A finommotorika fejlődése már magzati korban elkezdődik, de számunkra, anyák számára a születés utáni időszak a meghatározó.
A nagymozgások megjelenése látványosabb, így a finommotorika kisgyermekkori fejlődése kevésbé van középpontban, pedig létfontosságú a gyermek fejlődése szempontjából.
Mi a finommotorika? Hogyan, mikortól kell fejleszteni? Finommotorika nélkül nem tudnánk megfelelően tartani a kezünkben a ceruzát, nem tudnánk megfelelő nyomatékot hagyni a papíron, lapozni a könyvben, de nem tudnánk begombolni a kardigánunkat sem, vagy megkenni a vajas kenyeret.
A finommotorika azonban nemcsak a kéz és az ujjak mozgását jelenti, hanem a beszéd során végzett ajakmozgást, a láb ujjainak a mozgását, de még a kacsintást is magában foglalja.
A finommotorika a nagymozgásokra épül. Amelyik gyermek ügyetlenebb a nagymozgások terén, annál a finommotorika is gyengébben fejlődik.
A mozgásfejlődés a baba első éve során kulcsfontosságú, hiszen ez alapozza meg a későbbi fizikai képességeket. A babáknak egy rendkívül intenzív fejlődési folyamata zajlik az első évben, így gyakorlatilag az első hónapok során is.
A finommotorika fejlődésének állomásai
A 2-3 hónapos csöppégnél még kiváltható a kapaszkodási reflex. A 8. héttől viszont egyre többször nyitva tartja a kezét.
A 3. hónaptól a baba már játszik néhány percig a kezébe adott tárggyal. Ekkor már leépül a kapaszkodási reflex.
A 4. hónapban megjelenik az aktív utánnyúlás. A baba magára húzza a kendőt, a csörgőt rázogatja.

Precíz hüvelykujj- mutatóujj oppozícióval felvesz apró tárgyat. A felnőttek cselekvéseinek elemeit már utánozzák.
A tárgyakat nem főfogalomként értik, hanem csak az adott bögre alkalmas inni, és az adott tányérból lehet enni. A valódi tárgyi cselekvés a beszéd elsajátításával fejlődik.
16 hetesen a kezek néha összeérnek.
5 hónaposan már két kézzel nyúl a tárgyakhoz, játszik velük, szájához emeli. A fogásnak, megragadásnak, eldobás folyamatának köszönhetően megkezdődik az exploratív téri tájékozódás.
Fél évesen a lábát fogja, a kézben tartott tárgyat eldobja. Egy hónap múlva már megtartja a tárgyat. A ceruzát is megragadja, lengeti, mint más tárgyakat.
7 hónaposan a tárgyakat kézváltással fogja. Lassan megjelenik az erőfogás a hüvelykujj aktivitásával.
8. hónaptól precíziós fogást alkalmaz a baba kis tárgyak megfogására. Ez képezi majd az alapját a tapintásnak.
Ülő helyzetben a babának már nincs szüksége a kezére támaszként, így felszabadulva használni tudja azokat.
10 hónaposan már odaad tárgyakat, nem ejti el túl korán.
11 hónaposan bepakol vagy bedobál tárgyakat tárolóba.
15 hónapos baba két kockát egymásra tud helyezni játék közben.
18 hónaposan tornyot épít a baba. Lassanként labdát rúg, a cipőjét kifűzi.
A korszakot a réveteg vonalkás firka, határozatlan vonalas firka jellemzi, mely megindul, akár erős nyomot hagyva.

20-24 hónap között továbbra is marokra fogja a ceruzát, és az egész vállövét használja a rajzoláshoz. A mutatóujj aktivizálódásának köszönhetően változatos cikk-cakk formákat alkot.
24-26 hónapos kor között három radiális ujjal fog. Ez nagy mozgásfejlődés, ezért a firka korszak fejlődése lassul.
26-54 hónap között sokszor a ceruzát közel fogja a hegyéhez a biztonságérzete miatt. Egyre bonyolultabb formákat alkot. Az ősi írásjelek és mandala megjelenése nem tudatos.
1-3 éves korban a firka korszak jellemző, amikor a gyermeket a mozgás öröme jellemzi (funkcióöröm).
A ceruzafogás fejlődése életkoronként
Hogyan fejlődik a ceruzafogás a különböző életkorban és milyen ceruzát érdemes a kezébe adni?
1,5-3 éves kor környékén: Ekkor még csak a firkálás okoz nagy örömöt, a lényeg számára, hogy nyomot hagyjon a papíron. Marokra fogja a ceruzát. Érdemes vastag fajta, úgynevezett marokkrétát a kezébe adni. Ez pont beleillik a kis kezébe, anélkül tud alkotni, hogy egy kicsit is erőlködnie kellene a ceruza megfogásánál. Így már a kezdetektől megszokja, hogy nem kell görcsösen fogni a rajzeszközt és nem kell a papírt vagy már felületet vésni vele.
Óvodás korban: Finomodik a technikája. Már egyre tudatosabb a ceruza vezetése, de még nem tökéletes a fogása. Érdemes háromszög alakú, vastag ceruzát a kezébe adni, hiszen a kéz izomzata és az ujj csontjainak vége még nem fejlődött ki teljesen. A vékony ceruzát, amit nem tudnak kényelmesen megfogni görcsösen fogná, mely rossz beidegződéshez vezet.
Iskolás korra: Ekkora lesz a rajzmozgása és ceruzahasználata olyan szinten, hogy képes az írást megtanulni. Az írástanuláshoz szükséges feltételek: kéztő csontosodása, kézizomzat erősödése, szem-kéz koordináció megfelelő szintje, valamint a ceruza laza, nem görcsös fogása (ne vésse a papírt, de azért látszódjon az írás, ne halvány lenyomata legyen a ceruzának).

