A D-vitamin és szerepe a termékenységben, hormonális működésben és beágyazódásban

A női és férfi termékenység problémái korunk egyik legjelentősebb egészségügyi kihívása. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világon ma a párok 15 százalékát, vagyis minden hatodik párt érinti, Magyarországon ez 19 százalék, tehát majdnem minden ötödik kapcsolatban nehézséget okoz a gyermekáldás. A meddőség hátterében nagyon sokféle ok állhat, ezek közül méltatlanul kevés figyelmet kap a D-vitamin hiánya.

A D-vitamin valójában nem is egy vitamin, hanem egy hormon előanyaga, azaz prehormon. A napból érkező UV-B sugárzás hatására képződik a szervezetben, bonyolult, több lépésből álló folyamat során, főként koleszterinből. Táplálkozás útján a szükséges D-vitamin mennyiségnek mindössze 10-20%-át tudjuk magunkhoz venni.

A D-vitamin rendkívül sokoldalú tápanyag, az emberi szervezetben lévő 30 ezer génből legalább 2000-re közvetlen hatással van. Szerepet játszik a sejtosztódásban, hozzájárul az egészséges csontozat, fogazat és izomfunkció fenntartásához, továbbá fontos szerepe van az immunrendszer normál működésében is. Emellett segítse a szervezetben a kalcium és a foszfor felszívódását, amelyek a csontok, fogak egészségét támogatják. Védelmet nyújt a gyulladásos, daganatos és autoimmun betegségek ellen, az immunrendszer erősítésével. Hozzájárul a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri problémák megelőzéséhez is. Az elmúlt években bámulatosan sok új tudományos bizonyíték látott napvilágot a D-vitamin lehetséges jótékony hatásairól.

Kutatások alapján a D-vitamin antioxidáns tulajdonságokkal is bír, és számos modern betegség megelőzésében játszhat kiemelt szerepet, például: szívbetegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek, ízületi problémák, elhízás, depresszió, autoimmun betegségek.

A D-vitamin és a termékenység

A D-vitamin hiánya és a női meddőség között egyértelmű összefüggés mutatható ki. Egyes kutatások szerint a termékenységi problémákkal küzdő nők 93%-a D-vitamin-hiányos. Az elmúlt évek tanulmányai egybehangzóan kimutatták, hogy a D-vitamin-hiány a termékenység csökkenését okozhatja egyébként egészséges nőknél, illetve számos olyan nőgyógyászati betegség kialakulásához is hozzájárulhat, melyek ugyancsak negatívan befolyásolhatják a termékenységet, meddőséget okozhatnak.

A D-vitamint felismerő receptorok és D-vitamin-feldolgozó enzimek megtalálhatóak a női szaporító szervrendszer szöveteiben. A tudományos bizonyítékok alapján nagy valószínűséggel a nemi hormonok mellett a D-vitamin is befolyással van a női szervezetben zajló reproduktív folyamatokra. A D-vitamin az immunrendszer működéséhez és a csontok egészségéhez fontos, de ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy a nőknek egészséges, "jó minőségű" petesejtjeik legyenek. Egy olasz tudóscsoport mesterséges megtermékenyítésen átesett nők adatait elemezte. 154 nőnél D-vitamin-hiányt diagnosztizáltak, míg 181 nő szervezetében elegendő D-vitamin volt. Azok a nők, akiknek a szervezetében elegendő D-vitamin volt, kétszer olyan gyakran estek teherbe, mint a hiánnyal küzdők. A szakemberek szerint ennek kettős oka van: a D-vitamin hatására egyrészt erősebbek, életképesebbek lesznek a petesejtek, másrészt a megtermékenyített petesejt beágyazódása is sikeresebb lesz.

A legújabb kutatások például azt bizonyítják, hogy mesterséges megtermékenyítés (IVF) esetén elegendő D-vitamin jelenlétében akár négyszer nagyobb a sikeres klinikai terhesség létrejöttének valószínűsége, mint D-vitamin-hiányos állapotban.

