A koraszülöttellátás helyzete és fejlődése Magyarországon, különös tekintettel a Dél-Alföldre

A koraszülöttség globális probléma, amely évente gyermekek millióit érinti. A világon minden tizedik baba hamarabb születik meg, ez évente 15 millió koraszülött babát jelent. Magyarországon évente 85.000 újszülött jön a világra, ezeknek körülbelül 8,5-10%-a koraszülött. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik család érintett. Koraszülötteknek a 37. terhességi hét előtt született újszülötteket nevezzük. Kis súllyal jönnek a világra, mások a testarányaik, fejletlenek a szerveik. Fontos tudni, hogy ma már az 500-600 grammos súllyal született újszülötteknek is esélyük van az életben maradásra. Az újszülöttek egészséges életkezdetében kiemelkedő jelentőségű a szoptatás, a koraszülöttek esetében pedig még nagyobb szerepe van az anyatejnek.

A dél-alföldi koraszülöttmentés jelene és jövője

A Dél-Alföld koraszülöttmentése folyamatosan fejlődik a régió legkisebb betegeinek gyors és szakszerű ellátása érdekében. A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány (SZÚÉSZ) immáron 30 éve szállítja a Dél-alföldi Régióból, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Mezőtúr térségéből az életveszélyben lévő újszülötteket és koraszülötteket a régió újszülötteket ellátó központjaiba, mint a szegedi, kecskeméti és a gyulai Perinatális Intenzív Centrumokba. A koraszülöttmentés során modern mentőautók és orvosi eszközök segítik az újszülöttek ellátását.

Pintér Sándor professzor öröksége

Pintér Sándor gyermekorvos, egyetemi professzor, a magyar koraszülöttmentés egyik meghatározó alakja volt, aki több mint 25 000 csecsemő életének megmentésében játszott kulcsszerepet. Az általa alapított Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat három évtizeden át biztosította a legkisebbek ellátását. Nemcsak irányította a szervezetet, hanem egészen 80 éves koráig mentőautón dolgozva személyesen is részt vett az életmentésben.

Megújuló szolgáltatások és fejlesztések

Ez a misszió, a legkisebb életek megmentéséért folytatott küzdelem, 2025. március elsejétől az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ égisze alatt folytatódik, a Partiscum Alapítvánnyal együttműködve. Az Egyetem fokozott szerepvállalása garantálja, hogy a legkiszolgáltatottabb újszülöttek a legbiztonságosabb és legszakszerűbb ellátásban részesüljenek. Az összehangolt munkaszervezés révén a neonatológiai osztályos ellátás és a mentési feladatok még hatékonyabban működnek majd, biztosítva a gyors és precíz beavatkozás lehetőségét. A Szegedi Tudományegyetem a koraszülött-ellátás szakorvosi és szakdolgozói képzésére is kiemelt figyelmet fordít, ezzel garantálva a régióban a folyamatos szakember-utánpótlást. A fejlesztések célja, hogy a legkisebb betegek a legmodernebb ellátásban részesüljenek, biztosítva számukra a legjobb esélyt az egészséges életre.

Korszerű mentőautók a legkisebbekért

A Dél-Alföld egész területén összesen három mentőautó látja el a koraszülöttmentést. Szegedről kettő, Gyuláról egy mentőautóval végzik a szolgálatot, egymással szoros együttműködésben. A Szegedi Tudományegyetem nemcsak az ellátás megszervezésében, hanem a legmodernebb eszközök biztosításában is kulcsszerepet vállal. Azonban kihívások is adódnak: a szegedi koraszülöttmentőknek új autóra is gyűjteniük kell, mivel a régi már nagyon sokat futott és rendszeresen meghibásodik. Támogatást kérnek, mert bár állami feladatot látnak el, az állam csak a költségek felét fedezi. Emellett üzemanyagra is gyűjtenek, mert csak piaci áron tankolhatnak, ami éves szinten kilencmillió forintos többletköltséget okoz számukra.

