A csecsemőkori mozgásproblémák figyelmeztető jelei és a korai beavatkozás fontossága

Az emberi agy fejlődése egy csodálatos, lépcsőzetes folyamat, amely már az anyaméhben kezdetét veszi, és az első életévek során teljesedik ki. Optimális esetben az idegrendszer és az izomrendszer összhangban működik. A csecsemő kezdetben mozgással fejleszti az idegrendszerét, az egyszerű mozdulatokból alakulnak ki az egyre komplexebb mozgásformák, melyek mindig beépülnek az előzőbe. A fejlődésben lévő agyban az idegsejtek közötti kapcsolatok stabilizálódása révén pályák, majd hálózatok jönnek létre. A pályák és a hálózatok kialakulása hosszú hónapokat, éveket vesz igénybe. Az újszülött idegrendszere még éretlen, ekkor az agy súlya kb. 350 g, amely egy éves korra eléri a 700 grammot. Eközben több milliárd idegsejt keletkezik, és több milliárd idegi kapcsolat jön létre, mely egyértelműen bizonyítja a csecsemőkor fontosságát! A csecsemő izmainak fejlődéséhez egészséges idegrendszer, feszülésektől és zsugorodásoktól mentes izmok, inak, valamint megfelelő mozgás szükséges. A rendszeres tornáztatás hatására az izmok megerősödnek, a mozgások koordinálttá válnak.

Cerebrális parézis és mozgászavarok

A cerebrális parézis (CP = cerebral palsy) az egyik leggyakrabban észlelt mozgászavart okozó központi idegrendszeri rendellenesség. Az akaratlagos mozgás, a testtartás, illetve a motoros tanulási képességek zavara a fejlődő agy károsodása nyomán alakul ki, és a születéstől kezdve minőségileg eltérő mozgásfejlődést mutat. Az agyi sérülés állapota az életkor előrehaladtával nem változik, a tünetek az eltérő fejlődésmenet következtében felerősödni látszanak, a tipikus fejlődésmenetű gyermekekhez képest az eltérés egyre jobban érzékelhető.

A cerebrális parézis figyelmeztető jelei

A korai tünetek leggyakrabban a végtagok erőteljes feszességében, és/vagy aszimmetrikus tartásában jelentkeznek, illetve hason fekve 3-4 hónapos korban az alkartámasz kialakulása késlekedik, a fej emelése nehézséget okoz a csecsemő számára. (Koraszülöttség esetén a gyermek képességeit korrigált életkorának figyelembevételével értékeljük.)

Eltérő mozgásfejlődés az alábbi területeken:

• A fejlődési mérföldkövek késlekedő megjelenése (pl. tárgy után nyúlás és megfogás, hasról hátra és hátról hasra forgás, kúszás, mászás, felülés stb.)
• Izomtónusbeli eltérések:
  • Feszesség: kezét erőteljesen ökölbe szorítva tartja, nehezen nyújtható ujjak, öltöztetéskor és fürdetéskor nehezen lehet térdét behajlítani, könyökét kinyújtani, a végtagok aszimmetrikus mozgása megfigyelhető a két testfél működése során.
  • Csökkent izomtónus: a „rongybaba” tünet, a fej és a végtagok csökkent tónusa miatt gyermek megemelésekor a fej és a végtagok külső támaszt igényelnek 3 hónapos kor után is.
• A fej- és törzs tartásának rendellenességei, hason fekve a felegyenesedési folyamatok késlekedése (3-6 hónapos életkorban hason fekve fejét még nem emeli, vagy csak 1-2 másodpercig képes megtartani, felső végtagját hason fekve támaszkodásra nem használja).

Eltérések a figyelem és viselkedés területén:

• Vizuális és akusztikus figyelem eltérő fejlődése (a csecsemő környezetét nem tanulmányozza, 6 hónaposan a kezében megtartott tárgyat egyáltalán nem nézegeti, anyja hangjára nem figyel).
• Táplálási nehezítettség (gyenge szopástechnika, nyálcsorgás, éhségét nem jelzi, gyakran az etetési időt átalussza).
• Alvászavar, alvás-ébrenlét ritmusának felbomlása (aluszékonyság, vagy állandó nyugtalanság), a napi ritmus kialakulásának hiánya 3 hónapos életkort követően is.

