Csecsemő örökbefogadás 40 éves korig: Részletes információk és tudnivalók

Az örökbefogadás célja, hogy a kiskorú gyermek (18 év alatti) családban nevelkedését biztosítsa olyan esetekben, amikor a vér szerinti szülei a gyermek nevelésére nem képesek. Maga az örökbefogadás egyenes ági rokoni kapcsolatot létesít, a vérségi leszármazáshoz hasonlóan. A gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi, azonban ez nem jelenti azt, hogy ha a törvényi feltételek fennállnak, akkor automatikusan engedélyezik az örökbefogadást. Az örökbefogadásnak a kiskorú érdekében kell történnie, vagyis nem az örökbe fogadni szándékozók által megadott elképzelések, igények (pl: hajszín, szemszín, életkor) alapján keresnek gyermeket, hanem a gyermek számára keresnek alkalmas örökbefogadni szándékozó szülőt.

Az örökbefogadás tabutémának számít, keveset beszélünk róla. Pedig egy hosszú és gyakran érzelmileg megterhelő folyamat, amelyet a meddőség traumája előz meg sok érintettnél. Fontos tudni, hogy a meddőség jelenleg ugyanolyan tabu, mint az örökbefogadás. Nem egy egyszeri trauma, ami feldolgozható. Azoknak, akiknek azt mondják, minden rendben van velük, csak ne görcsöljenek rá, majd sikerül a baba, és ennek ellenére hosszú évek elkeseredett próbálkozása után sem születik gyermekük, még nehezebb. Ezt a helyzetet pedig gyakran a környezet kérdezősködése, érdeklődése sem könnyíti meg.

Az örökbefogadás jogi háttere és feltételei

Az örökbefogadás jogszabályi hátterét a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 4:119-4:144. paragrafusai, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 37-48. paragrafusai szabályozzák.

Korkülönbség az örökbefogadásnál

Magyarországon az örökbefogadás szabályai szerint a fiatalabb szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél. Ez a korhatár sok vitát vált ki, időnként örökbefogadók felvetik, hogy miért van szükség erre a megkötésre, és igazságos-e. A legtöbb fejtörést a 45 éves limit okozza. Házaspároknál elég, ha az egyik fél belefér a korkülönbségbe, napra nézik.

• 16 év: Legalább ennyi évvel kell az örökbefogadónak idősebbnek lennie a gyermeknél.
• 25 év: Ennyi éves kortól lehet örökbe fogadni. Házaspárnál elég, ha az egyik fél elmúlt 25 éves. Ezt a megkötést nemrég vezették be.
• 40 év: Sokáig a két legnagyobb civil szervezet ennyi idős korig fogadta a nyílt örökbefogadásra jelentkezőket (a nő korát nézték). Ma a legtöbb szervezetnél nincs ilyen korlátozás, de nem garantálják, hogy 45 éves korig sorra is kerül az illető, főleg, ha van származási kikötése. A 40 év amolyan „puha határvonal”.
• 45 év: Legfeljebb ennyi évvel lehet idősebb a szülő a gyermeknél, házaspárnál a fiatalabb fél kora számít. Ez a korhatár gyakran okoz gondot a szülőjelölteknek. Fontos tudni, hogy a korkülönbség számít, azaz egy 48 éves ember is fogadhat örökbe gyereket, de csak 3 évest, vagy annál idősebbet. (A pszichológus az alkalmassági vizsgálaton ennél szigorúbb megkötést is tehet a gyerek korára nézve.) A tényleges örökbefogadásnál számít a kor, nem a jelentkezésnél. A korkülönbséget naptári napra nézik.
• 50 év (ÚJ!): A 2020-as törvénymódosítás óta akár 50 év is lehet a korkülönbség örökbefogadó szülő és gyerek között, ha a gyerek elmúlt 3 éves - indokolt esetben. A szakma nem lelkesedett a törvénymódosításért, és várhatóan, amíg van fiatalabb jelölt, nem a legidősebbet fogják választani egy gyereknél.

Ha van gyerek a családban - akár vér szerinti, akár örökbefogadott - csak olyan gyereket lehet örökbe fogadni, aki nála legalább két évvel fiatalabb. Tehát, ha van egy 2011-ben született gyerekünk (mindegy, mióta él a családban), a jövőben bármikor már csak 2013-ban vagy később született gyereket fogadhatunk örökbe. A Tegyesznél ez eléggé kőbe van vésve, nagy ritkán lemennek másfél évre a korkülönbségben, az alá nem. Alapítványok nem feltétlenül ragaszkodnak ehhez, de ott meg ritkán kerül ilyen gyorsan sorra a jelentkező.