Országos kezdeményezések és eredmények a koraszülöttellátásban

A Koraszülött Mentőszolgálat szerepe az, hogy azokból a kórházakból, ahol nincs ilyen Perinatális Intenzív Centrum, speciálisan felszerelt mentőautóban, transzportinkubátorban elszállítsák a koraszülötteket az ellátást nyújtó intézményhez. A Dél-Dunántúlon is létrejött egy ilyen szolgáltatás: Alapítványunk 2004 novemberében létrehozta Koraszülött Mentőszolgálatát, mellyel kizárólagos hatáskörrel végzi a koraszülött és beteg újszülöttek sürgősségi ellátását és szállítását. Ez azt jelenti, hogy ezt a tevékenységet az Országos Mentőszolgálat helyett látják el, finanszírozását a kormányzat az OMSZ-on keresztül biztosítja.

Jelentős fejlődés a túlélési esélyekben

A koraszülöttek megmentése Magyarországon nemzetközi viszonylatban is sikertörténet: az utóbbi évtizedben országos lefedettségűvé vált az intenzív koraszülött-ellátó rendszer és átlagosan 36 százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei. 2018-ban az Eurostat adatait alapul véve a magyar csecsemőhalandóság az EU 28 tagországának átlagához és a Visegrádi-országok közül Szlovákiához és Lengyelországhoz viszonyítva is alacsonyabb. A kormány a szülések biztonságára, az újszülöttek megmentésére és gondozására évek óta egyre nagyobb összeget, közel 10 milliárd forintot fordít. Ezzel párhuzamosan folyamatosan bővül a bababarát kórházak száma országszerte, a családbarát szülészetek fejlesztésére és a szakemberek továbbképzésére szintén 10 milliárd forint jutott. Emellett 5 milliárd forint értékben 20 egészségügyi intézmény gazdagodott a koraszülött ellátáshoz szükséges informatikai- és orvostechnikai eszközökkel az elmúlt években.

Az intenzív koraszülött osztályokon is mindennapos küzdelem folyik a csecsemők életéért. A túlélési esélyek javulása több tényezőnek köszönhető:

• 2005-2009-es évekhez képest 2014-2016-ban szinte minden terhességi héten növekedett az újszülöttek túlélési esélye.
• Különösen igaz ez a 25-26. hét esetében, itt 17,9 százalékponttal javult a koraszülöttek túlélési aránya.
• Jelentősen javult a 2500 gramm alatti újszülöttek életben tartási aránya is, 2010-hez képest 2019-re 36 százalékkal több kis súlyú baba maradt életben.
• Az igen kis és az extrém kis súllyal világra jött gyermekek esetében is komoly a változás: az 1500 gramm alatti újszülötteknél 39 százalékkal, az 500-999 grammos babáknál 36,3 százalékkal, míg az 500 gramm alatti újszülötteknél 69 százalékkal maradtak többen életben.

A következő táblázat összefoglalja a túlélési arányok javulását:

2013 novembere óta pedig minden 32. hét előtt született hazai koraszülött térítésmentesen juthat hozzá a számára nagy veszélyt hordozó RSV-fertőzés elleni vakcinához. A passzív immunizálást jelentő oltás évente 1,5 milliárd forint költséget jelent. 2015-ben több új szakmai irányelv, rendelet is elkészült az újszülöttek, koraszülöttek szűrésével, gondozásával, ellátásával kapcsolatosan. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság azon dolgozik, hogy emelkedjen hazánkban az anyatejjel táplált csecsemők száma. Az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégiuma Neonatológiai Tagozatának eljárásrendje előírja, a biztonság messzemenőkig való szem előtt tartása mellett, hogy a COVID-gyanús, vagy igazoltan COVID-pozitív anyákat sem szabad elválasztani az újszülöttjeiktől, mert a szoptatás előnye többszöröse a baba cseppfertőzéssel való megbetegedésének kockázatához képest. A Kormány kiemelt célként kezeli, hogy meghatározóvá váljon a családbarát értékrend, a család- és gyermekbarát szemlélet hazánkban, amelyet számos támogató intézkedéssel is segít.

Kihívások a kórházi ellátásban

Bár a fejlődés jelentős, a rendszernek vannak gyenge pontjai is. Bezárt a Honvédkórház koraszülött osztálya, jelenleg egyetlen baba sincs a részlegen. Erről egy egészségüggyel foglalkozó alapítvány beszélt, megjegyezve, hogy a csecsemőket a Semmelweis Egyetem és János Kórház vette át. Az alapítvány vezetője szerint így ezekben az intézményekben jóval több koraszülött jut egy nővérre, ami veszélyes lehet. Egy szülő petíciót is indított: „Ne engedjük, hogy az ország egyik legjobb koraszülött centruma is az enyészeté legyen!” Gabriella koraszülött gyermekét is a Honvédkórházban ápolták két hétig. Amikor ők bent voltak, az orvos létszám 20 körül volt, most úgy tudja, három orvos dolgozik az osztályon, éppen ezért kellett december közepétől egy időre bezárni a koraszülöttcentrumot.

