Anyatej mennyiségének növelése és az alacsony tejtermelés okai

A szoptatás az újszülött táplálásának legoptimálisabb módja, amely mind az anya, mind a baba számára számos előnnyel jár. Az élet első 1000 napjában kulcsfontosságú az anyatejes táplálás, hiszen a születést követően ez a legtökéletesebb táplálék a baba számára. Azonban sok édesanya szembesül azzal az aggodalommal, hogy esetleg kevés az anyateje, és felmerül a kérdés: hogyan növelhető az anyatej mennyisége? Fontos megkülönböztetni a valós alacsony tejtermelést a vélt problémáktól, hiszen a legtöbb esetben a baba elegendő tejhez jut, ha megfelelően gyarapszik.

Az elégtelen tejtermelés jelei és okai

Az anyatej mennyiségével kapcsolatos aggodalmak leginkább a baba növekedésének egy-egy lendületesebb szakaszában, általában 3 és 6 hetes, illetve 3 és 6 hónapos korban jelentkeznek, amikor a kicsik többsége nyűgös és a megszokottnál gyakoribb szoptatást igényel. Valós aggodalomra azonban a legtöbb esetben nincs ok, mivel az anyatej mennyisége és összetétele a kisbaba igényei szerint változik.

Valódi jelek, amelyek aggodalomra adhatnak okot:

• Az elégtelen tejtermelés és az alultápláltság legfőbb jele a nem megfelelő súlygyarapodás: amennyiben a baba súlya nem megfelelő ütemben nő (az első 3 hónapban heti minimum 100 g, havonta 400 g), valószínűleg van probléma.
• Ha naponta nincs 5-6 pisis pelenka.
• Ha az első hónapban háromnál kevesebb a székletek napi mennyisége.
• Kiszáradás jelei: sötét színű vizelet, száraz száj, sárgaság, levertség vagy etetés elutasítása.
• Az újszülöttek az első napokban testsúlyuk 5-7%-át elveszíthetik (néha akár 10%-ot is). Ezután azonban naponta legalább 20-30 grammot kellene gyarapodniuk, és 10-14 napos korukra vissza kell érniük a születési súlyt. Ha a baba testsúlyának 10%-át vagy annál többet veszít, vagy az 5-6. napon még mindig fogy, esetleg a 10-14. napra nem éri el a születési súlyát, akkor valószínű, hogy kevés tejhez jut.

A tejmennyiség csökkenésének lehetséges okai:

• Egy újabb terhesség.
• Fogamzásgátló vagy egyéb gyógyszerek szedése.
• Megnövekedett stressz és túlzott fáradtság.
• Nem megfelelő minőségű/mennyiségű táplálék- és folyadékbevitel.
• Nagyfokú vérvesztés (több mint 500 ml) a szülés során, vagy a lepény visszamaradt darabjai, amelyek késleltethetik a tejbelövellést.
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS), cukorbetegség, pajzsmirigy- vagy egyéb hormonális betegségek (pl. Sheehan szindróma, Hashimoto betegség, Graves-kór).
• Magas vérnyomás.
• A nem hatékony szopástechnika, melynek oka lehet az aluszékonyság, a rossz mellrehelyezés vagy anatómiai okok (lenőtt nyelv, hipotónia, hátraeső alsó állkapocs).
• A csecsemő nem kerül elég gyakran mellre, vagy nem elég gyakori a fejés.
• A csecsemő átalussza az éjszakát, ezért nem szopik éjszaka.
• A csecsemő étvágytalan, mert rendszerhez szoktatási kísérlet miatt leszokik a jelzésről.
• A csecsemő mással lakik jól, például indokolatlanul adott pótlás, túl nagy mennyiségű pótlás, vagy a szilárd táplálék túl korai, túl gyors bevezetése miatt.
• Érzelmi sokk és szorongás, amely átmenetileg blokkolhatja a tejleadó reflexet.

Tévhitek az elégtelen tejtermeléssel kapcsolatban:

Sok anya tévesen értelmez bizonyos jeleket, amelyek valójában a szoptatás természetes velejárói, vagy más okra vezethetők vissza:

