Miért nem alszik a 6 hónapos baba, és mit tehetünk?

Az újdonsült szülők egyik nagy kihívása a rendszeres éjszakai felkelés. A legtöbb szülő alig várja, hogy a gyermeke megtanulja átaludni az éjszakát. Ugyan hozzá lehet szokni egy-egy hajnali megébredéshez, hosszú távon azonban nagyon kimerítővé válhat a kialvatlanság. Azonban nem szabad feladni a reményt, minden gyerek életében eljön az a pillanat, amikor a lefektetéstől a reggeli ébredésig végig alussza az egész estét. Sőt, valószínűleg egy idő után az fog nagyobb fejtörést okozni, hogyan ébresszük fel reggel őket időben.

A babákat és éjszakai alvásukat számos félreértés övezi: amíg a felnőttek nyolc órás alvási szakaszokban gondolkodnak, addig egy újszülött ritkán alszik egybefüggően négy óránál többet. Ezen a tényen fejlődésük miatt nem lehet változtatni, szervezetük ugyanis nem képes nagyobb mennyiségű élelem elraktározására, így gyakrabban jelentkezik náluk az éhségérzet. A csecsemők számára az éjszaka átalvása egyetlen alvási szakaszt jelent tehát, nem pedig egy teljes éjszakát. A jó hír az, hogy ezek a szakaszok idővel kitolódnak, és fél év elteltével 6-8 órásra is bővülhetnek.

Alvás tekintetében a kisbabák máshogyan "működnek", mint a felnőttek. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kisbabák pont olyanok, mint mi, alvási szokásaik azonban jelentősen eltérnek. Ez téves konklúziókhoz vezethet, és olyan dolgok tűnhetnek szokatlan jelenségnek, melyek valójában egyáltalán nem azok. A szülői segítség legjobb módja, ha kitapasztaljuk gyermekünk alvási ritmusát - ez ugyanis nemcsak összetett, de folyamatosan változik is, különösen az első időszakban. Ekkor az apróságok alvási ciklusa még fejlődő szakaszban van. Míg mi felnőttek könnyedén váltogatunk e ciklusok között, a kisbabák gyakran felébrednek. Emellett nem tudnak különbséget tenni az éjszakák és nappalok között, így éberebbek a kelleténél éjszaka. Ezt nevezzük felcserélt ciklusnak.

A legtöbb újszülött az első két hónapban három óránkét felébred és enni kér. Ebben az időszakban a kicsik még nem tudják megkülönböztetni a nappalt az éjszakától. Éppen emiatt fontos, hogy kialakítsunk egy olyan napi rutint, amiből felismerheti, hogy az esti alvás érkezik nemsokára. A sötétítést is ilyenkor kezdik el alkalmazni, hogy segítsen a napszakok megkülönböztetésében. Általában három és hat hónapos koruk között a napszak felismerésének képessége már kialakul a babáknál. Jellemzően ilyenkor javul az éjszakai alvásidejük hossza, ráadásul vannak babák, akik már ekkor megtanulják végig aludni az estét.

