A cseresznye az egész világon kedvelt gyümölcs, így nem véletlen, hogy sokak kertjében kap helyet egy cseresznyefa. A cseresznyefa ráadásul elképesztően szép látványt nyújt, amikor virágba borul. A cseresznyefa lombhullató, gyümölcstermő fa, és mindannyiunk kedvence. Nem csupán édes és vitamindús terméséért, hanem tavasszal nyíló gyönyörű virágaiért is. A cseresznyefák mindenki szereti...
A cseresznyefa kilóg a gyümölcsfák sorából. Ezért fontos, hogy mikor metszed meg! Ha van kerted, akkor remélhetőleg gyümölcsfák is kaptak benne helyet. A gyümölcsfa nagy ajándék. De ahhoz, hogy a gyerekek sok cseresznyét akaszthassanak a fülükre, gondoskodnod kell róla, hogy a cseresznyefa igazán jól érezze magát nálad. Ha tehát nagyon sok finom gyümölccsel szeretnéd ellátni a családot, bizony elő kell kapnod néha a metszőollót. De egyáltalán nem mindegy, hogy mindezt mikor és milyen módon teszed.
Miért fontos a gyümölcsfák metszése?
A metszés minden fa gondozásának fontos része. A legfontosabb szempont a cseresznyefa, és minden gyümölcsfa metszésénél, hogy a korona jól átlátható legyen, így kellő mértékben tudja átjárni a levegő és a fény. Ezzel fogjuk ugyanis elérni, hogy több virágot hozzon, így természetesen több lesz a termés is. Ráadásul egy gondozott, átlátható korona jóval ellenállóbbá teszi a gyümölcsfát a különféle betegségekkel és kártevőkkel szemben. A metszés során ezen kívül a célunk még az is, hogy ha szükséges, szép formát alakítsunk ki, illetve hogy ne legyen túlságosan magas a gyümölcsfa, hiszen akkor jóval nehezebb a permetezés, sőt, a szüret is. A bőséges termést a cseresznyefa helyes metszésével lehet elérni.
A metszés célja a gyümölcsfáknál, hogy a fény és a levegő minél jobban át tudja járni a fa. A metszetlen fák a nem kívánt ágak miatt besűrűsödnek. Ez negatív hatással van a terméshozamra és a fa kitettebb lesz a betegségekre.
Azonban, mielőtt a hévtől fűtve előkapnánk a metszőollót, és nekiugranánk a fának, érdemes utánajárni, mikor és hogyan kell szabályosan megmetszeni, mert egy rossz metszéssel többet ártunk, mint használunk. Ráadásul utólag már semmi esély, hogy helyreállítsuk a levágott ágakat, így érdemes előre gondolkodni és felvérezni magunkat a metszés tudományával.
A cseresznyefa metszésének speciális szempontjai
A cseresznyefa nem olyan, mint a többi. A gyümölcsfákat általában nyugalmi állapotban, rügyfakadás előtt érdemes metszeni, de nem így van ez a cseresznyefa esetében. A cseresznyefa életében többféle metszést különböztetünk meg. A cseresznyefa metszéséhez négy dologra van szükségünk: elszántságra, metszőollóra, egy hosszú nyelű ágvágó ollóra és egy ágvágó fűrészre. Fontos, hogy mindig fertőtlenítsük le a használt eszközöket, hogy nehogy átvigyünk egyik növényről a másikra valamilyen betegséget. Ehhez töröljük le alkohollal a pengéket. Az élő ágak metszését végezzük metszőollóval.
A cseresznyefa metszésének típusai és időzítése
- Ültetés utáni metszés: Miután elültettük a cseresznyefát, meg kell könnyíteni az eredést. Éppen ezért ültetés után meg kell metszeni úgy, hogy vázágai valamivel laposabban álljanak, mint az almafa esetében. Törekedjünk rá, hogy a törzzsel bezárt szöge körülbelül 60°-os legyen.
- Koronaalakító metszés: Tavasszal jön el a cseresznyefa koronaalakító metszése. Ekkor válasszunk ki vázágnak három vagy négy erősebb vesszőt, amelyek egyenletes távolságra legyenek elosztva a törzsön. A többi vesszőt metsszük le vagy kötözzük le, míg a vázágakat kétharmadukkal rövidítsük meg. Fontos, hogy vízszintesen egy síkban legyen a csúcsuk, és külső rügyben végződjenek. A koronaalakító metszést a fiatal fákon kora tavasszal is el lehet végezni, még rügypattanás előtt. A fiatal fák esetében az orsó koronaforma javasolt, hogy a korona szellős legyen és minél több fény jusson a belsejébe.
