Terhességi cukorbetegség (GDM): átfogó útmutató kismamáknak

A várandósság kilenc hónapja izgalmakkal teli időszak minden nő életében. A kismamák teste óriási változáson megy keresztül, a baba érkezésére pedig fizikálisan és mentálisan is fel kell készülni. A terhesség alatt az anyagcsere és a vércukorszint szabályozás is átalakul, így jelenhet meg egyes nőknél a terhességi cukorbetegség.

A terhességi cukorbetegség (gestatios diabetes mellitus, GDM) olyan szénhidrát-anyagcserezavar, amelyet a várandósság során ismernek fel. Ez az állapot a legtöbb esetben csak a baba megszületéséig tart, és világszerte a kismamák 5-10%-át érintheti. Hazánkban a terhességek 4-6 százaléka során diagnosztizálják, de az előfordulás gyakorisága évről évre növekszik. Fontos tudni, hogy a terhességi cukorbetegség jelenségének oka a terhesség alatti hormonális változásokban keresendő.

Miért alakul ki a terhességi cukorbetegség?

A terhesség fenntartása a kismama szervezetében lejátszódó bonyolult hormonális folyamatoknak köszönhető. A méhlepény olyan hormonokat termel, amik csökkentik az inzulin hormon hatékonyságát. Az inzulin segíti a szöveteket abban, hogy a vérből felvegyék a cukrot, és energiát termeljenek - ez ebben az esetben nem történik meg, a cukor a vérben marad.

A kialakuló állapotot inzulinrezisztenciának nevezzük. Ha a hasnyálmirigy nem tud megfelelő mennyiségű inzulint előállítani - és az előállított inzulin sem tudja a hatását kifejteni -, akkor a vércukorszint megemelkedik. Ez az inzulinrezisztens állapot a legtöbb esetben csak átmeneti. Ha az inzulinrezisztencia már olyan mértékű, hogy a hasnyálmirigyben termelődő inzulin mennyiségének megemelésével sem áll vissza a normál vércukorszint, kialakul a terhességi cukorbetegség.

A testünk energiaellátása és a vércukorszint szabályozása

A testünk működéséhez szükséges energia a táplálékunkból származik, többek között fehérjékből és szénhidrátokból. A fehérjék, mint például a húsok, a túró, a halak, a tojás, a hüvelyes zöldségek és a diófélék, fontos energiaforrások. A szénhidrátok kapcsán hajlamosak vagyunk csak az édességekre gondolni, de ide tartoznak a magas keményítőtartalmú zöldségek (pl. burgonya) és a gabonafélék is.

Az emésztés folyamán a testünk cukormolekulákká alakítja a szénhidrátokat (és szükség esetén a fehérjéket is), amelyek bekerülnek a véráramba, így megemelkedik a vércukorszint. A megemelkedett vércukorszint hatására a hasnyálmirigy inzulin hormont termel, amelynek hatására megnyílnak a testünk sejtjei és befogadják a cukormolekulákat, így a vérben lecsökken a cukor mennyisége.

Az elmúlt sok-sok tízezer évben, amikor az ember még gyűjtögető életmódot folytatott, sokszor nem jutott elegendő táplálékhoz, és ilyenkor nagyon alacsony volt a vércukorszintje. Ekkor ez a „biztonsági szelep” tökéletesen működött: a méhlepény hormonjai csökkentették az inzulin hatékonyságát, így a baba elegendő energiához jutott. Az elmúlt évtizedekben azonban a táplálkozásunk javarészt szénhidrát alapúvá vált (pizza, kenyér, krumpli, tészta, rizs stb.), így ez a biztonsági szelep azt eredményezi, hogy túlzottan megemelkedik a vércukorszintünk. A várandósság második fele egy többé-kevésbé inzulinrezisztens állapot, ezért minden kismamának figyelnie kell a vércukorszintjére.

A terhességi cukorbetegség tünetei és rizikófaktorai

Sajnos a terhességi cukorbetegség (GDM) igen tünetszegény, így csak a szűrővizsgálatok alkalmával derül fény a kialakult betegségre. A gesztációs diabétesz gyakran tünetmentes, és sok esetben csak a rutinszerű vércukorszűrés során diagnosztizálják. A magas vércukorszintre jellemző tünetegyüttes figyelhető meg, mint például:

• Fokozott szomjúságérzés: gyakrabban érezhetjük magunkat szomjasabbnak a szokásosnál, még akkor is, ha elegendő mennyiségű folyadékot fogyasztunk.
• Gyakori vizelési inger: a fokozott szomjúsággal együtt gyakrabban is vizelhetünk.
• Fáradtság: a terhesség alatt normális a fáradtság érzése, de a terhességi diabétesz ezt tovább fokozhatja.
• Homályos látás: a vércukorszint ingadozásai miatt előfordulhat, hogy időnként homályosan látunk.
• Horkolás: ez is egy lehetséges tünet lehet.

Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentkeznek minden esetben. Fontos, hogy ha csak gyanítjuk is a terhességi cukorbetegség lehetőségét, minél hamarabb forduljunk orvoshoz.

Terhességi cukorbetegség rizikófaktorai

Terhességi diabétesz bárkinél előfordulhat, mégis vannak olyan kismamák, akiknél különböző rizikófaktor áll fenn:

• a 35 évesnél idősebbek,
• a túlsúlyos nők (BMI > 30),
• asszisztált reprodukcióval (mesterséges megtermékenyítéssel) megfogantak,
• akiknek a családi kórtörténetükben szerepel a cukorbetegség vagy az előző várandósságuk alatt is volt gesztációs diabéteszük,
• várandóság előtt már inzulinrezisztencia (IR) alakult ki,
• korábban előfordult koraszülés, méhen belüli elhalás, fejlődési rendellenességgel világra hozott gyermek,
• >4000 g-os baba világrahozatala,
• ikerterhesség,
• magas vérnyomás,
• PCOS (policisztás ovárium szindróma),
• kortikoszteroidokat szed a kismama.

A terhességi cukorbetegség diagnosztizálása

Magyarországon 2004 óta kötelező cukorterheléses vizsgálatot is végeznek a terhesség 22-28. hetében, hiszen egy fennálló cukorbetegség az anya és a magzat egészségét is veszélyezteti. A kismamák általános diabétesz-szűrése a terhességi protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében történik.

Ha a várandósság előtt inzulinrezisztencia állt fenn, vagy korábbi terhesség alatt alakult ki gesztációs diabétesz, akkor a vizsgálatok protokollja megváltozik, már a várandósság korai szakaszában, 10-12. héten történik a cukorterhelés. Ha a korai teszt nem mutat kóros értékeket, akkor ez a vizsgálat a második trimeszterben ismétlésre kerül.

Terheléses cukorvizsgálat (OGTT) kismamáknál

A terheléses vércukor vizsgálat 75 gramm glükózzal történik, ez a standard orális terhelés (OGTT). Az első vérvétel (éhgyomri) után a kismama a cukoroldatot elfogyasztja, mely után 120 perc múlva egy újabb vérvétel történik. Az itt kapott eredményeket szakorvos értékeli ki. A vizsgálat helyes kivitelezése a következő:

• Reggel (ébredés után 1 órán belül), éhgyomorra (min. 10 órás koplalást követően).
• Az előző 3 napon a szokásos, min. 150 g szénhidrátot tartalmazó étrend és átlagos fizikai tevékenység után.
• 75 g glükózt 3 dl vízben feloldva, 5 perc alatt elfogyasztva.
• 0 és 120 perces glükózértékek mérése.

Fontos megjegyezni, hogy korábban a terhelés 60. percében is történtek mérések, de a Magyar Diabetes Társaság állásfoglalása szerint a terheléses vizsgálat során csak a 0 és a 120 perces vércukorértékeket kell figyelembe venni.

Terhességi cukorbetegség értékek

A vércukorterhelés eredménye alapján lehet a terhességi cukorbetegséget megállapítani. Az alábbi táblázat foglalja össze a normál, terhességi hiperglikémiás és terhességi diabéteszes értékeket.

Ha az értékek emelkedettek, de az éhomi érték még nem éri el a 7,0 mmol/l-t vagy a 120 perces érték 7,8 mmol/l alatt van, akkor terhességi hiperglikémiáról beszélünk. Ilyenkor életmódváltás és fokozott vércukorvizsgálat szükséges. Ha a terhességi diabétesz igazolódik, akkor mielőbb diabetológus szakorvost felkeresni létfontosságú a további teendők céljából.

A terhességi cukorbetegség hatása az anyára és a magzatra

A kezeletlen terhességi cukorbetegség (GDM) komoly szövődményekhez vezethet a várandósság során és utána, mind az anya, mind a születendő gyermek esetében. A magas vércukorszint megzavarja a sejtek energiafolyamatait, zavarhatja a hormonok működését, megnehezítheti a szoptatást, sőt még a szülés utáni mentális problémákra is fogékonyabbá teheti az édesanyát.

