A csecsemő mozgásfejlődésének egyes fázisai szorosan egymásra épülnek, és ha bármelyik is kimarad, az a későbbiekben hátrányt jelenthet. Ebben a folyamatban kiemelkedően fontos szerepet játszik az alkartámasz, amelyre a gyermek körülbelül 3 hónapos korára válik képessé. Fontos, hogy a kicsi súlyt helyezzen a kezére, karjaira, amikor hasra tesszük, és ne csak a pocakján legyen a súlya, "repülve". Az alkartámasz időtartama sem mindegy: nem mindegy, hogy csak 1 percig bírja, vagy akár 15 percen át is.
Amikor megszületik a baba, a csuklója jellemzően a válla alatt van. Fokozatosan kerül egyre előbbre, és 3 hónapos korára a könyökének már a válla alatt kell lennie. Tehát az a jó, ha előrehúzza a karjait, amikor hasra fektetjük őt.
A kúszáshoz elengedhetetlen, hogy a baba az egyik alkarjára támaszkodjon, majd átvigye a súlyt az ellenoldalra, közben spirálisan tekeredjen a gerince, majd lökje a lábát, ismét csavarja a gerincét az ellenkező irányba, rátámaszkodjon a másik alkarjára, és így tovább, felváltva. Ha nincs megfelelő alkartámasz, akkor kimaradhat a helyes hasról hátra forgás és a kúszás, majd rögtön következik a négykézlábra állás. Ehelyett sajátságos kúszásforma alakulhat ki, például két kézzel húzza magát előre a gyermek, gerincmozgás nélkül. Ennek a következményei hosszú távon is kihathatnak: sokkal merevebb gerinccel, kevésbé harmonikusan fog mozogni, ami gerinc- vagy ízületi fájdalomhoz, asszimmetriákhoz, deformációkhoz, kopásokhoz vezethet.
A helytelen tartás oka lehet hipotónia, azaz túl laza izomtónus - ez a leggyakoribb ok. Közrejátszhat benne a túl feszes izomzat, a nagy testsúly vagy a fej nagysága is.
A hasalás fontossága és gyakorlati tanácsok
Az egyik legfontosabb teendő, hogy a gyermek sokat legyen hason. Ha már kényelmetlenül érzi magát és nyöszörögni kezd, mert nehezére esik tartani a fejét vagy elfáradt a hátizma, nem muszáj azonnal a hátára fordítani vagy ölbe venni. Inkább segítsünk neki összefogva a vállait egy 90 fokos alkartámaszban, és ebben a helyzetben játsszunk vele még egy kicsit. Természetesen szó sincs arról, hogy hosszú ideig hagyjuk őt hason egyedül, miután jelezte, hogy testhelyzetet változtatna. Ez semmilyen szempontból nem célszerű.
A mozgásfejlődés szempontjából az éber állapotban történő hason fekvés a lényeges. Minden mozgás hason fekve indul. A kúszás, a mászás mind-mind hassal lefelé történik, és ennek eléréséhez kulcsfontosságú a fej megemelése és megtartása. A fejtartás a mozgásfejlődés alapja: csak akkor lesz képes szép, szabályos helyváltoztatásra egy gyerek, ha a fejét minden irányban megfelelően tartani tudja odafigyelés nélkül. Akkor megfelelő a fejtartás, ha a baba feje nem billen el egyik oldalra sem, és úgy tud nézelődni, játszani, „beszélgetni”, hogy közben nem kell a fejtartásra figyelnie, tehát a funkció automatizálódott. Ez a fejkontroll.
A baba idegrendszere már az első naptól készen áll a fej megemelésére hason fekve. Az első hetekben elegendő, ha lassan, akár többször meg-megállva és a fejét a fekvőfelületen megpihentetve átfordítja a fejét egyik arcfeléről a másikra. Hétről hétre fogja magasabbra emelni, először a tekintetét kb. 45°-ban tudja megemelni a vízszintestől, majd szépen fokozatosan eléri, hogy egészen előre emelje arcát (kb. 90°-os szöget zárva be a vízszintessel) és eközben az alkarjain támaszkodjon. A fejtartás akkor lesz tökéletes (kb. 4-5 hónapos korra), amikor alkartámaszban gond nélkül tartja a fejét, egyik kezét felemeli és megfog egy közeli játékot.
A horizont megtalálása és a stabil fejtartás mögötti anatómia: az érzékszerveink; szemünk, fülünk, belső egyensúlyozó szervünk (vestibularis rendszer) és a nyakizmok mind-mind arra vannak tervezve, hogy ebben a vízszintes helyzetben kapják az információkat és továbbítsák az izmok felé. A test az ülésre, állásra, járásra, tehát a függőleges testhelyzetekre készül már az első perctől.
Mire figyeljünk?
Az alábbi esetek figyelemfelhívóak, és érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni:
- Ha a baba nem tudja letenni a fejét, mert hason van, folyamatosan emelve tartja!
- Ha zömmel csak az egyik irányba teszi le.
- Ha hátracsapja a fejét hasonfekve a váll vonala mögé.
- Ha gyakran „leejti”, láthatóan nem tudja jól megtartani (kb. 2-2,5 hónapos korig ez normális).
- Ha sokat bukik (akadályozhatja a komfortos hasalást).
- Ha gyakran oldalra biccentve tartja a fejét.
