A várandósság utolsó heteiben egyre sűrűbbé válnak a műszeres vizsgálatok, melyek látogatása a kismama számára sokszor megterhelő lehet, azonban nagy jelentőséggel bírnak a magzati diagnosztika szempontjából. A modern orvostudomány vívmányai előtt a bábák és orvosok csak igen korlátozott eszközökkel rendelkeztek a magzat állapotának felmérésére. A 19. század elején jelent meg a Pinard-féle magzati hallgató, amely egy tölcsér alakú faeszköz volt. Ezt az eszközt közvetlenül a kismama hasára helyezték, és az orvos a fülét a tölcsér végéhez szorítva próbálta kiszűrni a baba szívverését a környezeti zajok közül. A technológiai áttörést az 1960-as évek hozták el, amikor kifejlesztették az első elektronikus magzati monitorokat. Ezek az eszközök már képesek voltak folyamatosan rögzíteni a szívfrekvenciát, és ezzel párhuzamosan a méh összehúzódásait is. Ez a kettős adatfelvétel alapozta meg a mai kardiotokográfia (CTG) tudományát. Ma már el sem tudnánk képzelni a terhesgondozást ezen mérések nélkül.
Gyakran hallani mindkét kifejezést a várandós tanácsadásokon, és sokszor szinonimaként használják őket, bár van köztük egy finom, mégis lényeges fogalmi eltérés. A CTG a mozaikszó a cardiotocographia kifejezésből ered, ahol a „cardio” a szívhangot, a „toco” pedig a méhtevékenységet jelöli. Az NST, vagyis a Non-Stress Test (terhelésmentes vizsgálat), tulajdonképpen a CTG vizsgálat egy specifikus alkalmazási módja. Akkor beszélünk NST-ről, amikor nyugalmi állapotban, fájások nélkül végezzük el a mérést. A cél ilyenkor az, hogy megfigyeljük, hogyan reagál a magzat szívfrekvenciája a saját mozgásaira. Egy egészséges, jól fejlődő baba esetében a mozgás hatására a pulzus emelkedik - ezt nevezzük akcelerációnak. Amikor azonban a vizsgálat a vajúdás alatt zajlik, már nem NST-ről beszélünk a szó szoros értelmében, hanem folyamatos CTG monitorozásról. Ilyenkor már nemcsak a baba spontán mozgásait figyelik, hanem azt is, hogyan tolerálja a szívverése a méhösszehúzódások okozta átmeneti véráramlás-csökkenést.
Mi a CTG és az NST vizsgálat?
A CTG (kardiotokográf) olyan műszer, melynek segítségével a magzati szívműködés és a méhizomzat aktivitása (keményedés, jósló és valódi fájások) együttesen, folyamatosan vizsgálhatóak, monitorozhatóak, és egymáshoz viszonyítva értékelhetőek. A vizsgálati idő alatt a gép egy papírcsíkra rögzíti az eredményt, két görbe/vonal formájában. Ez alapján a vizsgálóorvos értékelni tudja a szívfrekvencia olyan változásait, melyek a magzat mozgásával és a méhtevékenységgel függenek össze, és ezek alapján következtet a baba állapotára, oxigén-ellátottságára. A felső vonal a magzat szívfrekvenciáját, az alsó görbe pedig a méhtevékenység erősségét ábrázolja.
Az NST (nonstress-test) vizsgálatot ugyanazzal a géppel végzik, mint a CTG-vizsgálatot, a különbség csupán annyi, hogy NST során csak a magzat szívműködését monitorozzák, azaz csak egy vizsgálófejet helyeznek a kismama hasára, míg CTG során kettőt, a másodikat a méhtevékenység észlelésére. Ez azért fontos, mert így az orvos szülés közben a méhtevékenységet is nyomon követheti.

Hogyan történik a vizsgálat?
Az NST és a CTG teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. A vizsgálat 20-40 percig tart, ülő helyzetben, nyugalmi állapotban, vagy vajúdás alatt fekvő helyzetben. NST végzésekor tehát egy, CTG-vizsgálatkor pedig két "érzékelőt" helyeznek a hasra, mely(ek)et vagy egy puha gumipánt rögzít, vagy a kismamának kell a pocakján tartania, azon a ponton, ahol a magzat szívműködése a legjobban észlelhető. Ultrahanggal működő készülékek esetében zselét tesznek a bőr és az érzékelő közé, ami segíti az ultrahang átjutását a bőrön és a lágyszöveteken.
