Az elmúlt évtizedekben a császármetszés aránya folyamatos emelkedést mutatott Magyarországon. Míg a 2000-es évek elején 20 százalék volt az aránya, 2010-re már meghaladta a 30 százalékot, 2017-re pedig átlépte a 40 százalékos küszöböt. A 2020-as évek elején ez az érték megtorpanni látszik, de vajon hogyan alakult 2022-ben, 2021-hez képest?
Amikor 2020-ban először nem nőtt, hanem a 2019-es mértékhez képest csökkent a hasi szülések aránya, sokan mondták, hogy végre eljött a fordulat, amire vártunk. Hazánkban nincsenek nyilvánosan elérhető adatok, amikből a szülészeti ellátás milyenségéről tájékozódhatnának akár a kismamák, akár a szülés körüli, vagy más területen dolgozó szakemberek. Nem tudjuk, mennyi szülést indítanak, és milyen okokkal, nem ismerjük a különböző beavatkozások előfordulási arányát, és nincs információnk arról, hogy az anyák milyen tapasztalatokkal távoznak a szülészetekről, miközben a szülésélmény életre szóló hatásait, társadalmi szintű jelentőségét számos kutatásból ismerjük már. A legtöbb dologról csak sejtéseink vannak. Ebben a bizonytalanságban egyetlen biztosnak látszó pont volt az elmúlt években: hogy a NEAK minden év elején közzétette az előző évi császármetszés arányokat országosan összesítve, illetve intézményenkénti bontásban is.
A legfrissebb hazai adatok
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legutoljára publikált adatai szerint 2024-ben 71 701 szülésből 29 821 végződött császármetszéssel, ez a szülések 41,59 százalékát jelenti. Az adatok nem biztatóak, 2015-ben a szülések 38,46 százalékánál volt szükség hasi műtétre és kilenc éve a hazai császármetszések aránya folyamatosan emelkedik. Az össz születésszám 40,86%-a lett császármetszés (32453 gyermek) 2023-ban, ami így ismét emelkedést mutat a korábbi évekhez képest.
A NEAK által megküldött adatok összesítését követően az derült ki, hogy a császármetszés országos aránya 2022-ben 40,74 százalék volt. Ez minimális emelkedés a 2021-es évhez képest, amikor a hasi szülések aránya 40,63 százalék volt. Előtte, 2020-ban 40,98 százalék, míg 2019-ben volt az eddigi legmagasabb: 42,02 százalék. Ez alapján, első ránézésre az elmúlt három évben stagnálni látszik a hazai császárfrekvencia, ami mindenképp jó hír a korábbi folyamatos emelkedéshez képest.
Az állami kórházakban történt születések számának csökkenését csak részben magyarázza, hogy a KSH adatai alapján 4639 kisbabával született kevesebb 2022-ben, mint 2021-ben (2021: 93039, 2022: 88400). A magánszülészetek nem közölnek adatot a NEAK felé, így az ottani működésről még ennyi biztos pontunk sincs, mint az állami szülészetek esetében. Nem tudjuk, sem azt, hogy ezeken a szülészeteken milyen arányban születnek császármetszéssel a kisbabák, sem azt hogy az országos arány több, vagy kevesebb, ennél a 40,74 százaléknál, de igazán még azt sem, hogy hány kisbaba látja meg a napvilágot ezekben a magánintézményekben. Ritkának mondható kivételektől eltekintve, újságírói kérdések nyomán bukkanhatunk elszórtan adatokra.
Kórházi adatok és tendenciák
2021-hez képest 19 kórházban nőtt a császármetszés aránya. A legnagyobb emelkedést, az év közben bezárásra került mohácsi szülészeten láthatjuk, ahol 28,34 százalékról (501 szülés) 48,91 százalékra nőtt (137 szülés) a hasi szülések aránya. 10 százalék feletti volt az emelkedés Sátoraljaújhelyen is (39,46 százalékról 49,89 százalékra), miközben az intézményben születő babák száma csaknem 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
2021-es adatok szerint az első 3 helyet, még mindig 30 százalék alatti császármetszés arányokkal, Mohács, Debrecen (Klinika), és Karcag követte. 2022-ben a további sorrend: Szigetvár, Kazincbarcika, Győr, Dombóvár.
