Gyermekkori emésztőenzimek és a laktózintolerancia vizsgálata

A csecsemők és kisgyermekek emésztése sokszor kihívást jelent a szülőknek. Puffadás, hasfájás, laktózérzékenység - ezek mind olyan problémák, amelyek hátterében az emésztőenzimek hiánya vagy csökkent működése állhat. De mit tehetünk szülőként, hogy gyermekünk gyomra és bélrendszere megfelelően dolgozza fel az elfogyasztott ételeket? Erre a kérdésre a tudományos magyarázaton felül egy izgalmas mese is választ adhat.

Mi az a laktózintolerancia?

A laktózintolerancia vagy más néven laktózérzékenység egy olyan állapot, amikor a szervezet nem képes megfelelően lebontani a tejcukrot vagy laktózt, ami a tej és tejtermékek alapvető összetevője. A tejcukor, vagy laktóz lebontásához a szervezetnek a laktáz nevű emésztőenzimre van szüksége. A laktázt normális esetben a vékonybelet bélelő sejtek termelik, és a vékonybélben az enzimek segítségével meg is történik a laktóz, vagyis a tejcukor lebontása. A laktózintoleranciával élő gyermekek szervezete azonban vagy nem termel elegendő mennyiségű laktázt, vagy egyáltalán nem termel, ami miatt a laktóz lebontása nehézzé vagy lehetetlenné válik. Ennek eredményeként a laktózt tartalmazó ételek és italok fogyasztása hasi diszkomfortot, puffadást, hasmenést és hasi fájdalmat okozhatnak a gyermekeknek. Ezek a tünetek általában a tejterméket tartalmazó étkezés után már néhány órával jelentkeznek.

A laktózintolerancia tünetei és típusai

A laktózintolerancia a laktáz emésztőenzim hiánya által okozott állapot. Az enzim nem megfelelő mennyisége miatt a szervezet nem képes megemészteni a tejben található cukrot, a laktózt. A laktózintolerancia számos kellemetlen tünetet okozhat a gyermekeknek. A csecsemők és gyermekek körében gyakori panasz a hasfájás, a lazább széklet és a fokozott gázképződés, amelyek jelentősen megnehezíthetik a mindennapokat. A tejcukor-érzékenység gyerekeknél leggyakrabban nappali órákban jelentkező köldök körüli hasfájással, puffadással, fokozott gázképződéssel, lazább széklettel vagy akár hasmenéssel járhat.

A laktózintolerancia különböző fokozatait különböztetjük meg. Vannak, akik kis mennyiségű laktózt még képesek elviselni az étrendjükben. A joghurtban és a sajtban például az erjesztés és a feldolgozási munkák miatt kevesebb laktóz van, így ezek az élelmiszerek potenciálisan a laktózintolerancia ellenére is beilleszthetők a gyermek étrendjébe.

A laktózintolerancia okai gyermekkorban

A gyermekkori laktózintolerancia leggyakoribb oka a genetikai hajlam. Ha a szülők vagy más családtagok is szenvednek laktózintoleranciában, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyermeknél is laktózintolerancia fog kifejlődni. Ezenkívül bizonyos betegségek, amelyek az emésztőrendszert érintik vagy a vékonybél sérüléseit okozzák, csökkenthetik a termelődő laktáz mennyiségét, ezzel segítve a laktózintolerancia kialakulását.

Laktózintolerancia és tejfehérje allergia: Mi a különbség?

A laktózintolerancia és a tejfehérje allergia hasonlónak tűnhet, hiszen mindkettő állapot a tejtermékek emésztési nehézségét jelenti és hasonló tünetekkel jár. A laktózintoleranciában szenvedő egyének nem termelnek egy laktáz nevű enzimet, míg a tejfehérje allergia a tehéntejre adott rendellenes immunrendszeri reakciót jelenti. A tejfehérje allergia esetében az allergén a fehérje egyik összetevője, míg a laktóz a tejben és más tejtermékekben található cukor (vagyis egy szénhidrát összetevő). A tejfehérje allergia tünetei közé tartozhat többek között a véres széklet, sípoló légzés, köhögés és hányás. A laktózintoleranciával ellentétben, a tejfehérje-allergia felnőtteknél kevésbé gyakori.

