A napozás babával egy megosztó téma a szülői körökben. Míg egyesek szerint egészséges és szükséges, mások veszélyesnek ítélik. Vajon mi az igazság? Mit mondanak a szakértők? Hogy óvható meg a gyermekek bőre az ibolyántúli sugarak veszélyeitől?
Az intenzív és hosszú napoztatás csecsemőkorban káros, bajt okozhat, és nem kívánatos következményei lehetnek (hőártalom, bágyadtság, leégés, hányás, agyi izgalmi tünetek): ez elég ijesztően hangzik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a babát teljes egészében óvni kéne a naptól, hanem pontosan azt, hogy kellő körültekintéssel és ellenőrzés mellett megfelelő óvatossággal járjunk el.
A napfény jótékony hatásai
A közvetlen napfény ultraibolya sugarakat is tartalmaz, ezek pedig közvetlenül a bőrben elősegítik az aktív D-vitamin-képződést. A napfénynek nagy szerepe van az angolkór megelőzésében és a levegőztetéssel együtt már pici kortól fokozza az edzettséget. Kutatások bizonyítják, hogy a D3-vitamin termelődés és az immunerősítő hatás mellett boldogsághormonokat - hivatalos nevén szerotonint - is felszabadít a szervezetben. A szájon át szedhető D-vitaminok szintetikus eredetűek, ezeket pedig a szervezet kevésbé előnyösen hasznosítja, mint természetes változatát.
Nyáron, napozás hatására jelentősen javulnak az ekcémás és az allergiás, viszketéssel járó, pörsenéses bőrtünetek. Hagyd szabadon az érintett bőrfelületet! Napoztasd pár percig a piros babapopsit, az ekcémás könyök- és térdhajlatot!
A napfény és a napozás a gyógyító hatás mellett sajnálatos módon néhány pici babánál éppen ellenkezőleg hat, és bőrproblémákat okozhat. Ilyenek az ún. melegkiütések, a napallergia és a naptejallergia. A melegkiütések leggyakrabban a tarkón, a toka és a comb redői között, valamint a hason tűnnek fel. Ezek elkerülése érdekében a patentos ruhák helyett célszerű bővebb szabású, vékony, szellős anyagból készült ingecskét vagy napozót adni a babára.
Mikor és hogyan napoztassuk a csecsemőket?
Három hónapos koruktól javasolt az újszülöttek napoztatása. Az első alkalmakkor mindössze egy-két percre vigyük ki a napra, majd lassan, fokozatosan növeljük a napfürdővel töltött percek számát. A kicsik bőre nagyon érzékeny, őket néhány, maximum 10 percnél nem szabad tovább napoztatni, mert szinte teljesen védtelenek a káros ultraibolya sugarakkal szemben.
Fontos továbbá az időpont megválasztása is: időzítsük a reggeli illetve a késő délutáni vagy koraesti órákra a csecsemők napoztatását. Egyáltalán ne vigyük napra a picit 11 és 16 óra között! Ha hetente összességében harminc percet napon tölt a baba úgy, hogy csak pelenka van rajta, éri annyi napfény, amennyi a mi éghajlati viszonyaink közt a D-vitamin-képződéshez szükséges. A D-vitamin adagolását a nyári hónapokban általában elhagyhatjuk.
A csecsemő bőrét fokozatosan kell a napfényhez szoktatni. Ha nem figyelünk oda, különösen ha a levegő tiszta és a nap meredeken áll, még égési sebeket és ezzel nagy fájdalmat is okozhat a napoztatás. Legjobb eleinte csak egyes testrészeket (lábat, kart, felsőtestet) napfürdőztetni, amit 1-2 perccel érdemes elkezdeni. Ezt azután emelhetjük 15 percre, ez biztosan nem árt meg a babának.
Tippek a bőröd napsugárzás elleni védelmére nyár közeledtével
Naptej és egyéb fényvédő megoldások
A bőrgyógyászok általános ajánlása, hogy kerüljük a napozást és a szolárium használatot, amelyek hozzájárulhatnak a korai bőröregedéshez és a melanoma kockázatának növeléséhez. A gyerekek esetén még ennél is szigorúbb elveket érdemes követni. Kerüljük a naptej használatát, mivel a csecsemők bőre képtelen átalakítani egyes vegyi anyagokat, amelyek a kozmetikai cikkben találhatóak.
Az egész pici babáknál - kb. 1 éves korig - nem ajánlott a napvédő szerek használata. Őket árnyékolással és ruhával célszerű megvédeni a naptól. Ha teljesen árnyékoljuk őket, akkor nem kell fényvédő készítményt használnunk. Ha a baba valamelyik testrészét (kezét, lábát) nap éri, vagy már mászik/jár a pici, és nem tudjuk egy helyben tartani, akkor célszerűbb bekenni.
