A dohányzás káros hatásai régóta ismertek, plakátok, prevenciós megmozdulások, sőt még a dohánytermékek csomagolása is e káros szokás ártalmait hivatott bemutatni. A cigarettában számtalan különféle vegyület, nikotin, cianid és szén-monoxid is található. Ezek egy egészséges átlagember számára is kiemelten sok veszélyt jelentenek. Mégis rengeteg várandós nő nem tud lemondani erről a szenvedélyéről. A közhiedelem szerint az elfogyasztott cigaretta mennyisége jelentőséggel bír, ugyanakkor ez tévedés. Már napi egy szál is jelentősen befolyásolja a vérerek átmérőjét. A terhesség alatti dohányzás nemcsak az anyát, hanem a fejlődő magzatot is súlyosan károsítja.
Hogyan hat a dohányzás a magzatra?
A káros anyagok az anya véráramába kerülve, közvetve érintik a születendő gyermeket is. A cigarettában több száz, nem éppen áldásos hatású kémiai anyag van, melyek közül a nikotin és a szén-monoxid a legismertebb. Ezek az anyagok gátolják a magzat megfelelő oxigén- és tápanyag-ellátottságát, ami lassítja a baba fejlődését és növekedését. A szén-monoxid megakadályozza, hogy a baba szervezetében a hemoglobin megkösse az oxigént.
A termékenységre gyakorolt hatás
A dohányzás egyértelműen rontja a nők termékenységét. Ennek oka a cigarettában lévő különféle vegyületeknek, a nikotinnak, a cianidnak és a szén-monoxidnak a petesejtekre gyakorolt hatásában keresendő. A nő petesejtjei véges számban vannak jelen már a születés pillanatában, és az élet során nem termelődnek újabbak. Az említett anyagok felgyorsítják a megtermékenyítésre alkalmas petesejtek számának csökkenését, ami a sejtek újratermelődésének hiánya miatt semmiképp sem előnyös a termékenység szempontjából.
A cigarettafüst a megtermékenyítésre alkalmas petesejtek genetikai anyagára is negatív hatással van, ezért a magzati rendellenességek, például a 21-es kromoszóma többlet példánya miatt kialakuló Down-szindróma kockázata is növekszik. A dohányzásnak egy további, az egészséges terhességre nézve kockázatos hatását is kimutatták: a nikotin összehúzódásokat válthat ki a petevezetékekben, aminek eredményeként megnő a méhen kívüli terhességek kialakulásának esélye.
A magzati fejlődésre gyakorolt hatások
A méhen belül fejlődő magzat az anya vérkeringésén keresztül a cigarettafüst káros anyagaival kerül kapcsolatba. Ezek az anyagok gátolják a magzat megfelelő oxigén- és tápanyag-ellátottságát, ami lassítja a baba növekedését és fejlődését. Emiatt megnő egyrészt a koraszülés kockázata, az újszülött továbbá nagyobb eséllyel jön világra az átlagosnál jóval alacsonyabb születési súllyal és fejletlenebb szervekkel. A dohánytermékeket fogyasztó nők gyermekei átlagosan 200 grammal kisebb súllyal jönnek a világra.
A terhesség alatti dohányzás következtében a vetélések, a halva születések, illetve a különféle születési rendellenességek (például farkastorok, nyúlszáj, szívfejlődési zavarok) megjelenésének kockázata is nőni fog. A méhlepény és a méhburok állapotát is jelentősen rontja, megnövelve ezzel a vérzések, és a burokrepedés kockázatát. A méhlepény állapota is jelentősen romolhat, aminek következtében túl hamar elválhat a méhtől, növelve ezzel a vérzések kockázatát. Más esetekben elől fekvő méhlepény alakulhat ki, ami részben vagy akár teljesen is elfedheti a méhszájat (ez az úgynevezett placenta previa). Ultrahangvizsgálattal kimutatható a dohányos kismama méhlepényének természetesnél lényegesen gyorsabb érési, öregedési folyamata. A lepény idő előtt elmeszesedik, ami az ultrahang képen félreérthetetlenül kivehető.