Az örökbefogadásra való alkalmasság feltételei

Örökbe fogadhat az, aki:

• teljesen cselekvőképes nagykorú,
• személyisége és körülményei alapján alkalmas örökbefogadó szülőnek,
• részt vett az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon,
• nem áll szülői felügyeletet megszüntető, vagy közügyek gyakorlásától eltiltó bírói ítélet hatálya alatt,
• a gyermeknél legalább 16 és legfeljebb 45 évvel idősebb,
• és alkalmasságát a gyámhivatal határozatban állapítja meg.

Örökbefogadó lehet házaspár vagy egyedülálló. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy örökbefogadás során a házasságban élőket előnyben részesítik az egyedülállókkal szemben, mégpedig azon az alapon, hogy a házaspárok tartósabb családi környezetet tudnak a kiskorú gyermek számára biztosítani, mint az egyedülállók. Az örökbefogadás egy családpótló intézmény, ezért a családjogi törvény a gyermek érdekében fogalmazza meg azt a zsinórmértékű szabályt, hogy elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást kell a gyámhivatalnak engedélyezni, ami azt jelenti, hogy az egyedül álló általi örökbefogadás sem kizárt, amennyiben az a gyermek érdekében áll.

Amennyiben házasságban élők közül, csak az egyik fél kíván örökbe fogadni, akkor a házastársától szükséges egy örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozat, hiszen a gyermeket a közös háztartásban fogják a továbbiakban közösen nevelni. Egyedülálló személy által történt örökbefogadás fennállása esetén más személy nem fogadhatja örökbe a gyermeket, tehát kizárt, hogy az örökbefogadó élettársa örökbefogadóként felléphessen. Az örökbefogadás fennállása alatt utólagosan a gyermeket csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe.

Ki fogadható örökbe?

A gyermek örökbefogadhatóvá válásának több esete is van:

1. Szülői hozzájárulás: Ha a vér szerinti szülők úgy döntenek, hogy hozzájárulnak gyermekük örökbefogadásához.
   • Nyílt örökbefogadás: A vér szerinti szülő egy általa ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz.
   • Titkos örökbefogadás: Akkor kerül sor, ha a szülő úgy járul hozzá az örökbefogadáshoz, hogy nem ismeri az örökbefogadó szülőt.

   A gyermek születésétől számított hat hétig a vér szerinti szülő visszavonhatja örökbeadó nyilatkozatát. Amennyiben a gyermek nem egészséges, vagy betöltötte 6. életévét, a gyámhivatal jóváhagyása szükséges a hozzájáruláshoz. Ha a gyámhivatal 60 napig nem nyilatkozik, a jóváhagyás megadottnak tekintendő.

2. Gyermekvédelmi gondoskodás: Ha a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedik, és a vér szerinti szülő önhibájából kapcsolattartási kötelezettségének nem tesz eleget, valamint nem változtat körülményein annak érdekében, hogy gyermekét családjában nevelhesse, a gyermeket a gyámhivatal örökbefogadhatóvá nyilvánítja. Ebben az esetben az örökbefogadás csak titkos lehet.
3. Szülői felügyeleti jog megszüntetése: Ha a bíróság megszünteti a szülő felügyeleti jogát, mert felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy súlyosan sértő módon nem tart kapcsolatot a gyermekkel, vagy nem működik együtt a gondozókkal. Ebben az esetben az örökbefogadás csak titkos lehet.
4. Szülők halála: Ha a szülők halála esetében nincs olyan hozzátartozó, aki gondoskodna a gyermekről, a gyermek örökbefogadható lesz.
5. Ismeretlen szülőktől származó gyermek: Ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik (talált gyermek), és újszülött korban inkubátorba helyezték, akkor örökbefogadható, ha az elhelyezéstől számított 6 héten belül a szülők nem jelentkeznek gyermekükért. Az örökbefogadás ebben az esetben is titkos.

Az örökbefogadási eljárások során alapvető cél az örökbefogadható gyermekek számára a lehető legrövidebb időn belül megtalálni a megfelelő örökbefogadó szülőket.

Az örökbefogadás menete

Az örökbefogadás egy hosszadalmas és összetett folyamat, amely több lépésből áll.

1. Az eljárás megindítása és alkalmassági vizsgálat

Amennyiben valaki úgy dönt, szeretne örökbe fogadni, előzetes időpont-egyeztetés után fel kell keresnie a területileg illetékes Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (TEGYESZ). Ott elsőként egy ügyintéző tájékoztat arról, mire lehet számítani, hogy néz ki ez a folyamat. Rövid beszélgetéssel igyekeznek felmérni a leendő szülők igényeit. A szakszolgálat győződik meg az örökbe fogadni szándékozó személy lakhatási és személyi körülményeiről.

