A terhességi cukorbetegség a várandósság alatti hormonális változások következtében alakul ki, és bár átmeneti állapot, mind az anyára, mind a fejlődő magzatra jelentős kockázatokat hordoz magában. A magas vércukorszint kezelés nélkül komoly szövődményekhez vezethet, ezért kiemelten fontos a megfelelő felkészülés, a korai felismerés és a szoros orvosi felügyelet.
Mi az a Terhességi Cukorbetegség?
A terhességi cukorbetegség a terhes nők 2-10 százalékát érinti. A betegség a különböző hormonális hatások felborulása miatt alakulhat ki, és az élettani határértéknél magasabb vércukorszinttel jár. Általában a terhesség 24. és 28. hete között jelentkezik, így ebben az időszakban a kismamák OGTT- (orális glükóztolerancia-teszt - cukorterhelés) vizsgálata rutinszerű. A terhességi cukorbetegség jelentkezése nincs összefüggésben a terhesség előtti és utáni cukorproblémákkal, de mindenképpen megnöveli a későbbi 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A kezeletlen betegség a születendő gyermeknél is növeli a cukorbetegség, valamint terhességi és szülési komplikációk kialakulásának esélyét.
A terhesség fenntartása a kismama szervezetében lejátszódó bonyolult hormonális folyamatoknak köszönhető. A méhlepényben termelődő hormonok hatására a kismama szövetei ellenállóbbá válnak a vércukor-szabályozó hormon, az inzulin ellen. Az inzulin segíti a szöveteket abban, hogy a vérből felvegyék a cukrot, és energiát termeljenek - ez ebben az esetben nem történik meg, a cukor a vérben marad. A kialakuló állapotot inzulinrezisztenciának nevezzük, amely a legtöbb esetben csak átmeneti. Amennyiben az inzulinrezisztencia már olyan mértékű, hogy a hasnyálmirigyben termelődő inzulin mennyiségének megemelésével sem áll vissza a normál vércukorszint, kialakul a terhességi cukorbetegség - azonban még ez az állapot is a legtöbb esetben átmeneti.
A Terhességi Cukorbetegség Tünetei
A terhességi cukorbetegség általában nem okoz specifikus tüneteket, a magas vércukorszintre jellemző tünetegyüttes figyelhető meg: fáradtság, homályos látás, fokozott szomjúság, gyakori vizelési inger, horkolás. A terhességi cukorbetegség általában könnyen kezelhető, legtöbbször a megfelelő diéta tartása mellett nincs szükség gyógyszer szedésére. A terhesség során kialakult és kezeletlen magas vércukorszint azonban komoly szövődményekhez vezethet a várandósság során, utána is, illetve a születendő gyermeknél is: magas születési súly, légzési nehézségek, alacsony vércukorszint, preeklampszia (terhességi toxémia) gyakoribb előfordulása, túl sok magzatvíz képződése (polyhydramnion), idősebb korban magasabb esély az elhízásra és a 2-es típusú cukorbetegségre.
Mikor Forduljon Orvoshoz?
Amennyiben az anya a terhességét megelőzően cukorproblémákkal küzdött, a terhesség korai szakaszában vércukra a normálisnál magasabb, vagy családjában (vagy esetleg egy korábbi terhesség során) előfordult már a terhességi cukorbetegség, azt a kezelőorvosnak jelezni kell a terhesség kezdetén. Ezekben az esetekben a terhesség során a vércukorszint gyakoribb ellenőrzésére lehet szükség.
A Terhességi Cukorbetegség Diagnosztizálása
A terhességi cukorbetegség specifikus tünetek hiányában legtöbbször csak a rutin-szűrővizsgálatok során kerül diagnosztizálásra. Mivel kialakulása a 24. és 28. hét között a leggyakoribb, ekkor a kismamák rutinszerű vércukorszint-vizsgálata indokolt. A terhesség során jelentkező szénhidrátanyagcsere-zavar kizárása vagy kimutatása céljából alkalmazandó cukorterheléses vizsgálatra (orális glükóztolerancia-teszt, OGTT) a kismamának felkészülten kell érkeznie. A terhelés után 120 perccel vérvétel történik („120 perces érték”).