Hatása a magzatra

• Nagyobb születési súly (makroszómia): Ha a babához folyamatosan magas cukortartalmú vér jut, akkor rengeteg inzulint kell termelnie. A rengeteg inzulinhormon hatására a baba sejtjei zsír formájában elraktározzák a fölösleges cukrot, és a baba hatalmasra nő emiatt. A nagyobb babák születéskor sérülékenyebbek, és az anyuka számára is nehezebb a szülés. Gyakrabban fordul elő vállelakadás, mert a baba válla kifejezetten széles.
• Nagyobb hasi szervek: A nagyobb súlygyarapodás hatással van a születendő gyermek szerveire is. A máj, szív, lép megnagyobbodhat.
• Újszülöttkori hipoglikémia: Az igazi, komoly probléma a baba születése után kezdődik: a baba továbbra is rengeteg inzulin hormont termel (mert ezt szokta meg a hasnyálmirigye), így a születés után túlzottan leeshet a vércukorszintje. Ez a hipoglikémiás állapot aluszékonysággal járhat, a baba esetleg nem akar szopizni, nem akar enni emiatt, és így még az újszülöttkori sárgaság is gyakrabban előfordul.
• Légzési nehézségek: A GDM-es babáknak gyakran nehezebb a születés utáni adaptációja is, esetleg légzési nehézségeik vannak vagy intenzív ellátásra is szükségük lehet.
• Méhlepény-elégtelenség: A méhlepény sejtjei károsodnak, így romlik a baba oxigén- és tápanyagellátottsága. A magzat fejlődése elmarad és akár a szervei is károsodhatnak.
• Koraszülés kialakulásának kockázata: A koraszülés előfordulhat a méhlepény károsodása miatt, de akár a szülészorvos is kezdeményezheti a baba születésének idő előtti megindítását. Ez akkor fordul elő, ha a gyermek nagyobb súlyú és veszélyezteti a baba vagy az anyuka egészségét.
• Fejlődési rendellenességek: A magas vércukorszinteknek magzatkárosító hatásuk van, a terhesség alatt végig, az első 10 héten pedig kiemelten fontos a szénhidrát-anyagcsere egyensúlya, hiszen az emelkedett háromhavi átlag vércukorértékek (HbA1c) összefüggést mutatnak a diabéteszes embriopátiával.

Hatása a kismamára

• Fertőzések fokozott kockázata: A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél nagyobb lehet a fertőzések kockázata. Leggyakoribbak a hüvelyi, a hólyag- és a vesefertőzések.
• Toxémia (preeklampszia): Néhány nőnél kialakul a toxémiának nevezett nagyon súlyos szövődmény. Tünetei a magas vérnyomás, az extrém ödémásodás (lábdagadás, arc és szemkörüli vizenyő) és a vizeletben fehérje megjelenése. A toxémia életveszélyes is lehet az édesanya és a kisbabára nézve is, így gyors kezelésre van szükség.
• Spontán abortusz és császármetszés kockázata: Az anyáknál nagyobb a spontán abortusz, a császármetszés, illetve a problémás szülés kockázata.
• Későbbi 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye: A terhességi cukorbetegség jelentkezése növeli a későbbi 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
• Trombózis: A cukorbetegség jelentősen megnövelheti a trombózis kialakulásának kockázatát, amit a terhesség csak még tovább fokoz.

Terhességi cukorbetegség kezelése

Ha megállapításra került a cukorbetegség, az egyik legfontosabb teendő a személyre szabott diéta összeállítása, a megfelelő életmód kialakítása és szükség esetén gyógyszeres terápia. A kezelés célja az optimális vércukorszint biztosítása, a kismama és a baba egészsége érdekében.

Ez a kezelés nem csak gyógyszeres terápiából áll, hanem egy team munka, ahol terhességi diabétesz kezelésében jártas diabetológus szakorvos, dietetikus és mozgásterapeuta közösen segít az optimális vércukorszint elérése érdekében.

Diéta terhességi cukorbetegség esetén

A kismama étrendjének kialakítása minden esetben egyénre szabottan kell történnie, figyelembe véve a vércukorértéket, testtömeget, életkort, babák számát, életmódot és fizikai aktivitást. A diéta szempontjából kulcsfontosságú az energiamennyiség (kalóriaszámlálás) és a makrotápanyagok számontartása. A dietetikus az új étrend összeállítását általában egy részletes ismertetővel kezdi azokról az ételekről, amelyeket ki kell iktatni a mindennapokból. Az étrend vázát a rendszeres, napi ötszöri vagy hatszori étkezés adja.