- Fenntartó metszés: A cseresznyefa fenntartó metszését a fa életének 5. évétől kell elkezdeni. Ekkor tudjuk beállítani az ideális koronamagasságot. Ehhez a sudarat vágjuk vissza egy középről induló, vízszintesen kiágazó ágig. Így tegyünk a vezérágakkal is. Ha a vezérágak menti többi vesszőt lekötözzük, azzal növeljük a terméshozamot.
- Ritkító metszés: A cseresznyefa ritkító metszését a szüret után kell elvégezni. Ennek ideje július és augusztus környékén jön el. Ekkor akár nagyobb ágakat is kivehetünk a koronából, és ekkor metsszük le a zavaró vesszőket is. Ilyenkor a sebek sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a fa nyugalmi állapotában, így a fertőzés veszélye is csökken. Ez azért is fontos, mivel a cseresznyefa sajnos hajlamos a gombás és bakteriális megbetegedésekre.
- Idősebb fák metszése: Az idősebb cseresznyefa metszésekor a cél a kifelé álló hajtások fejlődésének elősegítése. Ehhez vissza kell metszeni a függőlegesen nőtt ágakat, tehát a fa inkább vízszintesen terjeszkedjen, és ne felfelé. Ehhez lesz szükség az ágvágó ollóra és a fűrészre.
Az ifjító metszést, mint az éves metszést is, lombhullás után és rügypattanásig szokták végezni. Bár növénykórtani szempontból a csonthéjasoknál a csak hideg időben fertőző baktériumos (Pseudomonas) betegségük miatt a szakemberek a rügypattanás utáni, virágzáskori metszést javasolják, ugyanis felmelegedéskor már a kórokozó nem aktív, nem fertőzi azokat.
A korona teljes, drasztikus ifjítása sokszor a fák elhanyagolt állapota vagy túlzott magassága miatt szokott elvégezni, a 6-8 méteres fák gondozása, permetezése, szüretelése gyakran kivitelezhetetlen. A cseresznyefák nem szeretik a metszést, csak megfontoltan alkalmazza! Minden fánál, minél drasztikusabban vágják vissza, annál erősebben kezdenek el növekedni a metszés alatt elhelyezkedő oldalágak, vesszők. Az ifjító metszéssel lényegében egy új koronát alakítunk ki, alaposan végig kell gondolni - megtervezni - az ágak térbeli elhelyezkedését. Egy év alatt nem szabad végrehajtani, 2-3 évre elhúzva érdemes megvalósítani, hogy a fát ne érje sokkhatás. A vastag vázágak visszavágásánál a hossz 1/3, legfeljebb 1/2 részénél nagyobbat nem ajánlott eltávolítani egy alkalommal. Vékonyabb koronaalkotó ágakat lehet tövéhez közel kivágni, ha a korona besűrűsödött, és nem jut elég fény a belsejébe. A visszavágás alatt mindig legyen egy fejlett, jó irányban növő, vékonyabb ág vagy vessző, amiből majd az új vázág kinevelhető lesz. A visszavágott ág metszési felülete soha ne legyen vízszintes, hanem ferde, minél meredekebb szögben álljon, hogy a későbbiekben ne állhasson meg rajta a víz. A korona vékonyabb ágait, vesszőit is ritkítani kell, különösen a befelé, vagy rossz irányban lévőket.
Nagyon fontos, hogy metszés után szedjük össze a lehullott maradványokat, és végezzünk sebkezelést a fán. A metszést követően ajánlott a metszési felszíneket lehetőleg azonnal kezelni a fertőződés megelőzése céljából. Erre valamennyi réz hatóanyagú gombaölő szer alkalmas, vagy az egész fát permetezve, vagy csak helyileg a sebek kezelésével.
A cseresznyefa gondozása
Hazánkban leginkább az enyhe lejtésű, melegebb fekvésű domboldalak kedveznek a cseresznyefa számára. A cseresznyefa szereti a fényt és a meleget, így eszerint válasszuk ki a helyét a kertben. Bár a téli lehűlést jól bírja, a tavaszi fagyok nagy kárt tehetnek a virágaiban. A cseresznyefa átlagos vízigényű gyümölcsfa, de ha rendszeresen öntözzük, bőséges terméssel hálálja meg azt. Kedveli a jó vízgazdálkodású, középkötött, mélyrétegű, levegős, tápanyagban gazdag talajt, de a pangó vízre nagyon érzékeny.
