkra vonatkozóan sem. A szabály célja egyértelmű: a gyermekágyas időszak zavartalan biztosítása, amikor az anyai szerepre való ráhangolódás, a testi regeneráció és a baba gondozása kap teljes fókuszt. Van olyan lehetőség, hogy ebben az időszakban alkalmazottunk legyen, aki működteti a vállalkozást.

CSED-et első körben az az anya tudja igényelni, aki a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt. A gyermek születésétől, vagy a kiírt időpontnál 28 nappal korábban. Az igénylő jövedelme alapján számolt naptári napi alap 100%-a.

CSED összege 2024-ben:

• Minimálbéres CSED 2024: a bruttó minimálbér 2024-ben 266.800 Ft.
• Garantált bérminimum CSED 2024: a bruttó 326.000 Ft.

Főállású egyéni vállalkozóként CSED alatt

Főállású vállalkozóként az első 168 napban, azaz a CSED vagy szülési szabadság időszaka alatt nem végezhetünk munkát. A bevallásokat ugyanúgy be kell nyújtanunk, ugyanakkor havi járulékok alól mentesülünk.

Mellékállású egyéni vállalkozóként CSED alatt

Mellékállású adózóként a leendő kismamák speciális helyzettel állnak szemben. Ha nem lépjük túl a mentességi határt, egyébként sem vagyunk kötelezettek havi járulékfizetésre. Az első 168 napban nem lehet keresőtevékenységet folytatni.

GYED - A gyermekgondozási díj

A szülési szabadság lejártától a gyermek 2 éves koráig jár a gyermekgondozási díj (ikrek esetén 3 éves koráig). GYED-et az tudja igényelni, aki a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, tehát jogosult CSED-re, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Az igénylő jövedelme alapján számolt naptári napi alap 70%-a (max. a minimálbér 2x-esének 70%-a). A GYED mellett dolgozók is megkapják a GYED összegét, ezt nevezzük GYED Extrának. GYED mellett már nem tiltott a személyes munkavégzés.

GYED összege 2024-ben és munkavégzés GYED mellett

A GYED 2024. évében változatlanul legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet maximum, ami 2024-ben bruttó 373.520 Ft, ebből 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Nettó maximum 281.640 Ft lehet havonta, kedvezmény nélkül.

A gyermek féléves korától korlátlanul végezhető keresőtevékenység a GYED megtartása mellett. Akár napi 8 órás munka is végezhető. Az újbóli munkába állás tényét (vagyis a keresőtevékenység folytatásának tényét) nem kell a GYED-et folyósító szerv felé bejelenteni.

Főállású egyéni vállalkozóként GYED alatt

A CSED időszaka után a GYED ideje alatt már végezhetünk munkát, ha szeretnénk, valamint az államtól igényelt pénzbeli ellátásra is ugyanúgy igényt tarthatunk. Ekkor, ha ténylegesen dolgozunk a vállalkozásban, a járulékok megfizetése alól nem tudunk mentesülni.

Mellékállású egyéni vállalkozóként GYED alatt

168 nap után már a GYED időszakáról beszélünk, ami alatt már szabadon vállalhatunk munkát, az államtól igényelt pénzbeli ellátásra is ugyanúgy igényt tarthatunk, mint főállás esetén is. A vállalkozás szempontjából a Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján ebben az időszakban még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre. Tehát aki átalányadózó egyéni vállalkozást működtet, az ebben a szituációban csak az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után kell, hogy megfizesse az SZJA-t, a TB járulékot és szociális hozzájárulási adót is.

A jelenlegi TB szabályozás szerint, ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetni a minimális járulékokat a vállalkozásban. Ez a garantált bérminimumból számítva az átalányadózókra vonatkozóan 2023-ban havonta 98.183 Ft.

GYES - Gyermekgondozási segély

GYES-t a gyermek 3 éves koráig folyósítanak. Ha kaptunk CSED-et, annak lejártától, ha nem kaptunk, akkor a gyermek születésétől kezdve jár. Ennek összege már jóval kedvezőtlenebb, bruttó 28.500 Ft/hó/gyermek.

GYES melletti munkavégzés és vállalkozás

A GYES folyósítása alatt is van lehetőség munkavégzésre. A jelenlegi TB szabályozás viszont a „GYED időszak” letelte után a „GYES ideje” alatt vállalkozókat (általában a gyermek 2 és 3 éves kora közötti egy év) már igencsak negatívan érinti. Ugyanis ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetni a minimális járulékokat a vállalkozásban.

A munkahelyünkön a biztosítás nincs utánunk fizetve, így a GYES mellett főállású vállalkozónak minősülünk - személyes közreműködési kötelezettség. Amíg az édesanya gyermeknevelési támogatásban (köznevén: főállású anya) részesül, addig átalányadózó egyéni vállalkozóként csak a tényleges szja előleg alapot képező jövedelem alapján kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot. Vagyis a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális járulékfizetési kötelezettséget. Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni vállalkozó jövedelme után kell megfizetni a 13 százalék szociális hozzájárulási adót a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt. Azaz ez esetben sem kell megfizetni az ún. minimum SZOCHO-t.