Diagnosztika

A gyermekkori laktózintolerancia tünetei hasonlóak lehetnek más emésztési problémákhoz, ami megnehezíti a laktózintolerancia diagnózisát. Éppen ezért fontos, hogy a szülők és az orvosok figyeljenek az étkezés és a tünetek közötti összefüggésekre. Az étkezés után viszonylag rövid időn belül jelentkező hasi diszkomfort tünetek, valamint a tejtartalmú ételek és italok elfogyasztása után fellépő tünetek felvetik a laktózintolerancia gyanúját. A tünetek jellegzetes fellépése segít különbséget tenni a laktózintolerancia és más emésztési problémák között.

A laktózintoleranciát általában a gyermek kórtörténete, fizikális vizsgálat és egyéb speciális vizsgálatok alapján diagnosztizálják. Gyermeke háziorvosa sok esetben speciális vizsgálatokat rendel el a laktózintolerancia diagnózisának megerősítésére.

Vizsgálati módszerek:

• Laktóztolerancia teszt: Ez a teszt a laktóz felszívódását méri az emésztőrendszerben. A gyermek koplalás után laktózt tartalmazó folyadékot iszik.
• Hidrogén kilégzési teszt: A gyermek ez a vizsgálat során is laktózban gazdag italt iszik. Ezután rendszeres időközönként elemzik a leheletét, hogy megmérjék benne a hidrogén mennyiségét. A Magyarországon széles körben elérhető kilégzési tesztekhez képest a GasztroKlinika egy professzionálisabb eszközt alkalmaz, amely nemcsak a hidrogén (H2), hanem a metán (CH4) tartalmát is méri. A metán jelenléte fontos kiegészítő információkkal szolgálhat az emésztőrendszer állapotáról, és hozzájárulhat a pontosabb diagnózis felállításához.
• Széklet savassági teszt: Ez a csecsemőknél és kisgyermekeknél alkalmazott teszt a székletben lévő tejsav mennyiségét méri. A székletmintában kimutatható a nem emésztett laktóz által termelt tejsav és glükóz, valamint egyéb zsírsavak.
• Genetikai vizsgálat: vérvételen alapuló eljárás, amely kimutatja, hogy a gyermek hordozza-e a tejcukor-érzékenységért felelős gént.

Kezelés és életmódváltás

A laktózintolerancia kezelését gyermeke háziorvosa határozza meg. Bár nincs olyan kezelés, amely javítaná a szervezet laktáztermelő képességét, a laktózintolerancia okozta tünetek általában az étrendben lévő laktóz mennyiségének korlátozásával szabályozhatók. Ezenkívül a tünetek enyhítésére javasolt lehet a (vény nélkül kapható) laktáz enzimek alkalmazása.

A laktózintolerancia kezelésének egyik módja a tej és tejtermékek teljes elkerülése az étrendből. Azonban ez nem mindig egyszerű, mivel a tej és tejtermékek számos élelmiszerben és italban is megtalálhatók. Emiatt sok laktózintoleráns gyermek számára fontos a megfelelő táplálkozási tanácsadás, hogy biztosítsák a megfelelő tápanyagbevitelt. Az laktózintolerancia kezelésére vonatkozó legújabb irányelvek támogatják a tejtermékek használatát, hiszen azok a csontok növekedéséhez és fenntartásához szükséges kalcium elengedhetetlen forrása. Ezért a tejtermékek étrendből való kiiktatása helyett ki kell próbálni a tejtermékeket, hogy lássuk, melyeket képes tolerálni gyermeke. Ez egy hosszabb folyamat és kísérletezés az ételekkel.

