A Down-szindróma, vagy korábbi megnevezésében Down-kór, az egyik leggyakoribb genetikai rendellenesség, a 21-es kromoszóma triszómiája. Ez azt jelenti, hogy a normális kettő 21-es kromoszóma helyett három található meg a sejtekben, ami fejlődési rendellenességekhez vezet.
A Down-szindrómás gyermekek jelentős része megfelelő fejlesztés és támogatás mellett boldog életet élhet. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a Down-szindrómások egy része képes közel független életet élni, míg többségük gondozásra szorul. Ez az intelligencia hányadostól és a szervi tünetek súlyosságától függ. Ezek azonban nem jósolhatók meg előre. A betegség legismertebb tünetei a súlyos szellemi fogyatékosság és a testi-szervi rendellenességek.
Emellett a Down-szindrómás emberek közel felének szív fejlődési rendellenessége, további 15%-uknak másfajta szervi rendellenessége is lehet. Tehát a Down-szindróma nem egy szerv betegsége, hanem a 21-es kromoszómáé, így az ezen a kromoszómán található gének az érintettek. Nem is egy tünetet, hanem egy egész tünetcsoportot, szindrómát okoz.
A betegség az esetek 95%-ában nem örökletes, ezért a minél előbbi felismerésében a genetikai vizsgálatoknak nagy szerepük van. Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítőleg 5-600 csecsemőből egy születne ezzel a betegséggel.
A Down-szindróma kockázata és szűrése
A Down-kór kockázata az anyai életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik. Míg 30 éves korban Down-kórral sújtott terhesség kb. minden 1000. esetben fordul elő, a 40 éves várandósoknál minden 100. Magyarországon 2014-ben érvénybe lépett jogszabály alapján minden 37 éves életkor felett felismert várandóst genetikai tanácsadásra kell irányítani, ahol fel kell ajánlani a magzati kariotipizálás lehetőségét.
Fontos megjegyezni, hogy bár a Down-kór előfordulási esélye a várandós életkorával növekszik, mégis a fiatal édesanyák azok, akik a beteg gyermekek 75 százalékát világra hozzák, hisz tíz kismamából hét 35 év alatti, akik alacsonyabb életkoruk miatt kevésbé gondolnak a Down-kór szűrés fontosságára.
A Down-kór szűrése jó hatásfokkal szűrhető genetikai betegség. A szűrésre több lehetőség is van, melyeket a terhesgondozás során mindenkinél elvégeznek (ultrahang vizsgálat).
Szűrővizsgálatok típusai
A Down-szindróma korai észlelésének legjobb módja a minél gyakoribb és minél korábbi szűrővizsgálatok elvégzése (szülés előtti diagnosztika), melyek két módja (invazív és nem-invazív vizsgálat) különböztethető meg. Valamely nem-invazív vizsgálat pozitív eredménye esetén - a tényleges diagnózishoz - az invazív vizsgálatok egyikét is el kell végezni.
Nem-invazív szűrővizsgálatok
Ezek kockázatmentes vizsgálatok, sem az anya, sem a magzat nem szenved károsodást. Az ultrahang és az anyai vérből történő biokémiai vizsgálatok nem járnak veszéllyel sem a magzatra, sem az anyára nézve. Ezek a módszerek nem alkalmasak diagnózis felállítására, csupán a Down-szindróma előfordulásának valószínűségére lehet belőlük következtetni.
- Kombinált teszt: A leggyakrabban használt és bizonyos feltételek mellett a legpraktikusabb ún. kombinált-teszt az anyai vérben, a terhességgel összefüggő plazmafehérjét (PAPP-A) és a humán chorionic gonadotropin szabad ß-egységet (free ß-hCG, HCG) méri, amelyeket a méhlepény termel. A vizsgálat biokémiai jelzők mellett az ultrahanggal mérhető tarkóredő-vastagság (NT) értékével egészül ki. Ezek komplex értékelésével kerül a rendellenesség előfordulásának kockázata kimutatásra. A kombinált tesztet a terhesség 11-14. hetében végezzük, optimálisan betöltött 12 hetesen, kimutatási pontossága átlagosan 90% (80-94%). Az első trimeszteri genetikai ultrahang vizsgálat során a magzati méretek meghatározása mellett egyrészt a fejlődési rendellenességek korai felismerésére, másrészt a kromoszóma-rendellenességekre utaló eltérésekre koncentrálunk. A Down-kór leghatékonyabban a nyaki redő mérésével és az orrcsont meglétének a vizsgálatával szűrhető.
