A bölcsődei ellátás keretében a gyermekek számára biztosítandó étkeztetés jogszabályi kötelezettség, amelynek során a bölcsőde köteles a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő, mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálkozást biztosítani.
A helyes táplálkozás elengedhetetlen ahhoz, hogy a bölcsődés korú gyermekeknek szervezete hatékonyan működjön, növekedjen, és regenerálódjon, valamint egész élete során jó egészségnek örvendjen.
A táplálék létfontosságú anyagokat, tápanyagokat foglal magába.
A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő - kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy hogy a táplálék:
- mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű,
- biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő,
- megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen
- 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelete közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásainak megfeleljen
A táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló Emmi-rendelet szigorúan meghatározza, hogy ebben a korban mit ehetnek a kicsik.
A gyermekek étkeztetésénél minden képen az előírt szabályok szerint járunk el és ennek megfelelően fektetünk nagy hangsúlyt az egészséges táplálkoztatásukra.
Az étkezések felépítése és ajánlott kalóriabevitel
A bölcsődei gondozók és élelmezési szakemberek odafigyelnek arra is, hogy megfelelő minőségű fehérje és kalcium jusson a szervezetükbe.
A napi energiaszükségletből megközelítőleg 20-20%-ot kéne kitennie a napindító és záró étkezéseknek. Tartalmazniuk kellene teljes értékű fehérjét (pl. tejet, sovány tejterméket, húskészítményt), összetett szénhidrátot (pl. teljes értékű gabonafélét), valamint megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és élelmi rostot (zöldséget, gyümölcsöt).
A napi energiaszükségletből kb.10-10 %-ot tesznek ki a kisétkezések: tízórai, uzsonna. Kisétkezések összeállításakor is törekedni kell a tápanyagokban gazdag, változatos harapnivalók elkészítésére.
A napi energiaszükségletnek hozzávetőlegesen 40%-át az ebéd teszi ki. Egy egészséges ebédnek a következőkből kellene állnia: teljes értékű fehérje alapú élelmiszer (pl. csirke, pulyka, hal, tojás), zöldség és/vagy gyümölcs (friss saláta, savanyúság, párolt zöldség), keményítő tartalmú élelmiszer (gabonafélék-lehetőség szerint teljes kiőrlésű, burgonya, zöldborsó, stb.) és elegendő folyadék (leves, víz, esetleg 100%-os gyümölcslé).
A bölcsődei étkeztetés gyakorlata
A gyermekek számára 4 étkezés biztosított naponta, 2 főétkezéssel (reggeli, ebéd) és 2 kisétkezéssel (tízórai, uzsonna).
Reggelire házi krémeket (pl. petrezselymes túrókrém, házi húskrém, házi májpástétom, brokkoli krém, tojáskrém, zöldségkrém, petrezselymes, snidlinges és céklás túrókrém, padlizsánkrém, avokádókrém és így tovább) kapnak, teljes kiőrlésű kenyérrel.
A főzelékek sűrítésénél többnyire teljes kiőrlésű lisztet használnak.
Az alakor lisztből készült száraztészta különböző változatait 2 hetente egyszer kínálják a gyermekeknek.
Az óbudai bölcsődékben az 1-3 éves gyermekek étrendjének összeállításánál az a cél, hogy változatos legyen, ugyanakkor az egészséges táplálkozás irányelvei is érvényesüljenek.
A bölcsődei étkezés gerincét a főzelékek alkotják.
A zöldségféléket párolással, habarással készítik, illetve rakott formában tálalják hússal, tejjel, tejtermékkel kiegészítve.
Friss és szárított fűszereket is használnak.
Naponta többször kerül az asztalra friss zöldség, gyümölcs.
A kedvenc ital pedig a 100%-os gyümölcslé, a cukor nélküli gyümölcstea, a csipke, illetve hárs tea.
A bölcsődéseknél kardinális kérdés a megengedett só fogyasztásának mennyisége, ami 1,5 és 4 gramm között lehet naponta.
