A császármetszés egy olyan műtéti eljárás, amely során a hasfal és a méh feltárásával emelik ki a magzatot. Szükségességéről mindig a szülész-nőgyógyász dönt. A császármetszésre sor kerülhet tervezetten vagy sürgősségileg. A műtő amilyen hideg, olyan ijesztő lehet. Felkészülni akkor lehet jobban, ha előre tudja a kismama, hogy valamilyen ok miatt programozott császármetszéssel fogja világra hozni gyermekét. Cikkünkben segítünk erre felkészülni azzal, hogy végigvesszük, mi fog történni a műtét során.
A császármetszés a szülés egy olyan módja, amely során a természetes szülőutak megkerülésével, hasi műtét útján hozzák világra a magzatot. Ez a beavatkozás nem a szülés könnyebb változata, mint ahogyan sokan gondolják, hanem egy komoly hasi műtét, amelynek kockázatai és szövődményei lehetnek, akárcsak bármelyik más műtétnek. A fejlődő orvosi technológia és a jobb sterilitási körülmények révén a császármetszés ma már sokkal kisebb kockázatot rejt magában, mint a múltban.
A császármetszés latin eredetű kifejezés (sectio caesarea = caedo, metszeni), és arra utal, hogy Julius Caesar tette kötelezővé a halott anyából a magzat kimentését. Téves az a nézet, hogy maga Julius Caesar is így született, ezt semmi nem támasztja alá.
Mikor indokolt a császármetszés?
A császármetszés elvégzése két úton lehetséges: tervezetten (programozott, elektív) vagy sürgősséggel. A tervezett császármetszésre előre tudott anyai vagy magzati indokkal és előkészített időpontban kerül sor. A másik lehetőség az életmentő és sürgősséggel végzendő császármetszés, amely a megindult vajúdás közben észlelt komplikáció miatt válhat szükségessé. Napjainkban gyakori a pusztán anyai kérésre előre eldöntött császármetszéses szülésbefejezés is, ám az esetek többségében valamilyen orvosi javallat áll a döntés mögött. A leggyakoribb ok, amiért császármetszésre kerül sor, az, ha hüvelyi úton nagyobb lenne a szülés kockázata az anya vagy a magzat egészségére nézve.
A legfontosabb cél a magzat oxigénhiányának (hypoxia) elkerülése, mivel ez a legveszélyesebb tényező a születendő magzatra nézve. Másodsorban az anyai egészség megóvása is kiemelt szempont.
Anyai okok, amelyek indokolttá tehetik a császármetszést:
- Valamilyen krónikus betegség, ami kockázatot jelentene a természetes szülés alatt (pl. szívbetegség, bizonyos májbetegségek, tüdőbetegségek).
- Mozgásszervi problémák, például csípőficam, csípőfej elhalás vagy porckorongsérv. Ilyenkor a terhes nő nem tudja eléggé szétteni a lábát, vagy a hasprés fokozódásakor a porckorongsérv rosszabbodhat.
- Komoly szemészeti probléma, amely esetén a hagyományos szülés ronthat a szemek állapotán.
- Balesetek miatt kialakult sérülések.
- Veleszületett testfelépítési problémák, például szűk medence.
- Méhen végzett előzetes műtét (főleg olyan esetekben, ahol a méhüreg is megnyílt, pl. mióma műtét, korábbi császármetszés). A méh falának repedésének veszélye miatt ilyenkor nagyobb óvatosság szükséges. Minél rövidebb idő telt el az előző műtét óta, annál nagyobb a veszély.
Magzati okok, amelyek a császármetszés indikációi között szerepelnek:
- Túl nagy magzat.
- Medencevégű fekvés a méhben.
- A magzat oxigénellátását veszélyeztető tényezők (pl. dohányzástól tönkrement lepény).
- Rendellenességek a magzat elhelyezkedésével és beilleszkedésével kapcsolatban.
- Elhúzódó szülés.
- A magzat folyamatosan ellenőrzött szívritmusában a fájások alatt és után bekövetkező lassulás, ami a magzat méhen belüli állapotának romlására, oxigénellátottságának csökkenésére utal.
- Ikerterhesség.
