A bölcsődei kisgyermeknevelők és más, gyermekellátásban dolgozó pedagógusok foglalkoztatási feltételei, illetményeik és munkaidejük komplex jogszabályi háttérrel rendelkeznek. Ez a cikk részletesen bemutatja a csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) szakképzettséggel rendelkezők helyzetét, különös tekintettel a pedagógus-életpályamodell rájuk vonatkozó kiterjesztésére, a bérezésre és a munkaidőre.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő végzettség szerepe
A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése. Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.
Magyarországon 2009 óta van főiskolai képzése a szakmának, és az egyetemek immár jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik. Az országban elsőként az ELTE TÓK indította el az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést.
A felsőoktatásban a tanulmányok során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetők olyan specializációs ismeretek, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást.
A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat. Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) szakképzettség a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások kategóriájába tartozik, ami fontos a FEOR besorolás szempontjából is. A „2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus” FEOR-szám a FEOR rendszerében a „2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások” főcsoportba, ezen belül a „24 Oktatók, pedagógusok” csoportba, ezen belül a „243 Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézményi tanárok, oktatók, nevelők” alcsoportba tartozik.
Jogszabályi háttér és a pedagógus-munkakör
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 15. §-ának (10a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a (…) bölcsődében (…) a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű (a továbbiakban: pedagógus-munkakörben foglalkoztatott) személy tekintetében e törvény bérpótlékra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell”. Azaz pedagógus-munkakörben dolgozó személynek a kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak közül egyedül az minősül, akinek felsőfokú végzettsége van, vagyis aki csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA) szakképzettséggel tölti be a kisgyermeknevelő munkakört.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történik, ezt a Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-jétől hatályosan elrendelte. A közalkalmazotti jogviszony keretében pedagógus-munkakörben bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Kjt., valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.
Tanárrá válni gyerekeknek | Hogyan legyél tanár | Gyerekek álommunkái 👩🏫
Munkaidő és pihenőidő
A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9/A. § (1) bekezdése szerint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy munka- és pihenőidejére, valamint előmeneteli rendszerére a Púétv. végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet vonatkozó szakaszait kell alkalmazni.
A Gyvt. 15. § (13) bekezdése szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy heti teljes munkaideje negyven óra. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani. Az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén a kötött munkaidő az előzőektől eltérően napi 6 óra.
A Gyvt. 15. § (15) bekezdése alapján a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegy munkanap alapszabadság, és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti pótszabadság illeti meg.
Illetmény és besorolás
A bölcsődei pedagógusok illetményét - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a Púétv-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani. A diplomás bölcsődei kisgyermeknevelők januártól annyit fognak keresni, mint a pedagógusok. A Púétv. 98. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a pedagógus havi illetményét a 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján állapítja meg, Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatban.
A 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) 88/A. § (1) bekezdése pontosítja az illetmény-meghatározást, rögzítve az alsó és felső határokat a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatokban. Az alapbéren túl, a pedagógus életpálya hatálya alá tartozó felsőfokú végzettségű bölcsődei szakdolgozóknak bölcsődei pótlék is jár. Esetükben viszont 2024. január 1-től a bölcsődei pótlék korábban forintban meghatározott mértéke helyett egy új módszerrel, a pótlék számítási alapjának (ami 440.000 Ft) százalékos mértékében lett újraszabályozva a Kjtvhr-ben.
Nézzünk egy összehasonlító táblázatot a korábbi és az új bérezésről:
| Kategória | Végzettség | Korábbi bruttó bér (példa) | Új bruttó bér 2024. jan. 1-től (példa) | Nettó emelés (becsült) |
|---|---|---|---|---|
| Diplomás kisgyermeknevelő (20 év munkaviszonnyal) | Felsőfokú | 166 835 Ft | 282 900 Ft | 50-70 000 Ft |
| Kezdő diplomás kisgyermeknevelő | Felsőfokú | 108 000 Ft | 112 000 Ft | Kis mértékű |
| Középfokú végzettségű kisgyermeknevelő (pályakezdő) | OKJ | 326 000 Ft (alapilletmény) + 78 000 Ft (pótlék) | 404 000 Ft | - |
| Bölcsődei dajka (pályakezdő) | Alapfokú | - | 328 400 Ft | - |
A pedagógus-életpályamodell kiterjesztése a diplomás bölcsődei kisgyermeknevelőkre azt jelenti, hogy besorolásuk a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatokba történik. Azok, akik Pedagógus I. fokozatba kerülnek, legalább 3 év közalkalmazotti jogviszonnyal kell, hogy rendelkezzenek. Azonban azóta a rendelkezés pontosabban úgy szól, hogy legalább 6 év bármely más munkakörben vagy részben pedagógus-munkakörben, részben más munkakörben szerzett gyakorlattal kell rendelkezni a gyakornoki besorolás alól történő mentesüléshez. A Kúria döntése szerint a gyakornoki szakasz követelményeinek teljesítése alóli mentesítéshez szükséges 6 év szakmai gyakorlatot bármilyen, akár a köznevelési ágazathoz nem kapcsolódó szakterületen is meg lehet szerezni.
Teljesítményértékelés és egyéb juttatások
A Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni.
A Gyvt. 15. § (10c) bekezdése alapján alkalmazni kell a Púétv. 45. § (7) és (8) bekezdését, valamint 94. § (8) és (9) bekezdését is. Ez magában foglalja az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok csökkentett munkaidejének lehetőségét, valamint a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok tízévenkénti alkotói szabadságát.
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) számos eredményt ért el a bölcsődei dolgozók érdekvédelmében, például:
- 25 nap pótszabadság az oktató-nevelő munkát végző kisgyermeknevelők és bölcsődevezetők számára.
- 25 nap pótszabadság az SNI-s gyermek habilitációját-rehabilitációját / gondozását-nevelését végzők, ill. konduktorok számára.
- Hét órás csoportban eltöltött munkaidő a kisgyermeknevelőknek (SNI-s gyermekeket ellátó speciális csoportban hat óra).
- Minimum 25%-os gyógypedagógiai pótlék a sérült gyermeket nevelő-gondozó kisgyermeknevelők, gyógypedagógusok részére.
- Műszakpótlék (du.-os pótlék) bölcsődében való alkalmazása.
- Kisgyermeknevelők és élelmezésvezetők (szakirányú diploma és szakképesítés megléte esetén) F kategóriába való besorolása.
- Április 21. Bölcsődék Napjává nyilváníttatása.
- Bölcsődei nevelés-gondozás alapprogramja és a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai jogszabályba emeltetése.
- Kisgyermeknevelő munkaköri elnevezés bevezettetése 2011. január 1-jétől a korábbi gondozó/szakgondozó helyett.
tags: #diplomas #csecsemo #es #kisgyermeknevelo #munkaido