Óbudán a bölcsődékben már jóval a táplálkozás - egészségügyi előírásokról szóló 37/2014 (IV.30) EMMI rendelet megjelenése előtt is odafigyeltek ezekre a részletekre.
A húsok terén a könnyebben emészthető sovány húsokat adják a gyermekeknek.
A csirkemellből, pulykamellből, borjúhúsból, sertéskarajból párolt hús, aprópecsenye, húsfelfújt vagy vagdalt készül.
Halat 10 élelmezési napban legalább kétszer kapnak a gyermekek, mivel nagyon jó a zsírsav összetétele.
Bő zsírban készült ételeket, illetve sertés és baromfi zsírt nem kaphatnak, az emészthetőség és durva rosttartalmuk miatt pedig nem ehetnek száraz hüvelyeseket.
A gyerekek számára biztosított menüsorok 10 napos ciklusokba készülnek.
A gyerekek nagyon kedvelik a paradicsomos ételeket, mint pl. a bolognai kiskagyló vagy a paradicsomos káposztafőzelék, de az alakor lisztből készült tésztaféléket is szívesen fogyasztják.
A sütemények között dobogós a meggyes- diós piskóta, de a túrós pite is kelendő.
Nagy sikere van még a gyümölcsös köles, vagy zabkásának is.
Nagyon fontos az idényjellegű zöldség és gyümölcs fogyasztása.
Természetesen étlapunkon csak olyan sütemény szerepel, amely az Emmi-rendelet szerint legalább 1/3 rész gyümölcsöt/zöldséget vagy 1/3 rész tejet/tejterméket tartalmaz.
A gőz funkció sokkal nagyobb mennyiségű vitamin és ásványi anyag megőrzését teszi lehetővé az ételekben, mint a hagyományos, vízben történő főzés.
A bölcsődei szakmai programjában nagy hangsúlyt kap az egészséges életmód, így a táplálkozás mellett a rengeteg mozgás és a sószoba is fontos szerepet játszik a gyerekek mindennapjaiban.
Az étlaptervezést e szerint szükséges adaptálni.
Különleges étkezési igények és diéták
A bölcsődében megoldott a különböző táplálékallergiás gyermekek diétás étkeztetése, a szakorvos javaslata alapján.
Amennyiben a gyermek egészségi állapota indokolja, szakorvosi javaslat alapján speciális étkezést biztosítunk.
A szakszerű étkeztetést dietetikus által jóváhagyott étlap alapján diétás szakács általi ételkészítéssel valósítjuk meg.
Az utóbbi évtized tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a táplálkozás és az egészség összefügg egymással.
Tudományosan bizonyított, hogy a táplálkozási szokások kisgyermekkorban alakulnak ki, és az egész életre kiható ízlésformáló szerepük van.
A tünetek lehetnek hasmenés, puffadás, hasi görcsök, kiütés, bőrpanaszok, ödéma, légzőszervi tünetek.
Ha bebizonyosodik, hogy a tüneteket bizonyos élelmiszerek vagy egyes élelmiszer összetevők okozzák, szükséges a gyermek étrendjének átalakítása dietetikus szakember segítségével.
A bölcsődékben ennek megfelelően diétás étkezést kell biztosítani a gyermek számára, amely nagy odafigyelést igényel, hiszen a diétás szakácsnak szakmai képesítéssel kell rendelkezni, diétás étlapot kizárólag dietetikus szakember tervezhet.
Manapság egyre gyakrabban találkozunk olyan gyermekekkel, akiknek diétás étrendre van szükségük az érzékenységük miatt.
Ezek közül a legismertebbek a tejfehérje allergia, a tojás-, dió-, szója-, földimogyoró allergia vagy a laktózérzékenység.
Óbudán két bölcsődében is biztosított a diétás étkeztetés (Szél Bölcsőde és a Víziorgona 8 Bölcsőde).
A szülők a gyermekük napi étkezését figyelemmel kísérhetik az átadóban elhelyezett étlapokon.
