Mozgáskorlátozott Parkolási Igazolvány: Részletes Útmutató és Jogosultsági Feltételek

A mozgáskorlátozott parkolási igazolvány, közismert nevén "parkolókártya", jelentősen megkönnyíti a súlyosan akadályozott személyek, valamint az őket szállító járművek közlekedését és parkolását. Az igazolvány nemcsak parkolási kedvezményeket biztosít, hanem lehetővé teszi például a gyalogos övezetbe történő behajtást és ingyenes várakozást fizetős zónákban. Fontos tudni, hogy az utóbbi években jelentősen szigorodtak a mozgáskorlátozott igazolvány megszerzésének feltételei, célul tűzve ki, hogy csak azok kapjanak igazolványt, akik valóban súlyosan akadályozottak a közlekedésben.

Ki jogosult a mozgáskorlátozott parkolási igazolványra?

A 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályozza a mozgáskorlátozott személy parkolási igazolványára való jogosultságot. Az igazolványra több kategóriába tartozó személy is jogosult:

• Aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontja értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott.
• Aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül.
• Akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek.
• Aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1-5.), értelmi fogyatékosnak (M.1-2.) vagy autistának (N.1.) minősül.

A jogosultságot szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással kell igazolni.

Intézményi jogosultság

2013. augusztus 1-jétől a jogszabályban meghatározott mozgásában korlátozott személyen kívül igazolványra bizonyos működési engedéllyel rendelkező intézmények is jogosultak. Ezek közé tartoznak:

• Óvodák, alap- vagy középfokú oktatási intézmények, amelyek a 2. § d) pontjában meghatározott személyek oktatását-nevelését végzik.
• Pedagógiai szakszolgálati intézmények, amelyek a 2. § d) pontjában meghatározott személyeket látnak el, vagy ezen pedagógiai szakszolgálati feladatellátás helyszíneként szolgálnak, amennyiben a gyermekek szállításáról maguk gondoskodnak.
• Gyermekvédelmi és gyámügyi intézmények, amelyek a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátják (pl. nevelőszülői-, helyettes szülői hálózat, gyermekotthon).
• Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személyek otthona, és támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatók.

Az igazolvány igénylésének folyamata és szükséges dokumentumok

Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemnek a Kr. 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A kérelemhez mellékelni kell az 1. számú mellékletben meghatározott szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást.

Személyes igénylés

Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában, vagy a kormányablakokban is előterjeszthető. A személyesen eljáró ügyfél a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. Az ügyfélnek a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. Képviseleti eljárás során meghatalmazással nagykorú személy minden további nélkül kezdeményezheti a parkolási igazolvány kiállítását.

Szükséges iratok személyes igénylés esetén:

• Személyazonosításra alkalmas érvényes okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély).
• A jogosultságot igazoló szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás. Ha a kérelem benyújtásakor ez nem áll rendelkezésre, a hatóság a közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja, ebben az esetben mellékelni kell a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.
• Egy darab igazolványkép, ha az ügyfél a kérelmét nem személyesen nyújtja be, vagy a kérelmet a települési önkormányzat jegyzőjénél terjeszti elő. Ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta, a járási hivatal arcképmás felvételt készít.

Elektronikus igénylés

Az igénylés történhet elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül is.

Lépések elektronikus igénylés esetén:

1. Jelentkezzen be Ügyfélkapuján felhasználói neve és jelszava megadásával.
2. Töltse ki a megjelenő elektronikus adatlapot.
3. Az "Ügy indítása" gombra kattintva fejezze be az ügyintézést.
4. Ezt követően a rendszer felajánlja az okmányirodai időpontfoglalás lehetőségét.

Intézményi igazolvány igénylése

Intézményi igazolvány esetében a kérelemnek tartalmaznia kell:

• A jogosult intézmény megnevezését, működési engedély számát, székhelyét, telephelyét.
• A kérelemhez szakvélemény és a szakhatósági állásfoglalás helyett az intézmény működési engedélyét kell bemutatni, amely igazolja a 2/A. §-ban meghatározott intézményi körbe tartozását.
• Az intézmény nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát igazoló okiratot, aláírási címpéldányt vagy ezt helyettesítő aláírási mintát.
• Bérelt- vagy lízingelt járművekre vonatkozó szerződést.

Ügyintézési határidő és költségek

Az igazolvány kiadása illetékmentes. Az ügyintézési határidő - ide nem értve az esetlegesen szükséges szakértői vagy szakhatósági állásfoglalás kialakításának idejét - 15 nap.

Mire jogosít a mozgáskorlátozott igazolvány?

A gépjárműben megfelelő elhelyezett és érvényes igazolvány esetén a KRESZ több rendelkezése nem vagy nem úgy vonatkozik az ilyen gépjárművet vezető személyre, mint az „átlagos" sofőrökre. A jogosultságokat a mozgásában korlátozott személy, valamint a mozgásában korlátozott személy(eke)t szállító jármű vezetője veheti igénybe, aki a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.

