Gyermekszülés után óhatatlanul eljön az az idő, amikor az anyuka vissza szeretne, vagy vissza kell térnie dolgozni. A reggeli bölcsibe, oviba menetel sok helyen az anyukákra hárul, a délutáni elhozatal szintén, így logikusan jön az a gondolat, hogy részmunkaidőben kellene visszatérni az első években. A gyermekneveléssel kapcsolatos feladatok s a házimunka jelentős része még mindig a nőknél landol - tisztelet a kivételnek -, így a teljes megőrülés egyik hatásos „ellenszere” a részmunkaidős foglalkoztatás. A 4 vagy 6 órányi munka mellett jobban megoldható a reggeli és a délutáni logisztika, s könnyebb is visszarázódni a munka világába a több éves otthonlét után.
Mihez van jogunk ilyenkor, mik az előnyei és a hátrányai a részmunkaidős foglalkoztatásnak? Mire figyelj, ha ezt kéred? Ezzel foglalkozom a mai írásomban.
Részmunkaidő kisgyerekkel - mikor kötelező?
A Munka törvénykönyve egyértelműen megadja, hogy mely esetben kötelező a munkavállaló kérésére a részmunkaidős foglalkoztatás.
61.§ (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
A fenti paragrafus tehát egyértelműen kimondja, hogy ha a munkavállaló - nagyrészt ugye az édesanya - kéri, akkor a munkáltató nem tagadhatja meg a részmunkaidős foglalkoztatást. Figyelem, a teljes napi munkaidő a magyar munkajog szerint a 8 óra, azaz ennek a fele a 4 óra. A 6 órás foglalkoztatás már nem kötelező, az a munkáltató jóindulatán múlik.
Részmunkaidő kisgyerekkel - és mi van a 4 ill. 6 éves kor után?
Jogosan jöhet a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a fenti paragrafusban megfogalmazott időpont eljön. Nos, a munkaszerződés módosítása határozott időre jött létre, tehát a legkisebb gyermek 4. és a 6. életévét elérve a következő naptól újra teljes munkaidős lesz a munkavállaló. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne továbbra is megállapodni arról, hogy még egy ideig részmunkaidőben dolgozik. Ám itt már szükséges a munkáltató beleegyezése is.
Valóban ilyen egyszerű ez? Csak igénylem, s megadják?
Nem… ha az lenne, akkor nem kullognák az EU-ban részmunkaidősök aránya versenyben az utolsó előtti helyen (csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, mint idehaza), és nem hallanám sorban a hozzám forduló anyukáktól azt a panaszt, hogy hiába szeretnék, s hiába (lenne) kötelező, a munkáltatójuk elzárkódik előle. A kifogások igen széles palettán mozognak, a „nálunk ez nem szokás„-tól kezdve a „főnök úr nem igazán szereti ezt„-ig minden van, sőt, egyes munkáltatók odáig merészkednek el, hogy letagadják az üres állásokat, ha a visszatérő anyuka jelzi, hogy ő bizony részmunkaidőben szeretne visszatérni, élve a törvény adta jogával.
Inkább kirúgják, vagy rábeszélik a közösre az anyukákat, sokszor akár annyi pénzt is kifizetve nekik, amiből amúgy 8-10 hónapig simán eldolgoznának, értéket teremtenének annak a cégnek napi 4 órában… logikus, ugye? Csak azért, mert nem illik az ódivatú, idejétmúlt s korszerűtlen munkaidő alapú gondolkozásmódba ez a fránya, formabontó részmunkaidő, inkább dobjuk ki az ablakon a kisgyermekes dolgozót, meg vele együtt több százezer, vagy több millió forintot… 🙁
Részmunkaidő kisgyerekkel - szép-szép, de mennyi lesz a bérem?
Természetesen a kevesebb munkaórára kevesebb bér is fog járni, ezt mindenképpen érdemes átgondolni, mielőtt benyújtjuk az igényünket a részmunkaidős foglalkoztatásra. A bért időarányosan csökkentheti a munkáltató, azaz ha pl. 400.000 Ft bruttó a teljes munkaidős dolgozó bére, akkor a 4 órás 200.000 Ft-ot, a 6 órás pedig 300.000 Ft-ot kell, hogy kapjon.
Csak azért, mert „engedélyezi” a főnök úr nagy kegyesen a részmunkaidőt, nem kell belemenned abba, hogy ennek a szívességnek további ára legyen, amit te fizetsz meg azzal, hogy mondjuk a fenti példánál maradva nem 200.000, hanem csak 180.000 lesz a béred. Az egyenlő bánásmódról szóló törvényben a részmunkaidős foglalkoztatás kifejezetten úgynevezett védett tulajdonságként van definiálva, vagyis olyanként, amely alapján tilos bármiféle diszkrimináció, így az időarányosnál alacsonyabb bér fizetése tilos!