Kerülendő élelmiszerek:

• Gyors felszívódású szénhidrátok: A finomított fehér búzalisztből készült péktermékek és tészták, mint a hagyományos kenyér, kifli, zsemle, valamint a cukrokban is gazdag péksütik (kakaós csiga, bukta, sajtos pogácsa), magas glikémiás indexszel rendelkeznek, ezért hamar megemelik a vércukorszintet. Továbbá a burgonya, a fehér rizs és a fehér lisztből készült tészták is tiltólistásak.
• Cukros ételek és italok: A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni. A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába, annak ellenére, hogy sokan egészségesnek gondolják fogyasztásukat.
• Zsíros húsok: Az oldalas, tarja, szalámi, hurka vagy kolbász a koleszterinszintre is negatív hatással bírnak, és a terhesség után sem javasolt gyakori fogyasztásuk.
• Bizonyos tejtermékek: A vajat, tejfölt, érett sajtokat helyettesíteni kell sovány verziókkal.
• Magas cukortartalmú gyümölcsök és folyékony ételek: A befőttek, a szőlő, az aszalt gyümölcsök hirtelen és nagy mértékben emelik a vércukorszintet. A folyékony állagúak, például a gyümölcslevek, vagy a pürésített krumpli, valamint a reszelt alma is gyorsabban emelik a vércukorszintet, mint a szilárd ételek.
• Feldolgozott, túlfinomított ételek: Ezek is veszélyesek, nemcsak a szénhidráttartalmuk, hanem a feldolgozottságuk mértéke miatt is.

Javasolt élelmiszerek:

• Lassan felszívódó szénhidrátok: A teljes kiőrlésű kenyerek, tészták, a gersli, bulgur, kuszkusz, árpapehely mind lassan szívódnak fel, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet.
• Zöldségek és gyümölcsök: A salátafélék, paradicsom, uborka, retek, padlizsán, sóska, spenót és a brokkoli, valamint a cseresznye, málna, szeder, áfonya és a citrusfélék is korlátlanul fogyaszthatók. Fontos, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőlük a várandós nők, mivel fedezik a kellő vitamin- és rostmennyiséget.
• Hüvelyesek: Hetente 1-2 alkalommal érdemes csak ebédre vagy vacsorára választani.
• Fehérjék és zsírok: A diéta fehérjében és zsírokban nagyon gazdag, de nem csak ezekben a makrotápanyagokban, hanem vitaminokban és ásványi anyagokban is! A sovány fehérjék és a növényi zsiradékok beilleszthetők az étrendbe.
• Édesítőszerek: A természetes vagy mesterséges édesítőszereket (stevia, xilit, eritrit) is be lehet illeszteni.

A hagyományos megközelítés szerint GDM esetén 160 g-os szénhidrát diétát fog javasolni az orvosod, szigorú menetrend szerint. Azonban létezik egy modernebb megközelítés is, amikor nincs a szénhidrátra alsó határ - csak felső. Ez a diéta fehérjében és zsírokban nagyon gazdag, vitaminokban és ásványi anyagokban is. Fontos tisztában lenned a glikémiás index-szel, ami arra utal, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintedet. Reggel a legrosszabb az inzulinrezisztencia.

Mozgásterápia

A rendszeres, mérsékelt testmozgás segíthet az inzulinérzékenység javításában és a vércukorszint szabályozásában. Ilyenek például a séta, úszás vagy kismamajóga. Fontos, hogy az edzettséghez igazítva (mind időtartamát, mind intenzitását tekintve) végezzük a mozgást. A mozgás nemcsak a vércukorszintet szabályozza, hanem a vér pangását is megakadályozza, csökkentve ezzel a trombózis kockázatát.

Inzulin terápia

Ha az életmód-terápia nem elegendő a megfelelő vércukorszint fenntartásához, gyógyszeres kezelés (inzulin) javasolt a terhesség végéig. Az inzulin a leggyakoribb gyógyszer, amelyet terhességi cukorbetegség esetén alkalmaznak, mivel természetes hormon, amely segít a sejteknek felvenni a glükózt a vérből, és nem jut át a placentán, így biztonságos a magzat számára. Az inzulint injekció formájában kell bevinni, és az orvos által javasolt időpontokban és adagokban kell alkalmazni. Az inzulinrezisztencia fokozódik a terhesség során, gesztációs cukorbetegség esetén a szénhidrátanyagcsere-állapot romolhat, ezért szükségessé válhat az inzulin dózisának szükség szerinti folyamatos emelése.