• A mell puhább és kisebb, mint azelőtt volt: a szülés utáni első időkben valóban teltebbek a mellek, de ez fokozatosan elmúlik, és közel az eredeti méretűre állnak vissza. Ez nem jelenti azt, hogy kevesebb tej van bennük.
• A kisbaba sír vagy nyugtalankodik szopás után: ez utalhat éhségre, de más okai is lehetnek, például túl sokat evett, túl sok levegőt nyelt, vagy hasfájás gyötri.
• Már nem elég neki egy mell, gyakrabban szeretne szopni: az anyatej nagyon gyorsan emésztődik, ezért teljesen normális, ha a baba gyakrabban kér enni.
• Szopás után semmit vagy csak pár csepp tejet tud kifejni: a fejés képessége és a kifejt mennyiség inkább technikai kérdés, gyakorlat függvénye, nem jelzi, hogy nincs több tej a mellben. A legjobb fejővel sem lehet annyit fejni, mint amennyit a baba ki tud szopizni.
• Korábban egész nap magától is folyt a tej, ez most megszűnt: a tejleadó reflex idővel beáll, és a tej már nem folyik spontán, de ez nem jelenti a tejmennyiség csökkenését.
• A korábban erőteljes tejleadó reflexet már nem érzi: ez is a tejtermelés beállásának jele.
• Nem gyarapodik annyit a baba, mint azelőtt: vannak időszakok, amikor a baba hízása megtorpan, ez természetes.
• Mindig elalszik szopi közben, csak cumizik rajta: az egészen kicsik gyakran órákat cumiznak az anyamellen, ami biztonságérzettel tölti el őket, és természetesen közben kortyolnak is a tejből.
• Ha nem alussza át az éjszakát, kevés a tej: a csecsemők többsége sokáig nem alussza át az éjszakát, ez nem függ az anyatej mennyiségétől.

Az anyatej termelésének élettana

A szoptatás sikeressége több tényező összehangolt működésén múlik. A tejtermelés hormonális szabályozás alatt áll, ugyanakkor erősen függ a mell mechanikai stimulációjától és az anya pszichés állapotától is. A tejtermelés alapját két kulcshormon adja: a prolaktin és az oxitocin. A prolaktin felelős a tej képződéséért, szintje elsősorban a mell stimulációjára emelkedik. Az oxitocin a tejleadó reflexet irányítja, amely lehetővé teszi, hogy a termelődő tej kiürüljön a tejcsatornákból.

A tejtermelés fenntartása alapvetően a kereslet és kínálat elvén alapul: minél gyakrabban és hatékonyabban ürül a mell, annál több tej termelődik. Ha azonban a tej hosszabb ideig a mellben marad, egy természetes visszacsatolási mechanizmus lép működésbe. A tejben található úgynevezett „feedback inhibitor of lactation” nevű fehérje gátolja a további tejtermelést, amennyiben a mell nem ürül ki. Ez az élettani szabályozás biztosítja, hogy a termelődő tej mennyisége alkalmazkodjon a csecsemő igényeihez.

Az anyatej mennyiségének növelése: hatékony módszerek

Ha az elégtelen tejmennyiség oka a nem megfelelő szoptatási gyakorlat, akkor a gyakoribb és/vagy hosszabb szopik hatására a tej mennyisége elkezd növekedni. A tejmennyiség növelése és a csökkenése is visszafordítható folyamat.

1. Gyakoribb és hatékonyabb szoptatás:

• Igény szerinti szoptatás: Semmi sem növeli jobban a tejmennyiséget, mint maga a szoptatás! Az anyatej kérdése is a kereslet-kínálat viszonyáról szól. Fontos, hogy a baba napközben másfél-két óránként, éjszaka pedig három óránként táplálkozzon. Ne korlátozza a szoptatások idejét, se hosszában, se gyakoriságában. Nem az a lényeges, hogy mennyi ideig van a baba a mellen, hanem az, hogy minden alkalommal mindkét mellből táplálkozzon. Így nagyobb össztermelés érhető el. A vizsgálatok szerint az első félévben az átlagos csecsemőnek minimum napi 8 alkalommal kell szopiznia (alkalmanként két mellből), ahhoz, hogy elegendő tejhez jusson. Az első 2-3 hónapban a legtöbb újszülött több mint 8 alkalommal igényli a szopást.
• Bőr-bőr kontaktus: Szoptatáskor törekedjen az anyai és baba bőr közvetlen érintkezésére. Ez fokozza a tejtermelést elősegítő hormonok és a tejkiválasztó hormonok felszabadulását. Ha teheti, vegye le felső ruháit, és gyermekét is csak egy pelenkában tartsa karjában.
• Ne használjon cumit, cumisüveget: Ezek az eszközök csökkenthetik az éhséget, és így a baba kevésbé hajlandó szopni. Amikor cumival nyugtatná meg a csecsemőt, tegye mindig mellre.
• Engedje, hogy a baba magától elengedje a mellet: Ha ez valamiért nem lehetséges, az aktív evési szakasz (szív-nyel folyamatosan) végét mindenképpen várja meg, és legfeljebb a komfortszopást korlátozza.
• Éjszakai szoptatás: Az éjszakai etetések fenntartása különösen fontos, mivel a prolaktin - a tejtermelést serkentő hormon - szintje éjszaka a legmagasabb.
• "Laid back" pozíció: Ha az anyának a baba igényeihez képest túl sok teje van, vagy a tejkilövellés túl erős, érdemes a "Laid back" pozíciót kipróbálni. Az anya kb. 45 fokos szögben hátradől, a babát has a hashoz magára fekteti, így szoptatja. Ez segíthet a baba számára a hatékonyabb szopásban és csökkentheti a fuldoklás esélyét.