Vállalkozási formák és adózás GYED/GYES mellett

Egyre több kisgyermekes szülő dönt úgy, hogy a gyermekgondozási ellátás időszaka alatt vagy közvetlenül utána újra munkába áll. A szülési szabadság lejárta után a keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen jogviszonyban és milyen adózási formában történik a munkavégzés.

Átalányadózás

2026-ban az átalányadózás lett az egyik legéletszerűbb megoldás azok számára, akik GYED vagy GYES mellett önálló tevékenységbe kezdenének. Az átalányadózást egyéni vállalkozók választhatják, és jellemzően olyan szülők élnek vele, akik szabadúszóként, szakértőként vagy kisebb volumenű szolgáltatással egészítenék ki a családi kasszát. Bár az átalányadózás kevesebb adminisztrációval jár, mint a tételes könyvelés, egy könyvelő bevonása így is erősen ajánlott. Az átalányadó választása akkor lehet előnyös, ha az édesanya kiszámítható, alacsonyabb jövedelem mellett dolgozik, és nem szeretne bonyolult elszámolási szabályokkal bajlódni.

A GYED vagy GYES folyósítása önmagában nem zárja ki a vállalkozói tevékenységet, viszont érdemes tudni, hogy az átalányadózás alapján csak akkor keletkezik biztosítási jogviszony, ha az adózó főállásúként működik. Tehát aki átalányadózó egyéni vállalkozást működtet, az ebben a szituációban csak az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után kell, hogy megfizesse az SZJA-t, a TB járulékot és szociális hozzájárulási adót is.

Amikor már van minimális járulékfizetési kötelezettség (pl. „GYES időszaka”), akkor a költségelszámolás miatt többnyire vállalkozói kivétet is számfejtünk havonta. Ez azt jelenti, hogy nettó „bért” is utal magának a vállalkozó, és nem csak a minimális járulékot fizeti meg az államnak. Ebben az esetben a minimum TB járulék (18,5%) és szociális hozzájárulási adó (13%) mellett még SZJA-val (15%) is számolni kell.

Megbízási szerződés

A megbízási szerződés ideális választás lehet azok számára, akik nem folyamatos munkavégzést, hanem eseti vagy projektalapú feladatokat vállalnak GYED vagy GYES mellett. Ennek a jogviszonynak az egyik legnagyobb előnye, hogy rugalmasan köthető, nem kell hozzá egyéni vállalkozást indítani, és a munkaidő is tetszőlegesen alakítható. Fontos tudni, hogy a megbízási jogviszony nem automatikusan jár biztosítási jogviszonnyal. 2026-ban akkor számít a megbízott biztosítottnak, ha a díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát havonta - ez jelenleg 87.240 forint. Hátránya, hogy a megbízási szerződés kevesebb munkajogi védelmet biztosít, és a jövedelem után a megbízottnak kell számolnia a járulékokkal, illetve a személyi jövedelemadóval is. Mivel a megbízás mögött nincs munkaviszony, nincs felmondási védelem vagy táppénz-jogosultság sem.

Részmunkaidős alkalmazotti jogviszony

Az egyik legbiztonságosabb forma a GYED vagy GYES melletti munkavégzésre a részmunkaidős alkalmazotti jogviszony. Ebben az esetben az édesanya munkaszerződéssel, bejelentett munkavállalóként dolgozik, jellemzően heti 4-6 órás időbeosztásban. Előnye, hogy a munkáltató gondoskodik a járulékok és adók megfizetéséről, az adminisztráció minimális, és a munkavállalót a Munka Törvénykönyve szerinti védelem is megilleti. Ugyanakkor 2026-ban is fontos tudni: ha az édesanya GYED mellett vállal munkát, a felmondási védelem már nem áll fenn automatikusan, még akkor sem, ha a gyermek még nem töltötte be a hároméves kort.

KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója)

A korábbi években kedvelt KATA adózás 2026-ban már nem jelent valós alternatívát a GYED vagy GYES melletti munkavégzéshez, mivel csak főállású egyéni vállalkozók választhatják, így a kisgyermekes szülők többsége számára nem elérhető. Korábban a KATA adó mértéke akár 0 forint is lehetett, ha a kisadózó vállalkozó valamilyen ellátásban - például GYED, GYES vagy GYET - részesült. Ez a lehetőség 2026-ban már csak szűk kör számára érhető el, mivel a KATA kizárólag főállású egyéni vállalkozók számára választható, így a legtöbb kisgyermekes szülő kiesik a jogosultak köréből. Ezzel együtt megszűnt az a korábbi előny is, hogy a GYED vagy GYES ideje alatt automatikus adómentességet élvezett a kisadózó. Ma már érdemes inkább átalányadózóként gondolkodni, ha valaki önállóan szeretne dolgozni kisgyermek mellett.