A D-vitamin közvetlen hatással van a női szervezetben természetesen előforduló anti-Müllerian hormonra (AMH), mely fontos jelzője a termékenységi képességnek. Jelenlegi ismereteink szerint minden nő meghatározott számú petesejttel születik, mely az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken. Az AMH egy olyan hormon, amit ezek a tüszők választanak ki, ebből következően az AMH-szint megmutatja a petefészek tartalék kapacitását, mely annál nagyobb, minél több érésre alkalmas tüszőt tartalmaz. A D-vitamin stimulálja az AMH termelését, így támogatja a petefészek tartalék kapacitásának hosszabb ideig történő fenntartását. A vér AMH-szintje 18%-kal alacsonyabb a téli hónapokban, mint a nyári hónapokban, de a D-vitamin-hiány megszüntetésével eltűnik ez a szezonális ingadozás.

A D-vitamin további hatásai a női termékenységre:

• A magasabb D-vitamin-szint segíti a szervezetet a vércukorszint szabályozásában. A kiegyensúlyozatlan vércukorszint hatással van arra, hogy bekövetkezik-e az ovuláció minden ciklusban vagy sem.
• A D-vitamin támogatja a szervezet immunválaszát. A legtöbb esetben a meddőség gyökere valamilyen autoimmun zavar. A D-vitamin üzen a testnek, hogy ne támadja meg a saját sejtjeit és szöveteit.
• A D-vitamin támogatja az egészséges bélflórát és hüvelyflórát, ami növeli a fogamzás és terhességmegtartás esélyeit.
• A D-vitamin növeli a progeszteron-szintet, mely segíti a teherbeesést és a terhesség megtartását.

A D-vitamin szerepe a menstruációs ciklusban

Az ovulációs problémák nagyon gyakran állnak a női meddőség hátterében. Általában rendszertelen vagy teljesen hiányzó, illetve túlságosan hosszú menstruációs ciklusok formájában jelentkeznek ezek a problémák. Az anovuláció, vagyis az ovuláció hiánya, kifejezetten gyakori, a termékeny korban levő nők 6-15%-át érinti. Habár nem minden esetben utal meddőségre, nem ritka, hogy a női szaporító rendszer nem megfelelő működésének egyik jele.

Az elmúlt évek kutatásai arra utalnak, hogy a D-vitamin hiánya befolyásolhatja a menstruációs ciklus hosszát, mivel összefüggésben állhat a hosszabb follikuláris fázissal (késleltetett ovulációval). Egy 2018-ban közzétett tanulmány eredményei szerint azoknál a nőknél, akiknek a D-vitamin-szintje a vérben nem éri el az ajánlott 30 ng/ml értéket, csaknem ötször nagyobb a menstruációs ciklus zavarának az esélye, mint azoknál, akik felette voltak ennek az ajánlott értéknek.

Egy 2015-ös tanulmány arra is rávilágított, hogy a D-vitamin pótlás biztonságos, hatékony és kényelmes módja lehet a premenstruációs szindrómával (PMS) együtt járó tünetek enyhítésének, például csökkentheti a hangulati zavarok intenzitását. A D-vitamint szedő nőknél a vizsgálat végére javultak az olyan tünetek, mint szorongás, ingerlékenység, sírékonyság, szomorúság és kapcsolati zavarok, míg a placebót szedő nőknél semmilyen javulás nem volt megfigyelhető.

D-vitamin és nőgyógyászati problémák

PCOS

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a fogamzóképes korú nők leggyakoribb hormonális megbetegedése, a nők legalább tizedét érinti és a meddőség leggyakoribb okaként tartják számon. A PCOS-ben szenvedő nők 65-87%-ánál figyeltek meg D-vitamin-hiányt.

A PCOS a férfi nemi hormonok, az úgynevezett androgén túlsúlyából ered: egyik elmélet szerint a D-vitamin-hiány miatt csökken a nemi hormon kötőfehérje (SHBG) szintje, ami miatt a petefészek túl sok androgén hormont kezd termelni, és ez megteremti a táptalajt a PCOS kialakulásához.

A PCOS rendkívül gyakori velejárója az inzulinrezisztencia (egyes források szerint a PCOS-es esetek 80%-ánál jelen van, de túlsúly esetén az arány 95%!), a D-vitamin pótlása pedig ezen a téren nyújthat természetes segítséget. Egy 2014-ben megjelent orvosi tanulmányban a D-vitaminos kezelés hatására az inzulinrezisztencia, az androgén-szintek, a tüszőérés és a menstruációs zavarok is javulást mutattak. Egy másik tanulmány megállapította, hogy a D-vitamin kiegészítés javítja a menstruációs és tüszőfejlődési rendellenességeket PCOS-es nőknél, így növelve a teherbeesési arányokat.

