Ki gondolná, hogy a születésünkkor jelen lévő primitív reflexeknek közük lehet a beszédfejlődéshez vagy akár a beszédhibák kialakulásához? Pedig a korai idegrendszeri érés, a mozgásfejlődés és a beszéd szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha ezek közül valamelyik területen eltérés jelentkezik, az hatással lehet a beszédértésre és a beszédképzésre is.
Mik azok a primitív reflexek?
A csecsemőkori vagy másnéven primitív reflexek az agytörzs akaratlan motoros válaszai a kisbabát érő ingerekre. Legtöbbjük a születés után, a korai gyermekkori fejlődés során jelenik meg. Elősegítik a gyermek túlélését, beindítják, illetve kiteljesítik az érzékszervi érzékelést, észlelést, és a „munkájuknak” köszönhetően alakul ki a megfelelő izomtónus is. Ezek a reflexek veleszületett, automatikus mozgásválaszok. Néhány már a magzati élet során megjelenik, mások pedig a születést követő időszakban.
A primitív reflexek adják meg a kezdő löketet a gyermek fejlődésének, érésének. Amikor a feladatukat teljesítették, gátlás alá kerülnek az agykéreg érése miatt. Az akaratlagos motoros tevékenységek veszik át a reflexek helyét. Például a baba már nem csak kalimpál a kezeivel, hanem a tárgy után nyúl, amit meg szeretne kaparintani. A csecsemőkori reflexeknek legkésőbb 2-3 éves korra gátlás alá kell kerülniük.
A primitív reflexek elsődleges szerepei:
- a védelem (pl. Moro-reflex, a lebénulási reflex ),
- a szenzoros funkciók támogatása, (pl. tónusos labirintus reakciók, markoló reflex)
- az izomtónus beállítása, (pl. aszimmetrikus nyaki tónusos reflex, ejtőernyős reflex)
- valamint a táplálkozás biztosítása (pl. szopó reflex, szopó-kereső reflex).
Neurotranszmitterek szerepe a reflexek gátlásában
A gyermek agykérgének érése úgynevezett neurotranszmitterek felszabadulásával jár. Ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket az idegsejtek bocsátanak ki, és amelyek más idegsejtek működését serkentik, csökkentik, vagy teljesen gátolják. Az agykérgi gátlásban leginkább részt vevő fő gátló ingerületátvivő anyag a gamma-aminovajsav (GABA) és a glicin.
A GABA a legnagyobb mennyiségben előforduló gátló neurotraszmitter az agyban, mely a hatását úgy fejti ki, hogy az idegsejtek felszínén lévő GABA-receptorokhoz kötődik. Így azok kevésbé lesznek ingerelhetők. A GABA egy glutamát nevű anyagból keletkezik, amely az agy egyik fő izgató ingerületátvivő anyaga. E két neurotranszmitter közötti egyensúly fontos az idegi aktivitás egészséges szintjének fenntartásához.
A glicin egy másik gátló ingerületátvivő anyag, amely elsősorban a gerincvelőben és az agytörzsben található. Szintén az idegsejtek felszínén lévő receptorokhoz kötődve hat, és fontos szerepet játszik a csecsemőkori reflexek gátlásában és az izomtónus szabályozásában.
Más neurotranszmitterek, például a szerotonin és a dopamin szintén szabályozhatják a gátló neuronok aktivitását, és hozzájárulhatnak a reflexek és más motoros viselkedések alakításához. Tehát, a serkentő és gátló neurotranszmitterek közötti összetett kölcsönhatások alapvető fontosságúak az agy megfelelő működéséhez, és a motoros viselkedés szabályozásához, beleértve a primitív reflexek kéreg általi gátlását is.