A legtöbb kismama számára az NST az egyik legkedvesebb vizsgálat, hiszen ilyenkor húsz-harminc percen keresztül hallgathatják gyermekük szívverését, ami sokszor egy vágtató kiscsikó dobogásához hasonlít. A folyamat teljesen fájdalommentes és biztonságos mind az anya, mind a baba számára. A vizsgálat során a kismama általában egy kényelmes székben ül vagy egy ágyon fekszik bal oldalfekvésben. Ez utóbbi azért javasolt, mert így elkerülhető a vena cava szindróma, vagyis az, hogy a nehéz méh elnyomja a fő visszeret, ami szédülést okozhat az anyának és rontatja a baba oxigénellátását. A szülésznő két rugalmas övet helyez a hasra, amelyek a mérőfejeket rögzítik. A kismama kezébe gyakran adnak egy kis nyomógombot is. Ezt akkor kell megnyomni, amikor érezhető a baba mozgása. A gép ilyenkor egy kis jelet tesz a papírra a görbe mellé, így az orvos láthatja, hogy a mozgás és a szívfrekvencia-emelkedés egybeesik-e.
Az NST alapvetően nem igényel felkészülést a kismama részéről. Már a non-stressz teszt elnevezés alapján is kikövetkeztethető, hogy az NST semmilyen kockázattal nem jár. Az NST papírcsíkján vagy a képernyőn megjelenő vonalak az laikus számára kuszának tűnhetnek, de a szakemberek számára egyértelmű üzenetet hordoznak. A vizsgálat végén a regisztrátum alapján az orvos következtet a magzat méhen belüli állapotára, oxigén-ellátottságára, sőt, a méhösszehúzódások vizsgálatával a szülés várható időpontja is előjelezhető. A szülészorvos az adatokat összevetve, egymáshoz viszonyítva vizsgálja. Nézi a magzati szívfrekvencia méhtevékenységgel összefüggő, pillanatról-pillanatra történő és periodikus változásait (gyorsulások, lassulások), illetve a tartós magzati szívfrekvencia eltéréseket.
Mi látható a görbéken? Mire lehet belőlük következtetni?
Mivel a magzat szívműködése sok kóros esetben tükrözi a baba állapotát, ezért nagyon informatívak és hasznosak ezek a vizsgálatok. Az NST-görbe több jellemzőjét is értékeli az orvos úgy, mint az alapvonal-frekvenciát, az oszcillációt, az akcelerációt, és a decelerációt.
Normális terhesség során a magzat pulzusszáma - így az alapvonal, azaz görbe frekvenciája - nyugalmi állapotban 120-160/perc között van. Az alapfrekvencia tartós, több mint 10 percig tartó megemelkedésének (tachycardia) több oka is lehet, például az anya lázas állapota, magas vérnyomása, pajzsmirigy-túlműködése, méhen belüli fertőzés, a baba vérszegénysége, illetve különböző gyógyszerek hatása. Ha a magzati szívfrekvencia tartósan 120/perc alatti (bradycardia), az az oxigénhiány egyik legfontosabb jele, gyors beavatkozásra van szükség.
A pulzusszám a magzat mozgása következtében egészséges esetben megemelkedik, de csupán fél-egy percre. Ez a rövid ideig tartó, átmeneti frekvenciaemelkedés az akceleráció, azaz gyorsulás. Az NST-vizsgálat 20-40 perce alatt legalább 2-5 ilyen, magzatmozgáshoz társuló gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen. Az eredmény nem megfelelő, azaz nem reaktív, ha egyáltalán nincs akceleráció. Ha csak 1-2 gyorsulás van jelen a görbe enyhén reaktív, ha 5-nél több, akkor hiperreaktív. Nem reaktív görbe esetén lehet, hogy a baba csak inaktív, vagy alszik, azonban utalhat oxigénhiányra is. Ilyen esetben meg kell próbálni felébreszteni a magzatot a has mozgatásával, evéssel. Ha nem sikerült, akkor 1-2 óra múlva megismételhetik a vizsgálatot, vagy szükség esetén egyéb vizsgálati módszereket alkalmazhatnak.
