Gyermekgyógytorna: Veszélyek és Fontos Tudnivalók

A gyermekgyógytorna a gyógytorna azon speciális ága, amely a kicsik életkorához, egyéni adottságaikhoz és mentális képességeikhez igazodva történik. A születéstől 10-12 éves korig a mozgás a világ megismerésének és az ingerek begyűjtésének legfontosabb eszköze, mely által fejlődnek a szervek és a szervrendszerek. A mozgás serkenti a csontok növekedését és az izmok fejlődését, ennek hiányában pedig a fejlődés lelassulhat vagy teljesen megakadhat, ami később deformitásokhoz, tartáshibákhoz vezethet. Emellett a mozgás szoros kapcsolatban áll az idegrendszer fejlődésével is: a fejlődő idegrendszer képes egyre összetettebb mozgások koordinálására, és ezek gyakorlása visszahat az idegrendszer további érésére, amely újabb mozgások elsajátítását teszi lehetővé.

Mikor fontos a gyermekgyógytorna?

Kulcsfontosságú, hogy a mozgásfejlődés főbb mérföldkövei - mint a fordulás, kúszás, mászás, felállás - a lehetőségekhez képest megfelelő sorrendben történjenek, egyik mozgásforma se maradjon ki. Emellett lényeges, hogy a mozgások szabályosan és kellő ideig történjenek. Néhány lehetséges probléma példaként: amikor három hónapos korban a gyermek nem képes felemelni a fejét hason fekvésben, illetve ha nehezen viseli ezt a pozíciót, nem támaszkodik alkarjaira, és nem emeli a mellkasát. Fél éves korban gyakori gond, ha a baba nem képes fordulni, azaz nem tud hátról hasra, illetve hasról hátra átfordulni. Valamint a kúszás elmaradása rendszeresen előforduló nehézség lehet. Továbbá bármely életkorban előfordulhat testtartási aszimmetria, a fej egyoldalú- vagy a törzs C-tartása.

Csípőficam csecsemőknél

Az újszülöttek egy részénél a csípőízület fejletlen. Az ízületi lazaság hatására könnyen kialakulhat az ízületben ficam, a combcsont feje elmozdulhat a medencecsont ízületi felszínéről. Az ok nem ismert: valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Egyes családokban halmozottan fordulhat elő. A környezeti hatások is felelősek a kialakulásában. Sokszor egyéb fejlődési rendellenességeket kísér az elváltozás. Hajlamosíthat az elváltozás kialakítására a helytelenül végzett pólyázás is. A magzat méhen belüli elhelyezkedése és a szülés körüli megpróbáltatások miatt aszimmetria vagy tartási eltérés alakulhat ki az újszülöttek csípőjénél. Ez a jelenség ijesztő lehet a szülők számára, pedig hátterében legtöbbször nem betegség áll. Annak érdekében viszont, hogy a gyermek ízületei megfelelően fejlődjenek, születéstől kezdve 4-6 hónapos korig naponta kétszer tornáztatni kellene az újszülöttek csípőízületét, például pelenkázás közben.

Láb statikai hibák

Manapság egyre nagyobb számban található a gyermekek körében a láb statikai hibájával járó lúdtalp és befelé dőlő bokaízület. Fontos, hogy kezdeti szakaszban kiszűrt gyermekeknél is törekedjünk az eltérés korrekciójára, már akkor is, ha gyermek még nem panaszkodik fájdalomra. Gyógytorna, talpbetét, speciális sarokemelés nélkül ezek a hibák csak fokozódni fognak a későbbiekben, maradandóvá válnak és már panaszt is okozhatnak.

Tartáshibák és gerincproblémák

Csecsemőkori mozgásfejlődési rendellenességek, pl. lapos hát, amikor a háti gerinc domborulata és az ágyéki (derék) homorulata csökkent, ennek következtében a hát lapos. Kezeletlen esetben felnőtt korban gyakori a derékfájás. A gerincferdülés, hanyag testtartás vagy lúdtalp korai korrekciójával a későbbi panaszok megelőzhetőek.

A gyermekgyógytorna folyamata

A terápia kezdetén egy átfogó állapotfelmérésre kerül sor, amely hasonlóan történik, mint a felnőttek esetében. Az első lépés a gyermek anamnézisének felvétele: ide tartozik a gyermektervezés, várandósság, születési körülmények, valamint a csecsemő- és kisgyermekkori mozgásformák, illetve a mozgásfejlődés áttekintése. A pontos adatgyűjtés érdekében kérjük, hozza magával a gyermek korábbi orvosi iratait. A felmérés játékos módon zajlik, különféle mozgásformák, reflexek és alapvető mozgásminták vizsgálatával. Újszülöttek esetén a vizsgálathoz és a kezelésekhez textilpelenkát, míg nagyobb gyermekeknél váltóruhát (zokni, póló, nadrág) szükséges hozni. A felmérést követően egyéni kezelési tervet állítunk fel, és ez alapján kezdődik el az egyéni fejlesztés. A csecsemő- és kisgyermek tornát érdemes minél korábban elkezdeni, akár már újszülött kortól, mivel így sokkal jobb eredményeket érhetünk el. Még a minimális eltérésekkel is fontos foglalkozni, hogy a későbbiekben a mozgásformák a legjobb minőségben fejlődjenek.

