Számos magyar családban él súlyos betegséggel élő, gondozásra szoruló személy, akiknek gondozása, ápolása legtöbbször az egyik családtag rész- vagy teljes munkaidős feladata. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Kinek állapítható meg ápolási díj?
Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg tizennyolc év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Hozzátartozónak minősülnek: házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő.
Az ápolási díjnak három esete van:
- Alapösszegű ápolási díj: Azoknak a hozzátartozóknak állapítható meg, akik állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását végzik.
- Emelt összegű ápolási díj: Az emelt összegű ápolási díj az alapösszeg 150%-át foglalja magában, azoknak jár, akik a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását végzik.
- Kiemelt ápolási díj: Azoknak a személyeknek az otthoni gondozására jár, akik az „E” minősítési kategóriába tartoznak, vagy akik után magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre, fogyatékosságra való tekintettel folyósítanak.
Feltételek és korlátozások
Fontos tudni, hogy egyszerre csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg az ápolást végző személy számára. Egy ápoltra egyetlen ápolást végző személy számára állapítható meg a díj. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül.
Az ellátás mellett kereső tevékenység főszabály szerint maximum napi 4 órában végezhető, kivéve az otthon végzett munkát, mert az nem korlátozott. Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek minősül, és az ápolási díjban részesülő személy jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.
Hogyan programozd újra a tudatalattidat Dr. Joe Dispenza módszereivel a gyors változásért.
Az igénylés menete
A kérelmet az e célra rendszeresített, „KÉRELEM az ápolási díj megállapítására” című nyomtatványon kell benyújtani, amely a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok internetes honlapján megtalálható. Az igénylést a területileg illetékes járási hivatalhoz személyesen vagy postai úton kell eljuttatni.
A kérelemhez csatolni kell a háziorvosi igazolást arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartós beteg, illetve a szakvéleményét arról, hogy állandó és tartós gondozásra szorul. A kérelem elbírálásáról a járási hivatal a szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt.
| Ellátás típusa | Jogosultság alapja |
|---|---|
| Alapösszegű | Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos 18 év alatti |
| Emelt összegű | Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy |
| Kiemelt összegű | „E” minősítésű vagy magasabb családi pótlékos beteg |