A csecsemőgondozási díj (CSED) egyike a rejtélyesnek tűnő mozaikszavaknak, melyekkel a gyermekkel otthon lévők anyák szoktak dobálózni. A magyar állam a kisgyermekeket nevelő szülőket a gyermek három éves koráig támogatja pénzösszeggel, ezek közül a legelsőként igénybe vehető a CSED, amelyet az első nagyjából fél évben kap az anya (ritkább esetekben az apa).
A CSED a gyermek születéséhez kapcsolódóan kieső jövedelem pótlását szolgálja. Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamára jár. Korábban Terhességi-gyermekágyi segélyként volt ismert, de 2015. január 1-től CSED-re módosult az elnevezése.
Ki jogosult a CSED-re?
Minden anya, aki gyermeket szül és csecsemőt nevel Magyarországon, jogosult rá. Ez azt jelenti, hogy a nem hétköznapi esetek is ide tartoznak: ha valaki örökbe fogad egy gyermeket, akkor is jogosult CSED-re, ez lehet az apa és az anya is. Mindez független attól, hogy a gondozó házasságban él-e: aki csecsemőt gondoz, az kap CSED-et. Ez a lényeg: az újszülött babát gondozó szülő pénzbeli támogatást kap a magyar államtól.
A jogosultság alapfeltételei
Csecsemőgondozási díj annak a nőnek jár, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek gyermeke a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését, szünetelésének kezdetét követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítása megszűnését, szünetelésének kezdetét követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik.
A 365 napos biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, például nem számít megszakításnak a 30 napnál rövidebb biztosítatlanság. Az időbe bele kell számítani:
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött időt,
- nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 napot,
- rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét,
- a biztosítás megszűnését követően a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz folyósításának az idejét. Kivételt képez a „diplomás gyed”, amely nem beszámítható.
Ha szülő nőként valaki még nem állt munkában a szülést megelőző két évben, hanem felsőoktatásban tanuló diák esetén nappali tagozatos jogviszonya volt legalább két félévig, úgy igényelhet hallgatói, ún. diplomás CSED.
Különleges esetekben is járhat CSED
Csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet még:
- az örökbefogadó nő,
- a családbafogadó gyám,
- a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha a szülő nő meghal,
- az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
Milyen időtartamra jár a CSED?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára - 168 napon keresztül - jár. Ez jelenleg 24 hét, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie. A CSED-et a szülés várható időpontja előtti 28 naptári napon belül, vagy a szülés napjától lehet igényelni.
Indulhat a CSED a szülést követően is, de ebben az esetben a CSED összege a szülés napjához képest határozódik meg, illetve a CSED folyósítás időtartama a szülés napjától indul. Utóbbi azt jelenti, hogy ha például a szülést követő 31. naptári naptól igényled a CSED-et (nem a CSED igénylés benyújtása, hanem a CSED indulás kezdő napja lesz a szülést követő 31. naptári nap), akkor a CSED folyósítás 168 naptári nap - 30 naptári nap lesz, tehát ugyanúgy alakul a CSED folyósítás utolsó napja, mintha a szülés napjától elindult volna a folyósítás.
Ha a kismama később szül, mint a szülés várható időpontja és a szülési szabadságot a szülés várható ideje előtti 28. naptári naptól igényli, ebben az esetben a szülés napjától függetlenül a szülési szabadság, így a CSED folyósítása is elindul az igényelt időponttól, azaz a szülés várható ideje előtti 28. naptári naptól. A CSED folyósítás ebben az esetben is 168 naptári napig tart. Kivételt képez ez alól, ha koraszülés történik.
A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybe vehető a szülési szabadság és a CSED onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.
A CSED folyósításának megszűnése
Megszűnik a szülési szabadság és így a CSED is, ha
- a gyermek halva születik,
- a gyermek a születést követően hal meg. Ekkor a 15. napon szűnik meg.
- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el. Ekkor az elhelyezést követő napon szűnik meg.
Még a fenti esetekben sem lehet a szülési szabadság 6 hétnél rövidebb. Egyéb foglalkoztatás, például egyéni vállalkozás vagy őstermelők esetén a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés szerint kell a CSED folyósításának időtartamát megállapítani.