Terápiás módszerek a gyermekgyógytornában

A mozgásfejlődési problémák hátterében gyakran az agy izomtónus-szabályozó és mozgatóközpontjának működési zavarai állnak. A különböző mozgásterápiás módszerek eltérő problémákra koncentrálnak, de általában mindegyik átfogóan képes hatni a mozgásos fejlődés számos területére. Legyen szó masszázsról, passzív átmozgatásról, aktív gyakorlatokról, manuális technikákról vagy szenzoros terápiáról, minden módszer célja ugyanaz: a helyreállítás, a funkciók szabályozása, fejlesztése és a gyógyulás elősegítése.

• Aktív gyógytorna: Játékos és változatos gyakorlatok segítségével célzottan erősítjük az izmokat, aktiváljuk és elsajátítjuk az új funkciókat. A cél az izomegyensúly helyreállítása, a feszes, zsugorodásra hajlamos izmok nyújtása, valamint a gyengébb, megnyúlásra hajlamos izmok erősítése.
• Korai fejlesztés: A gyermek életkorának megfelelő mozgásfunkciók korrekciója és beindítása, az eltérő izomtónus normalizálása, az ízületek mobilizálása. Ezen kívül a kóros reflexek eltüntetése, az izmok erősítése, a mozgásfejlődés ösztönzése, koordináció és egyensúly javítása, valamint bizonyos reakciók előhívása.
• Manuális terápiák: Ezek idegrendszeri és kötőszöveti ingerlésen keresztül aktiválják a mozgásokat. A manuális kezeléssel egyrészt a szöveti kötöttségeket lehet helyreállítani. Másrészről indirekten stimulálható az idegrendszer az izomzaton keresztül.
• Szenzoros tornák: Ezekben különböző ingereken keresztül aktiváljuk a mozgásokat.

A Dévény-módszer

Dévény Anna (1935-2017) a Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer (DSGM) megalkotásában főleg cerebralparetikus (CP) gyermekeken való segíteni akarás vezérelte. Rájött arra, hogy semmilyen más technika, például a hydroterápia, az aktív gyógytorna, a műtéti vagy gyógyszeres beavatkozás sem oldja meg önmagában a feszességek és a kontraktúrák problémáját. Olyan manuális technikát és komplex rendszert hozott létre, mellyel megszüntethető a kóros szöveti állapotot, ezáltal a normál funkció helyreállhat. A Dévény-módszer 2 fő részből tevődik össze: a speciális manuális technika (SMT) és a speciális testképző gimnasztika (STG). Az SMT a nem működő rész beindítására, a gyógyításra és képessé tételre szolgál. A Speciális Manuális Technika két fő hatáson alapszik: a mechanikai- és az idegrendszer stimuláló hatáson. A mechanikai hatás során a cél az izom-, ín-, kötőszöveti rendszer fiziológiás szöveti állapotának helyreállítása, melynek legfontosabb pontjai a fascia tágítás és kontraktúraoldás, valamint az izomhelyzet korrekciója. Az idegrendszer stimulálását a bőrben lévő receptorok, más néven idegvégződések direkt ingerlésén keresztül érjük el. Az STG a már helyrehozott funkciók és működés további finomítására és fejlesztésére szolgál. Képzése csoportosan, zenére történik, melynek elkezdését 3 éves kortól ajánlja. A módszer fogásait alkalmazva óvatosan, lassan fokozatosan adagolt erővel végezzük a kezelést. A Dévény kezelést DSGM szakgyógytornászok végzik szerte az országban, akik 2 éves képzésben részesültek.

Veszélyek és mire figyeljünk?

A Dévény-módszer az elmúlt évtizedben rendkívül megosztó terápiájává vált a csecsemő- és kisgyermekkorban, többek között a kezeléssel járó potenciális fájdalmak miatt. Nagyon sok olyan szakember is van azonban (például pszichológusok, konduktorok és orvosok között), akik nem ajánlják azt. Csuti-Herczeg Zsuzsanna gyógytornász hangsúlyozza, hogy az érintésnek nagyon sok rétege van, és nem kell feltétlenül a csontig benyúlni egy kezelés során, hogy az kifejtse a hatását. A csecsemők sokkal fogékonyabbak az ingerekre, mint a felnőttek, sokszor a legfinomabb érintés is nagyon nagy hatást képes kifejteni.