A primitív reflexek és a beszédfejlődés
Ahhoz, hogy egy gyermek beszéljen, pontosan kell látnia és hallania, hiszen az anyanyelvet utánzás útján sajátítja el. Ehhez elengedhetetlen:
- a megfelelő izomtónus a beszédképzéshez szükséges izmokban,
- a látáshoz és halláshoz szükséges izmok összehangolt, precíz működése (pl. szemmozgató izmok, dobhártya-feszítő izom).
Itt meg kell említeni, hogy nagyon fontos a megfelelő ideig tartó, minőségi szopás is. Az ideális elválasztási idő 9-18 hónapos kor között van. Emellett kulcsfontosságú, hogy csecsemő- és kisgyermekkorban a gyermek tenyere és talpa elegendő szenzoros ingert kapjon.
A tenyéri markolás szerepe kiemelkedő, hiszen a Babkin-reakció révén - amely a markoló és szopó reflexek közötti kapcsolatot írja le - a tenyér ingerlése hatással van a nyelv és az ajkak működésére. Ezt a kapcsolatot a neurológiai problémák kapcsán is megfigyelhetjük. Például a demencia, különösen Alzheimer-kór esetén a visszatérő markoló reflex gyakran együtt jár a száj akarattalan mozgásával, a beszéd nehezítettségével.
A talpi markoló reflex is kapcsolódik ehhez a rendszerhez, mivel az élet korai szakaszában a tenyéri és talpi markoló reflexek között neurális kapcsolat áll fenn.
Gyakran érintett reflexek megkésett beszédfejlődés esetén
Az alábbi primitív vagy csecsemőkori reflexek gyakran fennmaradnak azoknál a gyermekeknél, akiknél megkésett beszédfejlődés, beszédértési nehézség, vagy beszédképzési zavar áll fenn:
- Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR)
- Tónusos labirintus reflex (TLR flexor és extensor)
- Ejtőernyős reflex
- Markoló reflex (tenyéri, talpi)
- Szopó reflex
- Moro-reflex
- FPR
Fennmaradó primitív reflexek és a mindennapi élet problémái
Sajnos sokan nem tudnak, vagy nem vesznek tudomást arról a tényről, hogy az időn túl fennmaradt primitív reflexek negatív módon befolyásolják a mindennapjainkat. Sok szülő nem tudja, hogy a gyermeke miért nem tud megülni két percen keresztül, miért nem megy el kakilni, csak minden ötödik-hatodik napon, vagy éppen miért vannak kényszermozgásai, miért ügyetlen, és még lehetne sorolni. Amennyiben a csecsemőkori reflexek nem megfelelő mennyiségben, minőségben váltódnak ki, úgy nem fog kialakulni, vagy csak részben alakul ki a kérgi gátlás. 2-3 éves kor után a csecsemőkori reflexek kiválthatósága a kéreg bizonyos területeinek éretlenségét jelzi. Azért maradnak fent, azért élnek a primitív reflexek, mert az agykéregnek szüksége van azokra az ingere-válasz kapcsolatokra, melyek a csecsemőköri reflexek működésének köszönhetők, és hatással vannak az adott kérgi területre.
Ha az integrálódás nem történik meg, előbb vagy utóbb különböző jeleket figyelhetünk meg gyermekünkön. Ilyenek lehetnek, hogy késnek az elemi mozgásminták, úgymint a kúszás és a mászás, ülés, későbbiekben pedig a viselkedésben, mozgásban, tanulásban, sportolásban jelentkezhetnek problémák.