A kombinált teszt eredménye egy-másfél órán belül rendelkezésre áll. Az első trimeszteri ultrahangvizsgálat eredménye csak akkor fogadható el kockázatbecslésre, ha a vizsgálat az FMF kritériumoknak megfelelően történt, és a vizsgálatot végző személynek FMF licence-e van.
- Integrált teszt: A Down-kór kiszűrésének hatékonyabb módszere az integrált-teszt, amely két vizsgálati fázisból áll.
- I. fázis: A várandósság első trimeszterében végezhető (optimálisan a 12. héten), a 11. és 14. terhességi hét között. Az integrált-teszt elvégzéséhez ekkor, szakszerűen mért magzati tarkóredő vastagsága adja az egyik jelzőt.
- II. fázis: A vizsgálat II. fázisa a 15. és 20. hét között, optimálisan a 16. hetesen végezhető. A második anyai vérvétel kapcsán az alfa-fetoprotein (AFP), az egyesítetlen oestriol, az inhibin-A (inhibin), és a humán chorionic gonadotrophin szabad ß-egységének (free ßhCG) szintje kerül meghatározásra. Az biztosítja ennek a módszernek a kiemelkedő hatékonyságát, hogy a két időpontból származó adatokat együttesen kerülnek értékelésre, és a kockázatbecslés csak a második vérvétel után történik. Kimutatási pontossága átlagosan 94-95%.
- Szekvenciális szűrés: Ez az első trimeszterben elvégzett kombinált tesztből és a második trimeszterben elvégzett négyes tesztből áll. Az Istenhegyi Géndiagnosztika Centrum laborja szekvenciális szűréssel 21 000 vizsgálat alapján 96%-os szűrési hatékonyságot ért el.
- Négyes (quartett) teszt: A négyes teszt egy, a kombinált tesztnél kisebb megbízhatóságú szűrőteszt. Általában a szekvenciális szűrés részét képezi, mert segítségével pontosítható az első trimeszteri kombinált teszt eredménye. A négyes tesztet 16-19 hetesen tudjuk elvégezni. Ez a vizsgálati módszer az anyai vérből négy marker (jelző) vizsgálatát foglalja magába a terhesség második trimeszterében (15-20. hét).
- Nem invazív prenatális vérteszt (NIPT): A leghatékonyabb szűrővizsgálatok a kromoszomális rendellenesség kimutatására szolgáló ún. nem invazív prenatális vérteszt (NIPT). A teszt alapja, hogy a magzat örökítőanyaga (DNS) a terhesség alatt átkerül az anyai vérbe, ahol 10-15%-os arányban is jelen lehet. Az anya vérében ma már kellő pontossággal azonosítható a magzati eredetű DNS és rendellenességei. Kimutatási pontossága közel 100%-os, a teszteket gyártó, illetve vizsgálatokat végző cégek 99,9%-ot adnak meg.
- NIFTY-teszt: A NIFTY egy anyai vérteszt, amely a Down-kór és két másik kromoszomális rendellenesség (Edwards-kór és Patau-kór), az ivari kromoszómák (X és Y) számbeli eltérései (Klinefelter-szindróma, Turner-szindróma, dupla Y-szindróma, tripla X-szindróma) és a deléciós szindrómák terhesség alatti felismerésére szolgál.
- Trisomy teszt: A Trisomy teszt a NIFTY-teszthez hasonlóan egy nem invazív prenatális vérteszt (NIPT), amely a Down-kór és két másik kromoszomális rendellenesség (Edwards-kór és Patau-kór) terhesség alatti kimutatására szolgál, illetve segítségével meghatározható (ha a szülők kérik) a magzat neme is. A Trisomy teszt Alap változata a Down-szindróma és a két másik leggyakrabban előforduló kromoszomális rendellenesség (Edwards-szindróma és Patau-szindróma) terhesség alatti kimutatására szolgál. A Trisomy teszt XY az Alap teszthez képest további 4 nemi kromoszómát érintő genetikai hibát is vizsgál. A Trisomy teszt Complete a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.
