A védőnői szolgálat Magyarországon: feladatok, kihívások és az egységesítés folyamata

Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.

A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.

Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.

A védőnői hálózat szintjei és feladatai

A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.

Területi védőnők

• Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
• A tanácsadók minimumfeltételeit és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen biztosítsák - javasolja az OKFŐ, ám egyelőre nem született döntés arról sem, hogy a szükséges karbantartások, javítások költségei kit terhelnek, azonban az átadás-átvétel során jelezni kell a működéshez eddig biztosított eszközök költségeit vagy azok hiányát.
• A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett jelenleg is ellátja a feladatát.
• Fontos tudni, ha egy hely betöltetlennek minősül, attól még dolgozik ott védőnő.

Iskolai védőnők

• Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása.
• Közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában.
• A fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.

Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők

A kórházi védőnő nem összekeverendő a területi védőnővel, aki az alapellátásban dolgozik. Habár mindkét védőnő azonos végzettségű, mégis különböző jogkörrel rendelkezik. Nekünk, kórházi védőnőknek alapvetően preventív szerepünk van.

• A fekvőbeteg-intézményekben közreműködünk a gyermekágyas anyák és újszülöttek ellátásában, különös tekintettel az anyák felkészítésében az újszülött táplálására és ellátására.
• Nagymértékben részt veszünk a várandósgondozás folyamatában.
• Szülést követően segítséget nyújtunk klinikánkon a szoptatásban, a fejésben, illetve az ezekkel kapcsolatosan felmerülő kérdések megválaszolásában.
• Amennyiben a szülő úgy dönt, hogy nem kíván szoptatni, széles körű tájékoztatást adunk az egyéb táplálási módokról.
• Igyekszünk a lehető legjobban felkészíteni a szülőket az alapvető újszülöttgondozási feladatokra, műveletekre.
• Felkészítjük a gyermekágyas édesanyát az egészséges életmódra.
• Az SMA-szűréssel kapcsolatos teendőket is elvégezzük.

Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők

• Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése.
• A válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése.
• A terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.

A védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

Várandósgondozás

A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.

A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:

• Testsúly, testmagasság mérése.
• Vérnyomás és pulzus mérése.
• Haskörtérfogat mérése.
• Magzati szívműködés vizsgálata.
• Vizeletvizsgálat.
• Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata.
• Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.

Gyermekgondozás

A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.

A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:

• Megméri a kisbaba súlyát és hosszát.
• Bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
• Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
• Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
• A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.

Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor.

A védőnői hálózat egységesítése és kihívásai

Tízévnyi vajúdást követően megvalósulni látszik az egységes irányítás alá tartozó védőnői hálózat, amelynek ötlete 2013-ban merült fel elsőként, amikor a védőnők mindössze tíz nap alatt 1700 aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy egységes állami fenntartó alá tartozhassanak. 2013-ban Bábiné Szottfried Gabriella, aki jelenleg az OKFŐ népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, miniszteri biztosként járta be az országot, és összeállított egy probléma- és megoldástérképet a védőnők helyzetének rendezésére. Bár akkor ennek nem lett következménye, a kormány 2017-ben ismét napirendre tűzte a szolgálatok államosítását, akkor ugyanis több száz védőnő egyénenként írt levelet a döntéshozóknak, köztük minisztereknek, államtitkároknak és hivatalvezetőknek. A védőnőktől induló kezdeményezések fő mozgatórugója a bérrendezés volt, de egységes szakmai felügyelet és feltételrendszer kialakítását is szorgalmazták az érintettek. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a 2017-ben elfogadott szakdolgozói bértábla hatálya alá, már jóval kevesebb szó esett a sokáig Nemzeti Védőnői Szolgálatként emlegetett egységes rendszer kialakításáról.

A kollegiális védőnői mentorrendszer 2021 december végén valósult meg az egységes védőnői szolgálat kialakításának első lépéseként - tájékoztatta a MedicalOnline-t az OKFŐ. A második lépés, hogy idén július 1-jétől a települési önkormányzatok helyett az irányító vármegyei intézmények lesznek a területi védőnők munkáltatói, az iskolavédőnők pedig 2024. január 1-jével tagozódnak be a megyei kórházak alá. A legmarkánsabb módosítás, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd.

Vállalkozói formában 370 területi, és 136 iskolai védőnői szolgálat működik, azonban ilyen formában a jövőben nem működhetnek. Vállalkozóként azok sem alkalmazhatóak, akik nyugdíj után folytatják a védőnői tevékenységet, nekik az OKFŐ ad majd továbbfoglalkoztatási engedélyt.

