Az utóbbi években a gyermekpszichológia és idegtudomány egyre intenzívebben kutatja, milyen szerepet töltenek be a legkorábbi, csecsemőkori reflexek az idegrendszeri fejlődési zavarok - így az autizmus spektrumzavar - hátterében. Szülőként gyakran feltesszük magunknak a kérdést: honnan ered gyermekünk ügyetlensége, figyelemzavara vagy épp szociális nehézségei? A legújabb kutatások szerint a fennmaradt primitív reflexek nemcsak babakorban, de akár kamaszoknál is rejtett akadályt jelenthetnek a mozgás, tanulás, társas kapcsolatok fejlődésében - főleg, ha az autizmus spektrumzavar érintettjeiről van szó.
A csecsemőkori primitív reflexek ösztönös, nem tudatosan irányított válaszreakciók különböző külső behatásokra. Ezek az automatikus mozgásminták az anyaméhben fejlődnek ki, születéskor és az első hónapokban jelen vannak, azonban egy idő után el kell tűnniük. A primitív reflexek adják meg a kezdő löketet a gyermek fejlődésének, érésének. Amikor a feladatukat teljesítették, gátlás alá kerülnek az agykéreg érése miatt. Az akaratlagos motoros tevékenységek veszik át a reflexek helyét. Például a baba már nem csak kalimpál a kezeivel, hanem a tárgy után nyúl, amit meg szeretne kaparintani. Ideális esetben a gyermek első életéve során szerepüket vesztik, és a tudatos mozgások lépnek a helyükbe.
Mit értünk csecsemőkori reflexeken?
A csecsemőkori (primitív) reflexek a baba idegrendszerének hajnalán, a születés utáni első hónapokban automatikusan működő, akaratlan mozgási reakciók. Az egészséges idegrendszeri éréshez tartozik, hogy ezek a reflexek néhány hónap, maximum 1-1,5 év után „integrálódnak” - vagyis átadják helyüket a magasabb szintű, tanult, akaratlagos mozgásoknak. A csecsemőkori reflexeknek legkésőbb 2-3 éves korra gátlás alá kell kerülniük. Az érettség és az optimális fejlődésmenet a reflexek aktivitásán és a különböző mozgásos képességekben nyilvánul meg.
A primitív reflexek működése és integrációja
A gyermek agykérgének érése úgynevezett neurotranszmitterek felszabadulásával jár. Ezek olyan vegyi anyagok, amelyeket az idegsejtek bocsátanak ki, és amelyek más idegsejtek működését, serkentik, csökkentik, vagy teljesen gátolják. Az agykérgi gátlásban leginkább részt vevő fő gátló ingerületátvivő anyag a gamma-aminovajsav (GABA) és a glicin.
- GABA: A legnagyobb mennyiségben előforduló gátló neurotranszmitter az agyban, mely a hatását úgy fejti ki, hogy az idegsejtek felszínén lévő GABA-receptorokhoz kötődik. Így azok kevésbé lesznek ingerelhetők. A GABA egy glutamát nevű anyagból keletkezik, amely az agy egyik fő izgató ingerületátvivő anyaga. E két neurotranszmitter közötti egyensúly fontos az idegi aktivitás egészséges szintjének fenntartásához.
- Glicin: Egy másik gátló ingerületátvivő anyag, amely elsősorban a gerincvelőben és az agytörzsben található. Szintén az idegsejtek felszínén lévő receptorokhoz kötődve hat, és fontos szerepet játszik a csecsemőkori reflexek gátlásában és az izomtónus szabályozásában.
Más neurotranszmitterek, például a szerotonin és a dopamin szintén szabályozhatják a gátló neuronok aktivitását, és hozzájárulhatnak a reflexek és más motoros viselkedések alakításához. Tehát, a serkentő és gátló neurotranszmitterek közötti összetett kölcsönhatások alapvető fontosságúak az agy megfelelő működéséhez, és a motoros viselkedés szabályozásához, beleértve a primitív reflexek kéreg általi gátlását is.
Fennmaradó primitív reflexek és az autizmus spektrumzavar
Az autizmus spektrumzavar (ASD) előfordulási gyakorisága Európában hivatalosan jelenleg minden 54. gyermekre (~1,5-2,5%) esik, és a diagnosztizált esetek száma évről évre nő. A megkésett vagy hiányos reflexintegráció láthatatlan falakat építhet az autista (de ADHD-s vagy tanulási zavarral élő) fiatalok életében mind a mozgás, a tanulás, mind a társas kapcsolatok területén.
„A perzisztáló reflexek nemcsak a neurológiai károsodás mutatói lehetnek, hanem finomabb idegrendszeri fejlődési eltérésekre, köztük autizmus spektrumzavar jelenlétére is utalhatnak." - mondta egy szakember. „A neurodevelopmentális zavarok - autizmus, ADHD - hátterében gyakran észlelhető a mozgásfejlődést gátló, nem integrálódott reflexek fennmaradása.”