A Terhességi Cukorbetegség Kezelése
A terhességi cukorbetegségnek két fajtáját különítjük el: enyhébb esetben a vércukorszint normál értéken tartásához elegendő a megfelelő diéta, míg súlyosabb esetben inzulinpótlásra vagy egyéb vércukorszint-csökkentő gyógyszerre is szükség lehet. Amennyiben megállapításra kerül a gesztációs diabétesz, a kismamát a nőgyógyász vagy a háziorvos diabetológiai szakrendelésre utalja. A gesztációs diabétesz kezelésének célja, hogy az érintett kismamának normális, a nem gesztációs kismamákéhoz hasonló vagy azzal azonos vércukorértékei legyenek. Az első és legfontosabb az életmódkezelés, amely a megfelelő étrend alkalmazását és a fokozott fizikai aktivitást foglalja magába. A gondozás elengedhetetlen része a kismama vércukor-önellenőrzése, amelyet reggeli előtt és a főétkezések után 1 órával kell elvégezni.
A Terhességi Cukorbetegség Megelőzése és az Inzulinrezisztencia
Az inzulinrezisztencia (IR) azt jelenti, hogy az inzulin hatása a célsejteken gyengül, ezáltal több inzulinra van szükség a megfelelő vércukorszint fenntartásához. Az inzulinrezisztenciára gyakran éppen azért derül fény, mert a női páciens nem tud teherbe esni, ezért orvoshoz fordul. Az IR kapcsán ugyanis a szervezetben megnő az inzulinszint, ami többféle mechanizmus által is gátolhatja a petefészek normális működését, illetve az agyalapi mirigy és a petefészek hormonális visszacsatolási útjait. Emiatt a tüszőérés és a tüszőrepedés is problémákba ütközhet, tehát a teherbeesés esélye csökken.
A terhességi cukorbetegség kialakulásában rizikófaktornak számítanak az alábbiak: 25 éves kor feletti életkor a terhesség során, terhességi magas vérnyomás, családi halmozódás, a terhességet megelőzően túlsúly, a terhesség során az átlagosnál nagyobb súlynövekedés, ikerterhesség, a korábbi gyermek magas születési súllyal született, korábbi terhesség során kialakult terhességi cukorbetegség, kortikoszteroidokat szed a kismama, policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy egyéb, inzulinrezisztenciával összefüggésbe hozható betegség.
Teherbeesés Nehézségei és az Inzulinrezisztencia
Az inzulinrezisztencia nem minden esetben okoz tünetet, és éppen emiatt sokszor nem sikerül idejében megfékezni, visszafordítani a cukorbetegség felé vezető folyamatot. Amennyiben mégis mutatkoznak panaszok, azok főként az alábbiak lehetnek (bár nem minden tünet jelentkezik mindenkinél): fáradtság, éhségérzet étkezés után (főként cukros ételek vagy nagy mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása után), idegesség, fáradékonyság, koncentrációs zavar (különösen, ha kimarad egy étkezés), gyakori éjszakai felébredés, éjszakai izzadás, alvászavar, sikertelen fogyókúra, hízás, még változatlan életmód mellett is, rossz közérzet, hangulatzavarok, gyakori sóvárgás a cukor, a szénhidrát után, falási rohamok, hajhullás, fejfájás, migrén, pattanásos, zsíros bőr. Férfiaknál ezen kívül jelentkezhet libidó csökkenés, nőknél pedig előfordulhat fokozott szőrnövekedés, kimaradó menstruáció és más menstruációs zavarok, illetve a teherbe esés nehézsége, meddőség.
Az IR kezelésére tehát a kismamát és a babát érintő szövődmények elkerülése miatt is fontos figyelmet fordítani és időnként ellenőrizni is kell a terápia eredményességét. Amennyiben valaki inzulinrezisztenciára gyanakszik, úgy 3 pontos OGTT vizsgálatra (terheléses vércukorvizsgálat) van szüksége. Az inzulinrezisztencia kivizsgálására gyakran használt HOMA-index egy számított érték, ami csak az éhomi vércukor és inzulin értékeket veszi figyelembe, így, ha a HOMA index pozitív, az mindenképpen igazolja a szénhidrát anyagcsere zavarát és már nem szükséges elvégezni a terheléses vércukor vizsgálatot. Ha diagnosztizáljuk az inzulinrezisztenciát, akkor a kezelés célja az inzulinszint normalizálása, amelyhez kulcsfontosságú az étrend megváltoztatása, a rendszeres testmozgás, illetve a stresszkezelés. Amennyiben pedig az értékek megkívánják, illetve, ha az életmódterápia nem vezet eredményre, úgy gyógyszeres kezelést is előírhatunk.
