A csecsemő étkezésének megfigyelése és a hozzátáplálás lépései

Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben.

A táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is. Ahogyan a gyermekek képességei fejlődnek az életkoruk előrehaladtával, úgy az étkezésük is. Az átlagosan fejlődő gyermekek többsége a leírt fejlődési ív mentén halad az evésfejlődésben, ugyanakkor ettől lehetnek eltérések a gyermekek között.

Minden családban vannak bizonytalanságok, előfordulnak kisebb elakadások ezen a területen. Az egész lényege, hogy pozitív élmény legyen a babának és neked is.

Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?

Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”. Bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónaptól javasolt elkezdeni a hozzátáplálást. Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5. hónap? Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen/tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.

Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidőtájt indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődéséhez is.

A legtöbb baba 6 hónapos kora körül készen áll arra, hogy elkezdjen kóstolgatni a szoptatás/tápszer mellett. A hozzátáplálásra való készség jelei:

• a baba kis segítséggel ülni tud,
• képes a kezében tartott ételdarabot a szájába tenni,
• a felnőttek evését érdeklődéssel figyeli,
• a szájába kerülő ételt a nyelvével nem tolja ki,
• az étvágyát még a gyakori szoptatások sem mindig elégítik ki.

A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják.

Hogyan egyen a baba? Milyen állagú ételt kínáljunk?

Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család. Választhatjuk a „hagyományos” pürés hozzátáplálást, vagy a BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás módszerét, más néven falatkás hozzátáplálást.

Hagyományos pürés hozzátáplálás

A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Fontos, hogy az első falatok folyékony méz állagúak legyenek. Ha eddig jól vettétek az akadályokat, lassan itt az idő, hogy a tiszta püré állagú étele darabosabb püré legyen. Ha eddig szitán törted át az ételeit, törd át most is a püré legnagyobb részét, de hagyj meg egy kis adagot.

Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párolt brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni.

Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel. Ha a babád jól reagált az első kisebb darabokra, próbálkozhatsz sűrűbb, darabosabb ételekkel. A puhább ételeket, mint például a banánt vagy a krumplit innentől lehetőleg ne turmixoljuk, hanem villával törjük össze számára, azzal szintén a nagyobb darabokkal ismerkedhet.

BLW (Baby Led Weaning)

A BLW azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. ne sózzuk az ételt).

Az étkezések rendje és gyakorisága

Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki”. Az új íz bevezetése továbbra is a délelőtti időpontban történjen. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap. Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz.

Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sincs kőbe vésett útmutató. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését. Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának (az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké - ami esetleg nekünk olyan „semmilyen ízű”, az nem jelenti azt, hogy nekik nem elég finom). Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát.

Milyen ételeket kerüljünk?

Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak:

• a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként.
• A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust okozhat.
• A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.

Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb., fordulj orvoshoz!

A készen kapható üveges bébiételek bizonyos élethelyzetekben (pl. utazás) praktikusak, de hosszasan, kizárólag alkalmazva őket - az ízvilág egyoldalúsága miatt - a gyermek új ételek iránti érdeklődését csökkentheti. A készen kapható bébiételek általában sokkal jobban pépesítve vannak, mint azt alaphelyzetben a csecsemők megkívánnák.

A baba fejlődése és az étkezés

Újszülött kor (0-3 hónap)

Ideális esetben anya és baba a lehető legtöbb időt töltik ilyenkor együtt, hogy egymás jelzéseire ráhangolódhassanak. A korai gyermekágyas időszakban mindkettőjüknek előnyös, ha sokszor vannak testközelben, együtt pihenik ki a szülés/születés fáradalmait. Újszülött korban a korai éhségjelek közé tartozik a cuppogás, tátogás, nyelv nyújtogatása, ajkak nyalogatása, a fej forgatása, a kéz szájhoz vitele, az ujjak és az öklöcske szopogatása. A sírás már az éhség késői jelzése, ilyenkor a babát sokszor előbb meg kell nyugtatni, csak utána lehet mellre tenni.

