Egy gyermek problémássá válásának, vagy a magatartászavarnak a gyökerei valahol a szülői házban erednek, s jelentősen megterhelik a helyzetet a modern tömegkommunikációs eszközök negatív hatásai. Dr. Gőbel Orsolya gyógypedagógus-pszichológus szerint azonban nincs megközelíthetetlen gyerek, vagyis van megoldás.
Egyre többször fordul elő, hogy óvodás korú gyermek emel kezet az óvónőjére, vagy éppen dobálózik a csoportszoba bútoraival, gyakran terrorizálva a kortársait is. Kár lenne az utóbbit a szőnyeg alá söpörni, miközben nem kizárt, hogy a két dolog ugyanazon tőről fakad. Mivel egyre több a nehezen kezelhető gyerek, mindig megvan az esélye annak, hogy valahol egy eszközeiből kifogyott pedagógus elveti a sulykot. Ez ellen pedig csak egy módon lehet tenni, állítja dr. Gőbel Orsolya: egyfelől eszközt kell adni minden nevelő kezébe, másfelől hinni kell abban, hogy megközelíthetetlen, kezelhetetlen gyerek nincs.
A Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Varázsjátékok és a Szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT) kidolgozója a Hétköznapi Pedagógus Szakmai Műhely meghívására járt nemrég Nyírpazonyban, hogy segítséget nyújtson az egyre nehezebb helyzetbe kerülő óvónőknek. Megy, amerre hívják, és megpróbálja elmagyarázni, miért mások azok a gyerekek, akiket manapság az óvodákba iratnak.
- Egy teljesen más generációval van dolgunk, ők a 2010 után született Alfa-gyerekek, akiknek a megjelenésével komoly társadalmi szintű változásokra is számítani kell - tette egyértelművé mindjárt az elején, s legalább ennyire nem kertelt a továbbiakban sem.
Két amerikainak, William Straussnak és Neil Howe-nak, illetve az ő generáció-elméletüknek köszönhetően mintegy két évtizede tudjuk, hogy a generációk - köszönhetően a világ gyors átalakulásának - nagyjából 15 évenként komoly változáson mennek keresztül. Először jött a háború utáni hippi, vagy bébi bumm nemzedék, majd a ’60-as évek derekától az élet színpadára lépett az X-, illetve 1980-tól az Y-generáció: a digitális bevándorlókat a digitális bennszülöttek követték. Az utóbbiak tagjai közül kerülnek ki az Alfák szülei: ők még „tudják” lapozni a nyomtatott könyveket, de már a számítógéppel is jól elboldogulnak.
Rendelnek és elvárnak
- Az Y-generáció idejére válik mind divatosabbá a halasztott szülővé válás. Egyre több negyven pluszos mamával és papával találkozunk, akiknek a gyerekeik gyakorlatilag átlépik - ez a generáció átugrás - az 1996-2010 között született Z-, más néven online-nemzedéket. A szülők többsége kidolgozott egzisztenciával és „szolgáltatói” tudattal bír, megszokták, hogy mindenhol „rendelnek és elvárnak” - figyelmeztetett a szakember.
Dr. Gőbel Orsolya többször is hangsúlyozta, hogy nem ítélkezni akar.
- Ezek a szülők nem jobbak vagy rosszabbak, hanem mások. Sajnálatos viszont, hogy a szülői életkor kitolódásával, gyakoribb a szülési sérülés, a születési problematika, megszaporodott a felszívódó ikervárandóság, a Down-szindróma, egyre több a lombikbébi. Az anyák nagyobb arányban szorulnak orvosi segítségre, inszeminációra vagy éppen lombik-programra. És ne higgyük, hogy az apa életkora nem számít. A pszichiátriai megbetegedések hajlama szignifikánsabban megnő a kitolódó apává válás miatt, magatartás- és szabályozási gondokat eredményezve a gyereknél.
Elmondják és lerajzolják
- Mára felértékelődött az anamnézis „ az emlékgyűjtés - fontossága, mivel sajnos egyre kevesebbet tudunk a gyerekek világra érkezéséről: pedig a várandósság 9 hónapja nagyban meghatározza a születés mikéntjét. De a gyerekek a fogantatás pillanatától kezdve mindenre emlékeznek, mindenről tudnak, mindent átélnek, a fogantatás utáni tizedik naptól már hallanak, „érzik” az illatokat, és mindezt el is mondják, le is rajzolják. Egyre biztosabb, hogy a születő gyerekben még a méhen belüli traumák se nyernek feldolgozást, nem beszélve a perinatális, vagyis a születés körüli nehézségekről.
További gondok forrása, hogy az Alfák az internet világába születnek bele, okostelefonnal a kezükben, akkor amikor az év szava az „app” és éppen megalkotják az instagrammot. Aztán csak azt látjuk, hogy az óvodában a gyerek nekiindul, majd váratlanul megakad, lefagy. A császármetszéssel született babáknál fordulhat elő ilyesmi. Egy másik békésen játszik, egyszer csak beindul, mint akit meglöktek. Talán a depresszió ellen használt oxicotin-löket a felelős? A koraszülött felkészületlenül, berobbanóan érkezik a csoportszobába, a lombik-, vagy Art-babák - azaz a többes várandóságból érkező, de egyedül megszületők - akár autisztikus tüneteket is produkálhatnak. Nem véletlenül sírnak vigasztalhatatlanul, vagy játszanak több babával, gyakran pontos különbséget téve a babák neme között - sorolta.
