Magyarországon minden ötödik pár meddő, és ez a probléma egyaránt érinti a férfiakat és a nőket. Az esetek ötödében a meddőség oka ismeretlen, vagy mindkét félnél fennáll valamilyen probléma. A mesterséges megtermékenyítés, vagy lombikbébi program egy drága és körülményes eljárás, amely általában csak sokadik próbálkozásra vezet terhességhez. Ráadásul az ikerszülések aránya többszöröse a természetes fogantatásokéhoz képest, a lombikterhességek negyede-fele ikerterhesség. A párok általában mégis kitartóak, 4-6 próbálkozást is végigcsinálnak, melyből ötöt támogat az állam.
Dr. Czeizel Endre genetikus professzor többször is kritizálta a mesterséges megtermékenyítés magyarországi gyakorlatát, amiért a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága figyelmeztette is. Czeizel professzor szerint a lombikbébi módszer az orvosi csúcstechnológia egyik nagy sikere, és óriási előrelépést jelent nemcsak a meddőségek kezelésében, hanem a genetikai ártalmak megelőzésében is. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint ez egy egészségre feltétlenül ártalmas módszer lehet, ezért nagyon meg kell fontolni, hogy mikor alkalmazzák.
A lombikbébi program javallatai és kockázatai
A módszernek két elfogadott javallata van: ha a nőnek kétoldali petevezeték-elzáródása van, vagy a férfinak ötmilliónál kevesebb ondósejtje van. Ezekben az esetekben a kötelező, lombikot megelőző öt inszemináció nem megvalósítható.
Czeizel professzor három fő problémát említett a lombikbébi programmal kapcsolatban:
- Hiperstimuláció: Vannak asszonyok, akik kórosan reagálnak a nagyon erős hormonkezelésre, ami hiperstimulációt okozhat, és akár halálozáshoz is vezethet.
- Korai klimax: Azok a nők, akik öt lombikkezelést végeznek, korábban klimaxolhatnak, mert a petefészek kapacitása, a meglévő petesejtek kimerülnek.
- Fejlődési rendellenességek: Mivel egy mesterséges beavatkozás során az orvos azt a petesejtet és ondósejtet használja, ami éppen akkor adódik, ezért 50 százalékkal több a fejlődési rendellenesség. Ez azt jelenti, hogy az általános 4%-os fejlődési rendellenességi arány a lombikbébiknél 6%-ra nő.
Czeizel Endre arra is rámutatott, hogy Magyarországon sokan veszik igénybe feleslegesen a lombikprogramot, és nem tartják be a nemzetközi szabályokat. Véleménye szerint a páciensek túl gyorsan folyamodnak a lombikmódszerhez anélkül, hogy alapos kivizsgáláson esnének át, és megkeresnék a meddőség valódi okát.
Preimplantációs genetikai szűrés (PGS)
A nyugati országokban már bevett gyakorlat, hogy mielőtt beültetik a kis magzatkezdeményt, genetikailag megvizsgálják azt. Ez a preimplantációs genetikai szűrés (PGS), melynek célja, hogy a magzatkezdemények közül csak az egészségeset ültessék be. A PGS során 32-64 sejtes stádiumban genetikailag vizsgálják meg a megtermékenyített petesejteket. Mivel ezek őssejtek, mindegyikből ki lehet venni egy-egy sejtet, és megdöbbentő, hogy 10 magzatkezdemény közül 8 eleve rossz, nem életképes, tehát azokat nem kellene beültetni.
A Humán Reprodukciós Intézet (HRI) klinikája szerint a PGS nem drágább, nem körülményesebb és nem is tart tovább, mint a régi módszerek. Az így megszűrt és egészségesnek talált embriót már ötnapos korában be lehet ültetni, a sikeres eljárások aránya a klinikán hatvan százalék (országszerte csak negyven), és eddig minden baba egészséges lett. A HRI 2011 óta alkalmazza ezt a módszert, az első PGS-baba 2012-ben született.
A PGS előnyei és kihívásai
- Genetikai rendellenességek elkerülése: A PGS segítségével kiszűrhetők a genetikai rendellenességek, mint például a Down-szindróma, különösen idősebb anyák esetében, ahol a kockázat sokkal magasabb. Egy 42 éves nőnek már alig van esélye egészséges babára PGS nélkül.
- Ikerterhességek elkerülése: Az ikerterhességek elkerülése társadalmilag, gazdaságilag és pénzügyileg is fontos, mivel nagyobb az esélye a koraszülésnek, a komplikációknak és a rendellenességeknek.
- Etikai viták: A PGS itthon szakmai viták és egymásnak ellentmondó szakvélemények kereszttüzében áll. Sokan úgy gondolnak rá, mint genetikai programozásra, holott az illegális; a HRI szerint az ő céljuk csupán a hatékony embriószelekció.
Háromszülős lombikbébi program
Az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériuma 2014 februárjában adta ki a háromszülős lombikbébi program elfogadását célzó törvénytervezetét. Ez a kísérleti fázisban lévő program a sérült mitokondriummal rendelkező édesanyáknak nyújt lehetőséget egészséges gyermekek szülésére. A mitokondriumok elégtelen működése ritka betegség, amely évente körülbelül négyezer gyermeket érint.
A kezelés lényege, hogy a betegséget hordozó nő petesejtjének sejtmagját egy egészséges donor citoplazmájába helyezik. A születendő gyermek teljes genetikai állományát két nőtől és egy férfitól kapja. Ugyanakkor a gyermek szemét, orrát, testalkatát nem határozza meg a donoranya egyszázalékos génállománya, így az igazi anya az, aki a huszonhárom kromoszómáját adta és megszülte.
A procedúra ellenzői főként etikai problémákra hivatkoznak, és a klónozáshoz hasonlítják a kezelést, mivel Európa összes országában be van tiltva az öröklődő emberi genom módosítása.
| Jellemző | Hagyományos lombikbébi program | Preimplantációs genetikai szűrés (PGS) |
|---|---|---|
| Fejlődési rendellenességek esélye | 6% (50%-kal több, mint a természetes fogantatásnál) | Lényegesen alacsonyabb, mivel csak egészséges embriókat ültetnek be |
| Sikeres beültetések aránya | Országosan 40% | HRI-ben 60% |
| Vizsgálati módszer | Hagyományos tesztek, pl. FISH (1 marker 5-9 kromoszómán) | 100 marker 24 kromoszómán (3-5 napos embrión) |
| Etikai megítélés | Általánosan elfogadott, de vannak etikai viták | Viták kereszttüzében áll, sokan genetikai programozásnak tekintik |
| Ár és bonyolultság | Drága, körülményes | Nem drágább és nem körülményesebb, mint a régi módszer |