Legalább fél órával azelőtt, hogy a gyermek kimenne a napra, kenjük be a kicsi bőrét magas faktorszámú naptejjel. Ha nem lépitek át a 10 percet, elég kb. 12-20-as faktorszámú krémet használnotok, mivel a túlzottan magas faktorszámú napvédők használata gátolja a D-vitamin szintézisét.
Naptejek típusai
A hagyományos, kémiai védelmet nyújtó naptejek felszívódnak a bőrünkbe és ott elnyelik a napsugarakat. Nagy előnyük, hogy mivel a bőrben felszívódva hatnak, nem mosódnak le a vízben sem és nagyon tartósak.
A fizikai fényvédők olyan ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek a bőrön megtapadnak és visszaverik a káros napsugárzást. A biológiai napvédelem alapja az, hogy léteznek olyan növények, például a shea vaj, a kakaóvaj, a körömvirág stb., amelyek külsőleg, sőt olyanok is, amelyek magas karotintartalmuknál fogva belsőleg rendelkeznek valamennyi fényvédő hatással. Ilyen például a sütőtök, homoktövis, sárgarépa is. Ha olyan készítményt választunk, amelyben ezek jelen vannak, kiegészíthetik a hatást.
Folyadékpótlás és öltözködés
A babák nem izzadnak, ezért nem tudják lehűteni a testüket, így nagyon könnyen hőgutát kaphatnak. Nagyon fontos kérdés, mivel sokan elfelejtik, hogy nem csak a vízparton erős a sugárzás, hanem bárhol a szabadban. Így mindenképpen kenjük be a baba bőrét fényvédővel, illetve az 1 év alatti babákat árnyékolással, ruhával, takarással (pelenka) védjük meg a napsugárzástól.
A gyerekek gyakran nem tűrik meg a „fejfedőt”, ezt elkerülhetjük, ha megengedjük nekik, hogy maguk válasszák ki a kis kalapot. Fontos, hogy a kalap karimája elég széles legyen ahhoz, hogy árnyékot vessen a kicsi arcára és nyakára. Az intenzív napsugárzás károsíthatja a szemet, ezért viseljenek a gyerekek is napszemüveget.
Folyadékbevitel
A gyerekek is izzadnak, a folyadékot pótolniuk kell! Ha a gyerekek a strandon vagy a kertben tartózkodnak, sok folyadékot veszítenek. A folyadékpótlásra mindig legyen kéznél elegendő mennyiségű innivaló.
- Csecsemőkorban (0-6 hónap): Akár anyatejes, akár tápszeres a baba, a pár óránkénti, az előírtaknak megfelelő, rendszeres táplálással a kicsi megkapja a szükséges folyadékmennyiséget is, ezért nincsen szükség pótlásra.
- Hozzátáplálás idején (6 hónapos kor körül): Noha kezdetekben a baba étrendjének túlnyomó részét még mindig a tejalapú táplálék adja, mégis figyeljünk rá, hogy minden étkezés után kínáljuk meg kismanónkat babavízzel, vagy forralt vízzel (semmiképpen sem gyümölcslével, vagy cukros teával)!
- Két éves kor körül: A gyerekek folyadékigénye ilyenkor nagyon sok tényezőtől függ, kezdve a hőmérséklettől a napi aktivitásig. Betegség, láz, hányás, hasmenés esetén fokozottan figyelj a folyadékbevitelre!
Próbáljunk ki többféle itatópoharat! Mindegyiknek más a fogása, alakja, tapintása - néha bizony ilyen apróságokon is múlhat, hogy kedvet kapjon a gyermek az iváshoz. Jószívvel javasoljuk a szilikon itatópoharakat.
Strandon a babával
1 éves kor alatt inkább ne vigyük magunkkal strandra a kisbabát, ha nyáron napközben strandolunk. Ha nyaralni szeretnénk, jobb elő- vagy utószezonban menni, amikor még vagy már kisebb a sugárzás. Ha mégis strandolni megyünk, célszerű beszerezni egy strandsátrat, amely megvédi a picit az UV-sugárzástól.
A legnehezebb a gyerekünket a vízben megvédeni a naptól. Ha medencében fürdik, akkor árnyékoljuk napernyővel. Nagyon fontos, hogy mindig legyen a fején sapka, mert így nem kap majd napszúrást és az arca is kevésbé ég le.
Leégett bőr kezelése
Ha a baba mégis leégett, nagyon fontos, hogy minél jobb gyulladáscsökkentő, bőrnyugtató anyagokkal ápoljuk a bőrét. Kerüljük az irritáló dolgokat, szereket (pl. a HerbArting körömvirágos babatestápolót, amely gyulladáscsökkentő kamillát, bőrnyugtató bio sheavajat és rengeteg körömvirágolajat tartalmaz). A házi megoldások közül egyszerű módszer a kamillateával dúsított langyos fürdővíz. A legegyszerűbb módszer a felhasználásra, ha paradicsompakolást készítünk: Fogunk egy paradicsomot és aprítógépben pépesítjük.
tags: #csecsemo #uvegen #keresztuli #napoztatas