Abszolút indikációról beszélünk, amikor beavatkozás nélkül nem születhet meg a gyermek. Relatív indikációnak nevezik azt a helyzetet, amikor a szülés ugyan megtörténhet, de számolni kell nagy valószínűséggel a magzat komoly károsodásával, esetleg elvesztésével.
Az orvoslás jogi környezete is szerepet játszik a döntéshozatalban. Az egészségkárosodás esetén felmerülő pereskedés és kártérítési igények miatt az orvosok igyekeznek minimális kockázatot vállalni. Az anyai kérésre végzett császármetszésről élénk jogi és etikai vita folyik. A hatályos jogszabály szerint a műtét akkor végezhető el, ha a hüvelyi úton történő szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos a császármetszés kockázatával.
Előkészületek a császármetszésre
A császármetszésre a legtöbb kórházban a szülőszobai osztályon belül kialakított műtőben kerül sor. A műtét alatt olyan steril körülményeket biztosítanak, mellyel mindennemű fertőzés kockázatát a lehető legkisebbre csökkentik. A műtétet megelőző 6-12 órában már nem lehet ételt és italt fogyasztani. A vénabiztosítás érdekében a kézfejbe branült szúrnak, s ezen keresztül infúziót, gyógyszereket, antibiotikumot adnak. Szájon át savlekötő gyógyszert itatnak, a vizelet gyűjtésére katétert helyeznek be, és egy speciális műtői ruhát vetetnek fel a kismamákkal.
Az ékszereket le kell venni, valamint a kontaktlencsét is, „bár sem a kontaktlencse, sem a szemüveg alapvetően nem zavaró, ha az a kismamák komfortját az adott helyzetben jobban szolgálja” - mondja a szakember.
Programozott császár esetén a kismama a műtét napján fekszik be a kórházba. A tervezett császármetszés előre megbeszélt időpontban történik, és általában a 39. héten végzik el, hogy elkerüljék a szülés természetes megindulását. A műtét előtt több vizsgálatot is végeznek, például CTG vizsgálatot és vérnyomásmérést. Programozott császár előtt van lehetőség az altatóorvossal beszélni, ahol megvitatjátok az érzéstelenítés módját. A műtét előtt az altatóorvossal megbeszélt időtartamig ne egyél, ajánlott azonban a bőséges folyadékfogyasztás és ásványianyag-pótlás, például izotóniás ital formájában.
A műtét előtt a szeméremcsipaszőrzetet részlegesen leborotválják, majd hólyagkatétert vezetnek fel. Bal karba infúziót kötnek be, amin keresztül adják a szükséges gyógyszereket, antibiotikumot, folyadékot pótolnak.
Érzéstelenítés
Az érzéstelenítés célja, hogy császármetszés során a kismama ne érezzen fájdalmat. Ezt leggyakrabban spinális, vagyis gerincközeli érzéstelenítéssel érik el. Ehhez először a kismamát felültetik a műtőasztalra, ahol kissé előre hajolva, a fejet lehajtva, domború háttal, a vállakat leengedve segítheti az aneszteziológust a megfelelő pozíció felvételében és az érzéstelenítő injekció beadásának megkönnyítésében. A fertőtlenítést lehet érezni, mert hideg, de maga a tű szúrása vagy egyáltalán nem, vagy minimális fájdalommal jár. Közben fontos a mozdulatlanság, nehogy meg kelljen ismételni a szúrást, amire egyébként ritkán kerül sor - mondja Valler doktor.
A műtét gerincvelői érzéstelenítésben, esetleg altatásban történik. Epidurális vagy gerincérzéstelenítés jöhet szóba, azaz a mellkasodtól a combodig lesz érzéketlen a tested. Mindez azt jelenti, hogy az operáció alatt mindvégig magadnál leszel. Fájdalmat azonban nem fogsz érezni, maximum egy kis húzást-vonást.
A műtét menete
Mindegy, hogy a császármetszés előrelátható vagy váratlan orvosi döntés következménye: a menete nagyon hasonló. A császármetszés egy olyan műtéti eljárás, amelyet műtőben végeznek. A műtét éhgyomorra történik. Először egy katétert vezetnek a húgyhólyagodba. Ezután infúzióra kötnek és ha szükséges, leborotválják a bikinivonaladat, majd fertőtlenítik a hasfalat. Kapsz egy gyógyharisnyát is, nehogy visszeres legyen a lábad.