Újszülött babáját változatosan sokféle testhelyzetben, pl. ölben, karban, vagy fekve etetheti. A baba megszületése utáni első napokban az anya melle kolosztrumot, ún. előtejet termel. Ennek mennyisége még kevésnek tűnik, de jelentősége a baba szempontjából annál nagyobb. Amennyiben valamilyen okból a baba nem lehet az anyja mellett, akkor is célszerű a kolosztrum pár cseppjét is kifejni, és a babának adni. Az első héten megtörténik a tejbelövellés, amikor az anyatej mennyisége ugrásszerűen megnő. Az igény szerinti szoptatás - a baba jelzéseire válaszként anyja megszoptatja őt, függetlenül attól, hogy mikor és mennyit evett utoljára - esetén általában a 6. hét végére beáll a kereslet-kínálat.

Arról, hogy a baba elegendő anyatejhez jut-e, nem ad feltétlenül információt, hogy milyen gyakran vagy hosszan eszik. Általában azt lehet mondani, hogy naponta legalább 8-szor egyen, legyen meg a napi 6 pisis, és a napi 3 kakis pelenka (4 napos kortól kb. 6 hetes korig).

A súlyváltozás jellemzői: az első napokban max. a születési súly 10%-át veszti el, és legkésőbb a 14. napra visszanyeri azt. Az első hónapban kb. 750 g-ot, majd a 2. hónaptól az 5. hónapig kb. 600 g-ot, a 6. hónapban kb. 500 g-ot hízik. Viszont ez egy általános, „tankönyvi” szabály, a legtöbb csecsemő nem ilyen ütemben fejlődik. Van, aki az első hónapban 1 kg-ot, van, aki éppen csak a minimumot hízza meg. Ez is az átlagos súllyal született babákra igaz. Általános tapasztalat, hogy - főleg az első gyermekes családok - nehezen fogadják el, ha a védőnő azt mondja, valószínűleg nem elég az anyatej. Ha keveset hízik a csecsemő, próbaszopást javaslunk, ami azt jelenti, hogy megmérjük a babát szopás előtt, és - ugyanabban a ruhában - szopás után is. A 2 mérés különbsége adja a szopott mennyiséget, azaz kb. 15-20 ml/kg/étkezés.

Csecsemők folyadékszükséglete (átlagos súlyú babák esetén):

4-6 hónapos kor

Egyre jobban és könnyebben sikerül mellre helyezni a csecsemőt, és a baba is egyre ügyesebb a szopás indításában. Nyitja a száját, ha számít az etetésre, rámosolyog a szüleire. Babánként változó, hogy meddig tart egy etetés, és hogy milyen gyakran szopik/eszik egy nap, de sok baba ilyenkor lerövidíti az etetési időket, viszont gyakrabban kérnek enni. Átmenetileg sűrűsödhetnek az éjszakai etetések. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az evés már nem fárasztja el a babát, szívesen nézelődik még utána kézben, vagy a kiságyban. Három hónapos kortól már nem tekinthető jellemző éhségjelnek az ököl rágása.

Több szoptatás is lehet olyan, amikor nem szopik nagy mennyiséget a baba, éppen hogy kortyol párat; máskor hosszasan, sokat kér. Ez a tejtermelésnek és az anya-baba kommunikációnak is jót tesz. Az időre etetett babák jellemzően megtartják a hosszabb szopásokat. Az erősebb külső ingerek elterelhetik a figyelmét, ezért fontos az éjszakai szoptatás lehetősége, amikor a baba kiegészítheti a napi elfogyasztott tejmennyiséget. Egy új fejlődési szakasz kezdetén (pl. növekedés, mozgás változása) jellemzően egy 2-3 napig tartó nyűgösebb időszak jelentkezik, amikor a babák szinte folyamatosan mellen vagy kézben szeretnének lenni - mintegy erőt gyűjtenek a következő lépcsőfok megtételéhez. Érdemes ezekben a napokban is követni a baba igényeit, ez elősegíti a baba szükségéhez igazodó tejmennyiség beállítódását is.