A CSED, a GYED, a GYED Extra és a GYES legfontosabb kérdései, összefoglalása 3 percben.
Milyen összegű a CSED?
A csecsemőgondozási díj összege az igénylő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 100%-a. A CSED és az összes többi gyermekgondozási díj kiszámításának az alapja a naptári napi jövedelem.
2025. július 1-jétől teljes egészében mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj, így az ellátást semmilyen levonás nem terheli. Az intézkedés eredményeként az anyák a korábbi bruttó keresetüknek megfelelő összegű ellátást kapnak kézhez.
A CSED összegének megállapítása
A megállapított bruttó díjból levonják a személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.
Megállapításkor jövedelemként kizárólag a CSED-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
- Ha van 180 nap jövedelem és a biztosítás folyamatos: Ha az igénylő csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor ez alapján a 180 napi jövedelem alapján állapítják meg a díjat, ha a biztosítási idő folyamatos.
- Ha megszakadt a biztosítás: a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
- Ha nincs 180 nap jövedelem: Ha a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően rendelkezünk folyamatos biztosítási jogviszonnyal.
- Ha nincs 120 nap jövedelem: ebben az esetben a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj. Kivétel, ha a tényleges jövedelem vagy a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb, mert ebben az esetben ez alapján állapítják meg úgy, hogy a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg a díj.
Különleges esetek a jövedelemszámításban
- Egyéni és társas vállalkozók, illetve őstermelők esetén: Az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérrel, míg a mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-ával számolnak a díj megállapításához. Egyéb, díjazás ellenében folytatott munkaviszony esetén minimálbér, ha nincs 30 napot meghaladó biztosítási jogviszony, egyébként pedig a munkaszerződésben meghatározott díj.
- Betegszabadság és egészségügyi szabadságra jogosultak esetén: az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj vagy betegszabadság esetén az egy hónapra járó illetmény összege.
- Álláskeresők esetében: a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.
CSED Extra: munkavégzés CSED mellett
2025. július 1-től lehetőség van a CSED folyósítása alatt dolgozni, de csak a 91. naptól. Ha a kismama a CSED kezdő napját követő 90 napon belül kezd dolgozni, az jogosulatlan kifizetésnek minősül, és a teljes CSED-et vissza kell fizetni. Ha dolgozni szeretnél a 91. naptól, akkor a CSED összege 70%-ra csökken.
Különösen óvatosnak kell lenni, ha vállalkozásod van, vagy tulajdonosként saját cégben dolgozol és/vagy ügyvezetést látsz el, még akkor is, ha társas vállalkozóként a megbízási díjad 0 forint. Az ügyvezetés ellátása személyes közreműködésnek minősül, ami alapján felfüggeszthetik a CSED folyósítását, és visszafizetési kötelezettséget eredményezhetnek.
Hogyan és hol igényelhető a CSED?
Az ellátás iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójához kell benyújtania a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon.
Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő), szintén a székhely szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtsa az igénylőlapot elektronikus úton, a kormányablakon keresztül. A papírmunka egyszerűsítése érdekében lehetőség van a CSED és a GYED együttes igénylésére, a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű dokumentummal.
Szükséges dokumentumok
Az alábbi dokumentumok kitöltésére lesz szükség a csecsemőgondozási díj igénylésekor:
- „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatvány,
- egyéni vállalkozó, őstermelő az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt tölti ki,
- és érdemes egyúttal leadni a gyermekgondozási díj iránti kérelmet is, amelyhez a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatvány kell.
Ezeket a dokumentumokat a munkahelyen, azaz a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Ha az megszűnt jogutód nélkül, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban, Budapesten a Budapest Fővárosi Kormányhivatalban járnak el. Egyéni vállalkozó, őstermelő és egyéb önfoglalkoztató elektronikusan is leadhatja a székhely szerint illetékes kormányhivatalnál.
További szükséges dokumentumok
- Ha megszűnt a biztosítás és ez után történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.
- Ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Ehhez a egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.
- Ha a szülés előtt kéri az igénylő, szükséges még a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy enélkül a terhesgondozási könyv másolata. Ha megszületett a gyermek, a születési anyakönyvi kivonat másolata is kell.