További kutatásokban azt is kimutatták, hogy a túlsúlyos PCOS-es nők D-vitamin-hiányának kezelése fokozott súlyvesztést és szabályosabb menstruációs ciklust eredményezett. Hasonlóképpen, a túlsúlyos serdülők D-vitamin-hiányának megszüntetése is fogyáshoz, egészségesebb testsúlyhoz vezetett.

Egy 2018 júniusában, a Gynecological Endocrinology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány alapján a D-vitamin pótlása jelentős mértékben képes csökkenteni az éhgyomri vércukorszintet és az inzulinrezisztenciát, továbbá növeli a gyulladásgátló adinopektin szintjét, ami egy olyan fehérje, mely fokozza a zsírok bontását, szabályozza a zsíranyagcserét és segíti az inzulinérzékenységet.

Kutatások azt is bizonyították, hogy a D-vitamin bevitel milyen fontos szerepet tölt be PCOS esetén a teherbeesés esélyeinek javításában. A termékenységi kezelések sikeressége a D-vitamin-hiányban szenvedő PCOS-es nőknél 40%-kal alacsonyabb, mint azoknál, akik megfelelő D-vitamin-szinttel rendelkeznek.

Endometriózis

Az endometriózis egy ösztrogénfüggő, krónikus gyulladásos betegség, mely gyakran terméketlenséggel együtt jár. Becslések szerint a termékeny korban lévő nők 5-15%-át érintheti. A vér alacsony D-vitamin szintje és az endometriózis előfordulása között erős összefüggést mutatott ki több tanulmány is.

Egy 2016-ban, a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány következtetése szerint a D-vitamin hatással van az endometriotikus sejtekben jelenlevő gyulladásra, illetve ezen sejtek túlburjánzására. Ezt, illetve az endometriózissal összefüggő alacsony D-vitamin státuszt figyelembe véve a D-vitamin új terápiás stratégia lehet az endometriózis kezelésében.

Mióma

Alacsony D-vitamin-szint figyelhető meg a miómás nőknél is, és kutatások alapján a D-vitaminnak szabályozó szerepe van a méhmiómák kialakulásában. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) tanulmánya kimutatta, hogy a D-vitamin-hiányos nőknél nagyobb a mióma kockázata, mint a megfelelő D-vitamin-szinttel rendelkező nőknél.

Egy másik tanulmányban csökkent a miómák aránya a D-vitamin tartalmú kiegészítőt szedő betegeknél. A D-vitamin in vitro, azaz élő szervezeten kívül végzett kísérletben csökkentette a mióma sejtek számának gyarapodását, illetve in vivo, azaz élő szervezetben végzett állatkísérletekben csökkentette a mióma tumor növekedését. Ezek alapján a D-vitamin hatékony és biztonságos kezelési módja lehet a miómának.

A D-vitamin szerepe a menopauzában

Köztudott, hogy menopauza után a csontsűrűség gyorsan csökkenni kezd, melyben az ösztrogén kritikus szereppel bír. Emiatt a menopauzás nők hajlamosabbak a csontritkulásra. A megfelelő D-vitamin pótlás segít megelőzni a csontvesztést a peri- és posztmenopauzás nőknél.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a D-vitamin-hiány és a menopauza számos egyéb közös kockázati tényezővel is bír, a csontok egészségén túl, például szív- és érrendszeri, anyagcserebeli, kognitív és érzelmi zavarok. Következésképpen a D-vitamin megfelelő pótlása kritikusan fontos menopauza idején is.

A D-vitamin szerepe a férfiak termékenységében

Ki gondolná, hogy a férfi meddőség hátterében olyan egyszerű dolog is állhat, mint a D-vitamin hiánya? Pedig nagyon is igaz, hiszen ezt mostanra már több tudományos vizsgálat megerősítette: a vér alacsony D-vitamin szintje szoros összefüggésben áll a spermiumok számának és mozgékonyságának csökkenésével, illetve az alakjuk rosszabbodásával. További kutatások ennek megfelelően kimutatták, hogy a D-vitamin bevitel növelésével javítható a spermaminőség.