• Pszichológiai alkalmassági vizsgálat: Ez általában egy-két találkozást jelent. Itt feltérképezik az örökbefogadás motivációs hátterét, a leendő örökbefogadók személyiségjegyeit, gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdjét. Nagyon sokan tartanak ettől a vizsgálattól, pedig nincs rá ok, elsősorban inkább a pszichológiai alkalmatlanság kiszűrésén van a hangsúly.
• Egészségügyi alkalmasság: A háziorvos igazolja, hiszen fontos, hogy a gyermekre vágyó pár ne szenvedjen semmilyen mentális vagy fizikális megbetegedésben, ami a gyermek felnevelését, ellátását veszélyeztetné, ellehetetlenítené. Például a végstádiumban lévő rákbetegség, a súlyos depresszió, alkoholizmus kizáró ok.
• Környezettanulmány: A TEGYESZ munkatársai itt sem luxuskörülményeket várnak, hanem azt vizsgálják, van-e bármilyen akadálya a gyermek későbbi fogadásának, veszélyeztetheti-e bármi a gyermek jólétét. A legalapvetőbb higiéniai feltételek biztosítottak-e, van-e vizesblokk a lakásban, nem penészesek-e a falak.
• Felkészítő tanfolyam: Ezt egy 21 órás tanfolyam követi, amit minden örökbefogadó szülőnek el kell végeznie, ezt tanúsítvány igazolja. A felkészítő képzés főként az örökbefogadás pszichológiai vetületeivel foglalkozik, a nevelés során tipikusan felmerülő kérdésekkel. Emellett jogi ismeretekkel és az örökbefogadás történetével is foglalkoznak előadások.

2. Az alkalmassági határozat meghozatala és nyilvántartásba vétel

Ha az alkalmasságra tesz javaslatot a szakszolgálat, akkor a szükséges iratokat megküldi a gyámhatóságnak, amely jogerős határozattal megállapítja az alkalmasságot, majd ezt követően az örökbe fogadni szándékozó személyt felveszik az örökbefogadási nyilvántartásba és az adatai elérhetőek lesznek az országos örökbefogadást elősegítő szervek számára.

Az alkalmasságra vonatkozó határozat 3 évig hatályos. Ha az örökbe fogadni szándékozó életkörülményeiben jelentős változás nem következett be, akkor további egy évvel meghosszabbítható. Ha az érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. Alkalmatlanság esetén egy éven belül új eljárás nem indítható.

3. Várakozás és gyermekkeresés

A várakozási idő attól függően, hogy milyen életkorú, egészségi állapotú gyermeket, illetve akár testvéreket is szeretnének örökbe fogadni, 2-3-4 év is lehet. Az örökbefogadásra váró gyermekek közül azoknak, akik valamilyen fogyatékossággal élnek együtt, vagy elmúltak 6-7 évesek, jelentősen kisebb az esélyük, hogy családba kerüljenek. A legtöbben 0-3 éves, fehér bőrű, egészséges gyermeket szeretnének, ez pedig az örökbe fogadható gyermekeknek mindössze 7 százalékát jelenti. Ezért van az, hogy 4-5 évet vagy akár többet is várni kell egy babára.

Hazai örökbefogadási nyilvántartásba felvételét kérő örökbe fogadni szándékozók - mintegy 1000-1100 család - 3/4-ed része 3 év alatti gyermeket szeretne örökbefogadni, 22 %-uk jelezte, hogy 3-6 év közötti gyermeket is elfogad, és mindössze 3 %-uk vállalna 6-10 év közötti gyermeket. A gyermek egészségi állapotára vonatkozó elvárások tekintetében a többség egészséges gyermeket szeretne, az egészségi problémát elfogadók is általában csak egészen enyhe problémákat vállalnak be. A hazai örökbe fogadni szándékozók 40 %-a vállalná testvérek örökbefogadását, gyakran viszont azzal a kikötéssel, hogy a fiatalabb gyermek legfeljebb egy éves legyen.

4. Ismerkedési időszak és gondozási idő

Amikor megfelelő gyermek található, az örökbe fogadni szándékozó a gyermeket legalább egy hónapig saját háztartásában gondozza. Ez egyfajta „próbának” tekinthető, mielőtt az örökbefogadás érvényessé válna. A gyermek beilleszkedését a szakszolgálat figyelemmel kíséri, és a gondozási idő letelte után véleményét megküldi a gyámhivatalnak.