Mi okozza az agyi károsodást?

Az agyi károsodás agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben. Az oxigénhiány az agy izomtónus szabályozásáért felelős területét érinti leggyakrabban. A rizikófaktorok okozhatnak enyhe, közepes és súlyos agyi oxigénhiányt is.

Milyen következményekkel jár az agyi károsodás?

Az agyi károsodás következményeként kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, a későbbiekben értelmi fogyatékosság jelentkezhet, fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg. Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.

Csecsemőkori reflexek és azok jelentősége

A csecsemőkori (primitív) reflexek a baba idegrendszerének hajnalán, a születés utáni első hónapokban automatikusan működő, akaratlan mozgási reakciók. Az egészséges idegrendszeri éréshez tartozik, hogy ezek a reflexek néhány hónap, maximum 1-1,5 év után „integrálódnak” - vagyis átadják helyüket a magasabb szintű, tanult, akaratlagos mozgásoknak. Ha egy reflex nem jelenik meg, az éppúgy figyelmeztető jel lehet, mint az, ha túl sokáig megmarad. A visszamaradó reflexek arra utalhatnak, hogy az idegrendszeri érés valahol elakadt vagy lelassult.

Három nagy csoportra oszthatók a reflexek, melyek nem izolált csoportok, hanem amikor, egy alacsonyabb rendű épp kifejti hatását, már elkezd ráépülni az a fejlettebb reflex, ami váltani fogja:

• Visszahúzódó reflex: Ha a magzat méhen belül veszélyt érez, erre a veszélyre összehúzódik, megmerevedik, próbál mozdulatlan lenni. Már méhen belül gátlás alá kerül.
• Moro-reflex: Váratlan eseményre (pl. hirtelen zajra vagy hangra, vagy ha a baba elveszíti fejének alátámasztását) a baba megriad, karjait széttárja majd egy gyors átkaroló mozdulat aktiválódik. Normál esetben 3-4 hónapos korra leépül. Az időn túl is fennmaradó Moro-refex nem hagy időt, hogy az agy tudatosan elemezze a váratlan helyzetet. Ezért lesz egy jó felfogóképességű gyermek túlérzékeny vagy hiperaktív, de idegrendszerét tekintve mindenképpen éretlen lesz.
• Markoló vagy kézfogó reflex: A tenyérre enyhe nyomást vagy simítást kifejtve, az ujjak a hüvelykujj kivételével összezárnak, ez már megjelenik méhen belül. A markoló reflex a születés utáni 4-6 hónapos korra folyamatosan alakul át tudatos fogás-elengedéssé, majd 8-9 hónapos kor körül csippentő fogássá fejlődik. A fennmaradó markoló reflex a kéz ügyetlenségével, rossz ceruzafogással jár, gátolja a manipuláció fejlődését.
• Talpi fogó reflex: A talp ujjak alatti területére gyakorolt enyhe nyomás hatására valamennyi lábujj bekarmol. Néhány hetes kortól 12 hónapos korig kiváltható, segítségével álló helyzetben a lábujjak kapaszkodnak a talajon. Ha a felállás és a járás után is fennmarad, akkor gátolja a megfelelő egyensúlyi reakciók kialakulását, valamint a szökdelés elmaradásáért is felelős.
• Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR): Hat hónapos korig váltható ki. Ha a hátán fekvő csecsemő fejét valamelyik irányba elfordítjuk, akkor az azonos oldali végtagokat kinyújtja, az ellentétes oldalon pedig hajlítja őket (ez az úgynevezett vívó tartás). Ez a reflex segíti a babát a kezeinek megismerésében, a szem-kéz koordináció fejlődésének az első lépése. Ha részlegesen megmarad ez a reflex, akkor nehezen keresztezi a test középvonalát, emiatt kimarad a mászás a mozgásfejlődési sorból, ezért bizonytalannak érzi az egyensúlyát, mozgásában instabil lesz. Tünete még a rossz kézírás és a gondolatok írásbeli kifejezésének gyengesége.
• Galant-reflex: Hason fekve deréktájon megsimítjuk a csecsemő gerincét, akkor felhúzza a lábát oldalra. Ez a reflex segíti a kúszó mozgást, ha mindkét oldalon egyforma erősségű. Ha ez a reflex aktív marad, a gyermeket zavarja a nadrág dereka, az öv, ülve izeg-mozog, mert a szék támlája is idegesíti a derekát. Ez a reflex kapcsolatban van a hólyag működésével tehát, ha aktív marad felelős a késői szobatisztaságért és az éjszakai ágyba vizelésért.
• Tónusos labirintus reflex (TLR): Befolyásolja az izomtónus eloszlását az egész testen. Ez segíti a csecsemőt, hogy a magzati pózból kiegyenesedjen. Ha a tónusos labirintus reflex nem kerül gátlás alá megfelelő időben, akkor akadályozza az egyensúlyrendszer működését és a fejtartó reflexek kifejlődését is.
• Babinski-reflex: A talp oldalsó élének ingerlésekor a lábujjak terpesztését és hátrahajlítását láthatjuk. Segíti a talpi fogó reflex átalakulását. Ha 12 hónapos kor után is kiváltható, akkor súlyos idegrendszeri sérülést jelez.
• Landau-reflex: Ha a babát vízszintesen a mellkasánál tartva a levegőbe emeljük, akkor a hátát homorítja, a fejét megemeli. A reflex erősíti a gerinc melletti izomzatot, fejleszti a testtartását és a látást. A reflex fennmaradása felelős a rossz testtartásért, az ügyetlen egyensúlyozásért.
• Szimmetrikus tónusos nyaki reflex (STNR): Élettartama viszonylag rövid, segíti a gyermeket, hogy a hason fekvő testhelyzetből négykézlábra emelkedjék. Ha fennmarad a reflex, akkor a babák nyújtott lábbal másznak vagy csúsznak a popsijukon, vagy felhúzzák magukat álló helyzetbe. Későbbiekben a gyermeknél görnyedtség figyelhető meg, amikor a padban ül, mivel a fej előre hajtásának hatására a teste is behajlik, ezért az iskolában a padon fekve ír.
• Átalakított tónusos nyaki reflex: Ha a csecsemő fejét oldalra fordítjuk, az azonos oldali végtagok behajlanak, az ellenoldaliak kinyúlnak.
• Támasztási reflex: Elesés esetén a karok szétnyílva támaszkodó mozgást végeznek, ami megóvja a fejet az ütődéstől. Az előre lefelé történő támaszkodási reflex már négy hónapos kor körül kiváltható, míg a hátra történő támasztási reflex csak hat hónapos kor után.
• Hüllő reflex: Ha hason fekve megemeljük az egyik oldali medencét, akkor ezen az oldalon csípő és térdhajlítás aktiválódik. Hozzájárul a megfelelő kúszáshoz.
• Strauss reflex: A felnőttek megijedési reakciójának a neve, melynek során az inger mérlegelésére is képesek vagyunk. Gátlás alatt tartja a Moro - reflexet.
• Szegmentális átforduló reflex: A fordulásban segít, ha a fej oldalra fordul, akkor követni tudja a törzs és a csípő is az átfordulást.
• Szemmozgásokhoz kötött nyaki eredetű fejtartó reflex: Ha a törzsünket valamelyik irányba döntjük, akkor a fejünket automatikusan a látott információhoz igazítjuk.
• Egyensúlyozáshoz kötött nyaki eredetű fejtartó reflex: Csukott szemmel is képesek vagyunk a fejünket kiegyenesíteni, ha a törzsünket valamely irányba elmozdítjuk.

Az autizmus spektrumzavar és a csecsemőkori reflexek

Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy neurológiai fejlődési rendellenesség, amely az érintettek szociális, kommunikációs és viselkedési készségeit eltérő módon befolyásolja. Az autizmus tünetei már csecsemőkorban megfigyelhetők, azonban mivel a fejlődés minden gyermeknél eltérő ütemben zajlik, az első gyanús jelek gyakran csak 12-24 hónapos kor között válnak nyilvánvalóvá. A legújabb kutatások szerint a fennmaradt primitív reflexek nemcsak babakorban, de akár kamaszoknál is rejtett akadályt jelenthetnek a mozgás, tanulás, társas kapcsolatok fejlődésében - főleg, ha az autizmus spektrumzavar érintettjeiről van szó. Egy 2021-es kutatás (Journal of Autism and Developmental Disorders) 460 autista és neurotipikus gyermek reflexprofilját hasonlította össze: az autista csoport több mint 60%-ánál perzisztált legalább egy csecsemőkori reflex - főleg az ATNR és STNR!