A D-vitamint felismerő receptorok és D-vitamin-feldolgozó enzimek a férfi szaporító szervrendszer szöveteiben is fellelhetőek, ami arra utal, hogy egészséges működésükhöz mindenképpen szükséges ez a tápanyag.

A D-vitamin a tesztoszteron-szint növelésében is segítségére lehet a férfiaknak. Az alacsony tesztoszteron-szint negatív hatással lehet a termékenységre, mivel ronthatja a spermiumtermelést, csökkentheti a szexuális vágyat és erekciós zavarokat okozhat. Egy 2011-ben közzétett, 65 alacsony tesztoszteron-szinttel rendelkező férfi részvételével készült tanulmány megállapította, hogy egy éven át napi 3000 NE D-vitamin szedése körülbelül 25%-kal képes növelni a tesztoszteron-szintet.

D-vitamin hiány tünetei és kockázati tényezői

A D-vitamin hiány kezdetben általában alattomosan, apró, sokszor nehezen észrevehető jelekkel jelentkezik, amelyekre sokan legyintenek - pedig ha időben felismered ezeket, megelőzheted a komolyabb problémákat. A D-vitamin hiánya számos módon megmutatkozhat, de a legáltalánosabb panasz a krónikus fáradtság és a kimerültség. Ha azt veszed észre, hogy elegendő alvás ellenére is folyamatosan fáradtnak érzed magad, és nehezen tudsz koncentrálni, az intő jel lehet. Ezenkívül gyakori tünet a sápadtság és a szem alatti karikák megjelenése is.

Gyakori tünetek:

• Izom- vagy csontfájdalom: Mélyen jelentkező, szinte „belső” izom- vagy csontfájdalom, ami különösen hosszabb pihenés után (például reggelente) lehet zavaró. A D-vitamin kulcsszerepet játszik a kalcium anyagcserében, hiánya miatt a csontok és izmok gyengébbek, érzékenyebbek lesznek.
• Idegrendszeri tünetek: Zsibbadás vagy bizsergés - főként végtagokban. A D-vitamin közvetve részt vesz az idegek működésében, így hiánya hatással lehet az idegvezetésre is.
• Izomgyengeség: Ha nehezebben állsz fel a kanapéról, vagy a lépcsőzés szokatlanul fárasztóvá vált, annak oka lehet D-vitamin hiány. Ez általában különösen a comb és felkar izmaiban érezhető.
• Csontritkulás: A hosszú távon fennálló D-vitamin hiány súlyosan rontja a csontok ásványianyag-tartalmát, ami csontritkuláshoz vezethet.
• Fáradtság és kimerültség: Tartós D-vitamin hiány gyakran jár általános fizikai és mentális fáradtsággal. Előfordulhat, hogy egész nap nyúzott vagy, és még a legkisebb feladat is kihívást jelent - miközben nincs látható betegség a háttérben.
• Gyakori fertőzések: Ha szezonról szezonra lebetegszel, sokáig elhúzódik egy-egy nátha, vagy gyakran elkapsz kisebb fertőzéseket, annak hátterében gyakran D-vitamin hiány áll.
• Rossz hangulat, depresszió: Az alacsony D-vitamin szint és a rossz hangulat vagy akár depresszív állapotok között régóta ismert az összefüggés. A D-vitamin szerepet játszik a szerotonin termelésében, ami a jókedvért és kiegyensúlyozottságért felelős hormon.
• Száraz, pikkelyes bőr: A D-vitamin-hiány egyik látható jele a száraz, pikkelyes bőr. Hiába használsz hidratáló krémeket, a bőröd belülről szárad ki.
• Lassú sebgyógyulás: Ha azt veszed észre, hogy a kisebb sérülések, karcolások lassan gyógyulnak, az szintén D-vitamin-hiányra utalhat.
• Fokozott izzadás: Különösen a fejbőrön jelentkező fokozott izzadás lehet a D-vitamin-hiány jele.
• Hajhullás: Bár a hajhullást leggyakrabban a stressznek tulajdonítják, a súlyos hajhullás valójában tápanyaghiány, köztük a D-vitamin hiányának következménye is lehet. A D-vitamin fontos szerepet játszik a szőrtüszők ciklikus megújulásában és növekedésében.