A koraszülöttek világnapja és a társadalmi összefogás

A Koraszülöttekért Országos Egyesületnek (KORE) köszönhetően Magyarországon is november 17-én tartják a koraszülöttek világnapját. A világnap megtartását a KORE 2012-ben honosította meg. A szervezet 2011 óta dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a koraszülött babák családjainak tájékoztatással, közösségépítéssel, érdekképviselettel és aktív társadalmi kampányokkal. A Koraszülöttek Világnapja nem csupán figyelemfelkeltés, ez a nap reményt, összefogást és elismerést is jelent. A szervezet célja, hogy minél szélesebb körben felhívhassák a figyelmet arra, hogy hazánkban minden tizedik gyermek korábban érkezik a vártnál.

A „Lila nap” kampány

A világnapon lila színben pompázik számos középület országszerte, például a Puskás Aréna, a soproni Tűztorony, a miskolci Avasi kilátó, a gödöllői Királyi Kastély, a debreceni Nagyerdei Stadion és a kisteleki templom, de Csongrád-Csanád vármegyében is jó néhány település legikonikusabb épületei öltenek lila színt. A Lila nap címet viselő akcióhoz cégek, intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek is csatlakozhatnak. Ehhez nem kell mást tenniük, mint hogy egy napra, november 17-én, a koraszülöttek világnapján a rendelkezésükre álló online vagy offline felületeken lila színre váltanak. Sokan szimbolikus öltözködéssel, lila ruhadarab viselésével mutatják ki szolidaritásukat.

A Plüss Kommandó segítsége

A Koraszülöttek Világnapján különösen fontos emlékeztetni arra, hogy Magyarországon évente több mint 8000 baba jön világra idő előtt. Nyilka Ildikó, a Plüss Kommandó alapítója arról mesélt, hogyan segítenek ezeknek a sérülékeny kis hősöknek ebben a bizonytalan időszakban. A babák idegrendszere ilyenkor még nagyon éretlen, ezért a szervezet speciális, centiméterre állítható babafészkeket készít, amelyek csökkentik a fényt, a zajt és a stresszt. Ildikóék már több mint 30 ezer textilt adtak át országszerte, hogy megkönnyítsék a kórházi heteket a legkisebbeknek. A filozófiájuk egyszerű: minimális érintéssel és zajcsökkentéssel teremtenek biztonságos, „méhszerű” környezetet a koraszülötteknek.

További támogató kezdeményezések

• A Pampers egy hosszú távú jótékonysági kezdeményezést indított, melyben a hazai kórházak koraszülött osztályait különleges, koraszülött kisbabáknak kifejlesztett pelenkáival kívánja ellátni - térítésmentesen!
• Több orvosi tanulmány is alátámasztja, hogy az élő énekszó és a hangszerjáték egyértelműen pozitívan hat a beteg újszülöttekre. Magyarországon van egy alapítvány (A te hangodat ismerem Alapítvány), ahol a koraszülöttek és beteg újszülöttek gyógyításához a zene eszközeivel is hozzájárulnak.

Emberi sorsok és küzdelmek a koraszülöttség árnyékában

A koraszülöttség számos családot érint, és gyakran hosszas küzdelmeket hoz magával, de a remény sosem hal meg. A koraszülöttek világnapján olyan családok történeteit ismerhetjük meg, akik idő előtt érkező babákat neveltek fel szeretetben és kitartással. "Soha ne adják fel, amilyen picik olyan erősek” - ezt üzeni egy fél kilóval született koraszülött kislány édesanyja.