1-es Típusú Cukorbetegség és a Terhesség
A várandósság 1-es típusú cukorbetegen fokozott kockázatot jelent, de megfelelő kezeléssel és folyamatos ellenőrzéssel biztonságosan kihordható a gyermek. A terhesség alatti hormonális változások miatt változik az inzulinigény, így szorosabb kontrollra van szükség, hogy a vércukorszint optimális tartományban maradjon. Ha sikerül ezt biztosítani, akkor jelentősen csökkenthetjük a komplikációk esélyét és egészségben, biztonságban világra lehet hozni a várva-várt gyermeket.
Az 1-es típusú cukorbetegeknek már hónapokkal a teherbe esés előtt érdemes elkezdeniük felkészülni a várandósságra. A cukorbetegség - legyen az 1-es, 2-es típusú vagy gesztációs diabétesz - mind az anya, mind a magzat számára komoly kockázatokat hordoz magában. Ismert 1-es típusú cukorbetegség esetén van lehetőség arra, hogy felkészüljünk a terhességre és megelőzzük ezeket a veszélyeket. A várandósság 1-es típusú cukorbetegségben az alábbi kockázatokat hordozza magában az anyára nézve: hipoglikémia, diabéteszes ketoacidózis, magas vérnyomás, preeklampszia, gyakoribb húgyúti fertőzések. Ezek a veszélyek jó eséllyel elkerülhetőek, ha tervezett a várandósság 1-es típusú cukorbetegen, és már a várandósság előtt rendezzük a cukorháztartást és megtarjuk ezt.
Ha létrejön a várandósság 1-es típusú cukorbetegen, sok odafigyelésre lesz szükség a következő hónapokban is. Nem minden terhesség tervezett, így ha 6,0%-nál magasabb HbA1C-érték mellett történik a fogantatás, érdemes minél hamarabb elkezdeni dolgozni a vércukorértékek csökkentésén. Ehhez diétás változtatásokra vagy több inzulinra lehet szükség az orvos utasításainak megfelelően. Az ideális vércukorszint a terhesség alatt alacsonyabb, mint nem terhes esetben, mert a magas vércukorszint nagy kockázatot jelent a babára nézve. Az első trimeszterben az inzulinigény elkezd változni, majd a második trimeszterben az inzulinszükséglet gyorsan megnőhet, ami kitart a harmadik trimeszterre is. A növekvő magzat és a méhlepény egyre több tápanyagot és energiát igényelnek, ami miatt többször is módosítani kell az inzulin-adagokat.
Cukorbetegség és Teherbeesés
A cukorbetegség - legyen az bármely típusú - az egész életre hatással van. Ezért szükségesek a szigorú életmódbeli előírások, hiszen azok betartásával lehet normális szinten tartani a vércukorértékeket és elkerülni az esetleges kisiklásokat. Nem kellően karbantartott diabétesznél jelentősen megnő az anyai és a magzati szövődmények kockázata, könnyebben következik be vetélés, halvaszületés és egyéb rendellenességek.
A cukorbetegség ma már nem akadálya a műtéteknek, de alatta és utána a cukorbeteg állapot külön odafigyelést igényel. A vércukorszint ellenőrzését a cukorbetegségre fokozott kockázattal rendelkezők számára ajánlatos már a terhesség tervezésekor elvégeztetni. Ha szénhidrát-anyagcsere zavar igazolható, akkor a már a fogantatás előtt elvégzett vér- és vizeletvizsgálati eredmény ismeretében a szükséges kezelés megkezdhető. 2-es típusú cukorbetegség esetén az enyhébb anyagcserezavar megfelelően összeállított étkezéssel és rendszeres mozgással is normalizálható lehet, így szerencsés esetben akár igen rövid idő alatt sikerülhet elérni a normál vércukorértéket.
A fel nem ismert 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség egyaránt gátolhatja a teherbeesést és az első három hónapban növelheti a vetélés kockázatát. A magzat fejlődésének szempontjából legfontosabb időszak az első három hónap. Ha az édesanyánál ebben az időszakban a vércukor nincs egyensúlyban, az súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat. A magas vércukorszint a terhesség későbbi szakaszában a magzat súlyának nagymértékű emelkedéséhez vezethet.
Cukorbetegség terhesség alatt | A reproduktív rendszer élettana | NCLEX-RN | Khan Academy
A Szülés és a Szülés Utáni Időszak Cukorbetegséggel
A várandósság 1-es típusú cukorbetegen növeli a kockázatát annak, hogy a baba a normálisnál nagyobbra nő. Ez megnehezítheti a hüvelyi szülést. A baba vállai beszorulhatnak az anya medencéjébe, ami császármetszést tesz szükségessé. Ennek felmérése ultrahanggal történik. A méretbeli növekedés mellett a magzatvíz mennyiségét is vizsgálni kell, ennek csökkenése esetén is szükség lehet a szülés megindítására vagy császármetszésre. A cukorbeteg nőknél gyakran korábban, a 37-38. héten indítják meg a szülést. A vajúdás kissé korai megindítása csökkenti az anyát és a babát érintő kockázatokat, beleértve a halvaszületés esélyét is.