Amennyiben valóban szükséges az anyatej mennyiségét kiegészíteni, vagy teljesen helyettesíteni, továbbra is a baba korának megfelelő tápszerrel érdemes azt tenni. Ebben a korban a bélrendszer még nem áll készen a szilárd táplálékok feldolgozására, ha mindenképpen a hozzátáplálás felé szeretné vinni a gyermekét, megpróbálhatja a tápszerét kanállal kínálni.

7-9 hónapos kor

Általában az első ízekkel való ismerkedés valamilyen gyümölcs levével kezdődik, innen lehet fokozatosan áttérni a pépesített, vagy villával áttört gyümölcs- és zöldség ételekre, majd a húsra. E korszak vége felé a legtöbb baba már ismerkedik a puha, darabos ételekkel. A hozzátáplálás elindulásával sem változik az az alapelv, hogy az étkezések, szopások igazodjanak a baba éhségéhez, igényéhez, szükségleteihez. A baba sírása jelezheti, hogy még nem áll készen az új ételek bevezetésére. Ilyenkor nyugodtan várhatnak még pár napot, és próbálkozhatnak újra. Nagyon változó, hogy melyik csecsemő hogy fogadja az új ízek és állagok bevezetését, a kulcsszó a türelem. Ebben a korban még nem minden baba eszik komoly mennyiségeket, ez inkább az új dolgokkal való ismerkedés időszaka.

Ebben az időszakban már a legtöbb csecsemő elkezd komolyabb mennyiségeket enni, és aktívan részt akarnak venni az evési helyzetekben: különböző ételdarabokat megfognak, a tányérba kézzel vagy kanállal belenyúlnak, maszatolnak. Gyakori szokás a kétkanalas etetés. Csecsemője ebben az időszakban már nyitottabb az új állagú ételekre. A még sokat szopó babákat is meg lehet kínálni vízzel (pohárból, itató pohárból) egy-egy főétkezés után. A gyermek kombinálhatja a mozgást, játékot, evést.

10-12 hónapos kor

A babák nagy része 1 éves korra megháromszorozza a születési súlyát. Gyermeke már stabilabban ül önállóan is. Etetőszék, kis szék is alkalmas lehet evéskor. Ha már tud önállóan ülni, nem is kell támasz. Nyugodtan bátorítsuk az első önálló próbálkozásokkor. Az új ételekkel, állagokkal, ízekkel, színekkel való ismerkedés fontos eleme, amikor a baba belenyúl a tányérba, az ételt a kezére, az arcára keni. Egyre többfélét eszik, de a nyers zöldség és gyümölcs még nem biztonságos, mert nem tud elolvadni a szájban.

A mozgásfejlődés, helyváltoztatás beindulása a második félévben kihatással lehet a szopási viselkedésre is. Előfordulhat, hogy közvetlenül egy-egy új mozgásforma elsajátítása előtt a kisbaba különösen nyűgös, gyakran kér szopni. Máskor az újonnan birtokba vett mozgásforma többnyire lenyűgözi, elbűvöli a kisbabát. Megesik, hogy ilyenkor napközben fáradhatatlanul jön-megy, szinte „nem ér rá” szopni sem a környezet felfedezése közben. Az éjszakai szopások jó alkalmat adnak arra, hogy a kisbaba hozzájusson a számára fontos tejmennyiséghez.