- GeneSafe teszt: Olyan NIPT szűrés, ami nem kromoszómális rendellenességeket vizsgálja, hanem az úgynevezett monogénes, azaz egy gén hibájából a magzatnál újonnan kialakuló súlyos genetikai rendellenességek kockázatát szűri.
- Tranquility teszt: A Tranquility teszt képes kimutatni a Down-, az Edwards-, és a Patau-szindrómát, a nemi kromoszómák rendellenességeit, mikrodeléciókat, valamint képes meghatározni a magzat nemét is. Megbízható eredmények érdekében a magzati frakció (a magzati szabad DNS-szakaszok mennyisége) is kiszámításra kerül. A Tranquility 99,9% magas szenzitivitással és specificitással azonosítja be a Down-szindróma jelenlétét.
Szüksége van NIPT-re (nem invazív terhesgondozási teszt)?
| Vizsgálat típusa | Terhességi hét | Kimutatási pontosság | Kockázat |
|---|---|---|---|
| Kombinált teszt | 11-14. hét | 80-94% | Kockázatmentes |
| Integrált teszt | 12. és 15-20. hét | 94-95% | Kockázatmentes |
| Szekvenciális szűrés | 12. és 16-19. hét | 96% | Kockázatmentes |
| NIPT (általános) | 10-19. hét | >99% | Kockázatmentes |
Invazív szűrővizsgálatok
Az invazív vizsgálatok elvégzése csak nagyobb kockázatú terhesség esetén javasolható, mert növeli a vetélés kockázatát. Ezeket csak megfelelő indikációval végezhetik el, például 37 év feletti anyai életkor, ultrahangos jelek, pozitív szűrőteszt eredmény, anyai vagy apai kromoszóma eltérés, vagy előző terhességben előforduló kromoszóma rendellenesség esetén. A beavatkozás szükségességét minden esetben genetikus határozza meg, egyben tájékoztatja a kismamát a kockázatokról és az alternatív lehetőségekről.
A diagnosztikus vizsgálatok közel 100%-os (99%-nál nagyobb) biztonsággal mutatják ki a Down-kórt.
- Chorionboholy-biopszia (CVS): Az eljárás során közvetlenül a méhlepényből vesznek szövetmintát kromoszóma vizsgálat céljából. A mintavétel a 11. hetétől végezhető el. Megbízható eredményt ad, melynek közlési ideje 14-21 nap között van. A beavatkozás körülbelül 0,5-1%-al növeli a vetélés kockázatát. A korionboholy nem a magzat része, de ugyanúgy a magzat genetikai információit hordozza.
- Amniocentesis (magzatvíz mintavétel): Közvetlenül a magzatvízből kerül sor mintavételre kromoszóma vizsgálat céljából. A terhesség 15. hetétől a 20. hetéig végezhető el. Megbízható eredményt ad, melynek közlési ideje 7-10 nap. Az amniocentézis a nő és magzata számára csekély kockázattal jár. Becslések szerint körülbelül 100 esetből egyszer fordul elő vetélés.
Mit tegyünk, ha a szűrés eredménye pozitív?
A pozitív eredmény az esetek egy részében nem jelent kromoszómarendellenességet, ezért ilyenkor ne essen pánikba. A további teendőket feltétlenül beszélje meg a genetikai tanácsadó munkatársával! Pozitív eredmény esetén diagnózist adó vizsgálatot javasolt végeztetni. A negatív eredmény nem jelenti azt, hogy biztosan egészséges a magzat, hanem a rendellenességek nagyon alacsony kockázatát jelzi.
Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye pozitív, azaz felveti a betegség gyanúját, akkor indokolt diagnosztikus vizsgálatot végezni. Csak ennek az eredménye ad biztos választ. A szűrés eredménye még nem jelent biztos diagnózist.
Magyarországon a törvény lehetővé teszi a terhesség művi megszakítását (abortuszt), amennyiben a magzatról bebizonyosodik, hogy Down-szindrómás. A szülő dönthet a terhesség sorsáról, ha az még nem több mint 24 hetes. A kivizsgálás elhúzódásának esetén az időkorlát a 24. hétig kiterjeszthető, amennyiben a magzat genetikai betegségének valószínűsége eléri az 50%-ot. A szülés utáni, élettel összeegyezhetetlen rendellenesség fennállása esetén a terhesség annak időtartamától függetlenül is megszakítható. A terhesség megszakításáról a szülők szabadon dönthetnek.