Hasonlóan „szép húzás” szokott lenni a kreatív, a jogot szabadon, saját szájuk íze szerint értelmező munkáltatóknál, amikor a részmunkaidősök nem kapnak cafeteria juttatást, vagy a szabadságnapok számát megfelezik az ő esetükben, „mert hát ők úgyis csak fele időt dolgoznak„. Mindkettő ellentétes az Mt.-ben írtakkal, így igenis jár a cafeteria juttatás, és ugyanannyi szabadságnap illeti meg őket, mint a teljes munkaidőben dolgozókat.
Részmunkaidő kisgyerekkel - hogyan hatnak majd ezek az évek a nyugdíjra?
A nagyon profi, előre gondolkodó és tervező anyukák arra is gondolnak, hogy hogyan számítanak be a részmunkaidős évek a nyugdíjba, esetleg többet kell-e dolgozni emiatt, hogy meglegyenek a szolgálati évek. Általános szabály, hogy a szolgálati idő számításakor nem kell arányosan csökkenteni a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szolgálati idejét, kivéve, ha a munkavállaló a részmunkaidős foglalkoztatás tartama alatt a minimálbérnél kevesebb bért kapott (ekkor szolgálati, illetve biztosítási időként csak a jövedelemnek a minimálbérhez mért arányos időtartama vehető figyelembe).
Természetesen a nyugdíj összegére - kis mértékben - kihatással lesz, hogy volt néhány év, amikor fele annyi volt a jövedelem, de ez az az ár, amit meg kell fizetni egy kisgyermekes munkavállalónak a részmunkaidő adta rugalmasságért cserébe.
| Foglalkoztatás típusa | Szolgálati idő számítása | Nyugdíj összege |
|---|---|---|
| Teljes munkaidő (8 óra) | Teljes évként számít | A ledolgozott évek és az átlagkereset alapján |
| Részmunkaidő (4 vagy 6 óra) | Teljes évként számít (amennyiben a bér nem haladja meg a minimálbért, arányosan csökkenhet a figyelembe vehető idő) | A ledolgozott évek számítanak, de az alacsonyabb kereset csökkenti a nyugdíj összegét. Több részmunkaidős állás bérei összeadódnak. |
Nagyon fontos arról is tudni, hogy ha valaki több részmunkaidős állást vállal, akkor részmunkaidős bérek összeadódnak a nyugdíj összegének meghatározásakor. Összefoglalva tehát ha valaki mondjuk egy évig dolgozik 4 vagy 6 órás munkaviszony keretein belül, akkor ez számára egy év szolgálati időt jelent. Minimumfeltétel a teljes öregségi nyugdíj megállapításához, hogy a ledolgozott évek száma legalább 20 év legyen. Ha ez valamilyen ok miatt nem teljesül, azonban az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve a kérelmező rendelkezik minimum 15 év szolgálati idővel, akkor öregségi résznyugdíjat igényelhet.
Nagyon szerettétek azokat a videókat, ahol otthon is elvégezhető, nyújtó gyakorlatokat mutattam
Gyakran felvetődő kérdés a gyermeket vállaló szülők körében, hogy a kisbaba születése után milyen támogatásokra lehetnek jogosultak a gyermekük után, melyikük veheti igénybe ezeket és milyen hatással van mindez a munkavállalásukra. Az alábbiakban, az ebben való eligazodáshoz igyekszünk segítséget nyújtani a gyermek után járó ellátásokon keresztül.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díjra alapvetően csak az édesanya jogosult, az édesapa csak egyedi esetekben veheti igénybe ezt a támogatási formát (pl. az anya egészségügyi okból kikerül a háztartásból). Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, a csecsemőgondozási díj pedig a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj.
2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A gyermekgondozási díjat a CSED-del ellentétben már a szülők választása szerint az édesanya és az édesapa is igénybe veheti. A GYED mellett korlátlanul végezhető keresőtevékenység, a jogosult a teljes keresete mellett megkapja a megállapított GYED összegét is. A diplomás GYED és a nevelőszülői GYED esetén a gyermek születését követő 169. A nagyszülői GYED jogosultsági feltétele, hogy az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végezzen. A folyósítás alatt a nagyszülő viszont nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Az első 2 évben a munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege után egyáltalán nem kell megfizetniük a SZOCHO-t és a szakképzési hozzájárulást, a harmadik évben pedig annak felét kell csak befizetni.
tags: #csed #6 #oras #munkaviszony