Vajon jogos különbséget tud-e tenni a történelem az ősi szvasztika és a szvasztikából kreált horogkereszt szimbólum között? El tud-e majd valaha is vonatkoztatni a történelem a horogkereszt szimbólum 20. századi, gyűlölettel teli használatától? Tény, hogy a 20. század legnagyobb háborús bűnöse követte el minden idők egyik legnagyobb háborús bűncselekményét, legmegrázóbb népirtását. Sajnálatos módon a szvasztika, a Napkereszt ősi szimbólumát is felhasználta torz ideológiájához. A kérdés megválaszolását meghagyjuk a jövő történészeinek és politikusainak. Most, 2023-ban viszont összefoglaljuk a horogkerszttel kapcsolatos aktuális és örökérvényű tudnivalókat.
A horogkereszt és a szvasztika az egyik leginkább félreértett vallási szimbólum a világon. Sajnálatos, hogy a nácik átvették ezt az ősi szimbólumot, és gyűlöletkeltő ideológiájuk népszerűsítésére használták. Ám aki jól megfigyeli, látja, hogy nem teljesen fedi egymást a két ábra, a horogkereszt a szvasztika eltorzított képe.
A szvasztika eredete és jelentése
A szvasztika szó eredete a szanszkrit nyelvből származik. A szvasztika jelentése: jó szerencse vagy jó közérzet. A szvasztika egy 90 fokos szögben hajlított lábú kereszt, más néven napkereszt, a nappálya szimbóluma is, a Nap égi útjának leképezése. A világ különböző kultúrai használták a kedvező kezdet szent jeleként. A szvasztika szimbólum egyike a legősibb jelképeknek. A hinduk, dzsainok és buddhisták számára szent, mert a béke, a jólét és a jóindulat jele.
Ha a szvasztika szimbólum az óramutató járásával megegyező irányú, a nappalt és a sikereket jelképezi, míg az óramutató járásával ellentétes irányú szvasztika az éjszakát és az elmúlást. A szvasztika a hindu dharma szerencsés és ősi szimbóluma, amelyet Indiában ősidők óta otthonokban, templomokban, kulturális és vallási szertartásokban, valamint mindennapi életben használtak és használnak ma is.
A szvasztika szó a su- (a görög ευ- rokona, jelentése „jó”, „jól”), és az aszti (a „létezni” ige egyik alakja) szócskákból tevődik össze. A szvaszti tehát azt jelenti, „jólét”, vagy "jól van". A -tika azt is jelenti, hogy „jel”. Tetragammadion, gammadion vagy gammakereszt, minthogy mindegyik kar a görög Γ (gamma) betűt formálja.
A szvasztika már az őskorban része volt a művészetnek. Kontextustól függően szimbolizálhatta a szerencsét, a napot, Brahmát, a szamszárát. Az ókorban széles körben használták - többek között - a hettiták, a kelták, etruszkok és a görögök. A szvasztika elterjedtségét három különböző módon próbálják magyarázni: független kialakulás, kulturális diffúzió, vagy külső esemény.
A horogkereszt útja a nácizmusig
A horogkereszt egy náci szimbólum, amely a kereszt és a horog átfedéséből áll. A horogkereszt értelmezése azonban a náci ideológia által jelentősen megváltozott. A nácik a horogkeresztet az általuk hirdetett faji felsőbbrendűség és a nemzetiszocialista mozgalom jelképeként használták. Ezért a horogkereszt szimbóluma ma már szorosan kapcsolódik a nácizmushoz, az antiszemitizmushoz és a holokauszthoz.
Az egyik elmélet szerint a horogkeresztet egy Heinrich Schliemann nevű német régész és művészettörténész vezette be a náci pártba, aki az 1870-es években Trója ókori városának ásatásait végezte. Schliemann úgy vélte, hogy a horogkereszt az ősi germán törzsek szimbóluma, és beépítette a saját címerébe. Egy másik elmélet szerint a horogkeresztet Guido von List, nacionalista német okkultista vezette be a náci pártba. Úgy vélte, hogy a horogkereszt az árja felsőbbrendűség szimbóluma. List azt állította, hogy a horogkereszt az ősi germán törzsek szent szimbóluma volt, és hogy a Napot és a négy évszakot jelképezte.