Amennyiben valaki a házastársának gyermekét fogadja örökbe, vagy a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve a saját háztartásában gondozza a gyermeket, illetve, ha az a gyermekvédelmi nevelőszülő fogadja örökbe a gyermeket, aki már legalább egy éve gondoskodik róla, akkor a gondozási időtől el lehet tekinteni.

5. Az örökbefogadás engedélyezése

Az örökbefogadás engedélyezéséről a gyámhatóság dönt főszabály szerint a gondozási idő leteltét követően. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről a kérelem benyújtását követő naptól számított két hónapon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő harminc napon belül kell a döntést meghoznia.

Nyílt és titkos örökbefogadás

Az örökbefogadás két fő típusa a nyílt és a titkos örökbefogadás.

• Titkos örökbefogadás: A TEGYESZ-en keresztül zajlik, lényege, hogy az örökbefogadók és a vér szerinti szülő nem kapnak egymásról tájékoztatást. Így az adoptáló nem tudja, ki szülte a gyermeket, a vér szerinti szülő pedig nem tudja, hová került a baba. Esetleg egy-két fontos információt kaphatnak, de semmilyen a személy azonosítására vonatkozó tájékoztatás nem adható ki. A TEGYESZ-en keresztül szintén titkosan zajlanak azok az örökbefogadások is, ahol az anya lemond a gyermekéről a születésekor, vagy ahol inkubátorban, esetleg más helyen hagyja a gyermekét.
• Nyílt örökbefogadás: Itthon a civil szervezetek is foglalkoznak (ma 7 ilyen szervezet létezik Magyarországon). Itt a vér szerinti szülő konkrét személy/ek javára mond le gyermekéről. A szülők kölcsönösen ismerik egymást. Sok örökbefogadó elzárkózik ettől a lehetőségtől, mert nem akar kapcsolatba kerülni a vér szerinti szülővel, félnek annak esetleges későbbi felbukkanásától. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a vér szerinti szülők általában nem keresik a kapcsolatot a későbbiekben a gyermekkel.

Az örökbefogadást követően e két típus semmilyen vonatkozásban nem különbözik egymástól. A gyermek az örökbefogadó szülő nevét viseli, örököl utána, olyan lesz a jog szerint, mintha a vér szerinti gyermeke volna.

Az örökbefogadás utáni teendők és kihívások

A család kezét nem „engedik el” az örökbefogadás megtörténtét követően, hanem a területileg illetékes szakszolgálat tartja a kapcsolatot a családdal, személyesen is találkoznak, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a gyermek sorsát, családba való beilleszkedését, továbbá a felmerülő nehézségek, problémák megoldásában segítsék az örökbefogadókat.

A gyermek származásának megismerése

Az örökbefogadott gyermeknek joga van ahhoz, hogy megismerje élettörténetét, vérségi származását. Éppen ezért a gyermek törvényes képviselője hozzájárulása nélkül felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arra nézve, hogy őt örökbe fogadták-e és ha igen, akkor élnek-e vér szerinti szülei, van-e testvére. A vér szerinti szülők, illetve a testvér adatai viszont csak akkor adhatók meg a gyermeknek, ha a 14. életévét betöltötte és az érintettek ehhez előzetesen hozzájárulnak. Abban az esetben sem lehet a vér szerinti szülők adatait megadni a gyermeknek, ha ez a gyermek érdekével ellentétes, például akkor, ha a szülő szülői felügyeleti jogát azért szüntették meg, mert a gyermeket súlyosan veszélyeztette, kiskorút bántalmazta stb.

Fontos, hogy az örökbefogadás tényét folyamatosan tudatosítsuk, a gyermek életkorának megfelelő szinten beszélve erről. Semmiképpen sem egyszer kell leülnünk és beszélnünk erről, hanem folyamatosan kommunikálnunk kell, vagyis jó, ha ez benne van a családi történetünkben, de agyonhangsúlyozni sem célravezető. Nincs olyan titok, amire ne derülne fény egyszer, elég csak egy rosszindulatú szomszédra gondolni, ilyen helyzetnek ne tegyük ki a gyermeket. Az elhallgatás könnyen átcsaphat hazugságba. Nem az örökbefogadás ténye traumatizál, hanem az elhallgatás, a hazugság.

