Csecsemő vízhólyagok a kézen: okok, tünetek és kezelés

A csecsemők bőre rendkívül érzékeny, vékonyabb és sérülékenyebb, mint a felnőtteké. Éppen ezért gyakran találkozhatunk különféle csecsemőkori kiütésekkel, amelyek szülőként ijesztőnek tűnhetnek. Jó hír, hogy a legtöbb esetben ezek teljesen ártalmatlan, múló jelenségek, és a baba egészségét nem veszélyeztetik. Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Vékonyabb a bőr, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötőszövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb; a verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki.

A csecsemő bőrének sajátosságai születéskor

Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki. Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa - túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban. A terhesség végére a magzat testét teljesen beborítja egyfajta zsíros máz, amely megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán. Másképpen a szülés szinte lehetetlen volna. Felvetődött, hogy a máz hivatott elejét venni annak, hogy a magzat bőre felázzon a magzatvízben, de akkor meglepő, hogy miért csak az érett újszülötteknél, a kilencedik hónap utolsó heteire alakul ki. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik.

Gyakori bőrelváltozások csecsemőkorban

Számos más oka lehet a baba érzékeny bőrén megjelenő piros foltoknak, az ekcéma mellett gyakori a milia, koszmó. A csecsemő- és kisgyermekkori kiütések jelentkezhetnek egyéb tünet nélkül, de járhatnak lázzal és/vagy viszketéssel is. Az újszülöttek bőrén sokféle tünet jelentkezhet, de nem mindegyik utal betegségre.

1. Milia és hormonkiütés (Erythema toxicum)

• A milia gombostűnyi nagyságú, faggyút tartalmazó piros kiütés, ami a gyerek arcán vagy orrán jelentkezik. Apró, 1-3mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyöket okoz a csecsemő arcán - főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelenhetnek - a milia. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál fordul elő, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Ártalmatlan jelenségről van szó, néhány hét alatt magától elmúlik.
• A hormonkiütés - avagy az erythema toxicum -, a baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések ilyenkor pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás. Az elváltozások száma igencsak változó, mert amíg az egyik kicsi pár pöttyel megússza, másoknak az egész testét beborítják a kellemetlen tünetek.
• Az újszülöttek, a 2-4. nap között - egyes esetekben más a szüléskor is látható - foltokban bőrpírral, bőrvörösséggel és hólyagos kiütésekkel jelentkezik az erythema toxicum. Jóindulatú betegség, az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Tünetei főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg.
• A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál.

2. Koszmó (Seborrhoeás dermatitisz)

Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. A koszmó 6 és 12 hónapos kor között kezelés nélkül is elmúlik. Ezt a folyamatot gombaellenes krémekkel, gyógysamponokkal segíthetjük.

Kezelése:

• Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást.
• Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz.
• Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk.
• Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhető.
• Ha a tünetek fokozódnak, az érintett területen a bőr gyulladt, pirosas színezetű, kellemetlen szagúvá válik, akkor forduljunk orvoshoz.

3. Melegkiütés

Amikor a baba még nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletét, akkor a párás meleg miatt a testén, megjelenhetnek az úgynevezett melegkiütések. A bőrön található, piros köralakú foltok elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban figyelhetők meg. A hirtelen kialakuló kiütések általában ugyanolyan gyorsan tűnnek el, mint ahogy megjelentek, és szerencsére teljesen ártalmatlanok. Bármelyik évszakban előfordulhat, ha túlöltöztetjük a kicsit, melegkiütések jelennek meg a bőrén. Az apró kiütések, viszkető dudorok megjelenése ijesztő lehet, azonban teljesen ártalmatlanok.

Kezelése:

• A legfontosabb, hogy a gyermek öltözete laza legyen, és a bőre az érintett területen szellőzhessen.

4. Ekcéma (Atópiás dermatitisz)

Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék, és bár legtöbbször kinövi a gyermek, gyakran lehet számítani más allergiás betegségek megjelenésére. Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

Kezelése:

• A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék.
• A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt.
• Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző szteroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk.
• Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés csökkentése céljából antihisztamin hatású gyógyszereket használunk.
• Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt.
• Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.

5. Pelenkakiütés (Pelenkadermatitisz)

A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz.

Kezelése:

• A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van.
• A pelenkát lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagas egyszer használatos pelenkák a legjobbak.
• Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel.
• Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól.
• Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.