A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi, és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál dolgozók hamarosan megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre. Az OKFŐ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint a Miniszterelnökség közösen benyújtott rendelet módosítási javaslatában a működési engedélyek hivatalból történő megújítását kezdeményezte a könnyebb lebonyolítás érdekében, azaz a tanácsadók működési engedélyét nem kell kérvényezniük a védőnőknek, a működési engedély módosításának költségét pedig a megyei intézmények fizetik.

A bérrendezés és juttatások kérdése

Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek. Bár egyes önkormányzatok biztosítottak biciklit a területi védőnőknek a munkavégzéshez, autót, vagy gépjármű fenntartást jellemzően nem fizettek, és ez a jövőben sem változik. Számos más kérdést önkormányzati hatáskörbe rendel az OKFŐ. Ilyen például az is, ha a helyhatóság szolgálati lakást biztosított a védőnőnek. A főigazgatóság álláspontja szerint ilyen esetekben helyben kell megegyezésre jutni.

Az államosításnak nem lehetne indoka, hogy egyes önkormányzatok nem adtak meg törvényben garantált juttatásokat a dolgozóiknak. Az ellenőrzés és a jogszabályok betartatása ugyanis az állam feladata, erre való a főispán és a hivatala. Az állam valószínűleg nem mérte fel, hogy az önkormányzatok milyen jelentős összeggel egészítették ki a védőnői szolgálatok finanszírozását, egyes helyeken ez a 30 százalékot is elérhette. Nem állítható az sem, hogy egy stabil hálózat kapná meg a védőnői szolgálatokat. A megyei kórházak több évtizede finanszírozási válsággal küzdenek, országosan több tízmilliárdos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt. A kórházi költségvetésben nincs benne egy több tíz- vagy százmilliós tartalék, amivel kiegészíthetnék a védőnői finanszírozást.

A védőnőhiány és a demográfiai kihívások

A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Országosan a születések száma ugyan nagyjából egy évtizede stagnál (tavaly volt néhány ezres csökkenés), az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok aránya. A főváros egyes kerületeire, az agglomerációra, az iparosodott vidéki városokra és körzetükre, valamint néhány üdülőhelyre a fiatal családok erőteljes beáramlása jellemző.

Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell. Ha ennél sokkal kisebb a létszám, akkor a körzet nem termeli ki a fenntartásához szükséges összeget (a védőnő bérét és a tanácsadó helyiség rezsijét), ha jelentősen több a gyerek, az után az egészségbiztosító nem fizet. A védőnői szolgálatnak az ország összes településén hétköznap 48 órán belül fel kell keresnie az otthonába bocsátott újszülötteket, és szigorú előírások rögzítik, kinél, mikor és hányszor kell megjelennie.

Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat.

A KSH adatai alapján, 2022-ben járásonként az egy védőnőre jutó 14 év alatti gyermekek száma az alábbiak szerint alakult:

Az adatok arra utalnak, hogy az ország jelentős részén olyan kevés a gyerek, hogy az utánuk járó finanszírozás vélhetően nem tudja eltartani a védőnői szolgálatokat. Odor Andrea országos vezető védőnő korábbi tanulmányából tudjuk, hogy 2006-ban még a legaprófalvasabb régióban is egy, vagy legfeljebb két településen dolgozott a védőnők 70 százaléka, az ország legtöbb területén pedig messze 90 százalék felett volt ez az arány.

A főváros belső kerületei is kékek, itt is nagyon kevés a gyerek, ami gyakorlati hatásként a körzetek összevonását váltja ki hosszabb távon, ez pedig azt, hogy ritkulhatnak a védőnői látogatások. Emellett Budapesten ott a másik véglet is, sok a rózsaszínnel vagy pirossal jelölt terület, ahol sok gyerek jut egy szolgálatra - jellemzően a külső, kedvezőbb lakásárakat kínáló kerületekben.

A védőnők egészségügyi dolgozók, nem keresnek jól, egy kutatás a pályaelhagyás legfőbb indokaként jelöli meg az alacsony fizetéseket. Valóban több jelzés érkezett arról, hogy a központi régióban az új helyzet elleni tiltakozásként nagyobb számban mondanak fel védőnők. Hasonló jelzést kaptunk a 11. kerületből és Csömörről is. Utóbbi helyen három praktizáló védőnő közül kettő jelezte a távozását.

Jogi háttér és a védőnői munka elvei

A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglalkozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. emlő- és méhnyakrák szűrés). A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.

A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:

• Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
• Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
• Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.

Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.

Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -.

tags: #dolgozo #utcai #vedono