Genetika és neveltetés

Komoly dilemma az örökbefogadás előtt álló párok esetén, leendő gyermekük milyen rossz genetikai tulajdonságokat hozhat magával, kiütközik-e majd a vére. Nincs úgynevezett "csalógén" és "lopógén". Ezek a feltételezések előítéletekből táplálkoznak. A temperamentumvonások ugyan valóban olyan személyiségvonások, amik velünk születettek, így vannak például szociálisabb vagy muzikálisabb gyerekek. De a jellemformálásban a környezetnek, a neveltetésnek van döntő szerepe.

Fontos, hogy a cigány ne szitokszó legyen, hanem rengeteg pozitívummal töltsük fel: milyen ügyesen táncol, milyen szép a haja, bőre, satöbbi. A roma gyermekek örökbe fogadásánál gyakran ott van a félelem, hogy bántani, csúfolni fogják, vagy esetleg a szülőkkel együtt kirekesztik, kiközösítik a társadalomból. Aki mindezt nem tudja kezelni, tolerálni, ez tőle teljesen idegen, akkor az inkább ne fogadjon örökbe roma gyermeket. Kevés annál rosszabb dolog történhet egy gyerekkel, mint ha a szülei nem tudják őt teljesen elfogadni.

Kötődés nagyobb gyermekek örökbefogadásánál

Nagyobb gyermek örökbefogadásánál az előtörténet nagyon fontos. Nyilván, ha valaki szerető nevelőszülőknél nevelkedett, az elszakadás óriási trauma, az átkötődést elérni nehéz, de nem lehetetlen feladat. De ha a gyermek össze-vissza sodródott, több nevelőszülőnél is megfordult, nem úgy bántak vele, ahogy azt érdemelte volna, vagy esetleg bántalmazták is, elvették a vér szerinti szüleitől, akkor ez még nehezebb. Egy traumatizált gyermek nevelésekor szakember segítségére is szükség lehet. Kutatások eredménye szerint azonban a féléves korukig örökbe fogadott csecsemők ugyan olyan jól kötődnek, mint a vér szerinti gyermekek.

Nevelőszülők szerepe

A titkosan örökbefogadott gyerekek 68-70 százaléka nevelőszülőtől kerül az örökbefogadókhoz. 2014 óta minden 12 év alatti gyermek nevelőszülőknél él, nem kerülhet intézetbe. Ez egy hivatás, a gyermekek átmeneti nevelését vállalják addig, amíg nem adoptálják őket, de legfeljebb 18 éves korukig. Gyakran a vér szerinti szülők helyzetük rendeződése reményében nem mondanak le a gyermekeikről, de ez sajnos rossz a gyereknek, mert éveket is veszíthet, csökken az esélye az örökbefogadásnak.

A nevelőszülőnek nagyon fontos szerepe van az örökbe adásban. Gondoskodik a gyerekről, szereti, megtanítja kötődni, ugyanakkor segíti az átkötődés, a leválás folyamatát, fontos információkat ad át az örökbefogadó szülőknek, de mindeközben az elválás miatt maga is nehéz pillanatokat él meg. Az adoptáció után a gyermek érdekében fontos, hogy lehetőleg ne vágjunk el minden szálat a nevelőszülőkkel, hiszen fontos információkhoz juthatunk, illetve el kell tudnunk fogadni, hogy a nevelőszülők részei a gyermek korábbi életének.

Az örökbefogadás felbontása

Lehetőség van az örökbefogadás felbontására is, amennyiben a célját már nem tudja betölteni. A felbontásnak két típusát különböztetjük meg, annak fényében, hogy a felek közösen kérik-e, vagy az egyik fél kéri csak.

• Kölcsönös kérelem: Amennyiben közösen kérik a felbontást, azonban az örökbefogadott még kiskorú, akkor a gyámhatóság csak a kiskorú érdekében bonthatja fel és az eljárás során - amennyiben lehetőség van rá - meg kell hallgatni a vér szerinti szülőket. Mindez azt jelenti, hogyha az örökbefogadók azért szeretnék felbontani az örökbefogadást, mert a gyermek például kamaszkorú és problémák vannak vele, ami nekik nem tetszik, akkor a gyámhatóság megpróbál segíteni a családnak a problémák kezelésében és nem egyből indítja meg a felbontási eljárást.
• Egyoldalú kérelem: Amikor valamelyik fél egyoldalúan kéri a felbontást, mert vagy az örökbefogadott, vagy az örökbefogadó olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél számára elviselhetetlen, például az örökbefogadó iszákos életmódja miatt napokra eltűnik.

Fontos tudni, hogy kölcsönös kérelem esetén a gyámhatóság, míg egyoldalú kérelem esetén a bíróság bontja fel az örökbefogadást.

tags: #csecsemo #orokbefogadasa #40 #eves #korig