6. Gombás fertőzések (Tinea)

Egy gombás fertőzéstől a baba popsija fáj, élénkvörössé válik, de a gyerek fenekén ilyenkor kiütések is megjelennek. A bőrredőkben gyakran találkozhatsz fehér lerakódással is. A tinea egy emberek és állatok között egyaránt terjedő gombás fertőzés az okozója. A bőrelváltozások ebben az esetben nagyon viszketnek, és idővel egyre csak növekednek. A kiütések legtöbbször hámló, pirosas, viszkető, kör alakú bőrfoltok a gyerek lábán, lábfején, karján (tehát a végtagjain), illetve a mellkasán és az arcán jelennek meg. Ebből is jól látszik, hogy egyszerre nagyon sok kiütés lehet a gyerek testén, amiktől általában csak gombaellenes készítményekkel lehet megszabadulni.

Kezelése:

• Csecsemőknél legkönnyebben úgy tudod megelőzni a gombás fertőzést, ha gyakran levegőzteted a problémás területet: például a pelenkacsere alkalmával vársz egy kicsit, mielőtt az újat feltennéd.
• Sokat segít az is, hogyha egy kevés babaolajjal áttörlöd a bőrt, ezzel csökkentve a fertőzés kockázatát.
• Gombaellenes készítmények.

7. Ótvar (Impetigo)

Az ótvar, vagy impetigo igen fertőző, gennyes bőrbetegség, mely legtöbbször gyermekeknél, az arcon fordul elő. Viszkető hólyagos kiütésekről és mézsárga pörkökről ismerhető fel. 2-6 éves korban fordul elő leggyakrabban, rendszerint enyhébb lefolyású betegség, ám újszülöttkorban komoly szövődményei lehetnek. A probléma jelentkezésekor, először piros foltok jelennek meg az arcon, amik később hólyagos kiütésekké változnak. Száraz vagy sebes bőrön több folt is megjelenhet, amiken végül ragacsos, sárga réteg alakul ki. Mindaddig, amíg a seb váladékozik vagy nedves, a betegség fertőző.

Kezelése:

• Az impetigo antibiotikus krémekkel vagy gyógyszerrel kezelhető, 7-10 nap alatt gyógyul.
• Gyakori kézmosás és a foltok alapos törölgetése képes segíteni a tünetek enyhítésében.

8. Egyéb kiütések és elváltozások

• Csalánkiütés: A csalánkiütésnek sokféle oka lehet: rovarcsípés, gyógyszer, ételallergia, de akár spontán is megjelenhet. Az orvos feladata eldönteni, hogy allergia vagy fertőzés áll a háttérben. A csalánkiütés általában nagyon viszket a kicsiknek, mert ilyenkor nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel a szervezetükben.
• Keratosis pilaris (libabőr): Ez apró, legtöbbször bőrszínű, libabőrszerű kiütéseket jelent a bőrön, főként a karon vagy a combon. A bőr érdes tapintatúvá válik, libabőrösnek tűnhet. Legtöbbször az igény szerinti hidratáláson kívül egyéb kezelést nem igényel.
• Mongolfolt: A mongofolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők.
• Tejeskávé foltok: Általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
• Tűzfoltok: A bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
• Hemangiómák: Hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Leggyakoriabbak a szederszerű hemangiómák, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Bár a legtöbb bőrjelenség ártalmatlan, mindig figyeljünk a kísérő tünetekre. A csecsemő- és kisgyermekkori kiütések jelentkezhetnek egyéb tünet nélkül, de járhatnak lázzal és/vagy viszketéssel is. A legsúlyosabb kiütéseket okozó betegség a meningococcus által okozott vérmérgezés (szepszis). „Ha a gyermeknek magas láza van, étvágytalan, érzékeny a fényre, akkor felmerül a meningitis gyanúja. Ennek súlyosabb formája a meningococcus szepsis, mely jellegzetes kiütésekkel is jelentkezhet. Ilyenkor a pohárteszt is segíthet. Egy tiszta üvegpohár talpát helyezzük a gyermek bőrére, finoman nyomjuk rá a kiütéses területre. Ha a kiütés színe nem változik, tehát a nyomás ellenére sem lesz világosabb, akkor az meningococcus szepsis jele lehet.

tags: #csecsemo #vizholyag #kezen