Érdemes naponta többször hasra tenni a babát (3-5x), méghozzá olyan időpontban, amikor nincs tele a hasa és az ébrenlét egy aktívabb időszakában van. A hasalás hossza hangulattól és napszaktól függhet: néhány perctől a 15-20-30 perces időintervallumokig, természetesen az elvárás az életkorral nő.
Gyakorlati tippek a hasaláshoz
Mivel a hasalás az első időszakban kemény fizikai munka a gyerekek számára, érdemes a figyelmüket lekötni és közös programot varázsolni belőle. Az időtartamot fokozatosan érdemes növelni, amíg komfortos a babának. Napról napra erősebb lesz és ahogy megszereti a hasalást, már a játszószőnyegen is ott lehet hagyni hason, hogy elfoglalja magát.
- Ha a baba a kanapén fekszik, üljünk elé és beszéljünk hozzá, vegyük fel a szemkontaktust.
- A kisebbek szívesen nézegetnek kontrasztos képeket.
- Adjunk a kezébe könnyű, apró játékot.
- A szülők mellkasán feküdni nagyszerű dolog: ruha nélkül a bőr-bőr kontakt hatalmas biztonságot ad.
- Hasaltassuk labdára a babát (legalább 55 cm átmérőjű legyen), és figyeljünk rá, hogy mindig a feje legyen a legmagasabb ponton. Fogjuk át a mellkasánál finoman. A labdán óvatosan rugóztatva stimuláljuk a fejemelést.
A háton fekvésnek is rendkívül fontos szerepe van a normál mozgás-, értelmi-, és szociális fejlődés területein. Háton a baba tud pihenni, nézelődni, figyeli a pocakját, a belső érzeteket.
Alkartámasz és tenyértámasz: a mozgásfejlődés kulcsai
Nagyon fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogyan hasal a baba. Alapvetően megkülönböztetjük az alkartámaszt és a tenyértámaszt.
- Alkartámasz: Az alkarok a földön pihennek, a könyökök nem emelkednek fel. A felkarok közel függőlegesek. Ez kb. kéthónapos kortól figyelhető meg, és fokozatosan, napról napra egyre több ideig tudja megtartani. Három hónapos gyereknél már stabilan szeretnénk látni az alkartámaszt.
- Tenyértámasz: A könyököket már felemeli a földről, ezzel a mellkas és a fej magasabbra kerül, és csak a tenyereivel támaszkodik a földön. Az ujjak eleinte zárva lehetnek, de fokozatosan várjuk, hogy nyújtott ujjakkal támaszkodjon. A tenyértámasz megjelenése ideálisan a stabil alkartámasz kialakulása után következik, kb. 4 hónapos kortól figyelhető meg.
Ha nincs stabil alkartámasz, akkor szinte borítékolható, hogy kimarad a szabályos kúszás, hiszen ahhoz alkaron kell kommandózni előre, mint a katonák. A tenyértámasz készít fel többek között a négykézláb helyzetre és a mászásra.
Ferde fejtartás és a repülőzés
A ferde fejtartásnak számos oka lehet, például szervi okok, izomproblémák, vagy akár reflexproblémák. Az idejében felismert ferde fejtartás sokkal gyorsabban és jobb eredménnyel kezelhető. Ha a ferde fejtartás hátterében az I. nyakcsigolya blokkja áll, akkor általában 1-3 kezelésre van szükség, legoptimálisabb esetben 0-6 hónapos korban.
A "repülőzés" (Landau-reflex) egy fontos és szükséges mozgásfejlődési állomás, ami 4 hónapos kor körül jelenik meg. A repülőzéskor a gyermek a hasán fekszik, lábait és kezeit is felemeli és előrefelé néz. A repülőzés erősíti a hát izmait, segít a babának távolabbra fókuszálni, felkészíti őt a további mozgásfejlődési állomásokra. A Landau-reflex akkor okoz problémát, ha túlságosan erőteljesen van jelen és kifejezetten zavarja a hasalást és az eddigi támaszkodást.
A babák mozgásfejlődése | Babamánia
Ha nem tud idejében hasról hátra fordulni vagy kúszni a baba, mindenképp vissza kell térni az alkartámasz megtanításához. Nem csak az izmok kondicionálásáról van szó: az idegrendszernek is meg kell kapnia bizonyos ingereket a megfelelő fejlődéshez. Elengedhetetlen, hogy a gyermek gyakorolja az átfordulást, kússzon napi 30-40 métert, ilyen módon is haladva, tájékozódva a térben. Ha ez kimaradt, akkor pótolni lehet aktív gyógytorna, manuális kezelés vagy szenzoros torna ötvözetével.
A mozgásfejlődés "nincs kőbe vésve". Például, az átlag gyermek 7 hónapos kor körül kúszik. Ez nem azt jelenti, hogy amint betölti a 7 hónapos kort, kúsznia kell. Az egészséges fejlődésnél +/- 1 hónapnyi időt lehet hagyni. Tehát egészséges fejlődésű lehet a 6 hónaposan, és a 8 hónaposan kúszó is. A mérföldkövektől +/- 2 hónappal eltérő nagymozgás esetén már rizikó csoportról beszélünk, és érdemes lehet bejelentkezni egy szakemberhez.
Ha a fent olvasottak bármelyike ráillik a babánkra, nem kell megijedni! Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy problémát találtunk, vagy valami olyat látunk, amit itt nem olvashattunk, akkor se habozzunk, inkább vizsgáltassuk ki, ugyanis az időben megkezdett kezelés rengeteg későbbi fejfájást előzhet meg, valamint hamarabb eredményre vezet.