Az autizmus korai jelei csecsemőkorban

• A szemkontaktus és mimikai reakciók hiánya.
• A saját nevére adott reakció és a hangokra való figyelem hiánya.
• A gagyogás és kommunikációs próbálkozások elmaradása.
• Érdektelenség a társas helyzetek iránt.
• Merev, ismétlődő mozgások vagy szokatlan testtartások.

Az autizmus jelei 1-2 éves korban

• A mutogatás, gesztikuláció és társas interakció hiánya.
• A felnőttek vagy kortársak utánzásának hiánya.
• A késlekedő beszédfejlődés vagy teljes beszédhiány.
• Ragaszkodás a rutinhoz és az ismétlődő viselkedésformák (pl. tárgyak sorba rendezése, folyamatos pörgetése, egy adott mozdulat ismételgetése).

Mikor kell szakemberhez fordulni?

Több tünet, figyelemfelkeltő jel együttes megléte esetén szükséges szakemberhez fordulni. Felmerülő gyanújeleknél a védőnővel való konzultáció után házi gyermekorvoshoz, háziorvoshoz vezet tovább az út, aki elsősorban gyermekneurológushoz irányít tovább. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Fontos tudni, hogy a reflexek vizsgálata nem csak babáknál értelmezhető, hanem akár óvodás- és iskoláskorban is. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen minél korábban ismerik fel az éretlenséget, annál gyorsabban és hatékonyabban lehet korrigálni azt, hiszen a gyermek idegrendszere rendkívül képlékeny (neuroplaszticitás).

Fejlesztési módszerek és terápiák

A maradványtünetek funkciókiesést eredményeznek, nem gyógyíthatóak, a működési zavarok azonban fejlesztéssel, neveléssel mérsékelhetőek. A cerebrális parézis esetén alkalmazott kezelések célja a tünetek enyhítése, a mozgásképesség javítása, az életminőség növelése. Az idegrendszer érését segítő, primitív reflexeket gátló torna (pl. Babamozgató) már az első életévben is alkalmazható. Az agyi oxigénhiányos állapot esetén ajánlott a kisbabájának mielőbbi és rendszeres mozgatása a Babamozgató segítségével. Ha a Babamozgató használatát elmulasztotta a csecsemő első életévében, akkor a későbbiekben, óvodás korban is érdemes elkezdeni a fejlesztést.

A cerebrális parézis fejlesztésében számos módszer áll rendelkezésre:

• Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer: Egy komplex megközelítés, amely a neurológiai funkciók fejlesztésére fókuszál.
• Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer: Az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony manuális technika és gimnasztika.
• Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika: Vízben végzett mozgásterápia, amely segít az izmok erősítésében és a mozgáskoordináció fejlesztésében.
• Pető-féle konduktív nevelés: Egy komplex pedagógiai-gyógypedagógiai rendszer, amely a mozgás, a beszéd és a kognitív funkciók integrált fejlesztésére épül.
• Szomato-pedagógiai módszerek: Az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek.
• Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT): Dr. Lakatos Katalin által kidolgozott módszer, amely világszerte elismert a tanulási és magatartási zavarok kezelésében. A terápia alapgondolata, hogy a mozgáson keresztül közvetlenül stimuláljuk az idegrendszert, segítve a hiányzó szakaszok pótlását és a reflexek integrációját.
• Ayres-terápia (szenzoros integrációs terápia): Egy játékosabb megközelítést alkalmaz, amely segít a gyermeknek abban, hogy az agya megfelelően feldolgozza és egységbe rendezze az érzékszervekből érkező információkat.
• INPP módszer: Az angliai Institute for Neuro-Physiological Psychology (INPP) által kidolgozott módszer kifejezetten a megmaradó primitív reflexek gátlására fókuszál.
• Alapozó terápia: Egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló sensomotoros szemléletű gyermektanfolyam. Ez a módszer a fejlődéstani sorrendet követve építi újra a gyermek mozgásos alapjait, a rugalmasságtól kezdve az egyensúlyon át a dominanciák (kéz, láb, szem, fül) beállásáig.

Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián.

tags: #csecsemokori #mozgasproblemak #uta #jelek