A baba első hónapjaiban gyakran azt tapasztalják a családok, hogy a pici alvása jó, pihentető, és problémamentes. Kialakul egy ritmus, amire az édesanya is tud számítani, ez az éjszakai ébredésekre is igaz. 4 hónapos korban érkezik meg az időszak, amikor az alvás eddigi állapota felborul. A kisbaba gyakrabban ébred, akár fél óránként is éjszaka. Alvás beborulásnak is nevezik a jelenséget, amely lehet egy átmeneti időszak, de van, hogy hónapokon át fennáll, hiszen a gyerekek alvásmintázata nagyon eltérő. A regresszió kifejezés visszatérést jelent valamilyen korábbi, a mostaninál kevésbé fejlett állapothoz. Az alvási változásoknak, gyakori ébredéseknek tudományos bizonyítékai mai napig nincsenek. Megfigyelték azonban az állatvilágban, hogy ez a jelenség a szopizáshoz köthető, ekkor ugyanis az utódnál gyakoribb szopizási igény lép fel, mely után önállóbb korszakába lép. Nappal a 2-4 hónapos babák már aktívabbak. A mikroébredések, melyek a felnőttek alvásában is megvannak 4-6 hónapos kor között jelennek meg. Ez egy fejlődési lépés, természetes folyamat tehát. Ilyenkor a baba felriad, sír, nem tud könnyen visszaaludni. Ha folyamatában megismerjük ezeket a szakaszokat, akkor könnyebben felismerhetjük az éppen aktuális jellemzőket, és felkészülhetünk a következőkre is. Mivel a baba fejlődésének természetes velejárói ezek az alvási nehézségek, ezért nem számíthatunk arra, hogy véglegesen kinövi őket. Eltűnhetnek, majd újra visszatérhetnek. Ha a baba és a család nyugalmáról van szó, mégis a legtöbben azért megpróbálnak valamiképp segíteni.

Mi okozhatja az alvászavarokat?

Külső környezeti tényezők

• Túl meleg vagy hideg van: Nagyon egyszerű okai vannak annak, hogy a baba miért nem akar elaludni: például túl meleg van, kényelmetlenül érzi magát. Ha a pici túl van öltöztetve, esetleg műszálas ruhákat hord, akkor könnyen előfordulhat, hogy alvás közben bemelegszik, leizzad, és kellemetlenül érzi magát. Gondoskodjunk arról, hogy a szoba hőmérséklete 18 és 20 fok között maradjon, érdemes kitapasztalni, hogy gyermekünk milyen melegben és milyen ruhában alszik a legjobban.
• Szomjúság: Nyáron, nagy melegben, de száraz levegőjű lakásban vagy a fűtési szezon kezdetén, amikor hirtelen lesz szárazabb a lakás levegője egyaránt előfordulhat, hogy a baba szomjúságra ébred fel.
• Száraz a lakás levegője: Panellakásokban gyakori probléma, de a fűtési szezonban is előfordulhat.
• Zaj: Az újszülötteket kevésbé szokta zavarni a zaj, de 3-4 hónapos kor felé a legtöbb baba hirtelen olyan hétköznapi zajokat is észrevesz, érzékenyen reagál rájuk, amik korábban is jelen voltak (pl. korábban nem zavarta a kutyaugatás, most meg felriad rá). Napközben ne aggódjunk a háttérzajok miatt.
• Fény: A zavaró fényforrások is felébreszthetik idő előtt a kicsit és az elalvást is megnehezíthetik. Jó, ha a baba kezdettől kicsit sötétített szobában alszik, ezzel is kizárunk egy felesleges ingert az életéből. Mint ahogyan természetes körülmények között is estefelé már nincsenek erős fények, úgy az altatás előtti ellazulást is megkönnyítheti, ha csak kisebb fényforrásokat használunk a lakásban. Elalváshoz alkalmasabb egy gyengéd fényforrás, mint a teljes sötétség.
• Szűk az ágy: Amikor a baba már sokat mozog, vagy, ha nagyobb testsúlyú, az átlagosnál hosszabb, felébredhet azért is, mert már nem fér el az ágyban. Elég könnyű belátni, hogy a kényelmetlen ágy rossz alváshoz vezet. Ellenőrizzük le, hogy jó-e a meglévő matrac a babának. A kicsit puhább habmatracok vagy a habbal kevert kókuszmatrac pihentetőbb alvást és ezáltal elnyújtott alvásidőt eredményezhetnek.