Dr. Gőbel Orsolya részletesen szólt a tömegkommunikációs eszközök idegrendszerre gyakorolt negatív hatásairól, de ezekről és a szóba jöhető áldásos pedagógia módszerekről a folytatásban mesélünk olvasóinknak.
FERENCZ Orsolya, fideszes képviselő: Legyenek velünk MÉLTÁNYOSAK!
A lombikbébik és a lelki kihívások
A Kossuth rádió "Vendég a háznál" című műsorában dr. Gőbel Orsolya gyógypedagógus-pszichológus a lombikgyerekek lelki sérüléseiről és a magzati veszteségek feldolgozásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szülőknek fontos beszélniük a gyermekek fogantatásáról, még akkor is, ha ez a folyamat mesterséges úton történt.
A szakember szerint a mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyermekek esetében különösen fontos az anamnézis felvétele és a fogantatási folyamat megértése. Dr. Gőbel Orsolya megosztotta a "lombikos meséket", amelyek segíthetnek a gyermekeknek feldolgozni a fogantatásukkal kapcsolatos esetleges traumákat, mint például a fagyasztott embrió létét vagy a testvérek elvesztését. Ezek a mesék a szeretet, a várakozás és a biztonság érzését erősítik, szemben a negatív narratívákkal, amelyek lelki sérülést okozhatnak.
A média negatív hatásai, a téves információk és az előítéletek komoly terhet jelenthetnek a lombikbabákkal élő családok számára. Dr. Gőbel Orsolya szerint ezek a támadások, nem a mesterséges megtermékenyítés maga, okozhatnak lelki problémákat. Az ő módszere a tabuk kimondásán és a nyílt kommunikáción alapul, hogy a gyermekek egészséges lelkülettel fejlődhessenek.
A szocioemocionális pedagógiai terápia (SZPT) kidolgozójaként dr. Gőbel Orsolya hangsúlyozza, hogy minden gyermek egyedi, és a problémák gyökerei gyakran a szülői házban keresendők. A modern társadalmi és technológiai változások új kihívásokat jelentenek a nevelésben, de a szakember szerint a megértéssel, a megfelelő módszerekkel és a hiteles kommunikációval minden gyermek esetében van megoldás.
A "Ne félj, nem ítéllek el!" program, amelyet Kovácsné Treer Mária és Kovács Ferenc hozott létre, szintén fontos szerepet játszik a magzati veszteséggel küzdők támogatásában. Dr. Gőbel Orsolya is aktívan részt vesz ebben a munkában, szakértelmével segítve a gyászfeldolgozást.
A gyermekek lelki egészségének megőrzése és a problémás viselkedés megelőzése érdekében elengedhetetlen a szülők, pedagógusok és szakemberek összehangolt munkája. A dr. Gőbel Orsolya által képviselt megközelítés a gyermekek megértésére, elfogadására és a pozitív fejlődés támogatására épül.
Szakmai publikációk és kutatások
Dr. Gőbel Orsolya gazdag publikációs listával rendelkezik, amely tükrözi a gyermekpszichológia, a szocioemocionális fejlődés és a prenatális pszichológia területein végzett kutatásait és szakmai tevékenységét. Munkái között szerepelnek könyvek, könyvrészletek és folyóiratcikkek, amelyek a Varázsjátékok és a Szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT) módszertanára, a magzati veszteségek feldolgozására, valamint a generációs különbségek és azok hatásai a gyermeknevelésre fókuszálnak.
Kutatásai kiterjednek az intrauterin ikervesztésből eredő problémák diagnosztikájára és terápiájára, a szocioemocionális pedagógiai terápia hatásmechanizmusaira, valamint a születésélmények meghatározó szerepére a fejlődésben.
| Publikáció típusa | Év | Cím |
|---|---|---|
| Könyv | 2012 | Varázsjátékok VI. Tanulni, örülni, szeretni. Stresszcsökkentő, önértéknövelő, tanulást és integrációt elősegítő fantáziajátékok iskolások számára. |
| Könyv | 2012 | „Csupa szépeket tudok varázsolni…” A Szocioemoionális Pedagógiai Terápia elméleti háttere és módszertana. |
| Folyóiratcikk | 2011 | A csoportszoba és a gyermekek. Fejlesztő Pedagógia szakfolyóirat, 22.évf. |
| Folyóiratcikk | 2011 | A sajátos nevelési helyzetet teremtő Varázsjátékok. Fejlesztő Pedagóga szakfolyóirat, 22. évf. 5-6. |
| Konferencia előadás | 2013 | "Üresen maradt egy hely mellettem". Generációs hiátus (intrauterin ikervesztés) a gyermekek megéléseiben. |
| Konferencia előadás | 2014 | A Varázsjátékok szimbólumai mint a gyógyulás katalizátorai. |
Ezen publikációk és kutatások alátámasztják Dr. Gőbel Orsolya szakmai elkötelezettségét és hozzájárulását a gyermekek lelki egészségének megértéséhez és fejlesztéséhez.