Néhány példa a fennmaradó reflexek okozta problémákra:
Moro reflex fennmaradása esetén megfigyelhető:
- túlságosan heves reakciók, túlérzékenység
- rossz egyensúly- koordináció képesség / ügyetlen a gyerek, sokszor elesik
- labdajátékban ügyetlen
- szorongó, lassú, félénk gyerek
- erőszakos, agresszív, túlpörög
- nem bírja az intenzív, erős zajokat
Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) fennmaradása esetén megfigyelhető:
- nem tud kúszni a baba
- keresztező mozgások nem fejlődnek megfelelően
- kétoldaliság, nem fejlődik ki a domináns oldal
- nem összehangolt a jobb és a bal oldal működése
- szemmel való követési probléma
- olvasási és írási nehézség, szem és a fej együtt mozog írás közben
- a papírt ferdén tartja, és közben könyököl a gyermek
- kézírási probléma
- írásban gondolatait nehezen fogalmazza meg, szóban jobban teljesít
Szimmetrikus tónusos nyaki reflex (STNR) fennmaradása esetén megfigyelhető:
- nem tud kúszni - mászni a baba
- diszlexia, diszgráfia
- tábláról nehezen másol
- nem tud bukfencezni
- csúnyán eszik
- nem tud megtanulni úszni
- hanyag testtartás
- ügyetlen
Tónusos labirintus reflex (TLR) fennmaradása esetén megfigyelhető:
- rossz egyensúly-koordinációs készség
- nem szeret sportolni
- futáskor mereven vagy petyhüdten tartja magát
- rossz ritmusérzék
- rossz sorba rendezési képesség
- térérzékelési és térlátási problémák
- szédülés
- lábujjhegyezés
- tériszony
- tájékozódási problémák
- hallási problémák
- felnőttként tengeribetegség
Kereső - szopó reflex fennmaradása esetén megfigyelhető:
- folyik a nyála
- mindig muszáj valamit nyalogatnia és rágnia
- rosszul artikulál, beszéde nehezen érthető
- nehezen tudja megrágni a szilárd ételeket
- csúnyán eszik
- szopja az ujját 3.5 éves kor után is
- nyelvlökéssel nyel
- kézügyessége rossz
Markoló és talpreflex fennmaradása esetén megfigyelhető:
- a baba nehezen kúszik
- piciként nem sikerül a csipeszfogás
- még mindig fenn áll a kapcsolat a kéz és a száj között (nehezen tanult meg beszélni, kiejtési probléma, nehezen érthető beszéd)
- görcsös ceruzafogás miközben ír
- írás és rajzolás közben mozog a szája a gyermeknek
- a baba nehezen kúszik
- lábujjhegyen járás
- bizonytalan egyensúlyozás
Kutatási eredmények és összefüggések
Számos kutatás foglalkozott már a primitív reflexek fennmaradásával és a különböző fejlődési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, viselkedészavarokkal való kapcsolatával. Az alábbiakban néhány fontosabb eredményt mutatunk be:
Olvasási nehézség és diszlexia
- 2000-ben (McPhillip és munkatársai): A The Lancet-ben közzétett tanulmány nagyon erős összefüggést talált a fennmaradt primitív reflexek (különös tekintettel az ATNR-re) és az olvasási nehézség között. Folyamatos és hosszútávú tréninget javasolnak a reflex gátlás alatt tartására.
- 2007-ben (McPhillps és Jordan-Black): Egy 739 fős, 7-9 éves gyermek reprezentatív mintáján végzett kutatás feltárta, hogy az ATNR fennmaradása szignifikánsan előre jelezte az olvasásban, a helyesírásban, a nem-szóolvasásban (jelek, képek értelmezése), és verbális képességekben megmutatkozó problémákat.
ADHD és egyéb viselkedészavarok
- 2004-ben (Taylor, Houghton és Chapman): 109, 7-10 éves fiúgyermek esetében vizsgálták a figyelemzavaros hiperaktivitás, valamint négy csecsemőkori reflex (Moro, tónusos labirintus reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex és szimmetrikus tónusos nyaki reflex) közötti kapcsolatot. Az ADHD-val diagnosztizált fiúknál szignifikánsan magasabb volt a fennmaradt csecsemőkori reflexek jelenléte, mint az ADHD-val nem diagnosztizált gyerekeknél.
- 2020-ban (Melillo és kutatócsoportja): 2175 fő, 3,2 és 22,04 év közötti, ADHD-val diagnosztizált személy vett részt egy szenzomotoros-reflexintegráló programban. Megállapították, hogy a fennmaradt primitív reflexek csökkenése jelentős mértékben összefügg a matematikai problémamegoldás és a hallás utáni szövegmegértés megnövekedett teljesítményével.
