Megszületett a várva várt kisbabátok. A kórházban töltött napokban még érzed a csecsemőgondozók biztos támogatását, vagy éppen összezavarnak a tanácsaik (ha ellentmondanak annak, amit eddig tanultál). Cikkünkben a napi rutint és a leggyakoribb kérdéseket, problémákat soroljuk fel.
Az újszülött érkezése a családba mindig nagy izgalommal jár. Alig hogy átlépjük első gyermekünkkel a küszöböt a kórházból hazajövet, máris rengeteg kérdés merül fel bennünk mindennapi ápolásával kapcsolatban. A kis jövevény szinte folyamatos gondoskodást igényel, és bizony nem rejti véka alá, ha nincs megelégedve az ellátás színvonalával.
Az első napok újszülött gondozási részleteivel hosszasan lehetne foglalkozni. Mindenki mást mond, számos ellentmondásos információ kering a témában. Fontos, hogy aktívan, de ne gyanakodva figyeljük, észleljük újszülöttünket. Ne legyen idomítás a gyermeknevelés. Ne feledd, hogy akkor is szuper anya vagy, ha már kezdetektől külön ágyba vagy külön szobába szoktatod a kisbabádat, és inkább felkelsz hozzá, amikor kell. Tudjuk, hogy sokszor vérre menő viták vannak ebből a kismamás csoportokban, azonban egyik anya sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Van, aki a különalvást választja, mert úgy érzi, ezzel szolgálja inkább a család érdekeit. A lényeg, hogy a kisbabád érezze, hogy számíthat rád, amikor igényli, ott vagy vele, amikor sír.
Az újszülött fogalma és kezdeti jellemzői
Szűkebb értelemben véve orvosilag az első hónapot nevezzük újszülöttkornak. Ez az időszak egy átmeneti időszak, amelyben elsőként szembesülünk az összetartozás és elszakadás ellentmondásosságának érzésével, melyre 9 hónapon át készültünk. Egy átlagos újszülött az édesanya utolsó menstruációjának első napját követő 37-42. hét között látja meg a napvilágot (ezt nevezzük gesztációs hétnek).

Virginia Apgar, egy amerikai altatóorvos talált ki egy, az újszülöttek állapotának felmérésére létrehozott pontrendszert, ez az Apgar-érték. Minden újszülöttet a megszületését követően öt paraméter alapján (légzés, szívműködés, izomtónus, bőrszín és reflex/ingerlékenység) értékelnek az első és az ötödik percben (ha probléma volt, akkor a tizedikben is). Paraméterenként 2 pont adható, így normál esetben a maximális pontszám 10.
Az újszülöttek viselkedési megnyilvánulásai gyakran keltenek aggodalmat a szülők és a környezet számára is. Koponyájuk olykor kissé deformált, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor idomulnia kell a csecsemő fejformájának az édesanya szülőcsatornájához, az ott fellépő erők miatt sok újszülött fején kismértékű duzzanat látható. Szemüket még ritkán nyitják, napjuk nagy részében alszanak, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Légzésük során nem láthatóak a nehézlégzés jelei, egy újszülött átlagosan 40-60-szor vesz levegőt egy perc alatt, és nem látható a légzési segédizmok, mint például az orrszárnyak vagy bordaközi izmok munkája. Az első pár órában kis szívzörej még hallható az anyai keringésről való leválás utóhatásaként, ami később megszűnik. Újszülöttünk minden hirtelen ingerre egy reflexes kapaszkodómozdulattal reagál.