2021-es kutatás (Journal of Autism and Developmental Disorders) 460 autista és neurotipikus gyermek reflexprofilját hasonlította össze: az autista csoport több mint 60%-ánál perzisztált legalább egy csecsemőkori reflex - főleg az ATNR és STNR! A European Child & Adolescent Psychiatry 2022-es publikációja áttekintette, hogy a 6-16 éves autista gyermekmintán végzett vizsgálatokban a fennmaradt csecsemőkori reflexek szoros korrelációt mutatnak a végrehajtó funkciók (figyelem, emlékezet, szervezés) nehezítettségével.
Példák a fennmaradó reflexek hatásaira
Ha a csecsemőkori reflexek - például az ATNR vagy STNR - nem integrálódtak időben, az érintett tinédzser ügyetlenebb lehet a ceruza, evőeszköz, labda használatában vagy akár testtartásában. Kevésbé ismert, hogy a reflexintegráció hiánya hatással van a tanulásra és figyelemre is. A fennmaradt primitív reflexek szinte „háttérzajként” nehezítik a fókuszt, a monotóniatűrést, akár olvasási-írási zavart alapoznak meg. Az autista gyerekeknél és kamaszoknál kifejezett a szenzoros érzékenység: a zajok, érintések, fények túl erős vagy épp alulregisztrált érzékelése sokszor vezet konfliktushoz.
- Egy 13 éves fiú, aki az autizmus spektrumzavar egyik „enyhe”, Asperger-közeli formájával él, rendszeresen elbukik a tornaórán - miközben az írás a tollal is nehezére esik. Ha egy gyermek például nem tudja egymástól függetlenül használni a kezeit, vagy ügyetlen a labdázásban, testnevelésben, annak hátterében gyakran perzisztáló ATNR-t találni.
- Egy 16 éves lány gyerekkorától hiperérzékeny a zajokra, nehezen tűri a tömeget, érintéseket. A fejére, nyakára adott finom ingerek is túlzott reakciót váltanak ki.
- Egy 11 éves autista kislány kézírása rendezetlen, folyamatosan panaszkodik hátfájásra, gyakran leveri a tárgyakat.
Sok gyermek életét rendbe lehet tenni terápiával - Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet előadása
Primitív reflexek típusai és fennmaradásuk tünetei
A primitív reflexeknek számos típusa létezik, amelyek mindegyike fontos szerepet játszik a korai fejlődésben, de idővel integrálódniuk kellene. Ha ez nem történik meg, különböző problémákhoz vezethetnek.
| Reflex neve | Leírás | Fennmaradás esetén megfigyelhető tünetek |
|---|---|---|
| Kereső és Szopó reflex | Ha az arc vagy a száj környékét érintjük, a csecsemő abba az irányába fordítja fejét és próbál szopizni. Biztosítja az újszülött táplálkozását. | Folyik a nyála, nyalogat és rág valamit, rosszul artikulál, beszéde nehezen érthető, nehezen rágja a szilárd ételeket, csúnyán eszik, ujját szopja 3.5 éves kor után is, nyelvlökéssel nyel, kézügyessége rossz. |
| Moro reflex (átkaroló reflex) | Hirtelen ijedtségre, erős hangra, vagy egyensúlyvesztésre a baba karjait, kézujjait és lábait széttárja, a törzsét megfeszíti, majd ezt követően karoló mozdulatot tesz. Első légvétel, ösztönös védelmi reakció. | Túlságosan heves reakciók, túlérzékenység, rossz egyensúly-koordinációs képesség (ügyetlen, sokszor elesik, labdajátékban ügyetlen), szorongó, lassú, félénk vagy erőszakos, agresszív, túlpörög, nem bírja az intenzív, erős zajokat, állandó készenléti állapot. |
| Fogó reflex (markoló reflex) | A baba tenyerébe helyezzük az ujjunkat, amit ő azonnal megragad, és olyan erősen szorít, hogy akár megemelhető vele. | Görcsös ceruzafogás, írás és rajzolás közben mozog a szája, nehezen kúszik, nehezen sikerül a csipeszfogás, még mindig fennáll a kapcsolat a kéz és a száj között (nehezen tanult meg beszélni, kiejtési probléma, nehezen érthető beszéd). |
| Babkin reflex | A kapaszkodó- és a szopó reflex összekapcsolódása. | A rajzolást, színezést, írást reflexes szájmozgás, esetleg nyelvnyújtás kíséri. |
| Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) | Ha a baba feje oldalra hajlik, az azonos oldalon lévő karját és lábát kinyújtja, az ellenkező oldalon lévőket pedig behajlítja. Aktív: 2-4 hónapos korig, legkésőbb 6 hónapos korig. | Nem tud kúszni a baba, keresztező mozgások nem fejlődnek megfelelően, kétoldaliság, nem fejlődik ki a domináns oldal, nem összehangolt a jobb és a bal oldal működése, szemmel való követési probléma, olvasási és írási nehézség (szem és a fej együtt mozog írás közben, papírt ferdén tartja, könyököl), kézírási probléma, gondolatait nehezen fogalmazza meg írásban, szóban jobban teljesít. |
| Szimmetrikus tónusos nyaki reflex (STNR) | A négykézláb álló baba fejét felemelve a sarkára ül le, és a két karjával támaszkodik. Ha a fejét lehajtja, a lába kiegyenesedik, a karja behajlik. Aktív: 8-12 hónapos korig. | Nem tud kúszni - mászni a baba, diszlexia, diszgráfia, tábláról nehezen másol, nem tud bukfencezni, csúnyán eszik, nem tud megtanulni úszni, hanyag testtartás, ügyetlen. |
| Tónusos labirintus reflex (TLR) | Ha a babát a mellkasánál megtámasztva vízszintesen felemeljük, hátgerincét megfeszíti, homorítja, fejét felemeli. Ha a fejét előrebillentjük, a feszítés megszűnik. A fej előre hajtásakor a baba a karjait a törzse előtt behajlítja, lábait felhúzza. Hátrahajláskor a törzsét homorítja, végtagjait kinyújtja és széttárja. | Rossz egyensúly-koordinációs készség, nem szeret sportolni, futáskor mereven vagy petyhüdten tartja magát, rossz ritmusérzék, rossz sorba rendezési képesség, térérzékelési és térlátási problémák, szédülés, lábujjhegyezés, tériszony, tájékozódási problémák, hallási problémák, felnőttként tengeribetegség. |
| Galant-reflex | Ha a hasán fekvő babát a gerince mellett megsimítjuk deréktáj körül, akkor mocorogni kezd és az érintés oldala felé fordítja a csípőjét, felhúzza a lábát. Aktív: 2-4 hónapos korig, legkésőbb 6 hónapos korig. | Derék tájékon érzékennyé válik a baba (nem szeret övet vagy szoros gumis nadrágot hordani, zavarja a szék támlája), folyton izeg-mozog, gondok lehetnek a szobatisztasággal. |
| Lépegető reflex | Ha a csecsemőnket hóna alatt megtartjuk, és a talpait a talajhoz érintjük lépegető mozdulatokat tesz. | Megnehezíti a járástanulást. |
| Babinski reflex | Ha a csecsemő talpán tompa tárgyat húzunk végig, lábujjai kifelé szétnyílnak. | Járástanulási nehézségek, egyensúlyi problémák. |
A reflexintegráció fontossága és terápiás lehetőségek
Amennyiben a primitív reflexek spontán módon 2 éves korig nem épülnek le, hanem fennmaradásukat észleljük, érdemes szakemberhez fordulni. Számos teszt és vizsgálati módszerrel a terapeuták ki tudják szűrni a reflexek kóros jelenlétét és ezekre konkrét terápiát tudnak javasolni, ami megoldást jelenthet a reflex leépítésére.
A szenzoros fejlesztések, mozgásos terápiák segítenek abban, hogy az autista gyerekek és kamaszok érzékenysége, szorongása, izolációja csökkenjen. Egy friss olasz tanulmányban mozgásos intervencióval, konduktív terápiával kombinált reflexintegráció után mind autista, mind ADHD-s tinédzsereknél számottevő volt a fejlődés: a résztvevők ügyesebbek lettek, javult a tanulási teljesítményük és magatartásuk is.
A JERR reflexkorrekciós folyamata
A JERR (Játékos, Élményalapú Reflexkorrekció és Fejlesztés) program egy komplex megközelítést alkalmaz a csecsemőkori reflexek integrálásában:
- JERR szülői információs csomag és Szülői Kérdőív: A család részletes információkat kap a primitív reflexek szerepéről és a fejlődésmenet jelentőségéről. A kérdőívet a vizsgálat előtt ki kell tölteni.
- JERR Komplex Vizsgálat: Egy 60-120 perces első vizsgálat, amely a gyermek spontán reakcióinak megfigyelésén és a szülők beszámolóin alapul. Játékos testhelyzetekkel és standard reflex-tesztekkel méri fel az idegrendszer működésének aktuális állapotát. A terapeuta értelmezi az eredményeket, megbeszéli a fejlesztési célokat és a várható változásokat.