A 2021-es évhez viszonyítva 22 szülészeten csökkent a császármetszés aránya. A legjelentősebb mértékű csökkenést Mezőtúron (11,01%) és Esztergomban (10,52%) találjuk. Mezőtúron, a 2015-2017-ben átlagos 386 fős születésszám 2018-ban csökkenni kezdett, miközben a császármetszés aránya még 2018-ban is emelkedő tendenciát mutatott. Az ekkor elért 45,5 százalékos mérték az ezt követő 3 évben 40 százalék körüli aránynál stagnált, majd 2022-ben 30%-ra csökkent. 2022-ben 180 kisbaba született itt.
A legmagasabb császárarány a tavalyi évben (2023) a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben volt (56,42%), szorosan utána jön az Észak-Pesti Centrumkórház- Honvédkórház (54,01%), a harmadik helyen pedig a Semmelweis Egyetemi Klinikai Központ (52.8%) végzett. A lista győztese - a skála másik végéről nézve - a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház (26,17%), a második intézmény, ahol a legkevesebb a hasi szülés, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház (27,73%), míg harmadik helyen az alacsony számok listáján a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház (27,85%) áll.
A budapesti Honvédkórház az, ahol 2022-ben a legmagasabb volt a császármetszés aránya: 56,64 százalék. Előtte (sorban visszafelé haladva, és csak az 50 százalék feletti császármetszési aránnyal rendelkező szülészeteket sorolva): Nagykanizsa, Balassagyarmat, Szolnok, Bp.-Semmelweis Egyetem, Kiskunhalas, Kecskemét, Hatvan városok szülészetei állnak. Mindemellett a Honvédkórház 2022-ben elért 56,64 százaléka nem a legmagasabb érték az elmúlt évekből. Ugyanitt 2017-ben 56,97 százalék, majd 2018-ban 56,98 százalék volt a császármetszés aránya. Miközben 20% alatti császármetszés arányt utoljára 2016-ban találunk, akkor is mindössze 1 intézményben, lassan a 20 és 30 százalék közötti császármetszés frekvenciával rendelkező intézmények száma 13-ról (2015) 6-7-re csökkent, és ezzel párhuzamosan a 50 százalékos császármetszési arányt is meghaladó szülészetek száma 2021-re, háromról tízre nőtt.
Ahol a császármetszés aránya a legközelebb áll a WHO ajánláshoz (2023):
- Győri Petz Aladár Kórház
- Dombóvári Szent Lukács Kórház
- Egri Markhot Ferenc Kórház szülészeti osztálya
Nincs ma Magyarországon olyan szülészet, ahol a császármetszés aránya a WHO 10-15 százalékos ajánlásának a közelében lenne, sőt az elmúlt években egyre csökken azoknak a szülészeteknek a száma, ahol a császármetszés frekvenciája 30 százalék alatt van.
Magánszülészetek és a császármetszés
A Lundi Egyetem kutatói egy friss tanulmányban vizsgálták a császármetszések előfordulását különböző európai országokban. Az eredmények szerint több országban a magánkórházakban magasabb a császármetszések aránya, mint az állami intézményekben - még az alacsony kockázatú várandósok körében is. Az Ablak a világra szülészeti adatbázis projekt kérdőívét eddig 3589 állami kórházban, és 476 magánklinikán szült anya töltötte ki azok közül, akik 2022-ben szültek. A kitöltők között a császármetszés aránya 37,9 százalék volt, ami 2,8 százalékkal kevesebb, mint a hivatalos adatok. A magán klinikákról eddig 476 anyai tapasztalat érkezett. A rendelkezésre álló, és részben becsült adatok alapján, az Ablak a világra szülészeti adatbázisba magánszülészetekről beérkezett anyai tapasztalatok száma, az ottani, 2022-ben történt szülések megközelítőleg 10 százalékát jelentik.