Újszülöttkori sárgaság
Az újszülötteknél igen gyakori a sárgaság. Ezt a szülészeti intézményekben észlelik, ha meghaladja a kóros értéket, kezelik, azonban ez teljesen normális jelenség is lehet az esetek nagyrészében, és semmiféle egyéb kezelést nem igényel, ha az újszülött megfelelően éber és fejlődik. Normális körülmények között az 1. életnap után kezdődik, és az 1. élethéten tart a sárgaság, csúcsa a 3-5. napon alakul ki. A magzat még másik oxigén szállító molekulával rendelkezik, melyet fokozatosan felvált a felnőttéhez hasonló szállítómolekula. Ezek a molekulák a májban bomlanak le, de a máj működése még átmenetileg nem alkalmazkodott a fokozott terheléshez. A vérben felszaporodó oxigénszállító molekula bomlási terméke okozza ezt a normális sárgaságot. Érett újszülöttek 60%-ánál látunk sárgaságot; a kizárólagosan anyatejjel táplált újszülöttek 10%-a még 1 hónaposan is sárga.
Az újszülött táplálása
A baba gondozása minden bizonnyal az egyik legfontosabb dolog, amivel foglalkoznia kell az újdonsült szülőknek. El kell döntenünk, hogy hogyan szeretnénk táplálni a babánkat. Annak eldöntése, hogy szoptatunk vagy tápszerrel etetjük, nagymértékben függ a szülők személyes döntésétől és attól, hogy az orvos vagy a védőnő mit javasol. Azzonban vegyük figyelembe azt, hogy az újszülöttek táplálásának legjobb módja a szoptatás.
Az anyatejes táplálás
Az anyatej a legideálisabb összetételű táplálék a kisbabád számára. Hosszú távú immunvédelmet ad gyermekednek, és számtalan pozitív hatása van a babád és önmagad egészségére is. A WHO a kizárólagos szoptatást javasolja 6 hónapos korig. Egyes orvosi tanulmányok megállapították, hogy a szoptatott csecsemőknél az életük későbbi szakaszaiban kevésbé alakul ki túlérzékenység, mint azoknál, akiket csupán tápszerrel tápláltak. Ez főleg azért van, mert az anyatej köztudottan természetes enzimeket és antitesteket tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a baba immunrendszerének megerősödéséhez. De órákig lehetne sorolni a szoptatás előnyeit. Természetesen érdemes mindent megtenni a sikeres szoptatás érdekében. Ehhez ma már meg tudod találni a megfelelő szaksegítséget. A mellre tétel, a szoptatások bizalmas légkörének megteremtése, amelyben mind az édesanya, mind az újszülött kölcsönösen jól érezheti magát.

Az igény szerinti szoptatással a szoptatások ideje és időtartama kisbabád szükségleteihez igazodik. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (iszsz) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony.
Anyatej mennyisége és kiegészítő folyadék
Egy egészséges baba az első életnapon körülbelül 5 ml-t, a másodikon 10 ml-t, a harmadikon körülbelül 20 - 25 ml-t szopik, a negyediken 40 ml-t, az 5. naptól 60 ml-t szopizik alkalmanként. Később egy átlagos újszülöttnek naponta összesen 450 - 600 ml folyadékra van szüksége, ez ha 8× szopizik, 60-75 ml-t jelent, fokozatosan emelkedve alkalmanként. Az első hétre a gyermek napi folyadékigénye kb. 150 ml/kg-ra tehető, amit az étkezések alkalmával 24 óra alatt visz be: így pl. egy 3,8 kg-os, egy hetes újszülött napi igénye 570 ml, amit ha 8x eszik, kb. 70 ml-nek felel meg egy alkalomra. Ezt persze rugalmasan kell kezelni, lesz olyan amikor a baba 100 ml-t szopik, majd következő alkalommal csak 50 ml-t kér. Egy egészséges újszülöttnek nincs szüksége egyéb folyadékkiegészítésre.
Anyatej tárolása
Ha kisbabád számára anyatejet szeretnél lefagyasztani, akkor fontos a mellszívó készülék minden elemét és a tároló edényeket is naponta sterilizálni.
Szoptatási problémák és megoldások | Kérdezzen szakértőt
Tápszeres táplálás és kiegészítő ételek
Ha valamiért nem jön össze a szoptatás, és tápszert kell adnod a gyermeked számára, akkor is tudd: az elsődleges az, hogy szeretettel adod. Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka- lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét.