A cseresznyefa ültetésére a legmegfelelőbb időszak az október közepétől március közepéig tartó időszak. Ültetése előtt már ki kell választani a fajtáját, annak megfelelően, hogy mekkora helyre szeretnénk ültetni, illetve a termésével mi a célunk. Ugyanis nem minden fajta alkalmas például befőzésre. Ezután gondosan ki kell választani a helyét, mely napos, szellős legyen. Talajok közül a jó víz elvezetésű, közepesen kötött, levegős, humuszban gazdag talaj a kedvező számára. A meszes, vízben pangó föld megöli a fákat.
Cseresznyét szabad gyökerű kiszerelésben és konténeres változatban is lehet vásárolni. Az előbbi tavasszal és ősszel, a konténeres kiszerelésű a téli fagyos időszakok kivételével bármikor elültethetők. A szabad gyökerű csemetét azonnal célszerű elültetni, ha erre nincs mód vízbe kell állítani az ültetésig, hogy nem száradjon ki.
Amikor megvásároltuk a fát, azonnal ültessük el. Az ültetés előtt a szabadgyökerű cseresznye gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy segítsük a növekedését. Az ültetőgödör legyen nagyjából kétszerese a gyökér méretének, de minimum 50x50 cm méretű. A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd ezt takarjuk be földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek vele. Úgy állítsuk be a gödörbe a csemetét, hogy teljesen egyenesen álljon, és hogy a szemzési, oltási pont, mindig kerüljön a földfelszín fölé. Ezután töltsük vissza a földet, tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg.
Betegségek és kártevők elleni védekezés
A cseresznyefa betegségei és kártevői nem kímélik ezt a növényt sem, így szükséges a megelőzés- illetve a védekezés. A lemosó permetezés egy általános növényvédelmi eljárás, mely során meg tudjuk védeni a növényeiket a kártevőktől. Valamint segítségével a későbbiekben sokkal kevesebbszer kell majd permetezni, ugyanis a fák ellenállóbbak lesznek. A lemosó permetezést a téli fagyok elmúltával - mikor már a károsító vegetáció is éledezik, - de még a rügyfakadás előtt érdemes elvégezni. Ehhez mindenképpen figyelni kell az időjárás alakulását, mely az áttelelő kártevőknek és kórokozóknak is kedvező lehet. Mindenképpen érdemes elvégezni a kezelést már 10 °C fölötti hőmérsékleten. Elérhetőek már olyan lemosó permetezésre alkalmas szerek is, amelyek olajat, rezet és ként is tartalmaznak, tehát rendkívül hatékonyak.
A metszést célszerű a fa nyugalmi állapotában tél végén, tavasz elején megejteni. A metszés után még a rügyfakadás/rügypattanás előtt mindenképpen ajánlott lemosó permetezéssel védeni a gyümölcsfát az áttelelő gomba betegségek és a szívó kártevők ellen. A leghatásosabb a Boroil narancsolaj és Cupromax permetezése. 50-50 ml-t kell 10 liter vízbe keverni és permetezővel kell kijuttatni.
Csonthéjasoknál a hajtáselhalásos monilia okozza a legnagyobb gondot. Fontos a megelőző védekezés a virágzási időszakban. Ez ellen kombinált kezeléssel tudunk védekezni, mely része a talajkezelés, amikor is kiszorítjuk a kórokozó gombákat a talajból. Használt szerek: tyra és omega perlit. Tyra-ból 1 m2-re 1-2 gr, míg Omega perlitből 0,5 liter szükséges 1 m2-re. Ha például 10 m2-es területet akarok kezelni, akkor kimérek egy edénybe 5 liter Omega perlitet és feloldok 1 liter vízben 15-20 gr Tyra-t.
A csonthéjasoknál a hajtás elhalásos monília okozza a legnagyobb károkat. Fontos a megelőző védekezés szeptember elejétől az őszi időszakban is. Körülbelül 0,5 litert szórjunk 1 m2-re, ha erős, fertőtlenítő hatást és fizikai talajjavítást szeretnénk.