- 2021-ben (Hickey és Feldhacker): Kutatásuk az ATNR és Moro reflexek, valamint a magatartás és a figyelem közötti kapcsolatot vizsgálta óvodások körében. Erős összefüggést mutattak ki az ATNR aktivitása az ellenállás és a dac, a Moro reflex megtartása és a figyelmetlenség között.
Beszédfejlődési zavarok
- 2014-ben (Kondraciuk és munkatársai): Az orális reflexek (szopó reflex, kereső reflex) rendellenességei, reakciói késleltetik a beszédfejlődést és artikulációs zavarokat okoznak. A diszfunkció korai felismerése és az erre vonatkozó terápia, a záloga a gyors és hatékony fejlődésnek.
Autizmus spektrumzavar (ASD)
- 2022-ben (Leisman, Melillo és munkatársaik): Bizonyítékokkal támasztották alá azt az állítást, hogy az autista spektrumzavar (ASD) számos aspektusa az agyi hálózatok fejlődésében bekövetkező érési késéssel, illetve egyenetlen fejlődéssel függ össze. A tanulmány alátámasztja a megtartott primitív reflexek és a kognitív és motoros funkciók közötti szoros kapcsolatot, különösképpen ASD-re. Ez egyben azt is feltételezi, hogy a primitív reflexek gátlása pozitív változást eredményezhet az autizmus spektrumzavar esetében.
Egy 2021-es metaanalízis (Sigafoos és munkatársai) szerint a primitív reflexek jó eséllyel fennmaradnak ADHD-ban, ASD-ben és valószínűleg számos más fejlődési zavaroknál is. Továbbá a tartósan fennálló vagy atipikus reflexreakciók hasznos indikátora lehetnek a megkésett idegrendszeri fejlődés, a fejlődési zavar, a tanulási problémák esetében.
Mikor és hogyan érdemes tornát kezdeni?
Amennyiben a primitív reflexek spontán módon 2 éves korig nem épülnek le, hanem fennmaradásukat észleljük, érdemes szakemberhez fordulni. Számos teszt és vizsgálati módszerrel a terapeuták ki tudják szűrni a reflexek kóros jelenlétét és ezekre konkrét terápiát tudnak javasolni, ami megoldást jelenthet a reflex leépítésére.
2,5-3 éves korban már érdemes, sőt el kell kezdeni a tornát, ha a gyermek nem beszél vagy a szókincse nem éri el a korának megfelelő szintet. Abban az esetben is javasolt a mozgás, ha érthetetlen a beszéde. A gyakorlatok végzése elsődlegesen azzal a céllal történik, hogy a fennmaradt csecsemőkori reflexek kérgi gátlás alá kerüljenek. Mint fentebb is említettem, a kérgi gátlás az agykéreg érési folyamataival valósul meg, és a célzott gyakorlatokkal ezt a folyamatot támogatjuk.
A gyakorlatok nagyon egyszerűek. Régen, úgy 20-30 évvel ezelőtt a gyerekekkel való foglalkozások részei voltak. Gondoljunk például az „Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte” egyszerű játékra, a ringatásokra, háton fekve való „biciklizés”-re vagy az Éc, péc kapuléc c. játékra. Tehát nem kell semmilyen bonyolult gyakorlatra gondolni! Fontos a rendszeresség. Többet ér minden nap csak 2-3 gyakorlat elvégzése, mint hetente egyszer 16, vagy semmi.
Ha a gyermek 2,5 évesnél fiatalabb, akkor nem gátlásra, hanem a primitív reflexek mozgásmintáinak megerősítésére van szükség. Ezt minden esetben szakemberrel történő egyeztetés után érdemes végezni.
tags: #csecsemos #reflex #beszedkepesseg