Tápszerek típusai és adagolása
Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett „anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények „HA“, illetve „1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. 6 hónapos kor után következnek az ún. „követő” vagy „elválasztó” tápszerek (a „2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún. A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.
Hozzátáplálás
Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat. A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt.
Az új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni. Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint.
Ételek bevezetésének sorrendje
- Gyümölcsök: Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
- Gabonafélék: A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
- Zöldségek: A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!
- Húsok és növényi olajok: A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.
- Tejtermékek és tojás: A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás. Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel. Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.
Higiénia és bőrápolás
Kisbabád érzékeny bőre külön figyelmet igényel, mert gyorsan ki tud száradni. A magzatmáz hőszigetelő és páratartalom-megőrző feladatát vékony bőrüknek kell átvennie; fontos, hogy rétegesen öltöztessük őket. Számos teljesen természetes bőrjelenség is megfigyelhető ilyenkor a bőr alkalmazkodását mutatva.
Az újszülötteknek a bőre nagyon sima és finom tapintású. Ezért szükséges, hogy kifejezetten csecsemők számára készült termékeket használjunk. De mielőtt bármilyen baba terméket megvásárolnánk, a legjobb, ha konzultálunk a gyermekorvossal vagy a védőnővel. Minden csecsemő más, lehet, hogy ami az egyiknél beválik, az a másik baba bőrét irritálni fogja.

Fürdetés
A hypoallergén, természetes összetevőket tartalmazó babafürdetők lehetnek a legmegfelelőbbek, hiszen a baba bőre különösen érzékeny a vegyszerekre. Van, aki azt javasolja, hogy újszülött korban bőven elég, ha csak egy kis olíva olajat vagy természetes babafürdető olajat vagy krémet teszel a vízbe, és így mosod le. A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására. Csak két összetevőt emelnék ki, cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak. Tehát hagyjuk a régi berögződéseket és az újszülött bőrét olyan készítménnyel ápoljuk, ami valóban alkalmas rá (pl. Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor magam részéről a napi rendszeres, néhány perces lemosást javaslom. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől.
A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani. A fürdetéshez a szoba hőmérséklete kb. 28 °C legyen. Ugyanabban a helységben töröljük szárazra, és öltöztessük fel a babát, ahol fürdetjük, mert ha hűvösebb szobába visszük át, könnyen megfázhat. Fürdetés után bugyoláljuk a babát fürdőlepedőbe, amely így felissza a vízcseppek nagy részét. Az egyes testrészeket célzottan bontsuk ki, és óvatosan törölgetjük meg. Szárogatás után a hajlatokat és a bőrredőket - kivéve a pelenkával fedett területeket! - kezeljük babahintőporral. A hintőport ne közvetlenül a kicsi bőrére, hanem a saját tenyerünkbe öntsük, így nem irritálja a babát a felszálló por. Ne takarjuk ki teljesen a babát, különösen a hátát és a pocakját tartsuk a melegben.
Figyelj kiemelten a víz hőmérsékletére (37-37,5 fokos legyen). A hőmérsékletet ellenőrizni tudod vízhőmérő segítségével, vagy nagyszüleink klasszikus módszerével: tedd a könyöködet a vízbe, és ha nem érzed sem hidegnek, sem melegnek, akkor pont jó. Amit mi csak kissé melegnek érzünk, azt a baba már forrónak érezheti, és könnyen kipirosodik a bőre, mintha megégne. A fülecskék mögötti és az áll alatti részek még nehezen hozzáférhetőek, fordíts rájuk figyelmet!
Köldökcsonk ápolása
Ügyelj arra, hogy a köldökcsonkot ne érje víz! A 3-4 cm-es kis köldökcsonk 5-10 nap alatt esik le, a gondozása egyszerű. Fontos, hogy tisztán és szárazon legyen tartva, amíg le nem válik magától. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek. Ha az olvasás mellett többre vágysz, akkor tanfolyamokon is van lehetőséged részt venni.