Ha a görbén rövid ideig, néhány másodpercig tartó frekvenciacsökkenés, lassulás/deceleráció látható, mely nem függ össze méhösszehúzódással, és nem ismétlődik, az nem jelent feltétlenül kórosat. Viszont ha rendszeresen, a fájásokat követően, vagy a fájástól függetlenül lép fel és percekig tart, akkor az a magzati veszélyeztetettség jele lehet, kivéve a kitolási szakban a fájásokkal pontosan egy időben jelentkező lassulás, ami reflexes változás, és nem kell megijedni a jelentkezése esetén.
A magzat szívlüktetése nem olyan egyenletes, mint felnőttek esetén, hanem pillanatról pillanatra változik. Ennek az az oka, hogy a magzat keringése, és annak szabályozása még éretlen. Ezért a görbe, ami megjelenik a papíron, nem egyenletes, hanem fűrészfogszerű, azaz egy adott érték (például 130) körül ingadozik. Ezt a változékonyságot oszcillációnak/variábilitásnak nevezzük, mely az NST-görbén az egyik fontos információt nyújtja a magzat állapotáról. A megfelelő oszcilláció a baba jó oxigénellátottságát tükrözi. Oxigénhiány, rossz méhlepény-keringés esetén ez a variábilitás lecsökken, vagy ritkán meg is szűnik, a görbe nem fűrészfogszerű, hanem kiegyenesedik. Ez súlyos állapotra utalhat.

Terheléses CTG vizsgálat
Napjainkban kissé ritkábban végzik, akkor válhat szükségessé, ha a görbe nem reaktív, és a variabilitás csökkent, ami arra utalhat, hogy a magzat alszik. A megfelelő regisztrátumhoz a magzatot szeretnénk felébreszteni, mert az NST eredménye ilyenkor nem egyértelmű. Ilyenkor a kismamának nem túl megerőltető gyakorlatot kell rövid ideig végezni (guggolás, lépcsőzés, szobabiciklizés), majd ezt követően megismétlik a vizsgálatot, ezt hívjuk FTT-nek (fizikális terheléses teszt). Így, ha a magzat csak aludt, vagy inaktív állapotban volt, de az oxigénellátása megfelelő, várhatóan felébred, és aktívvá válik, a görbe pedig reaktívvá.
Ha az eredmény nem mutat megfelelő javulást, egyéb vizsgálatot is végezni kell, erre az áramlásos ultrahang-vizsgálat (flowmetria) terjedt el, amit egyéb ok miatt is gyakran végeznek. A terhelést gyógyszerrel, oxitocinnal is el lehet végezni, ez az oxitocin terheléses teszt (OTT); az elvégzéséhez több feltételnek is teljesülnie kell. Amennyiben rossz a méhlepény keringése, akkor a terhelés következtében tovább romló vérellátás következtében a magzat oxigénellátása zavart szenvedhet, és ez a szívfrekvenciában is változást (csökkenést) eredményez, mely a görbén is megjelenik. Ekkor a terhesség befejezése indokolt. Az OTT-vel ezen kívül láthatjuk az méhtevékenység esetleges kialakulását is a méhösszehúzódást elősegítő oxitocin hatására, ami a természetes vajúdás alatt is felszabadul a szervezetben.
Kötelező és nem kötelező szűrővizsgálatok terhesség alatt
A terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos, a családorvos és a védőnő együtt végzi. Célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése, a kismama anyaságra való felkészítése. Ultrahangvizsgálatok, laborvizsgálatok, genetikai szűrés, nőgyógyászati vizsgálatok... Kötelező szűrővizsgálatok terhesség idején. Léteznek speciális vizsgálatok, azonban ezeket csak bizonyos esetekben, például az anya magas életkora, vagy a kötelező szűrések során tapasztalt eltérések esetén végzik el.
A protokoll szerint egy problémamentes várandósság esetén az első rutinszerű NST vizsgálatra a 36. terhességi héten kerül sor. Ettől kezdve általában hetente egyszer kell megjelenni a rendelőben vagy a kórházban. Ahogy közeledünk a kiírt időponthoz, vagy ha a kismama átlépi a 40. hetet, a vizsgálatok gyakorisága növekedhet, akár 1-2 naponta is javasolt lehet az NST elvégzése. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az orvos már korábban, akár a 28-30. héttől elrendelheti a rendszeres CTG ellenőrzést. Fontos megérteni, hogy a korábban elkezdett vizsgálatok nem feltétlenül jelentenek bajt, csupán a fokozott odafigyelést és a megelőzést szolgálják.