A laktózmentesnek jelölt termékek általában biztonságosak. Tejfehérjék azonban még így is maradhatnak a termékben, ami a tejfehérje allergiában problémákat okozhat. Ellenőrizze a gyermekének megvásárolni tervezett termékek összetevőinek listáját, hogy nem tartalmaznak-e laktózt vagy tejfehérje allergéneket. A termékek összetevőit tartalmazó címkén feltüntetik, ha egy termék összetevőjeként tejszárazanyagot, laktózt vagy laktóz-monohidrátot tartalmaz.

Az emésztőenzimek általános szerepe

Az emésztőenzimek a táplálék lebontásában játszanak kulcsszerepet, mivel segítik a tápanyagok felszívódását és a bélműködés optimalizálását. Megfelelő enzimtermelés nélkül számos alapvető élettani folyamat - például zsírok, fehérjék és szénhidrátok lebontása - zavart szenvedhet. Ilyenkor a hiányállapot olyan kellemetlen panaszokban nyilvánul meg, mint a hasmenés, puffadás, gyomortáji diszkomfortérzés vagy éppen a tápanyagfelszívódás romlása. Ezek a tünetek enyhíthetők célzott enzimkészítményekkel, illetve olyan életmódbeli változtatásokkal, amelyek elősegítik az egészséges emésztést.

Az emésztőenzimek típusai és funkciói:

• Lipáz: A zsírok lebontásáért felelős.
• Proteáz: A fehérjék lebontásáért felelős.
• Amiláz: A szénhidrátok lebontását végzi.
• Laktáz: A tejcukor (laktóz) lebontásáért felelős.
• Celluláz: A növényi sejtfalban található cellulóz lebontásáért felelős.

Emésztőenzim-hiány gyermekkorban

Gyermekkorban az emésztőenzim-hiány egyik oka lehet a cisztás-fibrózis. A hasnyálmirigy-elégtelenség is okozhat enzimhiányt, melynek egyik tünete a visszatérő, köldök körüli fájdalom. A hasnyálmirigy-elégtelenség esetén az enzimtermelés károsodik. Vannak továbbá olyan specifikus tünetek a fenti általános panaszok mellett, amelyek a három legfontosabb emésztőenzim, a lipáz, az amiláz, vagy a proteáz hiányát jelezhetik.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fenti panaszok ismétlődően, hosszabb időn át fennállnak, vagy súlyosabb formában jelentkeznek, javasolt szakemberrel konzultálni. Orvoshoz fordulni az alábbi esetekben ajánlott: hosszasan tartó, különösebb ok nélküli hasi fájdalmak; emésztési panaszok a szokásos étkezési rend mellett is; tápanyaghiányra utaló jelek megjelenése (például hirtelen fogyás, vitaminhiány); vissza-visszatérő hasmenés, vér vagy nyálka a székletben, vagy folyamatos székrekedés. Gyermekeknél, várandós vagy szoptató anyáknál fennálló emésztési zavarok esetén különösen fontos a kivizsgálás.

Az emésztőenzimek hiányának megállapításához orvosi kivizsgálás szükséges, ahol általában labor- és képalkotó vizsgálatokkal, illetve a páciens étrendjének és életmódjának felmérésével diagnosztizálják a problémát.

Az emésztőenzimek hiányának kezelése az alap kórfolyamat felismerésére és kezelésére törekszik. Emellett, vagy abban az esetben, ha az alapeltérés nem javítható (pl. hasnyálmirigy-elégtelenség), tünetileg enzimpótlás szükséges. Lehet kapni enzim pótlására önmagában is alkalmas készítményt vagy összetett készítményeket is, melyek étkezések kapcsán szedendőek. Természetesen szakorvossal mindig konzultálni kell, milyen enzim pótlása adhat megfelelő eredményt.

tags: #csecsemok #emesztoenzimek #vizsgalata