A szülők számára talán a legnagyobb aggodalmat az okozza az iskolakezdés előtt álló gyermeknél, ha feltűnően rosszul fogja a ceruzát. Egy egyszerű trükk, hogy jól fogja meg a ceruzát csemetéd: Tegyél a markába egy félbetépett, összegyűrt papír zsebkendőt. Úgy tedd a markába, hogy a gyűrűs és kisujja fogja. Ezzel a trükkel ki tudod iktatni a zavaró ujjakat. Így gyermekednek könnyebb összpontosítani, hogy csak a hüvelyk-, mutató- és középső ujjait használja.
A 7-8 hónapos csecsemő markolja a ceruzát vagy bármilyen kezébe akadó tárgyat. A szájába veszi, dobálja.
8-20 hónapos korban szintén marokra fogja a ceruzát. Hegyét rányomja a papírra, határozottan kezdődő, majd elvesző nyomot hagy. Később lengővonalakat és körkörös firkákat készít (vállmozgatással kiegészítve), de nem képes megállni még a papír szélén. Különböző nyomatékkal képes már rajzolni: gyengén, közepesen vagy erősen nyomja rá az eszközt a papírra.
20-24 hónapos korban még mindig marokra fogja a ceruzát, de az irányítást átveszi a mutatóujj. A mozgás még igénybe veszi a vállakat.
24-26 hónapos korban az íróeszközt már 3 ujjas fogással fogja: hüvelyk-, középső- és mutatóujjal. Merőlegesen tartja a papíron.
26-54 hónapos korban az íróeszközt fokozatosan a hüvelyk- és mutatóujj kezdi irányítani. Biztonságosabbnak érzi, ha a ceruzát a hegyéhez közelebb fogja.
6 és fél, 7 éves korra képes az íróeszköz készségszintű elsajátítására. A ceruzát a megfelelő helyen fogja, mutatóujja kezdi vezérelni a mozgásfolyamatot. Ez a ceruzafogás lehetővé teszi a bonyolult vonalformák kivitelezését.
A helyes ceruzafogás elsajátítása hosszú folyamat eredménye. Ne várjuk meg, míg rögzül egy rossz ceruzatartás, mert minél később kezdjük el javítani a helytelen ceruzafogást, annál nehezebb a korrekció. A rossz beidegződés rögzül, a kezek görcsössé válnak.
A szabályos ceruzafogás kialakítása nem a ceruzafogás megtanításával kezdődik. Mielőtt ceruzát vagy zsírkrétát kap a gyerek a kezébe, már régen egyedül eszik kanállal. Először az evőeszköz helyes használatával kellene kezdeni a tanítást. Az a gyerek, aki a kanalat is marokra fogja, az rosszul fogja a ceruzát is.