Életmódbeli tényezők

• Étrend: A kakaó, cukros ételek, a túl sok szénhidrát (édességek, tészta, kenyér, fehér lisztes ételek, péksütemény), a cukros tea egyaránt okozhat túlpörgést, éjszakai nyugtalanságot. Ha a gyermek túl sok szénhidrátot (cukros, lisztes) ételt eszik, akkor ez túlpörgést okozhat nála, ami miatt nyugtalanul alhat. Az éhség miatt is felébredhetnek éjjelente az apróságok. A sok impulzus eltereli napközben a figyelmüket az evésről, alvásidőben pedig jelez a pocakjuk. Ha gyanakszunk rá, hogy a babánk nem eszik eleget napközben, próbáljuk megnyújtani az étkezéseket, vagy vásároljunk laktatóbb babaételeket. A jó éjt papik vagy tartalmasabb főzelékek megoldást nyújthatnak a problémára. Ha gyakrabban lakik jól napközben, akkor éjszaka jó eséllyel hosszabban és nyugodtabban alszik.
• Mozgás: Egy kisgyereknek naponta több óra mozgásra van szüksége. Ha nem fáradt el eléggé, vagy ha nagyon elfáradt, szintén nyugtalanul aludhat.
• Napirend: A kicsik igénylik az állandóságot, a kiszámíthatóságot. Nem merev napirendre van szükség, de a történések sorrendjének, a szokásoknak meg kell lenniük. Még ha az apróságok nem is tudják teljesen követni, a rendszeres szokások biztonságérzetet generálnak, a baba pedig fokozatosan hozzászokik egy éjjeli-nappali rutinhoz. Adjunk egy keretet a napi struktúrának és fokozatosan szoktassuk hozzá a babánkat: adott időpontban történő kelés, állandó étkezési időpontok, szundi idő, programok, készülődés a lefekvéshez stb. Egy nyugodt esti rituálé lehetőséget nyújt a babának arra, hogy elbúcsúzzon a naptól. Az est közeledtével csökkentsük az őt érő impulzusok számát: vegyük lejjebb a fényeket, szüntessük meg a zajforrásokat, tegyük el a játékokat. Az éjszaka történő interakciók számát igyekezzünk minimálisra csökkenteni.
• Túlingerlés: Ha a kicsit túl sok inger éri, pl. sokat néz tévét, állandóan háttértévézik a család, sokat ül képernyő előtt, túl sok a családi program, nincs lehetősége szabadon játszani, mozogni, gyakran mentek túlingerelt környezetbe hosszú időre (pl. bevásárlóközpontba), akkor az idegrendszere terhelődik, ami miatt ingerlékenyebbé válik és éjszaka nyugtalanul alszik.
• Túl hamar bevezetett heverő: Akkor szoktassuk át a babát heverőre, ha este problémamentesen alszik el és éjszaka is jól alszik. Nagyon gyakran ugyanis a túl korai átszoktatás okozza a további alvásproblémákat: a kisgyerek este kimegy a szobából, nem akar ottmaradni, éjszaka „vándorol”. Sok szakember szerint akár 3 éves korig is várhatunk a heverőre szoktatással.
• Dohányzás: Azokban a családokban, ahol mindkét szülő dohányzik, kétszer olyan magas a csecsemőkori alvászavarok aránya. Ha pedig az anya a szoptatás alatt rendszeresen dohányzik, az további 20%-kal megnöveli az alvászavarok kialakulásának esélyét.
• Koffein az anyatejben: Szoptatás alatt is lehet kávézni, egyes kutatások szerint azonban az anya táplálékából az anyatejbe került koffein is okozhat alvászavarokat a babánál. A kávé mellett a kakaó, a fekete tea, a kóla, az energiaitalok és egyéb üdítőitalok is tartalmazhatnak koffeint.

