A császármetszések száma nemcsak világviszonylatban emelkedik évről évre, hanem hazánkban is. Míg bő 30 éve csupán 10% volt a császármetszések aránya Magyarországon, addig napjainkban 35-40% közé tehető ez a szám, ezen nagyjából minden negyedik szülés értendő. Általános gyakorlat, hogy ha valaki császármetszéssel hozza életre első vagy előző kisbabáját, a következő gyermeke is ily módon lát napvilágot. A VBAC-nek köszönhetően azonban ennek nem minden esetben kell így lennie. A VBAC egy betűszó, ami angolul vaginal birth after Caesarean-t jelent, azaz szülés hüvelyi úton császármetszés után.
A VBAC lehetősége és kockázatai
Magyarországon rendkívül orvos- és kórházfüggő a császármetszést követő hüvelyi szülés támogatottsága. A VBAC csak akkor lehetséges, ha a korábbi császármetszés minimum 18 hónappal korábban történt, de legoptimálisabb esetben legalább 24 hónapnak kell eltelnie, hogy lehetőség legyen hüvelyi szülésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a terhességek között nem mindig lehet várni 24 hónapot, nem mindig alakul így az élet. Például, ha az édesanya 35 éves vagy idősebb, vagy azt gyanítja, hogy gondjai lehetnek a következő teherbe eséssel, nem biztos, hogy tud várni 2 évet. De ha véletlenül esik valaki teherbe 7 hónappal a császármetszés után, akkor sem biztos, hogy a méhrepedés, a születési vérzés, a koraszülés és az egyéb szövődmények elkerülhetetlenek, hiszen a kockázatok még mindig igencsak alacsonyak a nagy egészet nézve.
Mikor indokolt a VBAC megkísérlése?
Amennyiben az első gyermek születésekor végzett császármetszésre például a baba nem megfelelő fekvése vagy valamilyen más, kifejezetten arra az esetre jellemző probléma miatt került sor, a második szülésnél pedig nem áll fenn hasonló helyzet, az orvos dönthet úgy, hogy engedélyezi a VBAC-ot. A nemzetközi ajánlások, például az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) álláspontja szerint a VBAC biztonságos lehet azoknál a nőknél, akiknél korábban egy alacsony harántmetszéses császármetszés történt, és a jelenlegi terhesség alacsony kockázatúnak számít.
A VBAC legnagyobb kockázata: a hegszétrepedés
A VBAC egyik legnagyobb, leggyakrabban felmerülő kockázata a méhen lévő hegszétrepedés, mely 10 000-ből 20-30 nőt érint egy császármetszés után, míg több korábbi császármetszés esetén akár 10 000-ből 170 nőnél is előfordulhat. Rossz esetben a heg szétválásával együtt nem csak a szülés áll le, hanem erős vérzés kezdődik, amely származhat a megrepedt méh izomzatából, vagy a leváló lepénytől. Fontos azonban leszögezni, hogy a császármetszés hegének szülés alatti szétválása szerencsére igen ritkán következik be, különösen, ha kellően óvatosan történik a szülésvezetés. Azonban ha ez mégis bekövetkezik, sajnos az esetek zömében egy elég veszélyes helyzet alakul ki, ahol egy gyors császármetszésre van szükség. Közvetlenül egy császármetszés után szülést vállalni 1 éven belül, magas rizikónak számít.
Ki alkalmas VBAC-re?
Az első és legfontosabb lépés egy sikeres VBAC-hez az orvos hozzáértése és tapasztalata (korábbi heg tehermentesítésére alkalmazható fogások ismerete, illetve annak repedésének időben történő felismerése), és a kismama egészségi állapota (például nincs-e magas vérnyomása és nem-e szív- vagy cukorbeteg). Ezek mellett a testi és lelki felkészültség, illetve a támogató közeg, ami magában foglalja a szakembereket, a kórházat és a családot is épp olyan fontos, mint a szakmai felkészültség és megfelelő egészségi állapot. Annak eldöntése, hogy a második gyermek születése egy korábbi császármetszés után milyen módon történjen, minden esetben az illetékes orvos feladata. A kezelőorvosnak számos körülményt kell ehhez megvizsgálnia.
Befolyásolja a döntést az édesanya magasabb életkora, a magasabb BMI, a várhatóan nagy születési súly, vagy az úgynevezett „túlhordás”, amikor a szülés nem indul meg a terhesség negyvenedik hét környékén. Ezek fennállása esetében gyakrabban javasolja az orvos a császármetszést. Igaz ez abban az esetben is, ha a két szülés között rövid idő telik el. A VBAC-re készülő nőnek céljának elérése érdekében tájékozódni kell: ne menjen olyan helyre, ahol a császármetszések frekvenciája gyorsan nő! Keressen olyan gondozókat, akiknek tapasztalata van a császármetszés utáni hüvelyi szülésben.