A császármetszés vágása a szeméremszőrzet feletti vonalon történik - ezt bikinimetszésnek nevezik. Ritkábban, életveszély elhárítása esetén hosszanti metszést ejtenek. A hasfal fertőtlenítése után a has bőrén a behatolás köldök alatti alsó középső metszéssel, vagy a fanszőrzet feletti bőrön ívelt harántmetszéssel történhet. A metszés egyúttal a különböző vastagságú bőr alatti zsírszövet átmetszését is jelenti, a hasfalat képző izmokat borító erős kötőszövetes lemezig. Ehhez belülről szorosan tapad a fali hashártya. Ennek átmetszésével azt megtoldják a köldök felé és a szeméremcsont felé a magzat kiemeléséhez kaput nyitva.
A méhfalon ejtett bemetszéssel megnyílik a méhüreg. A bemetszést a szülész két kezének ujjaival 10-12 centiméternyire tompán széthúzza, elkerülve így a fal nagyobb ereinek esetleges átmetszését és a vérzést. A nyíláson enyhén görbített ujjakkal az elöl fekvő rész (legtöbbször a koponya) és a mellső méhfal mentén mélybe nyúlva kibillenti, aláfogja és kihúzza a magzatot a méhseben át. A baba tulajdonképpen kiemelik a méhből.
A legtöbb műtétnél egy szülésznő és egy gyermekorvos is az orvoscsoport tagja - hátha a baba extra figyelmet igényel. Miután a gyerekorvos megvizsgálta az újszülöttet, máris a kezedbe adja. A babán elvégzik az Apgar tesztet, ami az újszülött legfontosabb életfunkcióit vizsgálja.
Mielőtt elkezdenék összevarrni a sebet, eltávolítják a méhlepényt. Ezután a sebészek rétegesen összevarrják a szöveteket. A méh falának sebét összevarrják felszívódó varratfonallal. Ha utóvérzés nem észlelhető, rétegesen zárják előbb a hasfalat, majd a bőrt varrattal, esetleg kapoccsal is. Az osztályon korszerű, szöveteket kímélő, kevés sérülést okozó sebészeti technikát alkalmaznak.
A műtét utáni időszak
A műtét után - csakúgy, mint a természetes szülés esetén - még kb. 2 órán át megfigyelnek benneteket, hogy nem alakul-e ki valamilyen szövődmény. A szülőszobai megfigyelés után az állapottól függően esetleg felkelhet, segítséggel zuhanyozhat az anya.
Amint az érzéstelenítés teljesen elmúlt, nagyon fontos felállni az ágyból és mozogni, amint lehet - a mozgás ugyanis enyhítheti a fájdalmat, és segíti a gyógyulást. A katétert a nap folyamán kiveszik, neked pedig el kell látogatnod a mosdóba. A műtétet követően az első és a legfontosabb az anya mobilizációja. Az újszülött az ágyszélen ülő vagy ágyon fekvő anyának már nyugodtan kezébe adható. A műtét után mihamarabb (rendszerint másnap), ahogy az érzéstelenítés fajtája megengedi, fel kell kelni és mozogni kell, pl. sétálni a folyosón. A mobilizációt követően igen hamar teljes értékűen tudja a friss édesanya ellátni gyermekét. Különösebb kímélet nem szükséges, a babát az anya nyugodtan emelgetheti.
Az első napon bőségesen kap előbb folyadékot, majd diétás ételeket. Fájdalomcsillapítót tabletta formájában adnak. A bélműködés biztosítása céljából.
Gyakori kérdés, hogy lehet-e emelni a babát a császármetszés után? Amikor már kicsit felépültél - azaz kb. Az egészségügyi intézményben eltöltött idő az újszülött állapotától függően 3-5 nap.
Mikor húzódik vissza a has szülés után?