2. Fejés a tejtermelés serkentésére:

• Etetés utáni fejés: Az etetés utáni fejés valóban növeli a tej mennyiségét, mivel a stimuláció tovább fennáll és a fejés közben is folyamatosan termelődik az anyatej. Érdemes a mellszívást az etetés után közvetlenül megtenni, vagy egy órával később. A tejkiválasztás be is indítható ezzel a módszerrel, ha valakinek egyáltalán nem volt teje. A tejtermelődés hajnali 2 és hajnali 5 között a legintenzívebb, így érdemes ebben az időben is egy fejést rendszeresíteni.
• Szaporító fejés: Lényege, hogy egy fejés alkalmával gyakrabban váltja a melleket, akár 4-5 alkalommal is. A tejleadó reflex kiváltása után, amikor a tej nagyobb sugárban jön, érdemes mellet váltani, így egységnyi idő alatt több tejet ürít ki, ami hatékonyabban serkenti a tejtermelést. Mellenként fejésenként érdemes 15-20 percet fejni, egyre csökkenő időközökkel a váltások után.
• Kézzel segített fejés: Ha a baba egyáltalán nem szopik közvetlenül, vagy még nem tud elegendő tejet fejni, hasznos lehet az úgynevezett kézzel segített fejés. Ez bizonyítottan növeli az egy fejés során kinyert tej mennyiségét.
• Mellszívó használata: Ha még nincs mellszívó készüléke, érdemes lehet beruháznia egy ilyen berendezésbe, mely lényegesen hatékonyabbá és kényelmesebbé teheti az anyatej lefejtését. A dupla elektromos mellszívó beindító technológiával, például a Medela Symphony készülék, segíthet a tejtermelés serkentésében a szülést követő első öt napban.

3. Anya általános állapota és táplálkozása:

• Pihenés és stresszmentesség: A stressz többet árt, mint bármi más a szoptatás során. Próbáljon minél többet aludni! Tanulmányok azt mutatják, hogy azok az anyák több tejet termelnek, és jobb lesz a tej minősége, ha kipihentek és napközben is lazítanak.
• Megfelelő folyadékbevitel: Szoptatás alatt sok folyadékot kell inni. Az ajánlott folyadékbevitel napi 2 és 3 liter közötti, de ennek növelésében segít a szoptatás alatt fennálló fokozott szomjúságérzet is.
• Kiegyensúlyozott táplálkozás: Fogyasszon napi 300-500 kalóriával többet, mint a terhessége előtt. Az elfogyasztott ételek is szerepet játszhatnak a tejkiválasztásban: a zabpehely, az árpa, a köles és a quinoa, valamint az édeskömény, a gyömbér és a kurkuma. A sörélesztő, a lenmag, a mandula és a szezámmag is növelheti a tejmennyiséget. Kerülje a tiltólistákat, és fogyasszon sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonafélét.

4. Szakértői segítség és gyógyszeres tejfokozás:

• Szoptatási tanácsadó: Ha úgy érzi, nincs elég teje, érdemes minél hamarabb segítséget kérnie. Egy képzett IBCLC laktációs szaktanácsadó alaposan felméri a helyzetet és személyre szabott tanácsot ad.
• Gyógyszeres tejfokozás: Vannak olyan kivételes helyzetek, amikor gyógyszeres segítségre is szükség lehet. A döntéshez fontos, hogy IBCLC laktációs szaktanácsadó vizsgálja meg a szoptatási gyakorlatot, és szükség esetén bevonja a háziorvost, nőgyógyászt, endokrinológust.
• Pajzsmirigy szint ellenőrzése: Ha minden egyéb tényezőn javított, és nem találja okát az elégtelen tejmennyiségnek, érdemes megfontolni a pajzsmirigy szint ellenőrzését. A pajzsmirigy alulműködés negatívan hathat a tejtermelésre, de a szint beállítása hormonpótlással segíthet.

A tejmennyiség növekedése és apadása fokozatos folyamat. Bármikor megfordítható és befolyásolható. Ha kevesebb inger éri a mellet, akkor elkezd csökkenni a mennyiség, azaz apadni kezd a tej. Ez azonban nem egy visszafordíthatatlan folyamat. Abban a pillanatban, ahogy többször szopik a baba vagy fejni kezd, akkor a mennyiség elkezd újra növekedni. A végleges elapadáshoz átlagosan 40 napra vagy ennél is hosszabb időre van szükség. A teljes apadás után is visszahozható a tejmennyiség, tehát ez sem kell, hogy végleges legyen.

tags: #draga #mama #keves #anyatej