Dohányzás- animáció
A magzatot érő elvonási tünetek
Mikor a baba megszületik, megszűnik a nikotinellátása is. Ez pedig ugyan olyan elvonási tünetekkel jár, mint a felnőttek esetében. Az elvonás egyik tünete, hogy alvászavarok lépnek fel, ami egy ennyire pici élet esetében sajnos a bölcsőhalál kialakulásának kockázatát is megnöveli.
Hosszú távú hatások a gyermekre
Az anyai dohányzás a kicsi világrajövetele után is zavart okozhat a gyerek fejlődésében. Megeshet ugyanis, hogy idegelemei az édesanya káros szenvedélyéből adódóan a kelleténél lassabban érnek, ami a csemeténél magatartászavarokban nyilvánulhat meg, például figyelemzavarossá válhat.
A légzőszervi és keringési rendszerre gyakorolt hatások
A fejletlen légzőközpont miatt gyakoribb az asztma kialakulása, a hirtelen csecsemőhalál, az alvás-ébrenlét ciklus zavara. Azoknál a babáknál, akik a terhesség alatt dohányfüstártalomnak vannak kitéve, sérül a vérnyomás kontrollálásáért felelős rendszer, ami magyarázat lehet arra, miért magasabb náluk a bölcsőhalál kockázata. A Svéd Karolinska Intézet kutatói úgy találták, hogy a magzati korban dohányfüstnek kitett csecsemőknél kórosan hullámzik a vérnyomás, még akkor is, mikor látszólag zavartalanul alszanak. Mindez túlzott megterhelést jelent a szívnek, ami így erősebben és gyorsabban pumpál.
A Seattle Children’s Research Institute tanulmánya megállapította, hogy a terhesség alatt már napi 1 szál cigaretta elszívása is duplájára növeli a megszületendő újszülöttnél a hirtelen csecsemőhalál kockázatát. Továbbá kimutatták, hogy az is rizikófaktor, ha a kismama a terhessége előtt dohányzott, de ez a kockázat kisebb abban az esetben, ha a várandósság előtt leszokik, mintha nem tenné.
A Karolinska Intézet kutatói által végzett vizsgálatból az is kiderült, hogy egyhetes korukban a dohányfüstnek kitett csecsemők túlzottan nagy vérnyomás-emelkedést mutattak, mikor felemelték őket a fekvő pozícióból. Egyéves korukra ugyanezek a babák látszólag alkalmazkodtak ehhez, és ekkor rendkívül alacsony vérnyomásválaszt adtak a testtartásváltozásra. Dr. Gary Cohen szerint ez talán megmagyarázza, miért magasabb a dohányzó nők csecsemőinél a bölcsőhalál kockázata.
További egészségügyi problémák
A gyermekkori elhízás, puffadás is eredeztethető innen. Azoknál a gyerekeknél, akik olyan háztartásban nőnek fel, ahol valaki dohányzik, nagyobb a középfülgyulladás, valamint az akut és krónikus légúti megbetegedések kockázata, beleértve a gyakoribb náthás eseteket, a hörgő- és tüdőgyulladást és az asztmát. Ezeknek a gyerekeknek fokozott az allergiára való hajlamuk is. A heidelbergi Német Rákkutató Központ tanulmánya szerint a passzív dohányzó gyerekek körében háromszoros a rizikója később orrüregi rák kialakulásának. Azon gyerekek körében pedig, akiknek az édesanyja a terhesség vagy a szoptatás időszakában dohányzott, a húgyhólyag- és a veserák kockázata emelkedett.