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt óta a horogkereszt (és ezzel együtt a szvasztika) nyugaton összeforrt a rasszizmussal, a nácikkal, a második világháborúval és a holokauszttal. A horogkereszt a Nemzeti Szocialista Párt fehér alapon fekete horogkeresztet használt. 1935 óta ezt a német birodalmi sas alatt viselték. A horogkereszt speciális ábrázolását Németországban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt kezdte használni az 1920-as évek elejétől. A későbbiekben a nemzetiszocialista Németországnak, és végső soron a nemzetiszocializmusnak a jelképe lett.
A horogkereszt szó az ázsiai szanszkrit nyelvből származik, ahol a szvasztika jó szerencsét és sikert jelent. A horogkereszt az ókori Mezopotámiában vert érmék gyakori szimbóluma, de előszeretettel alkalmazták a templomokban, sőt még a hétköznapi otthonok bejáratainál is sokszor használták. Észak-Európában ugyan ezt a képet a skandináv és a germán mitológia legfőbb alakjánál, Thornál, vagyis a mennydörgés, a vihar és termékenység istenénél használták. A dzsain vallás hívei számára a horogkereszt a hetedik szentjüket és az újjászületés fogalmát hivatott képviselni. S akármilyen meglepő, de a horogkereszt időnként még a keresztény kultúrában is előkerült.
A szvasztika és a horogkereszt megkülönböztetése
Nagyon fontos, hogy felismerjük: a swastika és a horogkereszt nem azonos. A szvasztika jelentése: jó szerencse vagy jó közérzet. A szvasztika a hinduizmus legszentebb nem szótagot ábrázoló jelképe. A dzsainizmusban és a buddhizmusban is fontos szerepet tölt be. A motívumot legelőször valószínűleg Eurázsia korai lakói használták. Az indiánok között is elterjedt volt, valószínűleg már a két kultúra szétválása előtt is. Manapság az indiai vallási és polgári ceremóniákban rendszeresen használják. A legtöbb indiai templomot, esküvőt, fesztivált és ünnepséget szvasztikákkal díszítik.
A szvasztika szimbólum egyike a legősibb jelképeknek. A hinduk, dzsainok és buddhisták számára szent, mert a béke, a jólét és a jóindulat jele. A szvasztika a hinduizmusban szent jelnek számít, megtalálható a hindu templomok számtalan részén, oltárokon, képeken. A szvasztika két geometriai alakja Brahma, a teremtő isten két formáját szimbolizálja: jobbra nézve a világmindenség fejlődését (Pavritti), balra nézve a visszafejlődését (Nivritti) jelöli. Mivel pedig karjai mind a négy égtáj felé is mutatnak, stabilitást és megalapozottságot is jelent. Napszimbólumként Surya, a hindu napisten jelképe. A szvasztika rendkívül szent és kedvező jelnek számít minden hindu számára, és rendszeresen használják minden olyan tárgy díszítésére, aminek a hindu kultúrához valami köze van. Szerepel az összes hindu yantrában és más vallásos mintákban. India-szerte mindenütt látható: templomfalakon, vallásos iratokon, ajándékokon, és levélfejléceken.
A szvasztika és a náci horogkereszt közötti különbség az, hogy a szvasztika egy ősi szimbólum, amelyet több kultúra is használt a történelem során, beleértve a hinduizmust és a buddhizmust is. A náci horogkereszt azonban a harmadik birodalom ideológiájának egyik legjellegzetesebb szimbóluma volt, amelyet a náci párt és a náci rendőrség is használt.
A horogkereszt globális megítélése és tiltása
A horogkeresztnek ez a megjelenítése önkényuralmi jelkép, amelynek használata többek közt Németországban és Magyarországon is tiltott. Hazánkban a Büntető Törvénykönyv 335. §-a tiltja a horogkereszt és más náci jelképek nyilvános használatát. Alig pár héttel ezelőtt az ausztráliai Victoria állam betiltotta a horogkeresztek nyilvános megjelenítését. Victoria államhoz hasonlóan tilos a náci jelkép nyilvános használata Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Hollandiában, Franciaországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Oroszországban, Ukrajnában.