A növényeket, az azon táplálkozó rovarok ellen, a NeemAzal nevű készítményben található azadirachtin nevű hatóanyaggal védjük meg, amely a trópusi neem fa magjának kivonata. Kizárólag rovarokra hat oly módon, hogy a vele kezelt növényt el kell fogyasztania, ami a bélrendszerében átalakul egy speciális, azt károsító anyaggá. A ragadozó rovarokra helyes használatnál nem hat. Amennyiben virágra kerül, úgy a virágporral a beporzó rovarok és azok a ragadozó rovarok, amelyeknek alternatív tápláléka a virágpor elpusztulnak tőle. A NeemAzal (biológiai rovarölő szer) alkalmas a fitofág poloskák, közöttük betelepülő fajok, levélbogarak, üvegházi molytetű, fitofág atkák és tripszek elleni biológiai védekezésre. Emberi egészségre teljesen ártalmatlan. Permetezéssel kijuttatva, normál szórásképpel. Fényre érzékeny termék, ezért ajánlott a kora hajnali és a késő délutáni - esti permetezés! Keverési arány: 50ml / 10-15 l vízhez Nem szabad túladagolni, ezért az 50ml-10l aránynál töményebbre ne keverjük! A NEEM-AZALT ne keverjük más olajos készítménnyel! A hasznos élő szervezetek közül a katicabogarakat, ragadozó atkákat, fürkészdarazsakat nem károsítja. A ragadozó poloska lárvákra és a zengőlegyekre a NEEM-AZAL közepesen veszélyes, amennyiben virágporra jut! Tilos virágzó növényre permetezni! Alkalmas a gyökértetvek, földibolhák, tripszek, drótférgek, cseresznyelégy- és dióburok-fúrólégy lárváinak gyérítésére. 20 g-ot kb. 15-20 liter vízzel célszerű hígítani. Elegendő locsolókannával, öntözőfejjel a talajfelszínre kijuttatni, majd lehetőség szerint sekélyen pl. ezek az élő készítmények rövid szavatossági idővel rendelkeznek ezért HŰTVE szállítjuk ki őket. A Nematop és Nemastar hasznos fonalféreg készítményeket károsítja, együtt nem használhatók.
Az A/4-es méretű cseresznyelégy bio rovarfogó színcsapda lapokat félcső alakba hajtjuk. Házikerben a kártevők gyérítésére a lombkorona magasságának minden méterére 2 db ragacslap kerüljön egyenletesen elosztva, a teljes védelemhez. Amennyiben már megjelentek a levéltetvek, akkor a Boroil nevű (narancsolaj) permetezése hatásos. A narancsolajok közül a BOROIL az egyik legjobb szer, mivel a magasabb terpén hatóanyag szint mellett sem perzsel annyira, mint a többi. Ezek azonnali segítséget nyújtanak és befojtják és leszárítják a fán levő tetveket.
Gyakori fabetegségek – Családi történet
A cseresznyefa faanyaga és a fa egészsége
A cseresznyefa kérge jellegzetes, pirosas-barna színű. A fa kemény, ezért régen a műbútorasztalosok használtak. A cseresznyefák remekül ékesítik az otthoni kerteket. A sötétzöld lombozat és a pirosas-barna gyümölcsök között tökéletes a kontraszt a nyári hónapokban. A virágok nagyon szépek, és csodálatos a színük a tavaszi hónapokban. Ősszel, a fák több színben pompáznak, pl. rózsaszín, vörös, sárga és barna.
Nagy ijedelmet tud okozni a kertészkedőknél, ha súlyosan károsodik a gyümölcsfa törzse. Ilyenkor kell meghozni egy ultranehéz döntést: kivágjuk vagy megmentsük a fát. A törzset és az egész fát vizuális módszerrel megvizsgálva látható, hogy a kalluszosodás elkezdődött. Ez azt jelenti, hogy a fa az elhalt részt elkezdte körbe nőni (lekerekített sebszélek) azzal a céllal, hogy megakadályozza a tovább terjedését és elválassza az egészséges résztől. Továbbá a törzs néhány helyen megvastagodott, amely a fa statikai megerősődését jelenti. Ezek a védekező mechanizmusok többek között annak köszönhetőek, hogy a fa újból erőre kapott.
Mielőtt végig vesszük a lépéseket megjegyzem, hogy minél előbb észrevesszük a sérülést, annál jobb. Mivel ez egy „műtét”, ezért nem csak a fa nyugalmi állapotában végezhető. Csak éles és strapabíró (minőségi) szerszámokat használjunk: kacor, spakni, metszőolló, kés. Javaslom, hogy egy derékszíjra függesszük fel az összes szerszámot, hogy mindig kéznél legyen. Győződjünk meg róla, hogy az elhalt részeket eltávolítottuk, a sebszéleket kiegyenesítettük. Az a legjobb, ha egy sima felületet kapunk végül. Ez azért fontos, hogy könnyebben gyógyuljon a seb.