A köldökcsonk ápolásával kapcsolatos hivatalos ajánlások sokat változtak az évek során. Régen még azt mondták, hogy alkohollal át kell törölni, utána pedig azt, hogy csak gyógyszertári sós vízzel tisztítsuk, mert az alkohol szárít. Alkoholt pedig csak akkor alkalmazzunk, ha véletlenül széklet szennyezné a köldökcsonkot (hason fekvésnél előfordulhat ilyen, ha a pelus tartalma előrefolyik). Mi most nem is mennénk bele egy konkrét módszer népszerűsítésére, az éppen aktuális ajánlással kapcsolatban kérdezd a védőnőt vagy a gyermekorvost!
A köldökcsonk kb. 10 napos korban válik le. Addig, hogy fertőződését elkerüljük, és száradását gyorsítsuk, minden tisztába tételkor alkohollal és a gyermekorvos által felírt, fertőtlenítő hintőporral kell kezelnünk. Az alkoholos üvegcsébe mártsunk bele egy fültisztító pálcikát, és alaposan, de óvatosan tisztítsuk meg a köldökcsonk környékét is. Figyeljünk oda, hogy a köldökcsonk alatti területet is tisztítsuk ki. A baba valószínűleg tiltakozni fog, de nem azért mert fáj neki a művelet, hanem az alkohol hidegségét nem szereti. Az alkoholos lemosás után szórjuk a hintőport a csonk köré. A csonk leesése után pár napig még kezeljük a köldököt alkohollal és hintőporral továbbra is, amíg teljesen száraz, összehúzódott bőrgyűrűt nem tapasztalunk. Ekkortól merülhet fürdetéskor víz alá a köldök. Az alkoholos fültisztító pálcával töröljük át óvatosan a köldök belsejét is! Néhány csepp szövetnedv, vér megjelenése nem kóros. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra.
Pelenkázás és popsikenőcs
Általában minden anyuka megtalálja a babája számára legmegfelelőbb, kedvenc pelenka típust, popsitörlő kendőt és krémet. Mindig elölről hátrafelé tisztítsd meg a baba bőrét pelenkázáskor. Krémezéskor pedig csak a popsit és a két lágyékhajlatot kend be. Pelenkázáshoz használhatunk egyszer használatos eldobható pelenkát, vagy környezetbarát pelenkákat is. Mindkét esetben fontos, hogy megfelelő időközönként cseréljük ki a pelenkát, akkor is, ha a baba nem „kéri” ezt. A textilpelenkákat valamivel gyakrabban kell cserélni, hamarabb átnedvesednek. Az eldobható pelenkák különböző fazonokban és méretekben kaphatók, és a baba testalkatától is függ, hogy melyik lesz megfelelő. Ha rendszeresen átnedvesedik a pelenka, akkor vagy a nedvszívó képessége nem elegendő a mi babánk számára, vagy a „szabása” nem jó. Ha a már bevált pelenkánál fordulnak elő rendszeresen ilyen balesetek, akkor ideje nagyobb méretre váltani. A pelenka alatti bőrfelület védelmére használjuk a gyermekorvos által felírt popsikenőcsöt. Ezzel minden tisztába tevéskor kenjük be a pelenka alatti területeket alaposan - nem csak baba popsiját! Hintőport soha ne használjunk ezeken a területeken, mert a kenőcstől összecsomósodva kidörzsöli a kicsi bőrét. Kislányoknál előfordulhat, hogy egy idő után összegyűlik a krém a nagyajkak között. Ezt kamillateás vagy langyos vizes vattapamaccsal törölhetjük ki óvatosan fürdetés után.
Egyre többen választanak mosható pelenkát a hulladékmentesség és a vegyszerek elkerülésének érdekében. Ma már számtalan mosipelus közül választhatsz. Ha valamiért nem tudod megoldani, akkor lehet kapni vegyszermentesebb, kukoricarostból készített eldobható pelusokat is. De a legkisebb ökológiai lábnyoma egyértelműen a mosható pelenkának van.