Korábban a szakmai ajánlások nem javasolták a szájon át beveendő vércukorcsökkentő gyógyszerek használatát, de újabb vizsgálatok eredménye alapján metformin hatóanyag-tartalmú gyógyszerek alkalmazása egyéni mérlegeléssel a várandósság alatt megengedhető.

Vércukormérések és vércukornapló

Gesztációs diabétesz esetén kiemelkedően fontos a vércukor rendszeres ellenőrzése, annak vércukornaplóba történő dokumentálása. Az értékek nyomon követésével lehetséges az indokolt diéta, a mozgás és az inzulin terápia pontos beállítása. Mivel a vércukorszint változik a nap folyamán, 4-6 alkalommal kell naponta ellenőriznie, kismamák esetében az étkezések előtt közvetlenül és utána 1 órával kell mérni. Ezt legalább a főétkezések idején érdemes elvégezni. A magas vércukorszint diagnosztizálását követően a kismama 2 hétre szigorú, 160g-os diétát tart, ez mellett az étkezések előtt közvetlenül és az étkezések után egy órával vércukormérést végez. Ezeket az értékeket a diabetológus értékeli.

Szülés utáni nyomonkövetés

A terhesség során szerzett cukoranyagcsere-zavar normál esetben a szülést követően helyreáll, azonban fokozott figyelmet érdemel mind az anyuka, mind az újszülött. A várandósság alatt fennálló cukorbetegség miatt mindkettőjüknél előfordulhat a későbbiekben diabétesz. Ennek kiszűrésére a Magyar Diabétesz Társaság protokollja szerint kell eljárni.

Utánkövetési protokoll az anyukánál:

• Vércukorvizsgálatok a szülést követő napokban, még a szülészeti osztályon.
• Szülés után 6 héttel vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
• A szülést követő egy év múlva vércukorterheléses vizsgálat elvégzése.
• 2 évente vércukorterhelés.

Abban az esetben, ha a diabétesz fennáll a szülés után is, illetve a kontroll vércukorterhelések eltérést mutatnak, diabetológus szakorvosával, illetve dietetikussal is konzultálni kell az elkövetkező kezelésekkel kapcsolatban.

Utánkövetési protokoll a gyermekeknél:

• A gyermeknél a szülést követő napokban történik vércukorvizsgálat.
• Normál értékek esetén rendszeres ellenőrzés szükséges, kóros eredménynél viszont azonnal gyermekdiabetológus felkeresése indokolt.

Mind az édesanyánál, mind a gyermeknél a rendszeres szakorvosi kontroll, a helyes táplálkozás és a megfelelő fizikai aktivitás igen fontos szerepet játszik. Bár a gesztációs cukorbetegség a szülést követően elmúlik, azaz a szénhidrát-anyagcsere normálissá válik, a kismama élethosszig tartó odafigyelésére van szükség.

Amit érdemes szem előtt tartani:

• Gyermekének legalább fél évig anyatejes táplálásban részesüljön.
• A várandósság alatti diéta folytatása és a normál testtömeg megtartása.
• A cukorbetegséggel kísért terhességéről időben tájékoztatni kell háziorvost, gyermekorvost, védőnőt.

Megelőzés

Igen, a terhességi cukorbetegség, illetve a későbbiekben a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása bizonyos intézkedésekkel megelőzhető. Az első az egészséges testsúly fenntartása, ami a terhesség előtt és alatt egyaránt fontos, hiszen az elhízás növeli a terhességi cukorbetegség kockázatát. Ennek érdekében fogyasszunk alacsony glikémiás indexű ételeket, mint például teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket és sovány fehérjéket.

A rendszeres, mérsékelt testmozgás segíthet az inzulinérzékenység javításában és a vércukorszint szabályozásában. Ilyenek például a séta, úszás vagy kismamajóga. De a terhesség után is érdemes ezekre ügyelni, hogy elkerüljük a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. A szülés utáni testsúly-menedzsment az első lépés, amiben a fenti tanácsok ugyanúgy segíthetnek, mint a várandósság alatt. Azaz: hosszú távon kell egészséges életmódot folytatnunk. Azt sem árt tudni, hogy a szoptatás nemcsak a babának, hanem az anyának is előnyös.

tags: #diabetes #mellitus #kismama