A terhesség vége felé a nők többsége már alig várja a szülést. A pocakban növekvő baba bizony megnehezítheti a mindennapokat. Már érezhetsz összehúzódásokat, és türelmetlenül várod magát a szülést. A leggyakoribb kérdés ilyenkor, hogy miről ismerik majd fel, ha a vajúdás elindult. Mikor kell bemenni a kórházba? Hogyan különböztessék meg a jósló fájásokat a vajúdás kontrakcióitól? Mi a teendő, ha megreped a magzatburok? Mit jelent a kontrakciókhoz társuló vérzés? Különösen az először szülők esetében okozhat fejtörést mindezek eldöntése. Ebben szeretnék segíteni.
A szülés megindulásának jelei
A szülés megindulását több tényező befolyásolja, nem lehet egyetlen egy okra visszavezetni. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A magzat mellékveséje által termelt hormon (kortizol) hatására megváltozik az anya hormonjainak (ösztrogén és progeszteron) szintje, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi. Megindulnak a rendszeres méhösszehúzódások - más néven fájások -, amelyek erőssége és gyakorisága fokozatosan nő. A méh összehúzódásainak hatására a méhnyak fokozatosan kitágul (dilatáció), majd elvékonyodik, végül egészen visszahúzódik és belesimul a méh többi részébe.
1. A nyákdugó távozása
A szülés kezdetének első jele a méhnyakon át távozó kis mennyiségű, sűrű (viszkózus), véres nyákdugó. A nyákdugó egy kocsonyás-zselés állagú anyag, ami hermetikusan zárja a méhszájat a külvilágtól. A tejszerű és ragadós nyák a menstruációs ciklushoz hasonlóan szülés előtt általában átalakul tojásfehérje-szerű, nyúlékony nyákká. Mennyisége igen változó, lehet kevés, alig észrevehető, de bőséges is. Színe az áttetsző-tisztától a rózsaszínűn át a vérrel színezett nyákig változhat. Katie Hilton szerint a szülés beindulása előtt néhány nappal az anya megnövekedett hüvelyváladékot tapasztalhat, ami rózsaszín, barnás vagy enyhén véres. Ez az úgynevezett „nyákdugó”. A terhesség alatt a méhnyakat lezáró nyákdugó távozása annak a jele, hogy a méhnyakban a szövetek vékonyodása és tágulása révén változás kezdődött. Nem biztos, hogy tapasztalni fogod a nyákdugó távozását. Fontos még tudnod, hogy a váladék megjelenése és a vajúdás kezdete között akár napok is eltelhetnek.
2. A magzatburok megrepedése és a magzatvíz elfolyása
A nyákdugó távozása után megreped a magzatburok, és a magzatvíz távozik a méhnyakon és a hüvelyen át. A burokrepedés és a magzatvíz elfolyása minden különösebb előjel nélkül szokott bekövetkezni. Lehet, hogy éjszaka arra ébredsz, hogy egy kis pukkanást érzel, és meleg víz áraszat el, de ugyanez napközben is megtörténhet. (A kényelmetlenségek elkerülése végett a szülés közeledtével érdemes egy-két jó nedvszívóképességű betétet magadnál tartani.) Az is előfordulhat, hogy csak cseppenkénti magzatvíz szivárgást észlelsz. Katie Hilton szerint elfolyhat a magzatvíz, ami összehúzódások nélkül is megtörténhet, kísérheti derékfájás, gyakori vizelési inger és laza széklet. A magzatvizet nem tudod visszatartani, mint a vizeletet, és a szaga sem savanyú-csípős, hanem édeskés. Színe normális esetben az átlátszó-fehértől a homályos sárgáig terjedhet, de lehet zöldesbarna vagy véres is. Az, hogy mennyi víz távozik, függ a babád elhelyezkedésétől (mennyire zárja el a medencébe beékelődött fejecske a víz útját), illetve hogy hol, és mennyire repedt meg a magzatburok (ha fenti részen, és hajszálnyi repedéssel, akkor csak szivárog a víz). A magzatvíz elfolyását gyakran nem kísérik fájások, de a tapasztalat az, hogy a vajúdás általában 24 órán belül magától beindul. A legtöbb esetben a magzatvíz valamikor a vajúdás alatt elfolyik. Ha mégsem, akkor a szülésznő vagy az orvos úgynevezett „burokrepesztést” hajt végre. Ha a magzatburkod megrepedt, nyitott az út a baba felé, ezért fokozottan ügyelned kell a higiéniára. Vigyázz, hogy semmi se jusson a hüvelyedbe! Két dolog tilos ilyenkor: az ülőfürdő és a behatolással járó szeretkezés. Ha van választott orvosod vagy szülésznőd, értesítsd a fejleményekről.