A CTG vizsgálatot általában a terhesség utolsó harmadában, azaz a harmadik trimeszterében végeznek. A terhesgondozás során, a várandósság 37-38. hetétől kezdve hetente egyszer szükséges, ettől a kezelőorvos egyénileg eltérhet, a terminus (szülés várható napja) után már naponta, 1-2 naponta javasolt a vizsgálat elvégzése. A vizsgálat a terhesség 37. hetétől javasolt hetente, a terminus napjától kétnaponta. A kapott eredményt maximálisan 10 ponttal értékeljük. Ha 9-es vagy 10-es eredmény születik, a vizsgálat negatív. 8-as eredmény esetén általában ismétlést szoktunk javasolni.
Kismama - Mi a CTG vizsgálat, és mikor ajánlatos elvégezni?
Gyakori kérdések és tévhitek
Milyen gyakran kell NST vizsgálatra járni a 36. hét után?
Általános esetben hetente egyszer javasolt a megjelenés. Amennyiben túlléped a kiírt időpontot (40. hét), vagy veszélyeztetett terhességről van szó, a vizsgálatok gyakorisága növekedhet.
Okozhat-e fájdalmat a vizsgálat a babának vagy nekem?
Egyáltalán nem. Az NST és a CTG teljesen fájdalommentes és nem invazív eljárás.
Mi a teendő, ha a baba végigalszik a vizsgálat alatt?
Ez nagyon gyakori jelenség. Ilyenkor a szülésznő megpróbálhatja óvatosan megmozgatni a hasadat, megkérhet, hogy igyál egy kis hideg vizet, vagy változtass testhelyzetet. Ha ez sem segít, előfordulhat, hogy megismétlik a vizsgálatot egy későbbi időpontban.
Mit jelentenek a gép által kiadott sípoló hangok?
A sípolás leggyakrabb technikai okokra vezethető vissza: például a mérőfej elmozdult a baba szívétől, vagy a jel átmenetileg megszakadt a magzat mozgása miatt.
Befolyásolja-e a kávéfogyasztás az eredményt?
Igen, a koffein élénkítő hatása a magzatnál is jelentkezhet, ami emelkedett alap-szívfrekvenciát és fokozott mozgást okozhat. Érdemes ezért a vizsgálat előtt kerülni a koffeintartalmú italokat.
Miért kell bal oldalamon feküdnöm a mérés alatt?
A bal oldalfekvés optimális a vérkeringés szempontjából, mivel így a méh súlya nem nyomja el a hátad mögött futó nagyereket (vena cava), ami biztosítja a megfelelő véráramlást mind az anya, mind a baba számára.
Mennyi ideig tart egy átlagos CTG vizsgálat?
Egy rutin vizsgálat általában 20 percet vesz igénybe. Ez az időtartam elegendő ahhoz, hogy láthatóvá váljanak a baba aktivitási ciklusai és a szívfrekvencia válaszreakciói.
Az ultrahangos mérőfej károsíthatja a babát?
A CTG készülék igen alacsony intenzitású ultrahanghullámokat használ, amelyeknek nincs bizonyított káros hatása a fejlődő szervezetre. Ez egy biztonságos vizsgálati módszer.
Ha az NST eredménye jó, akkor a szülésig már semmi baj nem történhet?
Az NST egy pillanatnyi állapotképet ad a magzat jólétéről a vizsgálat idején. Nem zárja ki a későbbi problémák lehetőségét, ezért fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés.
A non-stressz teszt (NST) a harmadik trimeszter rutin, fájdalommentes és biztonságos vizsgálata. A CTG (kardiotokográfia) a magzati szívműködést és a méhösszehúzódásokat monitorozó kötelező szűrővizsgálat, amelyet többnyire a terhesség harmadik trimeszterében végeznek el a magzat állapotának ellenőrzése céljából. Mindkét vizsgálat kulcsfontosságú a magzat egészségének nyomon követésében.