10 hónapos korára a baba készen áll a kicsit felnőttesebb fogásokra. Kínálj neki egyszerűbb tésztaszószokat babáknak való tésztával, melyet apróra vágsz. A rizst például ebben a korban már nem szükséges áttörni vagy turmixolni. Mostanra már a családnak főzött jó néhány ételből ehet a baba kisebb nagyobb változtatással, de minden, fulladásveszélyt jelentő hozzávalót törj át, vagy kicsit darabolj fel. Ha eddig még nem nyúlt az ételek után, most vezesd be a kézzel ehető falatokat. Olyan ételekkel próbálkozz, amik könnyen szétomlanak a szájában, például az általad készített babapiskóta, vagy puha gyümölcsök. Gyakori, hogy a 8-9 hónapos vagy annál idősebb babák úgy döntenek, hogy mindent maguk akarnak csinálni. Vannak babák, akik nem fogadják el a kanalat, vagy maguk szeretnének kanalazni. Ahogy a baba egyre önállóbbá válik, élvezi, ha sok különféle színű és állagú ételt szedegethet fel a tányérjáról a püré mellett.

Kisgyermekkor (1-3 éves kor)

A második életév az önálló evés kialakulásának időszaka. A gyerekek temperamentuma, személyisége nagymértékben befolyásolhatja, hogy pontosan mikorra vált át az etetési helyzet önálló evési helyzetté. Ebben az időszakban jellemzően ők maguk is egyre motiváltabbá válnak egyes helyzetek önálló kivitelezésére minden életterületen, és egyre kevésbé hagyják a segítséget, később a korlátozást. A gyerekek ebben a korban a családi menü élvezőivé válnak, csak különleges esetekben szükséges számukra külön ételt készíteni. Egyre ügyesebben harapnak és rágnak különböző textúrájú ételeket. Az evés mellett egyre ügyesednek az önálló pohárból ivás területén is. E korszak vége felé kialakulhat az új ételekkel szembeni bizalmatlanság, vagy egyes ételek előnyben részesítése a többivel szemben.

Az önállósodás minden önkiszolgálási területen megjelenik - így az étkezés, tisztálkodás, öltözködés területén. Új képességeit minden alkalommal igyekszik gyakorolni, és a felnőttek világát utánozni. Amikor lehetősége van, a többi gyermeket is utánozza. Gyermeke eszik már pépeset, darabosat és vegyes állagú ételt is. A darabos ételbe beleharap, arról leharap és azt rágva fogyasztja el. Az önálló kanálhasználat tanulása során egyre jobban bánik maga is az eszközzel, de az etetés csak lassan változik önálló evéssé. Egyre ügyesebben tud meríteni, majd a kanalat megfordítás nélkül a szájához vinni. Két éves korra már kevésbé maszatosan eszik egyedül is kanállal. A rágás fejlődése a nagymozgások fejlődésével is összefügg: a testtudat fejlődése és a koordináció finomodása a száj körüli területeken is megjelenik. A nyelvmozgások már lehetővé teszik, hogy a falatot irányítsa és a helyén tartsa, nyelve vagy ajkai segítségével el tudja már távolítani a maradékot az ajkairól, az állkapocs körkörös- rotációs mozgása átlagosan 24 hónapos korra alakul ki teljesen. Egy kézzel is tudja tartani a kis poharat, amikor iszik.

A gyermek személyiségfejlődése olyan szakaszba ér ebben a korban, amelyben fokozott önállóságra törekszik. Ez mindenképpen jó jel, hiszen a gyermek fejlődéséről tanúskodik, ugyanakkor nehézséget is jelenthet a szülőknek, hiszen az „én akarom” gyakran kevéssé hatékony és biztosan sokkal lassabb is, mint ha a szülő segítségével történne a folyamat. Mindemellett a gyermek számára fontos időszak ez, amikor próbálgathatja készségeit, gyakorolhatja a mozdulatok önálló kivitelezését. A kisgyermek ekkor már változatosan étkezik, egyre inkább azt eszi, amit a család. Egyre többféle étkezési helyzethez tud alkalmazkodni, több a tapasztalata (család, barátok, bölcsőde, étterem). Többféle ételt tud kipróbálni - van, amit visszautasít, időre van szüksége, míg megszokja a különféle ételek illatát, ízét. A gyermek az akaratához ebben az időszakban fokozottan ragaszkodik, legyen az akár kedvelt ízek, vagy ételek fogyasztása, akár az önálló étkezés. A korábban használt merev szabályokhoz való ragaszkodás, a gyermek önállósági (és választási) törekvéseinek korlátozása ebben az időszakban inkább árt, mint használ. A gyermeknek magának is meg kell tapasztalnia a különböző helyzeteket, és a felnőtteknek támogatniuk érdemes őt ebben.