A magánszülészeteknél azt látjuk, hogy a programozott császármetszéssel szült anyák 28,4 százaléka jelölte meg a válaszai között, hogy ő császármetszéssel szeretett volna szülni. Nagyon fontos azonban, hogy ezeknek az anyáknak csak az egyharmada nem választott más válaszlehetőséget is. Kétharmaduk a saját kérés mellett olyan további okokat jelölt meg a császármetszés okaként, mint például a korábbi császármetszés, vagy a farfekvés. Gyakori, hogy akár szakemberek, akár laikusok a császármetszés frekvencia magas arányát azzal hozzák összefüggésbe, hogy az anyák császármetszéssel szeretnének szülni. Ez a 476 magánklinikán szült anyának kevesebb mint 2 százaléka, amit ha országos szintre kezdünk nagyítani, elenyésző ahhoz mérten, hogy a WHO ajánlás a császármetszés arányára vonatkozóan 15 százalék, és a hazai érték meghaladja a 40 százalékot.
Miért probléma a magas császármetszés arány?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a császármetszés átlagának 15 százalékos érték körül kellene mozognia. Ez annyit tesz, hogy az alacsonyabb, illetve magasabb progresszivitási szintű intézmények együttes átlagát nézve is ez az arányszám lenne az elvárt. A császármetszés egy nagyon fontos, életmentő beavatkozás, azonban a szülészeti mutatók javítása a császármetszések számának emelkedésével csak egy pontig lehetséges. Ahogy a császármetszés okai és így az elvégzett műtétek száma bővül, egyre kevesebb a tényleges életmentési helyzet, miközben a műtéti szövődmények és kockázatok egyre nagyobb arányban érintik az anyákat és az újszülötteket is, ami a családok életén túl az egész társadalmat érintő kérdés.
„Amikor a magas császárarányok kerülnek reflektorfénybe, az érintett anyák, családok támadásnak vehetik a statisztikák kapcsán megfogalmazódó kritikát, mert saját hasi szülésük negatív minősítéseként értelmezik. Holott fontos lenne ennél tovább látnunk: ott és akkor lehet, hogy a császármetszés tűnt a legjobb megoldásnak, de közben statisztikailag és hosszú távon fontos kimondani, az ajánlásoknál sokkal gyakrabban kerül sor császármetszésre és keveset beszélünk arról, hogy ez milyen hosszú távú hatásokkal járhat” - összegzi tapasztalatait Kiss Verus, a Császárvonal alapítója. Tapasztalata szerint a legnehezebb feladat mindig azt az üzenetet átadni az anyáknak, hogy miért is nem jó hosszú távon sem egyéni, sem társadalmi szinten a magas császárfrekvencia.
A császármetszés nem „könnyebb szülés”, hanem komoly műtéti beavatkozás. Szakemberek szerint a császármetszés nemcsak fizikai, hanem komoly lelki hatásokkal is járhat, amelyek akár évtizedekkel később is meghatározhatják az anyuka, a gyermek vagy a család életét. Fizikailag befolyásolhatják a női ciklust, a későbbi szexuális életet, a hormonháztartást, a következő baba foganását és a későbbi várandósságok kimenetelét. Hatással lehet az anya lelkiállapotára és a gyermekkel való kapcsolatára is.
A császármetszés okai és a szülészeti gyakorlat
„A császármetszéshez vezető okokról sajnos nincsenek teljes körű hivatalos információink, azonban az Ablak a világra szülészeti adatbázisból nyerhető kép alapján a megindult vajúdás esetén a tágulás nem megfelelőnek ítélt üteme, a romló magzati szívhang és a fájásgyengeség szerepelnek a vezető okok között. Az anyai beszámolók alapján programozott császármetszésre az esetek többségében 1 vagy 2 korábbi császármetszés miatt, illetve a baba farfekvése miatt került sor” - egészíti ki a statisztikákat Pleván Tímea, az Ablak a Világra projekt létrehozója.
A császármetszésnek vannak abszolút és relatív okai. Abszolút oknak hívjuk, ha biztosan tudjuk, hogy a császármetszés az anya és/vagy a baba élete/egészsége érdekében elkerülhetetlen. Ilyen például, amikor a méhlepény elfedi a méhszájat, a köldökzsinór előre esik, vagy a baba harántfekvésben helyezkedik el. Emellett vannak relatív okok, amikor az egyéni helyzet mérlegelése alapján kell a szakembereknek az anya, család bevonásával dönteni, hogy a hüvelyi szülés, vagy a császármetszés jár-e kevesebb kockázattal az anya és a baba számára.