A császármetszés kockázatai és tévhitek
Mint minden műtétnek, a császármetszésnek is megvannak a kockázatai. Elsősorban a császármetszéssel ejtett seb elfertőződése jelenthet komplikációt. Egyes vélemények szerint a baba egészsége szempontjából kockázatos, hogy a programozott császármetszést a természetes szülés megindulása előtt végzik el. Számos kutatás folyt az elmúlt években arról is, hogy a babák vagy az anyák későbbi egészségi állapota milyen összefüggésben van császármetszéssel. Egyes kutatások arról számoltak be, hogy a későbbi terhességek esetében némileg magasabb a méhen kívüli terhesség és a halva születés kockázata, vagy hogy az asztma kialakulása, illetve a poratka allergia gyakoribb a császármetszéssel született gyerekek között.
A leggyakoribb tévhit, hogy a császármetszés mindig könnyebb megoldást jelent, mint a hüvelyi szülés. A császármetszés a világon legtöbbet végzett hasi műtét, tehát rutinbeavatkozásról van szó, viszont a legnagyobb hasi műtétek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy jelentős hasfali metszéssel hatolnak be a hasüregbe, és az egyik legnagyobb és legvérbővebb szervet, az anyaméhet vágják át, majd varrják össze. Ez mind olyan potenciális megterhelést jelent az anyai szervezet számára, amit nagyon kevés más műtét. Akármilyen ügyesen és gyorsan operálnak, a vérveszteség mindig jelentősebb a többi műtéthez viszonyítva.
Egy másik gyakori érv a császármetszés mellett, hogy a magzatnál ne lépjen fel oxigénhiány és ennek következtében agykárosodás, amire a természetes szülésnél lehet némi esély. Ezt az indokot azonban nem igazolják a számok: annak ellenére, hogy egyre több a műtét, az oxigénhiányos esetek aránya több szakember szerint sem változott.
Hiedelem továbbá, hogy a császárral született baba szebb, mert nem viselte meg a szülés. Lehet ugyan, hogy az ilyen újszülöttnek gömbölyűbb a feje, mivel a babának nem kell a szülőcsatornán áthaladnia, azonban a hüvelyi szülést követő rövid idő alatt ez minden babánál rendeződik. Természetes szülés során a baba feje és egész teste is nagy nyomásnak van kitéve a szűk szülőcsatornában: a nyomás hatására nagy mennyiségű stresszhormon szabadul fel az apróság szervezetében, ami segíti őt a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban.
A császármetszés mára rutinbeavatkozásnak számít, ám természetesen - mint minden műtétnek - ennek is megvannak a kockázatai. Igen ritkán műtét közben előfordulhat a húgyutak sérülése, belek sérülése, vérzés, utóvérzés, gyulladás.
A császármetszés története
Először 1610-ben végeztek ilyen műtétet érzéstelenítés nélkül, némi alkoholos bódultságban. A műtét technikai részéről sokat vitatkoztak, ugyanis ritkán lehetett túlélni. Magyarországon 1890-ben Dr. Tauffer Vilmos végzett először császármetszést, mely után anya és gyermeke is gyógyultan mehetett haza. Száz évvel ezelőtt még komoly, esetleg végzetes szövődmények lehetősége miatt csak végszükségben, legtöbbször a méhen belüli magzat életének veszélyeztetettsége vagy a téraránytalanság miatt végezték. Mára rutin beavatkozássá vált, köszönhetően az érzéstelenítés és sterilitás fejlődésének és az antibiotikumok jelenlétének. A hatvanas években még alaposan átgondolt javallatok miatt 7-8 % volt hazánkban a császármetszéses szülések aránya közkórházakban. Napjainkban ez 22-26 % körül ingadozik. A WHO felmérése szerint világszinten a szülések 15%-ánál indokolt a császármetszés.
A Császárvonal ingyenes mobilalkalmazása császárral szülő édesanyáknak készült, és tartalmaz információkat a műtétről, az előkészítésről, a beavatkozás menetéről, az utána következő napokról, valamint a gyermekágyról és a regenerációról. A Császárvonal Videótára pedig a mielőbbi regenerációhoz nyújt segítséget komplett regeneráló programokkal.
tags: #csaszarmetszes #niche #mutet