Kisfiúk fitymája
A kisfiúk fitymáját nem szabad visszahúzni, mert még le vannak tapadva. (Javasoljuk, hogy a fityma hátrahúzását a gyermekorvosod számára se engedd a legelején! A régi szokásokkal a kevésbé jó orvosok okoztak már sérülést kisfiúknak, mert erővel hátrahúzták a fitymát, és ez sajnos ma is előfordul. A kisfiúk fitymáját NEM SZABAD hátrahúzni erővel, csak annyira kell visszahúzni, amennyit enged. Orvosi vizsgálat akkor szükséges, ha a vizelet sugara nem egyenes (annyira szűk a rés), a fityma felpuklisodik vizeletürítés kapcsán (ez egyébként gyakran segíti a letapadás oldását), vagy a terület livid, piros, gyulladt.
Körömvágás
Az újszülöttek körme gyorsan nő. Az első két hétben még nem vágjuk. A körmök vágásától talán te is tartasz, de valójában nem nehéz. Nagyon jó speciális baba körömollókat lehet beszerezni, de ha jobban szeretnéd, finom körömreszelővel is próbálkozhatsz. Akkor érdemes csinálni, amikor a baba mélyen alszik, különben el fogja rántani a kezét, és így könnyebben lehet belőle sérülés.
Fültisztítás
A hallójárat képes az öntisztulásra. A nyílásban megjelenő zsírt elég óvatosan, baba fültisztító pálcikával kifelé törölni. Nem szabad a pálcikát bedugni, mert sérüléseket okozhat, és még jobban beletömi a zsírt a baba hallójáratába, eltömítve azt.
Öltöztetés és hőmérséklet
Az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. Az anyai méhben védelmező magzatmáz hőszigetelő és páratartalom-megőrző feladatát vékony bőrüknek kell átvennie; fontos, hogy rétegesen öltöztessük őket. Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni.
A szoba hőmérséklete nappal 22-25 °C között ideális, éjszakára pedig 21-22 °C ajánlott. Ez azonban nem mindig kivitelezhető a nyári nagy meleg, vagy pl. a távfűtés miatt. Ilyenkor könnyebb ruházat, és vékonyabb takaró a megoldás. Hogy a babának meleg van-e vagy fázik, úgy nézhetjük meg, hogy hátul, a póló nyakánál benyúlva kitapintjuk a hátát, tarkótájékát. Ha itt hideg, akkor fázik, ha nyirkos, izzadt, akkor melege van. Vigyázat! A kezek és lábak még jó pár hétig szinte mindig hidegek lesznek a kevésbé hatékony keringés miatt. A kellemesen puha öltözet a baba számára megnyugtató és kényelmesen érzi magát benne. A picik zsírpárnái még vékonyak, hőszabályozása fejletlen. Ezt figyelembe kell venni a ruhák kiválasztásánál. Ezért a természetes anyagból készült, meleg, de jól szellőző ruhák a legelőnyösebbek. Nem kell sok ruha egy kis csecsemőnek, mert úgyis kinövi, de az praktikus és kellemes legyen.
Alvás
Az alvás nagyon fontos a baba egészsége szempontjából. Az alvás kulcsfontosságú, mert közvetlen hatással van a gyermek szellemi és fizikai fejlődésére. Az újszülött csecsemők napi 17 és 18 órát alszanak. A szülőknek fel kell készülniük, hogy a csecsemők alvási ciklusa meglehetősen rendszertelen lehet. A 6. hétre javulhat a helyzet, és kialakíthatunk egy alvás rutint a kisbabánkkal. Gyermeked az első hónapokban akár 2 óránként is felébredhet, mert alvását az éhség szabályozza leginkább. Gyakori a nappalok és éjszakák összekeveredése, ami kimerítő lehet számodra. Ez azonban néhány héten belül rendeződik. Ha az újszülött álmos sírhat vagy dörzsölheti a szemét, ez annak a jele hogy ideje elaltatni. Ha a baba nem alszik sokat éjszaka, érdemes a szülőnek is kicsit lepihennie, amikor a baba napközben alszik.