A fájdalom elkerülése

Amikor fájdalmat okozunk, akkor egyrészt beindítjuk a szervezet szimpatikus működését, vagyis az egész test az „üss vagy fuss” rendszerüzenetet hajtja végre, megpróbál túlélni. Az izmok teljesen más tónusba kerülnek, megfeszülnek, a szívverés gyorsul, a vérnyomás növekszik (az agyban is!), az emésztés leáll. Ez például lehet az egyik oka a születés körül fennálló „kólikának” is. Hiszen a születés során nagyon sok olyan helyzet van, ami önmagában szintén ezt a reakciót provokálja. „Ha azt látom, hogy egy gyereknek nem jó az, amit csinálok, akkor miért menjek tovább? Miért akarnám átlépni a tűrésküszöbét? Akkor keresek egy másik testhelyzetet, megismerem, mivel játszik szívesen, és igazodom hozzá.”

Kommunikáció és egyéni megközelítés

Ez egy közös kommunikáció, kapcsolódás, amiben a terapeuta mutatja, hogy mit szeretne, és folyamatosan figyeli, hogy a gyermek mit tud befogadni. Ha azt érzik, hogy sok, amit csinálnak, akkor megvárják, hogy a gyermek engedjen, vagy elfogadják, hogy erre most ő nem képes. Ez azt is jelenti: nem biztos, hogy oda fognak eljutni, ahova szeretnének, de az eredmény a kettőjük munkája, vagyis ő is részese, ezáltal viselni is tudja a változásokat, amiket elértünk. Fontos, hogy vannak nagyon erős akaratú gyerekek is, akik sokkal hamarabb jeleznek, és lassabban nyitnak, de ettől még nem szabad őket „megtörni”, ugyanis az ő erősségük éppen az, hogy tudják, mit akarnak. Csuti-Herczeg Zsuzsanna hangsúlyozza, hogy sokszor jelzésértékű, ha egy gyerek ellenáll a manuálterápiáknak. Abban a korai életszakaszban, amelyikben a legtöbbször megkezdik a kezeléseket, sokszor még nem jelentkezik semmilyen más tünete egy erősebb (vagy épp enyhébb) szenzoros integrációs zavarnak, illetve valamilyen egyéb neurodiverz fejlődési formának (például autizmus-spektrumzavar).

Szakorvosi vélemény fontossága

Gyakori, hogy az izomtónus állapotát egyik-másik korai fejlesztésben dolgozó szakember teljesen másképpen ítéli meg. Csuti-Herczeg Zsuzsanna tapasztalata szerint ennek vizsgálata nagyon szubjektív lehet, ezért azt ajánlja a szülőknek, hogy ha aggódnak a gyerekük fejlődése miatt, elsőként keressenek fel fejlődés- vagy gyermekneurológust. Ő ugyanis nemcsak az izomtónus állapotáról tud sokkal biztosabb választ adni, és ezzel bármilyen terápia szükségességét megítélni, majd azt jó irányba terelni, hanem idejében kiszűri, van-e valódi idegrendszeri sérülés, esetleg más, komolyabb izomrendszeri probléma. Szükség esetén pedig további vizsgálatokkal ad még pontosabb képet.

A szülők szerepe a terápiában

A szülők bevonása a terápiás folyamatba rendkívül fontos, mert számos előnnyel jár mind a gyermek, mind a kezelés szempontjából. A szülők biztosítják a gyermek számára az otthoni környezetet és az ott végzett gyakorlatok folytatását, ami segíti a terápiás folyamat hatékonyságát. A szülői motiváció és megerősítés kulcsfontosságú a gyermek számára. A terápiás gyakorlatok és a fejlődési célok az otthoni környezetben is folytatódnak, így biztosítva a folyamatos előrehaladást. A szülők segítenek abban, hogy a terápiás eszközöket és technikákat minden nap alkalmazzák, ezáltal erősítve a terápiás eredményeket. A szülők részvétele segít abban, hogy az orvosi és terápiás célokat összehangolják a család elvárásaival és igényeivel.

Amikor nem muszáj, de ajánlott

A gyermekgyógytorna időnként elengedhetetlen, vannak esetek, amikor melegen ajánlott, és van úgy, hogy nem feltétlenül szükséges, de ártani nem árt. Egy görög mondás szerint „a mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, ami a mozgást helyettesítené". Különösen igaz ez a gyermekgyógytornákra melyekkel lehetséges gyógyítani, fejleszteni, szinten tartani és megelőzni. Az, hogy sérüléssel született babákkal gyógytornázni szükséges, ez már rég természetes, de csak az utolsó két évtizedben érettbe az gyakorlat, hogy egy egészséges gyermek mozgásának furcsaságaira is oda tudjunk figyelni szülőként és szakemberként is. A gyógytornásznak egy mozgás vizsgálatnál az az egyik legfontosabb feladata, hogy tájékoztassa a szülőt, hogy az a probléma, amit észlel a mozgásfejlődésben, mozgás kivitelezésben milyen mértékű, és mik lehetnek a későbbi következményei. Az időben kezdett gyógytornával sokszor megelőzhető a nagyobb baj.

tags: #csecsemo #gyogytornasz #vesz