Fejlődési és pszichés okok

• Testvér születése: Minden olyan helyzet, ami a kicsi számára változással jár, szorongást okoz. A testvér születése is ezek közé tartozik.
• Közösségbe szoktatás: Óvodába/bölcsődébe szoktatás idején normális, ha a kicsi szorong és emiatt este nehezebben alszik el, éjszaka gyakrabban ébred.
• Mozgásfejlődés idején: Amikor a baba mászni, járni tanul stb., éjjel álmában is „gyakorol” a kicsi, ezért gyakrabban ébredhet. A gyermekek idegrendszere elképesztő igénybevétel mellett dolgozik. A mozgásfejlődésnek köszönhető újabb és újabb mutatványt és azt a rengeteg impulzust fel kell dolgozniuk alvás közben.
• Szeparációs szorongás: A szeparációs szorongás egyik tünete, hogy a baba éjszaka is megébred az egyedüllét miatt.
• Nem beszél még: A dackorszakban sok feszültséget okozhat a kicsinek, hogy nem tudja elmondani a gondolatait, érzéseit, ezért nyugtalanabb nappal és ezt a feszültséget éjszaka is magával viszi.

Egészségügyi és egyéb tényezők

• Orrmandula: A csecsemők közel egyharmadának túlságosan nagy az orrmandulája, ami alvásnál bizonyos testhelyzetekben megnehezíti a légzést, emiatt a kicsi gyakrabban ébredhet. Egyes esetekben a megfázásos betegségek is gyakrabban fordulnak elő ezeknél a babáknál, de az is előfordul, hogy a kicsi még sosem volt beteg, mégis az orrmandula okozza az alvászavarokat. Tipikus tünete ennek, ha a kicsi rendszeresen nyitott szájjal alszik.
• Fülfájás: Korábbi megfázásos, vírusos betegségekből is megmaradhat fülfájás, gyakran úgy is, hogy nem vette észre az orvos a fülgyulladást, de ha már volt a kicsinek középfülgyulladása, akkor mindenképpen gondolnunk kell erre a lehetőségre.
• Fogzás: Az áttörni készülő fogak hónapokon át nyomják, feszítik az ínyt és ez nyűgösebbé teheti a babát. Gyakran nem is maga a fogzás, hanem annak kísérőtünetei zavarják meg a baba álmát, mint pl. a hőemelkedés, hasmenés.
• Növekedési ugrások: Ha a baba hirtelen növekedésnek indul, valószínű, hogy ez az alvását is negatívan befolyásolja. Ekkor várhatóan több táplálékra is szüksége lesz, és ezt éjjelente gyakrabban is jelezheti.
• Kólika vagy hasfájás: Ha a kisbaba nem tud aludni, kólika vagy hasfájás is lehet a háttérben, például étel-intolerancia következtében.
• Csigolya- és porcfájdalom: Nehéz szülések, vagy az anyaméhben töltött kedvezőtlen póz miatt csigolya- és porcfájdalom is előfordulhat. Ha ez felmerül, minden esetben egyeztessünk a gyerekorvossal!

Mit tehetünk, hogy a baba jobban aludjon?

A baba gyakori ébredése amellett, hogy a család számára rendkívül kimerítő, aggodalmat is ki szokott váltani a szülőkből. Biztosan te is arra gondolsz, hogy a pici nem fogja megkapni a megfelelő mennyiségű pihenést, amely elsősorban a fejlődés szempontjából. Az alvás valóban nagyon fontos a babáknak, de a gyakori ébrenlét utáni gyors elalvások megfelelően intenzíven pihentetnek. Ebben a gyakran ébredős időszakban a pici képes elaludni, amikor elfárad.