Ma a horogkeresztet legtöbben a náciokkal azonosítják, pedig a szvasztika a történelem folyamán számtalan kultúrkörben tűnt fel, s az egyik legősibb jelképnek számít. Először az Indus-völgyi civilizáció használhatta Indiában, ahol a jó szerencsét jelképezte. A kis-ázsiai és iráni területen kutakodó régészeknek köszönhetően az 1880-1920-as évek között a nyugati világban is igen népszerűvé vált. A szerencse ázsiai jelképe feltűnt a sportcsapatok mezén, a cserkészmozgalomban, ahogyan Kipling könyveinek borítóján is sokszor látható volt a „mágikus jel”, de ne feledjük a Coca Colás üvegeket sem. Az első világháborúban a britek háború áldozatait megsegítő bizottsága is használta, a korszakban pedig gyakran alkalmazott építészeti dekoráció volt, például az 1920-as években a boltoni bank homlokzatán is ott virított. A Brit Királyi Légierő 1918-tól több repülőjére is ráfestette a geometrikus formát, míg 1939-ben Srí Lanka (akkor Ceylon) hadseregének fő jelképévé lett. Európa-szerte több templomon is feltűnt a jel, s a sörösüvegek egyik legnépszerűbb díszítéseként is emlékezhetnek rá az idősek, ám az amerikai útjelző táblákon is megfigyelhető volt mint biztonságos utat kívánó alakzat.
Azonban az 1930-as évekre a szvasztika a német nemzetiszocializmus jelképévé vált, így azt követően használata tabu lett. A második világégés után a legtöbb helyen mint jelképet betiltották, hiszen a gyűlölt nácikat látták benne. A jó szerencsét, s jelképének múltját azonban nem lehetett csak úgy kidobni az ablakon, s a tiltások ellenére ma is tengernyi helyen fordul elő a hangsúlyozottan nem a náci törekvéseket, hanem a 20. század eme tragikus fejezetét megelőző időszak jókívánságait szimbolizáló jel.
A horogkereszt rejtélye | A Harmadik Birodalom okkult története | Teljes dokumentumfilm
A horogkereszt mind a mai napig szerepel Finnország köztársasági elnökének zászlajában. Az elnöki zászló fecskefarkú, és a bal felső mezőben a szabadságkereszt van (kék vaskeresztben sárga horogkereszt). A zászlót már 1920 óta ilyen formában használják. A horogkereszt ősi napkereszt és életszimbólum, szárai az óramutatóval megegyező irányban arra merőleges kampószerű vonalakban végződnek. Egyes finn és lett rendjeleknél már az első világháború után megjelent.
Ma a horogkeresztet a fehér felsőbbrendűséget hirdetők körében nagyon gyakori szimbólum. Az »American History X« 1998-as bemutatása óta a film az egyik legnépszerűbb a fehér felsőbbrendűséget hirdetők között, s melynek hatására sokan készítettek horogkeresztes tetoválást a bal mellükön, a film főszereplőjét utánozva.
A szvasztika gyakori díszítőmotívum a kortárs hindu építészetben és művészetben, és az ősi nyugati építészetben is az volt; számos mozaikon, frízen és egyéb alkotáson látható. A régi görög építmények tele vannak egymásba fonódó szvasztikákból álló motívumokkal. Rokon szimbólumok a nyugati építészetben a kereszt, a háromlábú triskelion vagy triskele és a lekerekített lauburu. Az építészetben a szvasztikának számos más neve is van, mindenekelőtt a gammadion. Előfordul pikt kőfaragványokon, régi görög cserépedényeken és északi fegyvereken és szerszámokon.
A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Legtöbbször úgy helyezték el, hogy a vonalak vízszintesen és függőlegesen legyenek, bár néha 45 fokkal elforgatva is használják; a hindu változatban gyakran egy-egy pöttyöt is tesznek a szárak közé. Magyarországi régészeti lelőhelyeken is találtak szvasztikával díszített tárgyakat, legfőképpen edényeket. Pilinyen, Lengyelen, Szegeden, Bonyhádon és Szentesen, népvándorláskori lelet darabokon, jazygon és germánon.
tags: #down #kor #horogkereszt