Kockázati tényezők:

• Korlátozott napozás: Azok az egyének, akik korlátozottan vannak kitéve a napfénynek, akár azért, mert olyan régióban élnek, ahol minimális a napfény, akár azért, mert idejük nagy részét zárt térben töltik, akár azért, mert túlzott napvédelmet használnak.
• Sötét bőrszín: A sötétebb bőrű emberek kevesebb D-vitamint termelnek napfénynek kitéve, mint a világosabb bőrűek.
• Idősebb felnőttek: Az öregedés csökkenti a bőr D-vitamin szintetizáló képességét. Emellett az idősebb felnőttek több időt tölthetnek zárt térben, és a D-vitamin aktív formájába való átalakítása is kevésbé hatékony lehet.
• Túlsúly: A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, és az elhízott egyéneknél a D-vitamin biológiai hozzáférhetősége alacsonyabb lehet, mivel a zsírszövetekben leválasztható.
• Szoptatott csecsemők: Az anyatej nem gazdag D-vitamin forrás.

Magyarországon, földrajzi elhelyezkedésünkből kifolyólag, október és március között még órákig tartó napozással sem tudjuk feltölteni a D-vitamin raktárainkat. Ugyanakkor az év többi részében sem feltétlenül töltünk elegendő időt a napon, mert például négy fal között dolgozunk, vagy ha mégis a szabadban vagyunk, akkor (az ajánlásoknak megfelelően) napvédő krémmel védekezünk.

A D-vitamin-hiány kockázatát növelő egészségi problémák

Bizonyos betegségek és speciális egészségi állapotok a D-vitamin-hiány fokozott kockázatával járnak. Ennek oka lehet az, hogy a szervezet D-vitamin-igénye magasabb, vagy a vitamin felszívódása és hasznosulása csökken, ezért válik fontossá a pótlás.

• Felszívódási zavarok, bélbetegségek: Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a zsírfelszívódást akadályozó betegségek esetén nem szívódik fel elegendő vitamin sem az ételekből, sem az étrend-kiegészítőkből. Egyes bélbetegségekben súlyos D-vitamin-hiány is kialakulhat. Ilyenek például a krónikus gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), lisztérzékenység (cöliákia), hasnyálmirigy-elégtelenség, cisztás fibrózis, rövidbél-szindróma és a bariátriai műtétek utáni állapot.
• Elégtelen bevitel: Laktózintolerancia vagy tejfehérje-allergia, vegetáriánus, vegán étrend.
• Testsúly: Mind az elhízás, mind a kóros soványság vezethet D-vitamin-hiányos állapothoz.
• Anyagcserebetegségek: Májbetegségek (zsírmáj, vírusos májgyulladás, májcirrózis), vesebetegségek (krónikus vesebetegség, nefrózis szindróma), diabétesz.
• Fokozott felhasználással járó kórképek: Pajzsmirigy-túlműködés, mellékpajzsmirigy-túlműködés, csontlágyulás (oszteomalácia) és csontritkulás (oszteoporózis), csontsérülések, granulómás betegségek (pl. sarcoidosis, tuberculosis, histoplasmosis), krónikus gyulladásos betegségek, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), daganatos betegségek, limfómák.
• Egyéb okok: Egyes gyógyszerekkel végzett kezelés (pl. epilepszia elleni készítmények), idős életkor (>65 éves férfiak és >70 éves nők) és idősotthonban élők.

D-vitamin szint mérése és pótlása

A szervezet D-vitamin-ellátottságának mérésére a 25-OH-D (kalcidiol) vérben mért szintje szolgál, ez a D-vitamin vérben keringő formája. Szakmai körökben azonban a D-vitamin-ellátottság rutin ellenőrzését inkább azoknak a betegeknek ajánlják, akik a D-vitamin-hiány kialakulásának rizikócsoportjába sorolhatók, vagy a panaszok D-vitamin-hiányos állapotra utalnak. Egyébként egészséges, tünetmentes embereknél felesleges a laborérték ellenőrzése, annál is inkább, mivel a vitaminellátottság változó, a vitaminraktárak 1-2 hónap alatt kimerülhetnek.