• Figyeljük a babánk jelzéseit: A szülői segítség legjobb módja, ha kitapasztaljuk gyermekünk alvási ritmusát. Reagáljunk bátran babánk szükségleteire, ne féljünk dédelgetni őt, amennyiben ezt igényli, hiszen minél kisebb, annál kevésbé tud igazodni a felnőttek igényeinkhez. Erősítsük a köteléket sok közelséggel és öleléssel!
• Biztonságérzet megteremtése: Alapvetően a baba biztonságérzete az a pillér, ami azt a bizalmi légkört tudja létrehozni számára, melyben nyugodtan el tud lazulni. Próbáljuk meg kiszolgálni a kicsi szükségleteit napközben: etessük, ha éhes, babusgassuk amikor figyelemre van szüksége és játsszunk vele, amikor erre van igénye! Ez biztonságérzetet nyújt a babáknak, melynek köszönhetően könnyebben megy majd a relaxáció és elalvás.
• Alvási szokások és rutin: Egy újszülöttnek még nincsen kialakult alvási-ébredési ritmusa. Ritmusa természetes szükségleteken alapszik: a felriadáson, a táplálkozáson, az ébrenléteken, a pihenésen és az elalváson. Egy babánál fokozatosan alakul ki az alvási-ébrenléti ritmus. Ekkor a babák alvási szakaszai rendszeresebbé válnak.
• A hálószoba optimális környezete: Gondoskodjunk arról, hogy a szoba hőmérséklete 18 és 20 fok között maradjon, érdemes kitapasztalni, hogy gyermekünk milyen melegben és milyen ruhában alszik a legjobban. Elalváshoz alkalmasabb egy gyengéd fényforrás, mint a teljes sötétség.
• Táplálkozás: A megfelelő táplálkozás jelentőségét már számos okból ismerjük. A vitaminok, zsírsavak és ásványi anyagok megfelelő mennyiségű bevitele az alváshoz is hozzájárul. Az omega-3 zsírsav, a jód és a B vitaminok támogatják az idegrendszer működését, ezáltal elejét tudják venni a nyugtalan alvásnak.
• Illóolajok és gyógynövények: Ahogy a felnőttek alvásproblémáira is gyógyírt jelenthetnek a különböző nyugtató hatású illatok és illóolajok, úgy számos anyuka számol be arról, hogy a gyermekének is megoldotta a nyűgös éjszakáit. A levendula, mandarin vagy kamilla illóolajok párologtatása kellemes és nyugodt légkört teremt a babaszobában. A gyógynövényes párnák hasonló elven működnek.
• Szakember bevonása: Ha a baba lassan gyarapszik vagy fogy, mindenképpen konzultálni kell szakemberrel! Egy „csak egy kicsit hasfájós”, de látszólag egészséges, nem gyarapodó csecsemő vagy kisgyermek esetében fennállhat húgyúti, vagy más típusú fertőzés, lehet a háttérben táplálékintolerancia, táplálékallergia, parazita, bélférgesség, hormonális probléma, cukorbetegség vagy anyagcserezavar. A lassú gyarapodás vagy fogyás hátterében lelki probléma is állhat. Akár már kicsi korban is kialakulhat táplálkozási zavar a kisgyermek szorongása, félelme miatt. Fontos szakorvosi kivizsgálást indítani, és pszichológust keresni.

Táplálási tanácsok 6 hónapos babáknak

Az ajánlás szerint fél éves korig optimális, ha csak anyatejet kap. Azt, hogy mennyi anyatejet kell fogyasztani egy babának, csak megbecsülni tudjuk, de a legjobb, ha rábízzuk, mennyit eszik, nem mérjük és nem próbáljuk meg napirendre szoktatni. Ha a baba anyatej mellett tápszert is kap, a legjobb megoldás, hogy tápszerből annyit kapjon, mely szükséges kiegészítésként a kielégítő gyarapodáshoz. Ha a kisbaba csak tápszert kap, törekedjünk az adott tápszer dobozán feltüntetett mennyiséget adni neki. Kérdés esetén a védőnő vagy az orvos tud segíteni.

Fél éves kor után az anyatejes és a vegyesen vagy tápszerrel táplált babák is elkezdhetnek ismerkedni más ételekkel. A fogyó, vagy nem gyarapodó gyereket nem helyes egyszerűen megtömni, és várni ennek hatását. Nagyon sok oka lehet annak, hogy nem hízik, mindenképpen konzultálni kell szakemberrel!

tags: #6 #honapos #baba #nem #szeret #nem