Dobozi Eszter (Cegléd, 1956. április 30. - Kecskemét, 2019. október 9.) József Attila- (2010) és Babérkoszorú-díjas (2018) író, költő, tanár, szerkesztő, akinek munkássága jelentős mértékben gazdagította a magyar irodalmat.
Költői ideáljának bátor vállalása szuverén műveltséggel, nyelvi választékossággal, figyelemre méltó intuícióval és a pszichológiai mélységek iránti fogékonysággal párosult nála, legjobb nőköltőink nyomdokain haladva. Lázadás és sorsvállalás, rejtőzködés és leplezetlen kitárulkozás ellentétei feszítik verseinek problematikáját, amely a sorsdöntő kérdésekre, kétségekre keres méltó választ. Míves-pontos költő, szándékolt eredetieskedés nélkül eredeti és modern, mindnyájunk bizalmára érdemes.
Élete és Pályafutása
Dobozi Eszter szülei Dobozi Ferenc és Kökény Eszter voltak. 1979-ben a József Attila Tudományegyetemen végzett magyar-történelem szakon. Tanári pályáját 1979-80-ban Cegléden, majd 1980-81-ben Kecskeméten folytatta.
- 1982-től a Katona József Társaság tagja volt.
- 1989-től a Forrás folyóirat munkatársaként, majd szerkesztőjeként tevékenykedett.
- 1995 és 2019 között a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, illetve jogelődjének igazgatója volt.
- 2007-től a Kecskeméti Művészetoktatási Intézmények igazgatója.
- 2013 decemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagja.
Dobozi Eszter 1978 óta publikált verseket, tanulmányokat és szociográfiákat különböző folyóiratokban, mint például a Tiszatájban, a Forrásban, az Alföldben, a Mozgó Világban, az Új Írásban, a Napjainkban, a Kortársban, a Hitelben és a Magyar Naplóban. A Forrás folyóirat Nyelvünk és Kultúránk rovatában számos könyvismertetőt, pályarajzot és esszét írt Szilágyi Domokosról, Nádas Péterről, Lászlóffy Aladárról és másokról.
Munkássága és Főbb Művei
Dobozi Eszter gazdag életműve 15 kötetben jelent meg. Verseiből már az első pillanatban kiderül, hogy tudatos, építkező lírikus. „Külső útjaink belsővé is válnak. A belső utak pedig meghatározzák a külsőt. Az írás időről időre visszanyert képessége valóban kegyelmi állapot” - vallotta. Munkásságára jellemző a mély pszichológiai érzékenység és az egyéni hang.
Dobozi Eszter portré - (Globo Televízió 2025.02.04.)
Kiemelt Kötetei:
- Homokfúvás (verseskönyv, 1986)
- Látó (1991)
- Tíz körömmel (szociográfia, 1994)
- Túl a rákbarakkon (Angelika naplójából)
- Ahogy ő néz, ahogy ő lát - Válogatott és új versek
- Kísért a lehetetlen
Antológiák és Tanulmányok:
- Versmondók könyve (1984)
- Magyar költőnők antológiája (1997)
- „… a világ is megvonja magát tőled” : Matirikus ismétlődések Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében (Forrás, 2003)
- Az érettségizett diákok József Attila-képe egy művészeti középiskolában (Magyartanítás, 2006)
- Meddig kísérnek meséink? (Forrás, 2006)
- Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról (Forrás, 2007)
Kritikák és Interjúk:
Munkásságát számos kritikus és irodalmár méltatta. Írásai gyakran provokatívak és mélyrehatóak voltak, melyek során a sorsdöntő kérdésekre és kétségekre keresett választ.
- Koncz Virág: Két verseskötetről : Dobozi Eszter: Az Egy, Gáspár Katalin: Milyen szerencse (Kritika, 1987)
- Vasy Géza: Az Egy: Látó, Fehér, Kettőztető, Másolhatatlan : Dobozi Eszter költészetéről (Forrás, 2006)
- Ekler Andrea: A megőrizve változás művészete: beszélgetés Dobozi Eszterrel (Magyar napló, 2005)
- Varga Melinda interjúja Dobozi Eszterrel életművéről, költészetről és prózáról, irodalom és társművészetek viszonyáról.
Díjai és Emlékezete
Dobozi Eszter munkásságát számos díjjal ismerték el, köztük a rangos József Attila-díjjal (2010) és a Babérkoszorú-díjjal (2018). Halála után, 2019 novemberében a Magyar Írószövetség kinevezte örökös tagjának. Tiszteletére a Kecskeméti Kodály Iskola könyvtára 2020-ban felvette a nevét.