Az adatok értelmezésének kulcsa az adott intézmény páciens-összetételének az aránya. A WHO erre kidolgozott egy rendszert: a Robson-klasszifikáció 10 csoportra osztja a szülő nőket, hogy összehasonlíthatóvá tegye a császármetszési arányokat. A WHO adatai szerint nemzeti szinten nem javulnak sem az anyai, sem az újszülött mortalitási és morbiditási adatok 10-15%-nál magasabb császármetszés arányokkal. A Robson-klasszifikáció segíthet azonosítani, hogy hol lehetne csökkenteni az indokolatlan császármetszéseket.
A szülészeti gyakorlat változásai mögött demográfiai tényezők is állnak. Mára a terhesgondozás fejlődése lehetővé teszi, hogy korábban kontraindikációnak számító anyai betegségek mellett is vállalható legyen a terhesség, ez azonban együtt jár a terhespatológiai kórképek gyakoribb előfordulásával. Ezzel párhuzamosan a társadalom elvárásai is átalakultak. A császármetszés sokak számára elfogadott, sőt kívánatos szülési móddá vált.
Szülészeti erőszak és informáltság
A felesleges császározás Magyarországon a szülészeti erőszak egyik leggyakoribb fajtája. A hivatalos definíció szerint szülészeti erőszaknak számít minden olyan beavatkozás és bánásmód, amely a terhes vagy szülő nő beleegyezése vagy tudta nélkül, illetve akarata ellenére történik vele vagy újszülöttjével a szülészeti ellátás bármely szakaszában. A szülészeti erőszak a nők elleni erőszak rejtett formája, ami zárt ajtók mögött, értő tanúk jelenléte nélkül történik.
Kecskeméten a területileg illetékes Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház adataiból lehet tájékozódni. Az adatbázisban szereplő többi vármegyei kórházzal összehasonlítva itt a legmagasabb a császármetszések száma. Cikkünk írásakor a császármetszések aránya magasabb volt, mint ötven százalék (52,86) a WHO által ajánlott 10-15 helyett. Ezzel országosan is az élen jár a kecskeméti intézmény. A megindított szülések aránya közel harminc százalék, ami megfelel az országos átlagnak, ám kiemelkedő (81 százalékos) a szülés során végzett gátmetszések és az úgynevezett hasba könyökléses beavatkozások aránya. (Utóbbi a Kristeller-féle műfogás vagy Kristeller-manőver, amely a méh fundusára - felső részére - gyakorolt manuális nyomás.)
Szakmai anyagok szerint az orvoshiány lehet az egyik válasz a császármetszések kiemelkedően magas számára. Kevesebb szakember és idő jut egy-egy szülő nőre, és míg egy vajúdás akár két napig is elhúzódhat, a császárműtétek negyedóra alatt levezethetők. Szüléssel foglalkozó közösségi beszélgetésekben megjelennek az egy-egy orvos kényelmi szempontjairól szóló anekdoták is. A g7.hu-n megjelent adatok szerint harmadával kevesebb gyermek születik hétvégén és munkaszüneti napokon.
Pozitív kezdeményezések és alternatívák
Spinning Babies képzés és a szülésznők szerepe
Egy, az USA-ban végzett új klinikai kutatás szerint akár 48%-kal csökkentheti a császármetszések arányát a kórházi szüléseket kísérő szakemberek szakmai önbizalmának erősítése a Spinning Babies képzéssel. A kutatás bizonyította, hogy a kiválasztott „Spinning Babies” szemlélet és módszertan bevezetése a várandósgondozás és a szüléskísérés folyamatába jelentősen hozzájárult a császármetszések arányának csökkentéséhez az elsőszülő, egy és egyben fejvégű fekvésű magzatot váró és időben szülő nők (NTSV) esetében. A Spinning Babies egy Magyarországon is elérhető várandóskurzus, melyen kismamák és partnereik könnyen elsajátítható, a test egyensúlyba állítását támogató és a szülői és szülésznői kompetenciát erősítő gyakorlatsort és szemléletet tanulhatnak.