Az időszak során a mozgások, készségek finomodnak. Száját már akkorára nyitja, amekkora a falat. Szabályozni tudja a harapás erősségét is, így erősebben harap a keményebb ételekre, de az evés sebessége is nő. Érzékelése és nyelvének ügyessége is fejlődik, így már olyan dolgokra is képes, mint a fogainak nyelvével való letisztítása, vagy a kevert állaggal való könnyebb boldogulás. Önállóan, csaknem tisztán eszik/iszik (kanállal keveset kilöttyinthet még). Még fel kell vágni számára a nagyobb darabokat, de a korszak végére az ételek felszúrására tud már villát használni, felnőtt méretű kanállal is boldogulni. Három éves korra úgy fogja az evőeszközt, mint a felnőttek.

Kisgyermekek folyadékszükséglete:

Óvodáskor (3-6 év)

Az óvodába kerüléssel nem csak a gyermek szociális környezete és napirendje változik meg, de egyúttal sokkal kevesebb időt tölt a szüleivel is. Az új ingerek és élmények, melyekkel a gyermekek ilyenkor találkoznak, hatással vannak a családi életre is: változnak az étkezési szokások, a viselkedés, lehetnek változások az alvásban és a szobatisztaság területén is. Ugyanakkor egyre több tapasztalatot szereznek más közegekben is, mint pl. étterem. Ebben az időszakban a gyermekek önállósága fokozódik, és képesek a környezetüket is többé-kevésbé igényeiknek megfelelően alakítani. Az étkezőasztal körüli csatározások a korszak végére enyhülnek, és az ellenállás oka gyakran már valóban a kialakult íz- és ételpreferencia. A készségek egyre finomodnak, a gyermekek eljutnak az önálló kanál-és villahasználat után a kés használatáig. Pohárból ivás során már ügyesen tudják dönteni is azt, a balesetek ritkulnak. Mivel a gyermekek gondolkodása is fejlődik, lehet már velük beszélgetni is, amely során a Miért? kérdésre is értelmes válaszokat várhatnak.

Fontos tanácsok a hozzátápláláshoz

• Ne feledd, teljesen normális ha a babának vannak étvágytalan napjai is. Lehet, hogy fogzik, fáradt, melege van, vagy nyaraltok, és ezek mind befolyásolhatják az étvágyát.
• Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk.
• Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek.
• Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani.
• Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegetéssel az ételekkel, étkezésekkel.
• Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg.
• Ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.
• Fontos, hogy amikor rossz napja van gyermekednek, ne kínáld új ízekkel, vagy ne akkor kezd el a darabos ételek adását.

Az ételkészítéshez, fagyasztáshoz, porciózáshoz, valamint az etetéshez, evéshez is szükségünk lesz néhány eszközre. Például: botmixerre, turmix gépre, pároló gépre (ennek hiányában esetleg egy külön edényre és pároló betétre), előkére, kanalakra, műanyag tányérra, pohárra, megfelelő etetőszékre és természetesen friss alapanyagokra. Lehetnek nagyobb étkű babák, és vannak, akik szinte csipegetnek, mégis szépen, egyenletes ütemben fejlődnek. Ne feledjük, "A babák annyira különbözőek, hogy minden normális", úgyhogy hallgass az ösztöneidre és a babád étvágyára.

tags: #csecsemo #etkezesenek #megfigyelese