3. Erősödő és rendszeressé váló méhösszehúzódások (fájások)
A várandósság vége felé bizonyára tapasztalod, ahogy a méhed készül és gyakorlatozik a közelgő szülésre. Ennek jeleként egyre gyakrabban érezhetsz jóslófájásokat: naponta többször is keményedik a hasad. Ezek a kontrakciók rendszertelenek, vagy csupán átmenetileg rendszeresek, és ha pihensz, általában maguktól meg is szűnnek. A valódi méhösszehúzódások ezzel szemben rendszeresen jelentkeznek. Kezdetben a menstruációs görcsökhöz hasonlíthatnak, majd egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek. Katie Hilton szerint a legegyértelműbben azonban a fájások jelzik a szülés közeledtét, amelyek rendszeres időközönként jelentkeznek, és az idő előrehaladtával egyre sűrűbben és egyre nagyobb intenzitással. Minden kismama másképp éli meg a fájásokat. Habár a méh húzódik össze, mégis érezhetünk fájdalmat a hátban vagy a medencében, ami kicsit a menstruációs görcsökhöz hasonlíthat. A valódi fájások nem múlnak el a testhelyzet változtatásával, például ha mozgunk vagy lefekszünk. Egyre erősödnek és egyre ritmusosabbak, azaz adott időközönként jelentkeznek. A jósló fájások vagy más néven Braxton Hicks összehúzódások gyakran rendszertelenek, és idővel elmúlnak vagy akkor is, ha lefekszünk. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a jósló fájásokat a valódi fájásoktól, mivel így akkor hívjuk a szülésznőt vagy az orvost, illetve akkor kérünk segítséget a kórházban, amikor valóban közeleg a szülés. Mérjétek meg és jegyezzétek fel a kontrakciók sűrűségét és hosszát, azaz hogy hány perc telik el két fájás között, és hogy egy fájás mennyi ideig tart. A legtöbb ajánlás szerint ha a kontrakciók már két-három órája rövid időközönként (kb. 5 percenként) követik egymást, és hosszabb ideig (hozzávetőlegesen 1 percig) tartanak, itt az ideje, hogy értesítsétek a szülésznőt vagy az orvost, és elinduljatok a kórházba. Természetesen a mért időtől függetlenül, ha az anya nyugtalan, vagy nem érzi biztonságban magát, indulni kell. Ha a méhösszehúzódások rendszeressé válnak, vagyis körülbelül 5-10 percenként érkeznek, és 30-60 másodpercig tartanak, javasolt értesíteni a szülész-nőgyógyász szakorvost, illetve jelentkezni a kórházi szülészeti osztályon.
4. Rosszullét, hányás, hasmenés
Az erősödő méhtevékenységet kísérheti rossz közérzet, hányás. Ez nem kellemes, de azt jelzi, hogy a vajúdás elindult, és hogy tágul és felfejlődik a méhszáj. A szülésznők ezt nagyon jó jelnek tartják, mert a „csatornák” megnyílását jelenti: ahogy a méhszáj nyílik, vele nyílik a gyomor záróizma is. A hasmenés hatására kitisztul, kiürül a végbél. A fellépő hasmenéssel együtt megindulhatnak a kontrakciók, a belek aktivitása a méh izomzatára is áttevődhet.
5. Vérzés
Lehet, hogy az utolsó napokban kevés friss, világos vért találsz a fehérneműdön vagy a betéteden (esetleg barnás színezetűt, mint a menstruáció utolsó napján). Ez azt mutatja, hogy a méhszáj tágul, ám ez sohasem jelent menstruációs erősségű vérzésnél nagyobb mennyiséget, inkább csak pecsételő vérzést. Ha erős, világospiros, nagy mennyiségű vérzést tapasztalsz, késlekedés nélkül indulj a kórházba, és értesítsd az orvosod!
6. "Könnyebbedés" érzése
Van olyan kismama, aki megtapasztalja a „könnyebbedés” érzését is. Ezt az érzetet az okozza, hogy a baba lejjebb süllyedt a medencében.