D-vitamin szint értékek

Pótlás és források

A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, elraktározódó vitamin. A D-vitamin fő forrásai a tej, a tejtermékek, a halak (főként a tőkehalmáj-, csukamájolaj), a tojás és a máj. Az optimális D-vitamin szinthez azonban a táplálkozáson túl a bőrben ultraibolya sugárzás (UV B) hatására keletkező forma.

Sajnos, az étrend önmagában nem biztosít elegendő D-vitamint, hiszen a halolajat kivéve egyetlen étrendi forrás D-vitamin-tartalma sem elégséges erre a célra. Mindazonáltal, a D-vitaminban gazdag ételek, mint a zsíros halak (lazac, makréla, szardínia), tojássárgája, máj, gomba beépítése az étrendbe segíthet. Az étrendi D-vitamin különösen fontos forrás a téli hónapokban.

A D-vitaminnak két bioekvivalens formája van: a D2-vitamin (ergokalciferol) és a D3-vitamin (kolekalciferol). A D2 zöldségfélékkel és táplálékkiegészítők formájában, míg a D3 elsősorban napfényexpozíció (UVB) hatására keletkezik a bőrben, valamint halolajokkal, dúsított élelmiszerekkel vagy táplálékkiegészítőkkel vihetők be a szervezetbe. A D3-vitamin forma a leghatékonyabb, amelyet gyakran lanolin-ból (gyapjúzsír) vagy zuzmóból állítanak elő. Mindig K2 vitaminnal kombinálva szedjük, mert együtt segítik a kalcium megfelelő felszívódását és hasznosulását.

A szervezetünk D-vitamin-szintjéért elsődlegesen az UV-B sugárzás felelős, ugyanis a bőrünket érő napfény hatására szervezetünk elő tudja állítani a vitamin előanyagaiból. Már napi 15-30 perc napozás (arc, karok, lábak fedetlenül) elegendő lehet, főleg tavasztól őszig. Fontos: Ha fényvédőt vagy naptejet használsz, az csökkentheti vagy akár meg is akadályozhatja a bőr D-vitamin termelését. Napi 20-30 perc napon tartózkodás fölött a termelt D-vitamin mennyisége már nem nő tovább, a bőrrák kockázata azonban fokozódik.

Az érvényes szakmai ajánlások szerint ősztől tavaszig rutinszerűen minden felnőttnek ajánlott a D-vitamin pótlása gyógyszer vagy étrend-kiegészítő formájában. A 2012-ben, 14 magyar orvos társaság összefogásával született szakértői állásfoglalás szerint a felnőttek, illetve várandósok, szoptató édesanyák számára javasolt D-vitamin bevitel 1500-2000 NE/nap. A napi ajánlott mennyiség csecsemőknek 400 NE, gyerekeknek 1000 NE, serdülőknek és felnőtteknek 2000 NE, D3-vitamin (cholecalciferol) formában. A súlyos D-vitamin-hiány korrigálásához szükséges D-vitamin-pótlásra vonatkozóan kevés klinikai vizsgálat tapasztalatai állnak rendelkezésre. Gyakori stratégia egyszeri „telítő dózis” alkalmazása (például 50000 IU D-vitamin szájon át hetente egyszer, 2-3 hónapon keresztül, vagy hetente háromszor, 1 hónapon keresztül.

Fontos: A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezetben felhalmozódik, ezáltal mellékhatásai is lehetnek, mely akár veseelégtelenséghez is vezethet. Bár a túlzott D-vitamin-pótlás is vezethet hypercalcaemiához, a D-vitamin-toxicitás rendkívül ritka kórállapot, mely csak igen nagy D-vitamin-dózisok (˃10000 IU/nap) hosszan tartó bevitelét követően alakul ki. Jelenleg a napi 800−1000 IU vagy havonta 50000 IU adagban alkalmazott D-vitamin-pótlást biztonságosnak tekintik az esetek többségében, mellyel optimális D-vitamin-szint érhető el és tartható fenn hosszabb távon.

Várandósság vagy szoptatás idején: az édesanyák a megfelelő D-vitamin szint fenntartásával gyermekük asztmás és allergiás megbetegedéseit előzhetik meg. Gyermekkorban: a csontépülés ilyenkor a legintenzívebb. Télen és tavasszal, napfény szegény hónapokban (októbertől-áprilisig) is javasolt a pótlás.

tags: #d #vitamin #hiany #beagyazodas