„Ez az új szemlélet természetes módon segíti a várandósság fájdalommentes megélését és jelentősen könnyítheti a szülési folyamatot, emellett jelentősen javítja mind az édesanyák, mind az újszülött szülés-születés élményeit. Az eredmények azt mutatják, hogy megfelelő támogatással csökkenthető a császármetszések aránya, és elősegíthető a természetes szülés” - mondja Tutsek Annamária, Spinning Babies Várandóskurzus oktató. „Ez összhangban van korábbi kutatások eredményeivel, amelyek egyértelműen rámutattak, hogy a szülésznők kompetenciájának erősítése a várandósgondozás és szülés során együtt a folyamatos vajúdástámogatással akár 10-15%-kal is csökkentheti a komolyabb szülészeti beavatkozások arányát. A folyamatos vajúdástámogatás lényege, hogy nem csak fizikailag és lelkileg támogatják az édesanyát, hanem a kísérők információkkal látják el és figyelembe veszik a kismama saját döntéseit a szülés során” egészíti ki Veisenberger Eleonóra, Spinning Babies Várandóskurzus oktató.
Budai Perinatális Központ és a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház
Vannak Magyarországon is olyan kezdeményezések, amelyek hozzájárulnak az ajánlott arányok megvalósulásához. Ilyen például a nemzetközi ajánlások és irányok alapján harmadik éve működő Budai Perinatális Központ (BPK), ahol szülészeti szempontból alacsony rizikójú kismamák szülhetnek. „Azért hoztuk létre a BPK-t, hogy lehetőséget adjunk azoknak a családoknak akik nem otthon szeretnének szülni, de szeretnének intézeten kívül, saját kompetenciájukban megerősítve, a szakemberekkel partneri viszonyban együttműködve felkészülni a szülésre. Célunk az, hogy biztonságban, indokolatlan beavatkozások nélkül tudjuk kísérni a szüléseket, és ha szükséges és indokolt, csak akkor vezet utunk velük a kórházba. 2022 szeptembere óta összesen 220 kisbaba indult útjára a központban, 173 kisbaba született itt, az indokoltan kórházban befejeződött szülések esetén pedig összesen 11 végződött császármetszéssel (5%), ami pontosan megfelel az ajánlásoknak, figyelembe véve azt, hogy a leggyakrabban először szülő kismamák keresnek bennünket. Mivel háttérkórházunk a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórháza, szeretném kiemelni, hogy ez az arány az ott dolgozó szakembereknek is köszönhető. A Szent Imre Kórházban régóta az országos átlag alatt van a császármetszések aránya (2024-ben 29,75%) ”- foglalja össze Dr. Gutmann Orsolya szülész-nőgyógyász szakorvos, a BPK egyik szakmai alapítója.
A Kistarcsai Flór Ferenc Kórház statisztikái is jobbak a hazai átlagnál (33 százalék volt 2024-ben), amihez hozzájárulhatnak az evidenciákon alapuló szakmai irányelvek, köztük a faros babák fordítására és a faros szülések kísérésére bevezetett protokollok is. „A világon és Magyarországon is gyakorlattá vált (egy 2000-es évek elején nem megfelelő körültekintéssel elvégzett tanulmány hatására), hogy farfekvés esetén császármetszést végzünk, főleg az első szülés esetén, ezáltal az egészségügyi személyzet szakmai gyakorlata viszonylag kevés és eltérő mértékű a farfekvéses szüléskísérés szempontjából” - fogalmazza meg Dr. Erdély Evelin, a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa.
„Éppen emiatt elsődleges a törekvés arra, hogy a magzat fejvégű fekvésbe kerüljön. A fordítással kapcsolatos tájékoztatásunk első lépése a Spinning Babies szemlélet által javasolt gyakorlatok ismertetése, és bár pontos statisztikával nem rendelkezünk, feltételezzük, hogy ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az előjegyzett édesanyák közel felénél spontán fejvégű fekvésbe fordul a baba. Második lehetőség a manuális külső fordítás elvégzése. Nyugat-Európában már a mindennapi gyakorlat részévé vált azáltal, hogy egy biztonságos beavatkozásról van szó, alacsony a magzati kockázatok kialakulása és sikeres fordítás esetén csökkenthető a császármetszések előfordulási aránya.”
tags: #csaszarral #szules #arany #korhaz