Passzív dohányzás és annak veszélyei
Nemcsak a várandós nők dohányzása jelent veszélyt a magzatra. A mások által elszívott cigaretta füstjében egy kicsivel még több káros anyag található, mint ami dohányzáskor a tüdőnkbe kerül. A dohányfüstben lévő méreganyagokra nemcsak a magzat, hanem az újszülött és a nagyobb gyerekek szervezete is rendkívül érzékenyen reagál. A szerveik - beleértve a tüdejüket is - még fejlődésben vannak. A légzési frekvenciájuk (légzésszámuk) magasabb, a testtömegük alacsonyabb, a kiválasztó mechanizmusaik működése is még finomhangolódik, mindezek következtében a dohányfüstben lévő káros anyagok sokkal veszélyesebbek rájuk nézve, mint a felnőttekre. Az Arizonai Egyetem kutatása valószínűsíti, hogy magzati és újszülöttkorban dohányfüstnek kitett babák légzőreflexét a nikotin és az egyéb káros anyagok blokkolják. Az e-cigaretta gőze ugyanúgy hordozza ezt a kockázatot.
Leszokás a dohányzásról
Ezek miatt a kockázatok miatt is érdemes leszokni a dohányzásról még a terhesség létrejötte előtt. Sajnos ez nem mindig egyszerű, mivel a dohányzás bizony függőség, azon egyszerű oknál fogva, hogy az agy sejtjeinek bizonyos receptoraihoz kötődik a nikotin. A nikotin hatásait a folyamatos bevitel mellett nem lehet ellensúlyozni. A leszokásban is sokat segíthetnek a szakemberek, de ehhez időre van szükség. Ahogyan ahhoz is, hogy a szervezetet visszaállítsuk a normál működésre a dohányzás után, illetve felkészítsük a várandósságra.
Tippek a leszokáshoz
- Azonnali abbahagyás: Szakértők szerint a legeredményesebb, ha a dohányzó személy azonnal abbahagyja a dohányzást.
- Nikotinpótló terápia: Érdemes érdeklődni az orvosnál, leszokást támogató központoknál a lehetőségekről. Az amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság javaslata szerint egy várandós nőnek leginkább akkor érdemes élnie ezzel a lehetőséggel, ha korábban semmilyen más, nem gyógyszeres leszokási módszer nem vezetett eredményre.
- Környezeti változtatások: Érdemes elpakolnunk a környezetünkből minden olyan tárgyat, ami a cigarettázáshoz köthető, így például az öngyújtóinkat és a hamutálakat.
- Családtagok és barátok bevonása: Fontos, hogy a családtagok és barátok legyenek tekintettel a leszokóra. Kérjünk meg továbbá mindenkit, akikkel találkozunk vagy együtt élünk, hogy ne gyújtsanak rá a környezetünkben.
- Életmódbeli változtatások: Fogyasszunk kevesebb koffeintartalmú italt, és kerüljük az alkoholfogyasztást is, ezek az anyagok ugyanis növelik a vágyakozást a nikotin után.
Összefoglalás és ajánlások
Az ideális eset az, ha a várandós anyuka nem dohányzik, és természetesen a környezetében bárki más sem. Minden szál cigi, amit elszív a dohányos, közel 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, közülük nagyon sok különösen veszélyes, így ezek közvetetten a még meg nem született magzatra is káros hatással vannak. A dohányzás abbahagyásával hosszú távon is egészségesebb életet biztosíthat a kismama a gyermeke számára. A szakértők javasolják, hogy a terhesség ideje alatt ne csak a kismama, hanem az apuka se dohányozzon, és senki, aki a kismamával egy légtérben tartózkodik. Emellett a gyermek születése után se hagyjunk senkit dohányozni a baba jelenlétében! A kutatók úgy vélik, hogy a hirtelen csecsemőhalálok harmada megelőzhető lenne azzal, hogy az anya és az apa leszokik a dohányzásról. Ezzel nemcsak a gyermekük egészségét, hanem a sajátjukét is védenék.