A sebfeltárás közben és után vizsgáljuk meg a gyümölcsfa környezetét, hogy nincs-e olyan tényező, ami előidézhette (pl. a törzsre tekert drót, pocokjárat) a fa legyengülését és sérülését. Ha van kertnaplónk (a szakmában műveleti naplónak hívjuk), akkor nézzük meg az elmúlt évek ápolási munkáit és időpontjait, továbbá az időjárás alakulását és a permetezési naplót.
Vizsgáljuk meg a fa stabilitását. A fa korától is függ, valamint attól, hogy tudunk-e megfelelő támaszt készíteni. Léteznek hígítható fasebkezelők, amelyeket a faápolásra fenntartott festékszóróba beletéve gyorsan lefújhatjuk a feltárt sebet és jelentős anyagot is spórolhatunk. Azonban aki először csinálja, annak az ecsetet ajánlom, hogy biztosra menjen, hogy a megfelelő vékony rétegben került fel a fasebtapasz és az egész sebet lefedi. Ha a vegetáció végén, vagy elején történik a faápolás, akkor a sebkezelés után permetezzük le a fát rezes lemosóval is.
Érdemes a törzset is finoman megkopogtatni néha, mert a korhadt résznek más hangja van mint az egészségesnek.
Érdekességek a cseresznyéről
A cseresznyét, habár sokan szeretjük, mégis alig ismerjük. Pedig érdemes megtudni a titkait. Például azt, hogy a cseresznyét már az ősember is ismerte és szerette. Ezt pedig onnan tudjuk, hogy a régészek felfedezték a barlangokban a szanaszét köpködött cseresznyemagokat. De nemcsak az ősember szerette jó messzire köpködni a cseresznyemagot. Manapság ugyanis még világbajnokságot is rendeznek belőle! A jelenlegi világrekord 21,71 méter.
Nem csupán a gyümölcsnek, a cseresznye virágának is óriási kultusza van a világban. Japánban nemcsak a szépsége miatt kedvelik. A cseresznyevirág, azaz japánul szakura, Japán nemzeti jelképévé vált. Az, hogy a rügyből kipattanó virág szinte egy szempillantás alatt lehullik, az élet mulandóságát szimbolizálja számukra. Megjelenésük azonban bizakodással tölti el a japán szíveket, mert az álmok és remények beteljesedését jelképezi.
A cseresznye azon kívül hogy finom, még nagyon egészséges is. A cseresznye közel 80%-a víz, és mivel zsír és fehérje alig van benne, ellenben növényi rostot és szénhidrátot tartalmaz, nyugodtan fogyaszthatjuk akkor is, ha épp fogyókúrázunk. Ráadásul az elfogyasztása után viszonylag hamar megnöveli az energiaszintet, rengeteg A-, B1-, B2- és B6- vitamin van benne, és igen magas a C-vitamin tartalma is. A cseresznye serkenti az agyban a melatonin hormon termelődését, így hozzájárul a nyugodt, pihentető alváshoz. A szára sem haszontalan, mivel vízhajtó teát készítenek belőle. Mivel a cseresznye csökkenti a vér húgysav szintjét, hozzájárul az ízületi betegségek csökkentéséhez. Tisztítja a vért, enyhítheti az ízületi fájdalmakat és segíti a szervezet méregtelenítését. Emiatt a bőrünket is szebbé varázsolja, hiszen segít csökkenteni a pattanásokat is. A cseresznye nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort, cinket, magnéziumot és vasat is, így nagyban hozzájárul az immunrendszer védelméhez. A benne lévő flavonoidok hatékonyan semlegesítik a szabad gyököket, és késleltetik az öregedés folyamatait, ezen kívül még gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A cseresznyében lévő flavonoidok és a karotinoidok segítenek az agy hatékonyságának javításában is, hiszen erősítik a memóriát. Az idegeinkre is jó hatással van, és számíthatunk rá az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a depresszió esetében is. Védi a szívet, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, így csökkentve a szívrohamok kockázatát. Emellett megakadályozza a szájüregi fertőzéseket és semlegesíti a rossz leheletet. Minél sötétebb a cseresznye, annál egészségesebb, hiszen annál több benne az antioxidáns. A cseresznyét fogyaszthatjuk frissen, de készíthetünk belőle süteményt, bort, lekvárt, sőt, akár még pálinkát is.
tags: #cseresznyefa #lombjanak #szelesitese