A legfontosabb kedvezmények:

• Behajtás gyalogos és kerékpáros övezetbe: A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű közlekedhet és várakozhat a gyalogos övezetben, illetve a gyalogos és kerékpáros övezetben akkor, hogyha a járművel biztonságosan a területre be lehet hajtani.
• Behajtás tiltott övezetekbe: A mozgáskorlátozott személy, illetve az őt szállító jármű vezetője behajthat a „mindkét irányból behajtani tilos”, a „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos” és hasonló jelzőtábláknál, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. Ilyen esetben azonban legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
• Várakozás lakó-pihenő övezetben: Lakó-pihenő övezetbe is behajthat a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű, legfeljebb 20 km/óra sebességgel.
• Parkolás fenntartott helyeken: A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű parkolhat azokon a helyeken, melyeket kifejezetten részükre tartanak fenn, táblával vagy útburkolati jellel jelölve.
• Várakozási tilalom ellenére történő várakozás: A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.
• Megállás járdán: A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. Ebben az esetben a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méternek szabadon kell maradnia, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladhatja meg.

Az igazolvány használatának módja

A parkolási igazolványt előlapjával kifelé kell elhelyezni a jármű szélvédője mögött, úgy, hogy az érvényessége látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.

Mire nem jogosít az igazolvány?

Minden olyan, KRESZ-től eltérő magatartás, ami nem tartozik a fenti körbe, ugyanúgy szabályszegésnek minősül a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezők részéről is. Fontos továbbá, hogy az igazolványt nem szabad átadni jogosulatlan személynek. Jogosulatlan személynek tekintendő mindenki, aki nem a parkolási igazolványban megnevezett mozgásában korlátozott személy, illetve szállítás esetén a parkolási igazolványban megnevezett mozgásában korlátozott személyt szállító jármű vezető. Utóbbi személy is csak akkor jogosult a parkolási igazolvány használatára, ha a jogosultat szállítja és a parkolás a jogosult érdekében történik. A Büntetőtörvénykönyv 342. §-a értelmében a más nevére szóló valódi igazolvány felhasználása közokirat-hamisításnak minősül.

Jogorvoslati lehetőség

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a fővárosi, megyei kormányhivatalnak kell címezni, és a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú hatóságnál (fővárosi és megyei kormányhivatal járási/fővárosi kerületi hivatala). A fellebbezési illeték mértéke 5000 forint.

Down-szindrómás személyek jogosultsága

Noha a Down-szindrómások többsége jogosult a parkolási kártyára, a jogszabályok és rendeletek között nem mindig egyszerű megtalálni, hogy mire hivatkozhatunk a jogosultság érvényesítésénél. A parkolási kártya igénylését szabályozó rendelet (218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet) a jogosultságot továbbra sem magához a Down-szindrómához, hanem az értelmi fogyatékosság fokához köti. Az egyik módja ennek, hogy a területileg illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnál, ahol a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapítják, a J kódú igazolás mellé kérni kell egy M kódút is, ez igazolja az értelmi fogyatékosságot. A rendelet szerint erre kizárólag a bizottságok szakorvosai jogosultak, tehát nem fogadható el más neurológus vagy pszichiáter igazolása.

Aki nem részesül magasabb összegű családi pótlékban, mert fogyatékossági támogatást kap, annak a parkolási kártya iránti kérelméhez a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot alátámasztó, 50 alatti IQ-t igazoló szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást kell csatolnia a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet alapján.

A szabályozás egyik problémás pontja, hogy az IQ mérés öt éves kor alatt nem igen megbízható, és vannak, akiknél az együttműködés hiánya miatt később sem állapítható meg pontos érték. Ezekben az esetekben a szülők a szakértői bizottságok jóindulatára vannak utalva.

Adatváltozás bejelentése

A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a járási hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell.

Tévhitek a mozgáskorlátozott parkolóhelyekről

Fontos tisztázni néhány gyakori tévhitet a mozgáskorlátozott parkolóhelyek használatával kapcsolatban:

1. "Ez az én saját mozgássérült parkolóm az utcán!" - Ez egy elterjedt tévedés. Habár egy adott lakó kérvényezheti plusz parkolóhely átminősítését, ez nem jelenti azt, hogy az a hely kizárólagosan az övé lesz. Ezek a helyek közterületen bárki jogosult által használhatók.
2. Fizetős parkolóházakban való ingyenesség: Ha a parkolóhelyek az önkormányzat tulajdonában vannak, valóban ingyenesek, de a magán kézben lévő parkolók (pl. áruházi fizetős parkolók) esetén már korántsem.
3. Igazolvány utólagos bemutatása: A közhiedelemmel ellentétben csak olyan kártya mutatható be utólag, ami ellenőrzéskor nem jól látszódott (de ott volt), és nem olyan, ami egyáltalán nem volt ott. Ennek elmulasztása súlyos büntetést vonhat maga után.

tags: #down #kor #mozgasserult #igazolvany