Az anyatej termelődése és a szoptatás megkezdése
A baba születése utáni első pár óra és az első napok nagyon fontosak a szoptatás megkezdésének szempontjából. Ekkor indul meg a tejtermelés, és teszed először a babádat a melledre. A baba születése utáni első pár óra nagyon fontos a szoptatás megkezdésének szempontjából, mert a kereső- és szopóreflex ekkor a legerősebb. A szoptatási kapcsolathoz a legjobb kezdet, ha a babát meztelenül a mama mellkasára helyezik rögtön a születése után, és hagyják, hogy a kicsi magától rátaláljon a mellre. Egyes babák a kezdetektől nagyon energikusan szívják meg a mellet, mások sokkal elővigyázatosabban, éppen hogy csak megnyalják a mellbimbót. Az első találkozás nagyon fontos esemény neked és a babádnak is. Élvezzétek ki ezeket az első felejthetetlen pillanatokat szülőként, és adjatok magatoknak időt a babával.
A kolosztrum (előtej)
A baba születése utáni első pár napban először kolosztrumot (előtejet) termelsz. Ez egy sűrű, sárgás színű tej, mely könnyen emészthető. A kolosztrum gazdag immunanyagokban (más néven antitestekben vagy immunoglobulinokban). A legtöbb esetben a kolosztrum elegendő a babának az első két napban. Nem kell aggódni, hogy kevés a tej, a szervezet már a terhesség 16. hetétől elkezd tejet termelni.
A tejbelövellés
A tejbelövellés rendszerint a 2. és 4. nap között történik meg (néha a 6-7. napon, de koraszülött babák esetében a 10-14. napig nem). Ekkor változik át a tej kolosztrumból érett anyatejjé. A mellek forróvá, nagyobbá válnak és megtelnek. A tej mennyisége megnövekszik. Néha ezt a folyamatot a belső mirigyek duzzanata kíséri, ami a mellet megkeményíti és fájdalmassá teszi. Megelőzheted az emlőmirigyek megduzzadását, ha a szüléstől kezdve gyakran szoptatsz, és gyengéd, rövid masszázsokban részesíted a melleidet. Ürítsd ki a melledet rendszeresen a babád mellre tételével, vagy fejéssel.
A szoptatás technikája
Sok módja van annak, hogy elkezdj egy szoptatást. A szoptatási kapcsolathoz a legjobb kezdet, ha a babát meztelenül, félig ülő helyzetben a mama mellkasára helyezik rögtön a születése után. A mell kézbevétele: Szabad kezeddel tartsd meg a melledet úgy, hogy az ujjaid alul legyenek, és jól alátámasszák. Ha a melled nagyon tele van, és a babádnak nehéz a szájába venni, segíthet, ha kicsit előrehúzod a bőrt. A kisbaba mellre tétele: Helyezd el úgy a babát, hogy a mellbimbód az orra felé mutasson. A feje kissé hátrabillen. A mellbimbód a baba alsó ajkához ér. Mikor a száját szélesre nyitotta, gyorsan, de gyengéden húzd a babát a melledre. A mellbimbónak és a bimbóudvar nagy részének a baba szájában kell lennie. Segíthetsz a babádnak többet bekapni a mellszövetből, ha gyengéden a szájába tolod a melledet a hüvelykujjaddal. Ha erős fájdalmat tapasztalsz a szoptatás elején, az azt jelenti, hogy a babád nem jó testhelyzetben van. Mielőtt leveszed a babát a melledről, meg kell szakítanod a vákuumot. Ezt úgy teheted meg, ha az egyik ujjadat finoman a szája sarka és a melled közé tolod.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a nyákdugó távozását és a magzatvíz elfolyását észleli, vagy ha nagyobb mennyiségű vért veszít, azonnal induljon a kórházba, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Veszélyt jelenthet a magzatra nézve az elhúzódó vajúdás is. Ha a szülőcsatorna elég tág a magzat számára, ennek ellenére a szülés nem halad kellő ütemben, a méhösszehúzódások gyógyszer adásával erősíthetők. Ha ez nem hozza meg a várt eredményt, császármetszés válik szükségessé. Szintén műtéti szülésbefejezésre kerül sor, ha a magzat túl nagy a szülőcsatornán való áthaladáshoz.
Ingeborg Stadelmann nagy tapasztalatú bába szavait idézve: Amint egy állapotos nő nyugtalanná válik, aggódik, és segítséget kér, lehetőség szerint azonnal bábát vagy szülészorvost kell hívni, illetve keresni kell egy kórházat. Mindegy, hogy a kontrakciók rövidebb vagy hosszabb időközönként következnek be, fellép-e burokrepedés vagy vérzés, éjjel vagy nappal van, és hogy ez a nyugtalanság a számított időpont előtt vagy után jelentkezik. Az anya magatartása mindennél egyértelműbben jelzi, hogy mikor van szüksége segítségre.