- Gyakorlatok bemutatása és otthoni gyakorlás: A terapeuta a gyermek és a szülők aktív együttműködésével bemutatja, majd közösen begyakorolják az aktív és passzív gyakorlatokat. A szülő videófelvételt készíthet, megkönnyítve az otthoni gyakorlást. A rendszeres otthoni gyakorlás elengedhetetlen, melynek időtartamát a gyermek szükségletei határozzák meg.
- Rendszeres kontrollvizsgálatok: 2-4 hetente szükséges kontrollvizsgálatot végezni az eredmények ellenőrzésére és a következő fejlesztési szakasz megtervezéséhez. Ezeken a találkozókon a szülők megosztják tapasztalataikat, és a terapeuta elmagyarázza a gyermek állapotában és fejlődésében bekövetkezett változásokat.
A JERR Terapeuta minden esetben figyelembe veszi más szakemberek vizsgálati eredményeit, javaslatait. A reflexkorrekció célja, hogy korrigálja a programtól eltérő fejlődésmenetet és kialakuljon az életkornak megfelelő idegrendszeri érettség.
Az INPP terápia
Az INPP (Institute for Neuro Physiological Psychology) módszert az angol klinikai pszichológus, Peter Blythe fejlesztette ki mintegy 50 éve. A módszer egy reflex-stimuláló és -gátló, szenzomotoros, idegrendszeri fejlesztő program. A felmérő vizsgálat után a legmélyebben megtalálható szinttől indítja a korrekciós eljárást, majd fokozatosan építi fel az illető idegrendszerének életkorához illő szintre. Ezt a munkát segítik az érzékszervek vizsgálatai és szükség esetén korrekciói (kiropraktika, craniosacrális terápia stb.), az egyénileg felállított terápiás terv alapján.
Fontos kutatási eredmények
Számos kutatás támasztja alá a fennálló primitív reflexek és a különféle tanulási, viselkedésbeli és egyéb problémák közötti szoros összefüggést:
- 2000, The Lancet (McPhillip): Erős összefüggést találtak a fennmaradt primitív reflexek (különösen az ATNR) és az olvasási nehézség között. Hosszútávú tréninget javasoltak a reflex gátlásban tartására.
- 2004, Taylor, Houghton és Chapman: Az ADHD-val diagnosztizált fiúknál szignifikánsan magasabb volt a fennmaradt csecsemőkori reflexek jelenléte, mint az ADHD-val nem diagnosztizált gyerekeknél.
- 2007, McPhillps és Jordan-Black: Az ATNR fennmaradása szignifikánsan előre jelezte az olvasásban, helyesírásban, nem-szóolvasásban és verbális képességekben megmutatkozó problémákat diszlexiás gyermekeknél.
- 2014, Kondraciuk és munkatársai: Az orális reflexek rendellenességei késleltetik a beszédfejlődést és artikulációs zavarokat okoznak. A korai felismerés és terápia elengedhetetlen.
- 2019, Williem Ray: A Moro reflex és a szorongás között összefüggést találtak. Az intenzív Moro reflex összefüggésbe hozható a saját megfigyelésen, bevalláson alapuló negatív érzelmi állapottal.
- 2020, Melillo: Egy 12 hetes szenzomotoros-reflexintegráló programban részt vevő ADHD-s személyeknél a fennmaradt primitív reflexek csökkenése jelentősen összefüggött a matematikai problémamegoldás és a hallás utáni szövegmegértés megnövekedett teljesítményével.
- 2021, Pecuch és munkatársai: A magas reflexaktivitású gyermekek motoros hatékonysága alacsonyabb volt, és a reflexaktivitás csökkenésével javultak a motoros képességeik.
- 2021, Hickey és Feldhacker: Az ATNR aktivitása az ellenállás és dac, a Moro reflex megtartása és a figyelmetlenség között erős összefüggést mutatott óvodások körében.
- 2021, Sigafoos és munkatársai (metaanalízis): A primitív reflexek fennmaradnak ADHD-ban, ASD-ben és valószínűleg számos más fejlődési zavarban. A tartósan fennálló vagy atipikus reflexreakciók hasznos indikátorai lehetnek a megkésett idegrendszeri fejlődésnek.
- 2022, Leisman, Melillo és munkatársaik: Az autista spektrumzavar (ASD) számos aspektusa az agyi hálózatok fejlődésében bekövetkező érési késéssel, illetve egyenetlen fejlődéssel függ össze, ami alátámasztja a megtartott primitív reflexek és a kognitív és motoros funkciók közötti szoros kapcsolatot ASD-ben.
Nagyon fontos azt tudni, hogy a reflexek gátlását elősegítő gyakorlatokat bárki, bárhol végezheti! Ne feledjük, a kicsiknél fontos a szülői kontroll. Ami mindenkinél fontos az a rendszeresség. Többet ér minden nap csak 2-3 gyakorlat elvégzése, mint hetente egyszer 16, vagy semmi.
tags: #csecsemokori #reflexek #modiani