Küzdelmes kezdetek, csodás felépülések

• Zoé története: Zoé burokban született szó szerint, kisebb volt mint egy fél kilós kenyér, amikor váratlanul, a kilenc helyett alig hat és fél hónap után világra jött. Annyira pici volt és fejletlen, hogy az orvosok három százalék esélyt adtak arra, hogy életben marad. Amikor úgy tűnt igazuk lesz, a pici babát szülei megkereszteltették a koraszülött osztályon. Nem adták fel a reményt, éjjel-nappal pici babájuk mellett voltak. Fél év után hazavihették.
• Kuti Laura: A terhesség 24. hetében, mindössze harmincdekásan született. Akkora volt, mint egy mobiltelefon. Az sem volt biztos, hogy az első napot megéri. Hihetetlen akaraterejének, az orvosoknak és rengeteg szakembernek hála életben maradt, és mire iskolába került, már a kortársait is utolérte. Laura édesanyja azt mondja, sohasem szabad feladni a reményt.
• Mici, a 370 grammos csoda: Mezeiné Martin Dittinek van egy hatéves, extrém koraszülött kislánya, Mici. A kislány 370 grammal a 24. héten született, és az orvosok azt sem tudták megmondani, hogy életben marad-e. Ma már a trambulinon ugrál, teljesen egészséges, kis idegrendszeri elmaradása van, ami nagyon szépen, szinte napról napra fejlődik. Szülei 10 évet vártak Micire.
• Herczeg-Lakatos Lilla ikrei: Lilla a 27. hétben szülte meg gyermekeit, miután kiderült, hogy iker-iker transzfúziós szindróma állt fenn. Orvosai megpróbálták rábeszélni, hogy ne szülje meg a babákat, ám Lilla kitartott. Fiai születése csodának számít.
• Curtis, a rekorder: Mindössze 420 grammal született és két tenyérben elfért az a kisfiú, aki most megkapta a legfiatalabb túlélő koraszülött címet és bekerült a Guinness-rekordok könyvébe. Curtis tavaly nyáron a vártnál több mint 4 hónappal hamarabb látta meg a napvilágot ikertestvérével együtt, aki azonban másnap meghalt.
• Erik, aki segít másoknak: Erik és ikertestvére koraszülöttek voltak, ami mindkettőjüknél komplikációkat okozott, ám maradandó sérülést csak Erik mozgásközpontja szenvedett. Saját erejét aztán nem csak önmaga fejlesztésére, hanem mások segítésére is szerette volna használni, így került egy alapítványhoz, ahol súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek oktatásával foglalkoznak és aminek ma már ő a vezetője.
• A 283 grammos amerikai kisfiú: Egy amerikai kisfiú, aki 21 hetes terhesség után, mindössze 283 grammal jött világra, nemrég ünnepelte első születésnapját. Lélegeztetőgépre szorul, gyomorszondával táplálják, és tüdeje annyira fejletlen volt, hogy még léghólyagocskái sem alakultak ki. Dr. Kollár Tímea, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Intenzív Osztályának főorvosa beszélt arról, miért számít orvosi csodának az ilyen túlélés.

Tragikus esetek és etikai dilemmák

• Kecskeméti baleset: Egy várandós nő életét vesztette, amikor kocsijával árokba hajtott és fának ütközött Kecskemét határában. A helyszínre két mentőhelikopter és egy koraszülöttmentő is érkezett. A mentők megpróbálkoztak az újraélesztéssel, de egy idő után úgy döntöttek, kiemelik a magzatot. A helyszínen elvégezték a császármetszést, az újszülöttet szintén újra kellett éleszteni - ez sikerült, azonban a koraszülött kisbaba életét vesztette a kórházban.
• Elszakított babák: Egy magyar nő pert nyert a kórházzal szemben, akitől elszakították koraszülöttjét. Az ítélet precedens értékű az anyát képviselő Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet szerint. Először mondta ki ugyanis jogerősen a bíróság, hogy egy kórház megsértette az anya kapcsolattartáshoz való jogát a gyerekével. A bíróság kimondta, a szülés és az azt követő napok egyszeri és megismételhetetlen eseményt jelentenek az anya és a gyermek életében.
• Anyatejhiány: Egy nagymama licitált anyatejre unokájának, miközben a kórházakban a koraszülötteknek sem jut elég donor tej.
• COVID-19 és koraszülöttek: Újabb koraszülött halt meg koronavírusban Magyarországon. Legutóbb két napja jelentették egy négyhónapos, fertőzött kisbaba halálát. Extrém ritka, hogy egy terhes kismama súlyos állapotba kerüljön a koronavírus miatt. Nádor Csaba, a Melletted a Helyem Egyesület szakorvosa szerint kiemelten fontos, hogy a várandósok kerüljék a nagy közösségeket és gyakran mossanak kezet.

tags: #del #magyar #koraszulott