Az újszülött altatása a napi rutin nagyon fontos része. Nem szükséges egész nap görcsösen tartani az időpontokat, de a fürdetés és altatás idejét érdemes tartani. Az újszülöttet saját kiságyban, megfelelő keménységű matracon (ne süllyedjen be a matrac a baba alatt) kell fektetni. A szülőkkel való együtt alvás orvosi szempontból nem ajánlott, illetve a szakmai irányelvek a háton alvást javasolják, ugyanis a hason altatás növeli a bölcsőhalál előfordulását. A hason alvás viszont kedvezőbb a hasfájós csecsemőknek, nyugodtabb alvást eredményez és a mozgásfejlődés szempontjából is pozitívabb hatásokkal bír. A légzésfigyelő használata 1 éves korig ajánlott.

Levegőztetés
Ha kisbabád normál időre és súllyal született, akkor meleg hónapban, 1 hetes korában elkezdheted a levegőztetését. A fokozatosság elvét követve kezdetben csak néhány percre nyisd ki az ablakot, mielőtt kivinnéd. Óvd a huzattól, adj rá nyáron is vékony cérnasapkát. Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen.
Gyakori problémák és tünetek
Kólika
Kólika esetén a baba már több, mint 3 hete sír, hetente legalább 3 napon át, napi 3 órát. Megfigyelhető, hogy általában azonos napszakban kezdődik, a normál sírásnál erőteljesebb, erőlködő sírás, bélgázok távozásával.
Szájpenész
A baba szájának nyálkahártyáján fehér lepedéket láthatunk, melyet a candida gomba okoz. Egy régi, korábban széles körben alkalmazott ecsetelő a legújabb kutatási eredmények alapján már nem javasolt és nagyon káros is lehet. Mindenképpen kérd a gyermekorvosod tanácsát a biztonságos módszerek alkalmazásával kapcsolatban.
Melegkiütés
Meleg, párás környezetben pici hólyagocskák jelenhetnek meg a bőrön, ezek a melegkiütések. Szellős ruhában általában elmúlnak, megelőzheted őket a baba megfelelő öltöztetésével: ha természetes anyagú ruhát kap megfelelő rétegezéssel.
Pelenkakiütés
Zárt, meleg, nedves helyen a bőr vizelet és széklet együttes hatására kipirosodik, kiütések jelennek meg rajta. Gyógyulásához a bőrt szárazon kell tartani, gyakori pelenkacserére van szükség. A legtöbb csecsemőnél időnként kiütések jelentkeznek, és ez teljesen normális. Ha azonban a babát a kiütés látszólag zavarja vagy lázas lesz, azonnal kérj tanácsot az orvostól.
Ekcéma
Az ekcéma leggyakrabban az arcra lokalizálódó száraz, hámló, viszkető felületeket jelenti. Csecsemő és gyermekkorban az alkati - atópiás - ekcéma a leggyakoribb. Allergiás hajlamra vezethető vissza ezért is ajánlott minél tovább anyatejjel táplálni a babát. Lehet kapni kimondottan atópiás bőrre szánt olajos fürdetőket, de elképzelhető, hogy orvos által felírt készítményre is szükség lehet. Mindenképpen konzultálj a gyermekorvossal!
Oltási reakció
Oltás után 3-4 héttel kis vörös csomó látható a felkaron. 4-6 hét után kis hólyag jön létre a közepén, amely kiürül, pörkösödik, és kis heggel gyógyul. Tartsd szárazon és óvd a sérülésektől!
Vitaminpótlás
D-vitamin
A D-vitamin a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
K-vitamin
A K-vitamin a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget. Az újszülöttkori vérzékenység megelőzése céljából megszületést követően érett újszülötteknek 2 mg K-vitamin per os, koraszülötteknek és antiepileptikum kezelésben részesülő anyák újszülöttjeinek 1 mg im.
tags: #egeszseges #csecsemo #apolas