A finommotorika fejlesztése játékos módszerekkel
Csecsemőnek, pici babának legyen elég „fogdosó” játéka. Elegendő taktilis inger hatására alakul ki a háromujjas csipeszfogás, ami nélkülözhetetlen a jó kanáltartáshoz, valamint a szabályos ceruzafogás kialakulásához.
Kezdetben ne vékony, hosszú ceruzával kísérletezzünk, hanem adjunk vastag, rövid krétát a gyermek kezébe, ösztönözzük a hüvelyk- és a mutatóujj használatára.
Amikor már ceruzát igényel a gyermek, adjunk vastag, rövidebb ceruzákat, mert ezeket könnyebb megtartani. A gyermeknek kell a sikerélmény!
Ha a gyermek már iskoláskorú, jó tempóban ír, de nem szabályos a ceruzatartása, azt már nem érdemes átszoktatni a helyes tartásra, az már rögzült, valószínűleg már nem is lehet.
Erősíteni kell a kezeket, ujjakat is. Ökölbe szorítjuk mindkét kezünket, majd először a ballal ütünk a jobbra, aztán a jobbal a balra. Ezt ismételjük az első két sor alatt.
A gyermekek tőlünk tanulnak, de nem csak a tudatosan átadott ismeretek révén, hanem a mi példáinkon keresztül.
A gyermek számára változatos anyag megmunkálás és ceruza használatának rendszeres biztosítása. Pozitív megerősítéssel a gyermek alkotási (funkcióöröm) élményének megerősítése. A későbbi korszakokban is a felnőtt tökéletesség igényén túllépve a nem tökéletes örömteli elfogadása.
A finommotorikus képességek fejlesztését szolgálja minden olyan tevékenység, amely a kezeket és az ujjakat megdolgoztatja, fejleszti a finom mozgásokat. Ilyen például az apró tárgyakkal, formázható anyagokkal való játék, de természetesen az íróeszközökkel való foglalkozások is.
A gyurmázás igazi edzés az ujjaknak és a kezeknek. A gyöngyfűzés vagy a különböző fűzős játékok is remekül fejlesztik a kézügyességet.
Színes papírlapot tépkedjünk apró darabokra. Két kézzel, tetszőleges formákra, majd az elkészült darabokat papírlapra ragasztva alakítsunk ki különböző formákat, képeket. Ujjfestékkel, vastag ecsettel, zsírkrétával is dolgozhatunk. Amíg nem alakultak ki a finom mozgások, érdemes nagyobb, nem A4-es papíron dolgozni a kicsiknek.
A csipesz egyszerű és nagyszerű játék a finommotorika fejlesztéséhez. A gyerekek gyakorlatilag bármit szívesen szétválogatnak a segítségével.

A csontosodás fontos folyamat egy gyermek életében. 6 éves kor környékén jelentős ugrás figyelhető meg a gyermek finommotorikus mozgásaiban: ekkora fejlődik ki a kéz csontozata, és az apró mozgások finomodását tovább segíti a kézfejizom és az ujjak izmainak megfelelő megerősödése, fejlődése.
A gyöngyfűzés vagy a különböző fűzős játékok is remekül fejlesztik a kézügyességet.
Színes papírlapot tépkedjünk apró darabokra. Két kézzel, tetszőleges formákra, majd az elkészült darabokat papírlapra ragasztva alakítsunk ki különböző formákat, képeket.
Ujjfestékkel, vastag ecsettel, zsírkrétával is dolgozhatunk. Amíg nem alakultak ki a finom mozgások, érdemes nagyobb, nem A4-es papíron dolgozni a kicsiknek.
A csipesz egyszerű és nagyszerű játék a finommotorika fejlesztéséhez. A gyerekek gyakorlatilag bármit szívesen szétválogatnak a segítségével.
Finommotorika fejlesztés: ujjtorna mondókával - Ujjaimat mozgatgatom - Játék rengeteg
A gyermekek különbözően fejlődnek, ez természetes. Azonban a fejlődésnek vannak bizonyos mérföldkövei, s ha ezekben több hiányosság is akad, akkor arra figyelni kell. Kezdetben a csecsemő ökleit zárva tartja, az esti fürdés közben is csak csellel tudjuk az apró ujjacskákat megmosni. Három évesen ollóval papírt kettévág és a nagyobb lyukú fűzős játékokkal jól boldogul. Öt évesen, vagyis nagycsoportos korában a cipőjét be tudja kötni, helyesen tudja fogni a ceruzát és a nevét nagy nyomtatott betűkkel le tudja írni.
Ha nagycsoportos gyermekünk jövőre kezdi az iskolát, akkor fontos, hogy stabil ceruzafogással rendelkezzen. Ehhez megfelelő finommotorikus fejlettségre van szüksége. Ennek hiányára utal, ha nem szeret rajzolni, ollóval vágni vagy apró tárgyakkal (pl. építőkocka, gyöngyfűzés) tevékenykedni. Ha nem tudja a könyv lapjait egyesével lapozni, a fogása erősségét szabályozni.
Fontos, hogy ne erőltessük a helyes ceruzafogást, ha a gyermeknek magától nem megy. Ez egy bonyolult érési folyamat eredménye, amiben a kézizmok erősítésén át az idegrendszer fejlődése is szerepet játszik. Szintén nem jó választás, ha különböző fejlesztő füzetekkel, vonalak közé rajzolt alakzatokkal próbáljuk meg „edzeni” a gyermek kézügyességét.
A gyermekek számára változatos anyag megmunkálás és ceruza használatának rendszeres biztosítása. Pozitív megerősítéssel a gyermek alkotási (funkcióöröm) élményének megerősítése. A későbbi korszakokban is a felnőtt tökéletesség igényén túllépve a nem tökéletes örömteli elfogadása.

A gyermekek tőlünk tanulnak, de nem csak a tudatosan átadott ismeretek révén, hanem a mi példáinkon keresztül.