Az étlapon az összetevők mellett a napi tápanyagérték is olvasható, feltüntetve az energiát, fehérjét, zsírt és szénhidrátot, telített zsírsavakat, sót-, illetve hozzáadott cukor tartalmat, illetve az allergén összetevőket.
A bölcsődei ellátás megszervezésében kiemelt szerepet kapnak a szülők, és szükség esetén a védőnő, valamint a gyermekorvos együttműködése is elengedhetetlen.
A gyermek étkezésének tervezése nem korlátozódik kizárólag a bölcsődében eltöltött időszakra, hiszen a csecsemő napi teljes étrendje az otthoni és az intézményi étkezések összességéből áll össze.
Ezért elengedhetetlen, hogy a bölcsőde pontos információval rendelkezzen arról, milyen ételeket kapott már a gyermek, milyen alapanyagok kerültek bevezetésre, és milyen tapasztalatok születtek ezekkel kapcsolatban.
A csecsemők étkeztetése a bölcsődében
A bölcsődébe érkező csecsemők étkezési háttere jelentősen eltérhet.
Egyes gyermekek kizárólag anyatejes táplálással érkeznek, hiszen nem ritka, hogy hat hónapos korukig kizárólag anyatejet kapnak.
Más csecsemők tápszeres táplálásban részesülnek, míg vannak olyanok is, akiknél az anyatejes vagy tápszeres táplálás mellett már megkezdődött a hozzátáplálás.
A főzőkonyhák jellemzően az egy-három éves korosztály számára biztosítanak megfelelő összetételű és állagú ételeket, a csecsemőélelmezés azonban ennél jóval összetettebb feladat.
A csecsemők táplálása fokozott figyelmet, egyéni tervezést és gyakran egyedi megoldásokat igényel, és nem minden főzőkonyha rendelkezik a csecsemők mindennapi étkeztetéséhez szükséges feltételekkel.
Az élelmezésvezetők képzése során a hangsúly elsősorban az egyéves kor feletti gyermekek ellátására helyeződik, a csecsemőtáplálás sok esetben kevésbé ismert terület számukra.
A csecsemőétkeztetés tervezése során a fokozatosság elve meghatározó.
A hozzátáplálás kezdetén elsősorban pépes állagú zöldség- és gyümölcspürék adása javasolt, majd az étrend fokozatosan egészül ki gabonafélékkel, fehérjeforrásokkal és további alapanyagokkal.
Egy-egy új étel vagy alapanyag bevezetése nem egyetlen alkalommal történik, hanem többszöri kínálással, a mennyiség lassú növelésével.
A csecsemőétkeztetés tervezésénél javasolt legalább tíznapos élelmezési ciklusokban gondolkodni, hasonlóan az egy-három éves korosztály gyakorlatához, miközben kiemelt figyelmet kell fordítani az étrend változatosságára.
Ez nemcsak a megfelelő tápanyagellátás, hanem az ízpreferenciák alakulása szempontjából is jelentős.
Az ételek elkészítése során alapvető elv, hogy a csecsemők számára készített ételek ne tartalmazzanak hozzáadott sót, cukrot, ízfokozókat vagy erőteljes fűszereket.
Az ízesítéshez ugyanakkor bátran alkalmazhatók enyhe, friss zöldfűszerek, amelyek anélkül gazdagítják az ízélményt, hogy megterhelnék a csecsemő szervezetét.
A fehérjebevitel biztosításakor fontos szempont, hogy a tejtermékek bevezetése ne natív tej formájában történjen, ez kiváltható joghurt, túró vagy reszelt sajt felhasználásával.
Az italválasztásnál egyéves kor alatt elsődleges az anyatej, a tápszer, valamint a tiszta ivóvíz.
A tehén- vagy kecsketej nagyobb mennyiségben történő adása egyéves kor előtt nem javasolt, mivel növelheti a vashiány kockázatát.
A növényi italok szintén nem alkalmasak a csecsemők táplálására, mivel tápanyag-összetételük nem fedezi a csecsemő szükségleteit, és nem helyettesítik sem az anyatejet, sem a tejtermékekből származó fehérjeforrásokat.