Mivel a szülési szabadság első 168 napja után a főállásából már fizetés nélküli szabadságon van egy kismama, így előáll az a szituáció (akár a régi KATA, akár az új KATA szabályait nézzük), hogy a kismamák lehetnek főállású kisadózók, és havi 50.000 Ft közteher (+ iparűzési adó) befizetése mellett vállalkozhatnak. Ez régen is így volt, és a régi katában sem lehettek másodállásúak (25e Ft-osak). A KATA esetében is igaz az, hogyha a kismama a tevékenységét személyesen nem folytatja, akkor tud mentesülni az adó megfizetése alól. Ezt mindig adott hónapot követő hó 12-ig kell bejelenteni a ’T101E jelű nyomtatványon.

Fontos tudnivalók és tanácsok vállalkozó kismamáknak

Előzetes tervezés és piackutatás

Az első és legfontosabb az alapos tervezés, aminek az alapja az információgyűjtés, ez pedig utána kéz a kézben jár az élethosszig tartó tanulással. Fontos tudni már az elején, hogy vállalkozni sokkal nehezebb, mint alkalmazottnak lenni, és erre sokan nincsenek felkészülve.

Bármilyen jó ötleted is van, először tájékozódj a piacon, készíts üzleti tervet! Enélkül állandóan ingadozni fognak a bevételeid, és az is lehet, hogy hamar csődbe mész majd. Hiába tűnik úgy, hogy olyasmit találtál ki, ami még nincsen, és amire a barátaid azt mondják, hogy biztos jó lesz, attól még nem fogod tudni, vajon tényleg van-e rá igény, és hogy mennyit lehet belőle eladni egy hónap alatt.

A piackutatás korántsem olyan nehéz dolog, mint gondolnád. Nézz körül a neten, hogy mi érdekli az embereket, mire van igényük! Olvass bele fórumokba, ahonnan megtudhatod a kendőzetlen véleményeket arról, mire mennyit költenek, vagy mit szeretnek vásárolni. Keresd meg azokat a fórumokat, ahol a célközönséged megtalálható, ehhez jó eszköz lehet a Google. Körülnézhetsz a nagy webáruházakban is: a legtöbb oldalon van TOP10 lista, itt megnézheted, miből adtak el a legtöbbet. Olyan dolgokkal érdemes foglalkozni, amire van kereslet.

Könyvelő bevonása

Minden konzultáción az első kérdés, hogy jelenleg milyen jogviszonya van valakinek, és hogy mivel szeretne foglalkozni. Ez a kettő adja a gerincét utána a vállalkozási forma, majd pedig ahhoz az adózási mód kiválasztásának. És a legvégén természetesen mindig eljutunk az ÁFA és alanyi mentesség kérdéséig is, de ott is számos dolog függvénye (pl. bevétel, költségek, tevékenység, van-e külföldi eladás vagy beszerzés?, kik a vevőink? stb…), hogy épp kinek mi a jobb. Tehát a legfontosabb, hogy mindig az adott élethelyzetből és a rövidtávú terveinkből kell kiindulni, és ehhez mérten tudjuk meghozni az éppen legjobb döntést. Célszerű hozzáértő szakember segítségét igénybe venni időnként. Főként az elején, a vállalkozás elindításakor tud rengeteg időt, energiát és pénzt spórolni számunkra. Illetve későbbiekben eseti jelleggel tanácsadói keretek között is érdemes felkeresnünk, ha van néhány kérdésünk, vagy szeretnénk segítséget kapni 1-1 adminisztrációs teendő pontos elvégzéséhez akár év közben, akár év végén.

A felmondási védelem és a munkába való visszatérés

Szintén nagyon fontos tényező a felmondási védelem kérdése. A törvény szerint a GYED vagy GYES folyósítása alatt - ha az anya visszatér dolgozni - a munkáltató jogosult rendes felmondással élni, vagyis megszűnik a gyermek hároméves koráig tartó védelem. Ezért munkába állás előtt célszerű mérlegelni a munkáltatóval való kapcsolatot, a visszatérés feltételeit, és adott esetben írásban is rögzíteni a megállapodásokat. A kismamák helyzete nagyon nehéz a munkaerőpiacon. A visszatérés a régi munkahelyre csupán az anyukák felének sikerül, újat találni kisgyerekek mellett pedig nagyon nehéz. És hiába találsz munkahelyet, az első években a gyerekek sokat lesznek betegek, az óvodai-iskolai szünetek idején állandó probléma lesz az elhelyezésük. A vállalkozás életmód is egyben. Ha otthonról dolgozol, szabadabban tudod szervezni az életedet, kisebb gondot okoz, ha a gyerekek betegek, vagy ha nyári szünet van. Nem kell másokhoz igazodni, túlórázni, hajnalban a bölcsibe-oviba rohanni a gyerekért, idegeskedni, hogy este el tudd őket hozni időben.

tags: #egyeni #vallalkozo #munkavegzese #anyasagi #ellatas #alatt