Hüvelyi szülés császár után (VBAC): mitől függ a siker? Mit tehetsz, hogy sikerüljön a VBAC?
Az ismételt császármetszés indokai és kockázatai
Függetlenül attól, hogy miként zajlott az előző szülés, vannak olyan tipikus körülmények, melyek mindenképpen indokolják, hogy a gyermek császármetszéssel jöjjön világra. Ilyen eset az, mikor a baba méretei túl nagyok vagy a kismama medencéje túl keskeny ahhoz, hogy a gyermek hüvelyi úton, sérülés nélkül világra jöhessen. „Szintén indokolt a császármetszés, ha a születendő gyermek élete valami miatt közvetlenül veszélyben van. Ilyen például az, ha a méhlepény idő előtt leválik, vagy ha a köldökzsinór valami miatt összenyomódik. Egyik esetben sem vethető fel a hüvelyi szülés lehetősége.” - magyarázza Dr. Vörös Anna, szülész-nőgyógyász. Előfordulhat az is, hogy az anya egészsége kerül veszélybe valami miatt, így ilyen esetben szintén indokolt a császármetszés végzése.
Az ismételt császármetszés kockázatai
Aki már átesett császármetszésen, annál a következő szülésnél nagyobb az esélye az újabb császármetszésnek. Ennek oka egyrészt a hegszétválástól való irreális mértékű félelem (kismamában, de leginkább szakemberben), másrészt az előző császármetszés okának ismétlődése, harmadrészt pedig vannak olyan komplikációk (pl. medencevégű fekvés vagy ikerszülés), ami önmagában nem feltétlenül indokol császárt, de előzetes császármetszés után kevésbé szívesen vállalják a szakemberek a hüvelyi szülést. Végül pedig a hegszétválás lehet oka az újabb műtéti szülésnek - mondja Dr. Farkas Eszter. Hozzátette: ez többnyire nem jelent valódi méhrepedést, inkább a kezdődő/részleges hegszétválás tünetei esetén döntenek császár mellett, s ezek többségében nem sürgősségi műtétek. A császármetszés bár ma már rutin, de komoly hasi műtét, s minél többedikről van szó, annál komplikáltabb lehet - az előző(ek) okozta összenövések, esetleges sérülések miatt.
„Mindig fennáll az erős vérzés és az emiatt szükségessé váló vérátömlesztés, a fertőzés, a trombózis, valamint a hólyag- és bélsérülések kockázata. Minél többedik császármetszésen esett át a kismama, a hegszétválás esélye annál nagyobb. Ez nemzetközi tanulmányok szerint egy császármetszés után 0,5 százalék, két császár után 1,7 százalék, s a kockázata minden újabb műtéttel növekszik. Ugyanakkor minél többedik császárról van szó, annál komplikáltabb a műtét is, s annál nagyobb az esélye a szövetek károsodásának, a vérzésnek és a következő várandósságnál a méhlepény beágyazódási rendellenességeinek."
Méhlepény-beágyazódási rendellenességek
Minden várandósságnál kulcskérdés a méhlepény elhelyezkedése, császáros előzménynél pedig némileg gyakoribbak a beágyazódási rendellenességek. Előfordul, hogy az embrió a császáros hegbe ágyazódik be (hegterhesség), ez életveszélyes állapot, ezért ilyenkor a várandósságot minél hamarabb meg kell szakítani. Az is előfordulhat, hogy a heg környékén tapad meg a placenta, ebben az esetben az egyetlen járható út az újabb császármetszés. Ennek egyik fajtája a placenta accreta, amikor a méhlepény túl mélyen tapad meg a méhfalban, a másik a placenta previa, amikor a méhlepény a méhszájat részlegesen, vagy teljesen elfedve tapad meg. Mindkét állapot nagyfokú vérzést okozhat a várandósság és a szülés során is, akár a műtét során méheltávolításra is szükség lehet. Bár ennek esélye nagyon kicsi - mondta a szülész-nőgyógyász.
Amikor a császár a biztonságosabb
"A császármetszés utáni újabb műtét leginkább akkor indokolt, amikor műtétes előzmény nélkül is császármetszés mellett döntenénk, mert úgy biztonságosabb az anyára/babára nézve" - hívta fel a figyelmet Dr. Farkas Eszter. Ilyen a lepényleválás, a súlyos magzati szívhangeltérés, a köldökzsinór-előreesés, a lepénytapadási rendellenességek vagy anyai oldalról a genitális herpesz vagy szívrendellenesség. S bár nem kizárólagos ok, de medencevégű fekvés vagy ikerszülés esetén legtöbbször császáros előzmény nélkül is császár mellett döntenek a szakemberek.
Hüvelyi szülés császár után (VBAC): mitől függ a siker? Mit tehetsz, hogy sikerüljön a VBAC?