A gyümölcslé adása tizenkét hónapos kor alatt általánosságban nem javasolt.
Kivételt képezhetnek az orvos által indokolt esetek, például székrekedés vagy vaspótlás céljából.
Ilyen esetekben is kizárólag 100%-os gyümölcslé adható, legfeljebb napi egy deciliter mennyiségben.
A csecsemő étrendjének tervezése során az ételek állaga fokozatosan változik: a folyékony, pépes ételektől el kell jutni a darabos, majd a puha szilárd falatokig, figyelembe véve a gyermek fejlődését, a szem-kéz koordináció alakulását, a csippentőfogás megjelenését és az evőeszköz-használat ügyesedését.
A darabos ételek adásánál kiemelt szempont a biztonság.
A fulladás kockázatát jelentő ételeket - például diófélék, mogyorófélék, egész szőlőszem, egészben felkínált nyers répa vagy kemény húsdarabok - a bölcsődei csecsemőétkeztetés során kerülni szükséges, illetve csak megfelelően előkészített, életkornak megfelelő állagban adhatók.
Amennyiben a főzőkonyha nem tudja biztosítani készétel formájában a főétkezést, ez vásárolt bébiétel formájában kiváltható.
A bölcsődei csecsemőétkeztetés megszervezése jól mutatja, hogy a bölcsődevezetés számos olyan szakmai és szervezési kérdést vet fel, amelyhez naprakész információkra és gyakorlati útmutatásra van szükség.
Megfelelő előkészítéssel, a szükséges szakmai információk birtokában, valamint a szülőkkel, a védőnővel, a gyermekorvossal és az élelmezés megszervezésében részt vevő szakemberekkel való tudatos együttműködés mellett a csecsemők étkeztetése gördülékenyen, biztonságosan és kiszámíthatóan megvalósítható.
Jogszabályi háttér és ajánlások
Az alább felsorolt jogszabályok ismerete és alkalmazása feltétele a szabályos bölcsődei működtetésnek.
- 1997. évi XXXI.
- 15/1998. (IV. 328/2011.
- 415/2015. (XII. 23.) Korm.
- 369/2013. (X. 24.) Korm.
- 235/1997. (XII.17.) Korm.
- 1993. évi III.
- 1/2000. (I.
- 15/1998. (IV.
- 1998. évi LXXXIV.
- 2003. évi CXXV.
- 8/2000. (VIII.
- 9/2000. (VIII.
- 390/2017. (XII. 13.) Korm.
A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló Rendelet hatálya (1. § (1) bekezdés a) pont) nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézményekre, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézményekre is kiterjed.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/A. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (4) - (6) bekezdésben foglaltak szerint, bentlakásos intézményben az iskolai tanítási napokon biztosítani kell a reggeli és vacsora főétkezést, valamint az iskolai tanítási napokon kívül a reggeli, ebéd és vacsora főétkezéseket, valamint a tízórai és uzsonna kisétkezéseket egyaránt.
A Rendelet előírásait a közétkeztető köteles betartani.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége néhány éve összeállított egy ideális iskolai büfékínálatot.
A bölcsődei nevelés áttekintése 2.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 1991-ben alakult közhasznú szervezetként.
1994 óta tagja az Európai Dietetikusok Szövetségének (European Federation of the Associations of Dietitians, EFAD), 2008 óta pedig a Dietetikusok Világszövetségének (International Confederation of Dietetic Associations, ICDA).
Az MDOSZ tagjai főiskolát végzett dietetikusok és egyetemet végzett táplálkozástudományi szakemberek, akik ma már nem csak az egészségügy különböző területein dolgoznak, hanem jelentős létszámban az élelmiszeripari cégek munkáját is segítik.
Az MDOSZ olyan programok kidolgozásában és megszervezésében vesz részt, amelyeknek célja a fogyasztók tájékoztatása, illetve az egészséges életmódnak megfelelő táplálkozási gyakorlat és szokások kialakítása pozitív befolyásolás útján.
tags: #dieta #tipusok #a #bolcsodeben