Közvetlenül a szülés után érdemes ellenőrizni mind az anya, mind a baba vércukorszintjét. Gyakori, hogy az első napokban az újszülöttnél alacsony vércukorszint áll fent, mert hozzászokott a korábbi magas értékekhez és nem tud még a szervezete gyorsan mobilizálni. Emiatt fokozott odafigyelésre van szükség. A szülés után jelentősen csökken az anyai inzulin igény és beáll a terhesség előtti értékre. A szülés utáni órákban azonban fennáll még az anyai hipoglikémia veszélye is, ezért megfigyelés alatt kell tartani a szülőszobán. Az 1-es típusú cukorbetegeknek erősen ajánlott a szoptatás. Segít csökkenteni a vércukorszintet, és a kizárólag szoptatott gyermekeknél kisebb a későbbi, 2-es típusú cukorbetegség előfordulása.
A terhesség során a hormonháztartásban történt átalakulások hatására a szénhidrátanyagcsere-állapot változik, egyre fokozódó inzulinrezisztencia jelentkezik, vagy ha már fennállt, az tovább erősödik. A szervezet inzulinigénye megnő, és a hasnyálmirigynek sokkal több hormont kell termelnie ahhoz, hogy a vércukorszint a normális tartományban maradjon. A hormonok okozta szénhidrátanyagcsere-változások a szüléssel megszűnnek, ami azt jelenti, hogy az édesanyának nagy esélye van arra, hogy az anyagcseréje normalizálódik. Ha a terhes kismamának magas a vércukorszintje, az mind az anyára, mind a magzatra káros hatással van.
A klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavarral járó terhességekből születettek körében gyakoribb az elhízás akár gyermek-, akár felnőttkorban. A szülés után 10 évvel ezeknek a nőknek közel fele túlsúlyos, harmaduknak magasvérnyomás-betegsége van, illetve 15 százalékuknak fehérje is megjelenik a vizeletében. A gesztációs cukorbetegség az esetek 90 százalékában a szülés után elmúlik, de a későbbiekben nagyobb a valószínűsége annak, hogy kóros szénhidrátanyagcsere-zavar alakuljon ki. A szülés után minimum 6 hét elteltével ismételt cukorterhelésre van szükség annak felmérésére, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavar teljesen megszűnt-e, vagy esetleg valamilyen formában megmaradt.
Terhesség Alatti Figyelmeztető Jelek és Hosszú Távú Következmények
A magas vércukor szintek az anyánál különféle fertőzésekre hajlamosítanak, ilyenek a húgyúti fertőzések és a gombás eredetű nőgyógyászati fertőzések. A terhességi cukorbetegség olyan magas vércukorszinttel járó anyagcserezavar, mely a terhesség során kezdődik, vagy akkor ismerik fel. Szűrésére kötelező jelleggel a második trimeszter idején kerül sor, a 24-28. terhességi hét között. Kórosan magas értékek esetében a vércukorszint normalizálása terhességi csökkentett szénhidráttartalmú diéta segítségével történik. Amennyiben ez nem elegendő, szükség lehet inzulin alkalmazására is. Terhességi diabétesz esetén a vércukorérték a szülés után rendszerint normalizálódik, a későbbiekben azonban mindenképp javasolt az édesanya rendszeres, lehetőség szerint évenkénti szűrése.
Bár a gesztációs cukorbetegség a szülést követően elmúlik, azaz a szénhidrát-anyagcsere normálissá válik, a kismama élethosszig tartó odafigyelésére van szükség. A cukorbetegség, illetve kórmegelőző állapotainak az időben történő kezelése rendkívül fontos a betegség progresszív jellege és a szövődmények kialakulásának megelőzésére. A cukorbetegség a vele járó szövődményei által határozza meg az egyén sorsát. A hosszú távú (krónikus) szövődmények alapvetően az érrendszer károsodását jelentik, s ezek rövidebb-hosszabb idő alatt visszafordíthatatlan szervi diszfunkcióhoz vezethetnek. Azoknak a nőknek, akiknek a terhessége során szénhidrátanyagcsere-zavar, gesztációs cukorbetegség igazolódott, nagyobb az esélyük a 2-es típusú diabétesz kialakulására.
tags: #cukorbetegen #teherbe #esni