Döntés és felkészülés
A szülés módja - hüvelyi úton vagy császármetszéssel - sokszor nemcsak orvosi kérdés, hanem mélyen személyes, érzelmi töltetű döntés is. Különösen igaz ez akkor, ha valaki korábban már császármetszéssel szült, és most - újra várandósan - döntéshelyzetbe kerül: vajon lehet-e, szabad-e, érdemes-e megpróbálkozni a hüvelyi szüléssel? Dr. Gidai János válasza: igen, ugyanakkor nem mindenáron! A választás szabad - véli a szülészorvos. Dr. Gidai János a felelősségteljes döntés fontosságát is hangsúlyozza. „Ha valakinek a kórelőzményében egy császármetszés szerepelt, és a mostani terhességben mindenáron hüvelyi szüléshez ragaszkodik, én úgy gondolom, hogy ebben a kezelőorvosának kutya kötelessége támogatni őt, hacsak nincsen valami olyan tényező, ami akár a magzatra vagy akár az édesanyára vagy mindkettőre veszélyt rejtene magában.”
Fontos azonban, hogy nyitottan, és ne megrögzötten válasszunk. „Amikor valaki szinte már vallásos hevülettel ragaszkodik ahhoz, hogy ő hüvelyen át szeretne szülni, mindenáron, nem biztos, hogy a jó döntést hozza meg” - mondja dr. Gidai. Nagyon fontos, őrizzük meg az egyensúlyt, vegyük figyelembe a kezelőorvos döntését, és a biztonság legyen a fő szempont. Ne ragaszkodjuk mindenáron a hüvelyi szüléshez, ha olyan állapot alakul ki, amikor akár a magzat, akár az anya egészsége veszélybe kerülhet. Tehát mindig gondoljuk át az igényeket és a határokat is - mondja dr. Gidai János.
Az orvos szerepe a döntéshozatalban
Dr. Gidai János - bár elmondása szerint maga a hüvelyi szülés híve - sosem próbálja rábeszélni a pácienst egy olyan döntésre, amelytől a nő pszichésen vagy lelkileg idegenkedik. „Ha az édesanya úgy jön, hogy ő császármetszést szeretne, és ettől nem tántorítható el, ki vagyok én, hogy ebben a döntésében 180 fokos fordulatra beszéljem rá?” Az orvos feladata az őszinte, részletes tájékoztatás, a lehetséges kockázatok és előnyök ismertetése. De a döntés végső soron a nő kezében van - vallja a szakorvos.
Amikor egy császármetszésen átesett nő újból várandós lesz, kevesebb önbizalmat érezhet a szüléssel kapcsolatosan, mint az első alkalommal. Érezheti, hogy naiv volt, s bizony, most nagyobb az esélye egy újabb műtétes szülésre. A várandósgondozás során érdemes beszélni erről és fel kell tárni a kismama érzelmeit a műtéttel és a következő szüléssel kapcsolatosan. Fontos beszélni - akár több alkalommal is - a lehetséges megoldásokról, mert csak így lehet jobb esélyt adni a biztonságos s egyben kielégítő szülésélményhez. Megbeszélni azokat az érzelmeket, amelyek az első császármetszéssel kapcsolatosak. Szükséges volt? Traumatikus volt? Feltárni az érzéseit a gondozóival és a kórházzal kapcsolatosan ahol az első gyermeke született. Vissza akar menni? Voltak-e problémái? Feltárni mennyire akarja a VBAC-t. Fel kell készítni nemcsak ezekre a lépésekre, hanem arra is, hogy megtanuljon megfelelő önsegítő technikákat a vajúdás megkönnyítésére. Gondolt-e gyógyszerek használatára vagy más beavatkozásokra, mint pl: EDA? Azoknak a nőknek, akiknek hosszú, kimerítő vajúdás után lett császármetszésük, nagyobb lehet a félelmük a VBAC-al kapcsolatosan. Gyakran hangzik el az, hogy „képtelen vagyok mégegyszer végigcsinálni” vagy „jobb szeretnék inkább császármetszést”.
Társadalmi nyomás és tévhitek
Sokan érzik úgy, hogy „nem teljesítettek jól” az előző szüléskor, ha császármetszésre került sor. Ez az érzés gyakran nem belülről fakad, hanem a környezet véleményéből táplálkozik. „Talán a megalázottságtól való félelem is benne van, hogy kevesebbnek érzi magát valaki, hogy miért, egy gyereket se tudtál megszülni. Közben lehet, hogy olyan terhes patológiai kórkép volt, hogy mondjuk 100 évvel ezelőtt anya is meg a gyerek is meghalt volna” - mutat rá dr. Gidai. Valóban: a császármetszés nem a gyengeség, hanem az orvostudomány fejlődésének eredménye. A cél mindig az anya és a gyermek biztonsága.
tags: #csaszarmetszes #utan #ujabb #terhesseg